Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-20 / 117. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. május 20. Tanácskozott a képviselőcsoport Nemzetközi lesz az idei Nyírségi Ősz (Folytatás az 1. oldalról) egészítéseket fűzött a földügyi és a szövetkezeti törvény módosításának tervezetéhez. Kérdések között elhangzott: a különleges rendeltetésű földek miért csak állami szervek között cserélhetnek gazdát. A belépő miért nem döntheti el. mennyi földet vigyen be, miért nem kaphat a földvédelmi alapból magánember? Szóvá tették továbbá, hogy nincs összhang a szövetkezeti és a földtörvény között, valamint azt, hogy a föld értékelésénél nem nagyon tervezik figyelembe venni a piac értékítéletét. Vitát kavart, hogy ki és milyen körülmények között vihet ki földet a termelőszövetkezetből. A MÉM szakembere válaszában kifejtette, hogy a készülő törvény nagymértékben építeni kíván a mező- gazdasági üzemek önállóságára és a felvetett témák túlnyomó részét is saját hatáskörükben oldhatják majd meg. A költségvetés helyzetéről és a stabilizáló intézkedésekről a képviselők már- már „megszokott módon” későn kaptak írásos anyagot. Nagyon sokan tették szóvá, hogy emiatt érdemi munkára és felelős döntésre nagyon nehezen képesek készülni. Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője emiatt számos nehéz kérdést kapott. Mennyi is a költségvetési deficit? A pár- tonkívüli képviselőknek egy budapesti tájékoztatón — igaz, nem kormányforrásból — 72 milliárd forintot is emlegettek. A mi képviselőink tételes faggatózásba kezdtek. Nehezményezték, hogy nincs pontos adatuk a hadügyi kiadások részleteiről, a PM képviselője férfiasán bevallotta, hogy ebben a tekintetben ő sem teljesen tájékozott. Akadt, aki a Statisztikai évkönyvet idézte, mely világosan megmutatta, hogy nálunk tavaly a termelés szinte nem is emelkedett. Maradva a költségvetésnél, azt is szerették volna tudni, hogy melyik társadalmi szervezet milyen mértékben rövidül meg, ugyanis némelyiknek van tulajdona, másoknak pedig nincs. Szóba került a napokban bejelentett áremelés is. Az egyik képviselő nehezményezte, hogy a benzin és a gáz árát is emelték. A kormány ugyanis azt mondta, hogy támogatásleépítésekből kíván pluszbevételhez jutni. Mindkét termék messze nyereséges viszont és támogatásban egyáltalán nem részesül. Az ilyen és hasonló lépések megkérdőjelezik a vezetés szavahihetőségét. A gazdaság csak a politikai rendszer után mászhat ki a gödörből, jelentette ki az egyik képviselő. Hozzátette, a késlekedésre egyszerűen nincs idő. Ezután fejtegetésbe kezdett: elsősorban nyugati nyitás segíthet — hangoztatta. Ehhez azonban meg kell tanulnunk velük egy nyelven beszélni, ez pedig nem lehet más, mint a demokrácia és a jogállamiság sürgős megteremtése. (Folytatás az 1. oldalról) az kívánatos lett volna, tovább fokozta a gondokat a korábban nagy számban hozzánk látogató lengyel turisták tartózkodása, többek között ezzel is magyarázható, hogy a megyei vendégéjszakák száma jelentősen visszaesett. Ami viszont bíztató: a megyei tanács a Felső-Tisza- vidék idegenforgalmának fejlesztésére kiírt pályázatára tizenhárom pályamű érkezett, melyek seregnyi hasznosítható ötletet hoztak. Lehetővé vált a belföldi járatok fogadása, indítása a nyíregyházi repülőtéren, s ez beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtet; idegenforgalmi alapítványt hoztak létre, melyből bárki részesedhet, ha életrevaló javaslattal áll elő. Rengeteg tennivaló vár az idén is a szabolcsi, szatmári idegenforgalmi szakemberekre. A propagandamunka javításának szükségességét már említettük, de tervbe vették az ifjúsági turizmus megélénkítését, a gyógy- és vadászturizmus kiterjesztését, s az egyik leglátványosabbnak ígérkező vállalkozás: megpróbálják nemzetközivé tenni a nemrég új színt kapott Nyírségi ősz rendezvényeit. A további tennivalók közül kiemelkedik a pápa 1991-ben tervezett magyarországi látogatása, melynek során a hírek szerint felkeresi Mária- Pácsot is. Azv alkalmat felhasználva nagyobb teret kell majd szentelni a Dél-Nyírség értékeinek bemutatására. Már most gondolkozni kéll azon is, miképpen részesedhetünk a tervezett világkiállítás nyújtotta előnyökből, igaz ezért nekünk is tenni kell. Felemás tapasztalatok szűrhetők le a kishatárforga- lomból. Március elseje óta több mint egymillió belépést regisztráltak a határon, a kereskedők, ha meg-meg- inogtak is, eddig állták a hatalmas rohamot. A tumultusok a déli órákban azonban sajnos a határ menti üzletekben mindennaposak, ugyanez mondható el a pénzbeváltó helyekről is, csak itt folyamatos a zsúfoltság. Érthetetlen a megyei pénzintézetek magatartása, többségük pontosan úgy dolgozik most is, mintha az égvilágon semmi sem történt volna az elmúlt hetekben. A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet az utóbbi tizenöt évben egyenletesen javuló eredményeiért Miniszteri Dicsérő Oklevélben részesült. A kitüntetést László András, a megyei tanács elnökhelyettese pénteken délelőtt adta át Moravszki Györgynek, a szövetkezet elnökének. A termelőszövetkezet vezetői bebizonyították, hogy mezőgazdasági termeléssel is lehet komoly jövedelemihez juttatni, a tagságot. Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem elérte a 160 ezer fo(Folytatás az 1. oldalról) renesére nagy része — dolgozik, mások vég nélkül üléseznek, tüntetnek, szervezkednek, követelnek — zömmel a dolgozó emberek rovására. Az ellenzékiek egy része például meghirdette az új földosztást, kisüzemeket akarnak a nagyüzemek helyett, támadják a mezőgazdaság meglévő szervezeti kereteit, a kormányt, az MSZMP-t. A válság megoldását sürgetik, de a megoldást a zűrzavarkeltés nem segítheti elő. Mi azt mondjuk, hogy sürgősen kiutat kell találni és ebhez már nem elégséges a tegnapi politika és annak eszközei. Az MSZMP híve a demokratizálódásnak, a többpártrendszernek, de elengedhetetlenül szükségesnek tartja a megegyezést, az összefogást, a józan cselekvést. rintot. A fiataloknak, építkezőknek nyújtott 50—100 ezer forint hosszú lejáratú kamatmentes hitel, az üzemi étkeztetéshez, valamint a tagok üdültetéséhez adott jelentős támogatás mind szerepet játszik abban, hogy az ott dolgozók közérzete jobb a korábbinál. A szövetkezet fő profilja a növénytermesztés. Ebből az árbevétel összesen 85 millió forint volt. Állattenyésztésből — sertéstenyésztés, halászat, szarvasmarha és juh ágazat — az év végén 62 millió forinttal lettek gazdagabbak, A szövetkezet bor- gyümölcs (ésik) Rój Medvegyev: ítéljen a történelem (5.) Megbecsült szakértelem I Tiszavasvári Munka Tsz kitüntetése A terror nem ismert kíméletet A Sztálin által létrehozott terrorgépezet egyik első eleme az ártatlan emberek letartóztatása volt. A gépezet nem csupán a kényelmetlen embereik elszigetelésére vagy megsemmisítésére jött létre. Meg íkellet tömd akaratukat is. Rá kellett kényszeríteni őket arra, hogy hamis vallomásaikban elismerjék a kémkedést és a kártevést, rá kellett bírni őket arra, hogy a „nép ellenségeinek” nevezzék önmagukat. Ezt azonban a nyomozás törvényes módszereivel és formáival nem lehetett végrehajtani. Ezért Sztálin a „nép ellenségeivel” szemben szentesítette a ráhatás fizikai módszereinek alkalmazását. Kínzás, korlátok nélkül Tudjuk, hogy még a „szent” inkvizíció is bizonyos kereték közé próbálta szorítani a kínvallatási gyakorlatát. A belügyi népbiztosság számára nem volt semmiféle korlátozás. Az elvadult nyomozók nemcsak verték, hanem meg is nyomorították a foglyokat. Kiszúrták a szemüket, letépték a körmeiket, átszúrták a dobhártyájukat, eltörték kezüket-lábukat, izzó vassal égették őket, megnyomorították nemi szerveiket. I. Hanszuvarov ismert pártmunkás a vizsgálat során 10 napon át egyfolytában vízben állt. Sztanyiszlav Koszior félesége elmondta, hogy férje hóhérai, miután nem sikerült őt megtörniük, 16 éves lányát bevitték abba a szobába, ahol a kihallgatás folyt, és apja szeme láttára megerőszakolták. Ezek után Koszior aláirt minden „vallomást”, lánya pedig, a börtönből kikerülve, vonat alá vetette magát. ■ Előfordult, hogy a férjet felesége, a feleséget férje szeme láttára kínozták meg. Iszaak Rubin húga a következőket írta bátyjáról: „Minden eszközt bevetettek, hogy megtörjék... Közölték például vele, hogy a felesége súlyos beteg, amire azt felelte: Nem tudók rajta segíteni, magamon sem tudok segíteni. Előfordult, hogy a vizsgálótiszt barátságosan beszélt vele: Iszaak Iljics, erre a pártnak van szüksége. Egyidejűleg folytak az éjszakai kihallgatások is. Ilyenkor egyetlen percre sem hunyhatta le a szemét, azonnial felkeltették, záporoztak a .kérdések, gúnyolták lelki erejét, „mensevik Jézuská- naík” nevezték. Egyik éjjel levitték a pincébe, ahol több börtöntisztviselő és egy Va- sziljevszkij nevű fogoly várta. Ennek fivérem jelenlétében a következőt mondták: Magát azonnal agyonlőjük, ha Rubin nem tesz vallomást. VasziljevsZk'ij térden állva könyörgött a fivéremnek: Iszaak Iljics, mibe kerül magának vallomást teni- ni?! A fivérem azonban rendíthetetlen és nyugodt maradt, még akkor is, amikor VasziljevsZkijt ott helyiben agyonlőtték. Annyira biztos volt az igazában, hogy még ezt a szörnyű megpróbáltatást is elviselte. Másnap éjjel ismét levitték a pincébe. Ezúttal egy fiatal egyetemistának látszó embert talált ott. Amikor az egyetemistával közölték: Magát agyonlőjük, mert Rubin nem tesz vallomást, a fiatalember széttépte a mellén az inget és felkiáltott: Fasiszták, csendőrök, lőjetek! Azonnal agyonlőtték. A fiatal fiú kivégzése megrendítette fivéremet.” Alefcszej Sznyegov tanúsága szerint a belügyi népbiztosság leningrádi részlegének kmzókamráiban néhány foglyot a betonpadlóra ültettek és négy oldalról szögekkel kivert ládával borították be. Felül egy rács volt, amelyen keresztül a foglyot naponta egyszer megnézte az orvos. Ilyen egy köbméteres ládába ültették a kis termetű Sznyegovot és a hórihor- gas Pavel Dibenkót, az első szovjet kormány hadügyi népbiztosát. Ügy hírlett ,hogy ezt a módszert a finn titkosrendőrségtől kölcsönözték. A belügyi népbiztosság a Ges- tapótól is átvett kínvallatási módszereket és tapasztalatokat. Amikor a foglyot a kihallgatásra vitték az egyik ezredes egy pohárba vizelt, és felszólította a rabot, hogy igya ki. Ha az nem tett eleget ennek az ocsmóny követelésnek, sokszor ott pusztult anélkül, hogy kihallgatták volna. Szűrén Gaaarjan tanúsága szerint, miután Szo- szo Buiacsidzétől, a grúz hadosztály parancsnokától nem sikerült a kívánt vallomást kicsikarni, kínvallatói felmetszették: a hasát és a haldokló Szoszót az egyik cellába hajították. (...) Kivégzések a pincében A „legsúlyosaibb büntetésre” ítélteknek csupán egy részét tartották valamilyen oknál fogva néhány napig, vagy olykor hónapokig sira- lomháziban. A legtöbbjüket mindjárt a tárgyalás után kivégezték. Ez különböző módon történt: az embereket- tarkán lőtték a lépcsőn vagy a börtönfoiyoisón, csoportosan agyonlőtték őket a pincében. Egyes elbeszélések szerint, a kivégzések idején egy traktormotort járattak, hogy az utcán ne hallják a Sztálin a 30-as évek végén. lövéseket. Más moszkvai börtönökből a város környékére vitték kivégzésre a foglyokat. J. P. Frolov feljegyezte a kísérőcsaipatok egyik katonájának az elbeszélését. A katona többször kísért főbelövésre ítélt embereket. Az egyik moszkvai temető mögötti üres térre vitték őket. S ott a temető fala tövében lőtték agyon az elítéltéket. Két ember foglalkozott ezzel, akik ott laktak egy viskóban. Amikor a ildsérőosztag odaszállította az elítélteket, a kunyhóból előjött az egyik részeges arcú férfi, átvette az Okmányokat és a foglyokat, s ott helyben mindjárt agyon is lőtte őket. A viskóban, amelybe a katona egyszer bement, az asztalon Ikét üveg állt. Az egyik vízzel, a másik vodkával tele. Embertelen börtönállapotok Azokra az emberekre, akiket nem végezték ki, többéves börtön várt. Ezekben a börtönökben a rendtartást a végletekig megszigorították. Az egyszemélyes cellákba akár öt embert is, a tízsze- mélyesékibe pedig 40—50 embert zsúfoltak össze. A foglyoknak megtiltották, hogy az ablakhoz menjenek, hogy nappal a priccsen heverjenek, sőt olykor még azt is, hogy beszélgessenek. A legcsekélyebb ürüggyel magánzárkába csukták őket, megvonták tőlük a sétát, a levelezést. „Az egyik cella ajtaja előtt megállítottak — mondja el visszaemlékezéseiben M. Isov, volt katonai ügyész. — A felügyelő kinyitotta a zárat, feltárta az ajtót és szó szerint betuszkolt a cellába. .. Ha visszagondolok arra, amit a mennyországról és a pokolról hallottam, hát ez a cella igazi pokol volt. A 40 négyzetméteres cellában mintegy 270 embert tartottak. Az emeletes priccsek- kel zsúfolt cellában kellett valahogy elférniük az oda beterelt foglyoknak. Az emberék ott nyomorogtak a priocsék alatt, a priccsöken, sőt a sarokban a nagy kübli fedelén is.” Kujtoisevben sók foglyot helyezték el a tágas börtönpincében, ahol a központi fűtés csövei húzódtak. Nyáron a foglyok a pincében 33 rovarfajt számoltak össze, a többi között legyet, tetűt, bolhát, poloskát és csótányt. Az emberek testét fökélyek borították el, s iszonyú kínokat Okoztak. A Moszkva környéki Szu- hanov börtönben a foglyokat éheztették. Két hónapi bör- tönkoszt után az emberből csak csont és bőr maradt. A börtön az épület pincéjében és alsó szintjén volt, a felső szinteken üdülőt rendeztek be a belügyi népbiztosság munkatársai számára. (Keddi számunkban következik: Ordzsonikidze halála) A továbbiakban Rerecz János szólt a gazdasági helyzet változásairól, a lakosságot érintő áremelésekről, valamint arról, miként készül a párt a következő hónapok feladataira, a választásokra. Az elismerő oklevéllel kapcsolatban a KB titkára megemlítette: a szocialista muri- kaverseny hivatalosan megszűnt, de nem szűnhet meg a versengés a jobb, a nagyobb eredmények eléréséért. (Seres) ★ Berecz János a nap további részében a magyar-szovjet határ különböző pontjain ismerkedett a kishatármenti forgalom helyzetével, a vám- és határőrség munkájával, ‘majd interjút adott a Kelef- Magyarországnak, amit későbbi számunkban közlünk. és szeszfőzdéjének jövedelme az utóbbi évek egyre hátrányosabb szabályozói miatt most már elhanyagolható. Tiszavasváriban a fenti eredményeket korszerű technológiák alkalmazásával, a szakértelem megbecsülésével érték el. A termelőszövetkezetben húsz egyetemi és főiskolai diplomával rendelkező szakember irányítja a termelést. A múlt évben elkészült egy korszerű Ka-hyb termelési rendszerben működő sertéstenyésztelepük. Az idén csatlakoztak egy korlátolt felelősségű társasághoz, és így ezentúl nyugati csúcs- technológiával működő terménytisztító gépsorral próbálják exportképessé tenni termékeiket. Minden reményük megvan arra, hogy megyénk eme csücskében módszereikkel magukkal ragadják a térség többi mezőgazdasági üzemeit, és minden téren élen járó, magas kultúrájú mezőgazdasági termelés centrumává váljanak. Pénteken a dicsérő oklevelek átadása után miniszteri kiváló dolgozó kitüntetésben részesült Póka Ferenc gépesítési főüzemág-vezető. Ényi István raktáros és Széki Miklós tmk-dolgozó. Nagy Károlyné pénztáros TÖT-ki- tüntetést kapott. Hárman munkahelyi kiváló dolgozó kitüntetést vehettek át. (száraz) Jelöltek programja (Folytatás az 1. oldalról) önkormányzó közösségekre épülő jóléti társadalom megteremtésének a híve. A KISZ utódszervezetén belül a fiatalok valóságos igényére, érdeklődésére épülő kisközösségek létrehozását javasolja az idejétmúlt alap’- szervezeti szerkezet helyett. A pillanatnyi politikai érdekek azonossága mentén akciószövetségek megkötését szorgalmazza az MSZMP- vel. Törekedni kell szerinte a tartós szövetség kiépítésére, a reformkommunista szárnnyal. Szintén alelnöknek jelölték Szakács Istvánt, a mátészalkai városi KISZ-bizottság jelenlegi titkárát, ö a beszélgetések során azt hangoztatta, hogy az ifjúságot a politikai súlyának tudatára kell ébreszteni. Meg kell teremteni a valós politikai teret, s ifjú politológusokat kell a népképviseleti szervekbe juttatni. Esélyegyenlőséget kell teremteni úgy, hogy mind Nyíregyházán és mind Sza- bolcs-Szatmár bármely területén az állampolgár alanyi jogán biztosítva legyen az első munkahely, lakás lehetősége, a művelődés, sportolás, egészségügyi ellátás társadalmilag elfogadható színvonala. Mindezt a Szabolcs- Szatmári Ifjúsági Szervezetek Szövetsége kovácsolhatja politikai tőkévé, de csak tettekkel lehet eredményt elérni. (m. m. I.) Berecz János megyénkben
