Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-19 / 116. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. május 19. A Minisztertanács közleménye a háztartási energiahordezók és a benzin fogyasztói árának emeléséről Az állami költségvetés hiánya szükségessé teszi a különböző támogatások csökkentését. Erre a kormány a gazdaság külső pénzügyi egyensúlyának^ fenntarthatósága érdekében is kötelezettséget vállalt. A háztartási energiák fogyasztói árának korábban elhatározott és most megvalósuló emelésére alapvetően a támogatások mérséklése miatt kerül sor. A Minisztertanács döntése alapján a közforgalmú úthálózat fejlesztésére és fenntartására „útalapot” kell létrehozni. Az alap pénzügyi fedezetéül részben a motorbenzinek fogyasztói áremelése szolgál. Az áremelés következtében keletkező állami többletbevétel teljes egészében az útalapba kerül. A kormány kötelezte a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert, hogy dolgozza ki az útalap képzésére és működésére vonatkozó szabályokat. Az alap felhasználását társadalmi bizottság ellenőrzi. Ennek munkájában részt vesznek az Országgyűlés illetékes bizottságainak képviselői is. A háztartási energiahordozók ára (díja) 1989. június 1-jétől átlagosan 20 százalékkal növekszik. Ezen belül a szén ára átlagosan 47 százalékkal, a briketté 39 százalékkal, a kokszé 30 százalékkal, a tűzifáé 43 százalékkal, a háztartási tüzelőolajé 15 százalékkal, a propán-bután gázé 20 százalékkal, a távhőszolgáltatásé 27 százalékkal emelkedik. A vezetékes gáz díja 20 százalékkal nő. Egyidejűleg az ország néhány területén még érvényesülő alacsonyabb díjak — a területi különbségek mérséklése érdekében — az átlagosnál nagyobb mértékben emelkednek. A villamos energia nappali díja — ugyancsak a területi különbségek csökkentése miatt — csak Budapesten emelkedik 36 százalékkal. Az országosan egységes éjszakai áram tarifája, valamint a vidéki áramdíjak nem változnak. Az átlagos árváltozási mértékeket az alábbi tényleges árak szemléltetik- például a Budapesten vásárolt berentei (mosott) rostált aknaszén pályaudvari telepi fogyasztói ára 100 kilogrammonként 67,50 forintról 98,00 forintra, az import lángborsószéné 175,60 forintról 273,00 forintra, a tatabányai tojásbriketté 117,50 forintról 159,50 forintra, az extra dió I. kokszé 320,00 forintról 412,60 forintra, a tűzifáé 117,00 forintról 164,00 forintra nő. Budapesten a szilárd tüzelőanyagok házhozszállítási díja a 100 kilogrammonkénti 9,80 forintról 19,80 forintra változik. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 8,00 forintról 9,20 forintra emelkedik. Az 5 kilogrammnál nagyobb töltési súlyú palackban forgalmazott propán-bután gáz kilogrammonkénti ára a fűtési idényben 9,20 forint, a fűtési idényen kívül 6,80 forint lesz. A távfűtés légköbméterenkénti díja 34,20 forintról 43,20 forintra, a táv- melegvízszolgáltatás vízköbméterenkénti díja pedig 17,40 forintról 22,20 forintra emelkedik. A villamos energia nappali áram kilowatt- óránkénti díja Budapesten 45 fillérrel, 1,25 forintról 1,70 forintra nő. A vezetékes gáznál és a villamos energiánál a felemelt díj csak az augusztus 1. után leolvasott fogyasztásra érvényes. A motorbenzin fogyasztói ára 1989. május 19-től literenként 2 forinttal, a kevésbé környezetszennyező ólommentes benziné literenként 1 forinttal emelkedik. (MTI) Csenger: Hz áfész kedvezményei A szövetkezeti dolgozók érdekében hozott jogszabályok érvényesüléséről hallgatott meg beszámolót többek között május 18-án a Csengeri Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése. Mint a tanácskozáson elhangzott, a Csenger és Vidéke ÁFÉSZ nagy figyelmet fordít a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a szociálpolitikai célok megvalósítására, a munkavédelmi előírások megtartására, a munkafegyelem javítására. Évenként felülvizsgálják a megkötött kollektív szerződéseket, s szükség esetén módosítanak is rajta. Természetesen a módosításkor minden esetben kikérik a dolgozók véleményét, javaslatait. A kollektív szerződésben rögzített természetbeni és egyéb juttatások közül segítik a dolgozókat lakásépítéskor kedvezményes fuvarral, lakásvásárlási hozzájárulással. valamint étkezési hozzájárulással. Fura zsákmány Etry francia halászhajó Ieeénysépe Brest kikötőváros közelében, az Atlanti-óceán vizébe hálót engedett, a zsákmány rendkívül nehéznek tűnt. de a sokat tapasztalt tengeri emberek valahogy csak megbirkóztak a fogással, és azt kínkeservesen a legközelebbi kikötőbe vontatták. Itt került sor a zsákmány kiemelésére. Nagy volt a halászok meglepetése, amikor a szerencsére erős hálóban egy vadonatújnak tűnő négykerekű tartálykocsit láttak meg. Az értékes zsákmány minden bizonnyal tengeri szállítás közben csúszhatott le a fehérhajóról. Nem is régen, hiszen a vízbe pottyant autó egyetlen alkatrésze sem rozsdásodott meg. Ami viszont a legfurcsább, a ritka „halat” ez ideig senki sem kereste. A környékbeli szálll- tóhajók leltárállományában — szinte érthetetlen — semmi hiány nem mutatkozott. Lehet, hogy egy telefonon múlott... Nem segített a betegen - felfüggesztették munkásőrtagságát Felháborodott hangú levéllel kereste meg szerkesztősé- ségünket Radvánszki Sándorné papi lakos, amelyben megírta: 1989. május 11-én, reggel 6 óra előtt egy 40 éves fiatalember munkába menet rosszul lett Kisvárdán, a Munkásőrség épülete előtt. A vele lévő társa megkérte az ott szolgálatot teljesítő férfit, hogy hívjon azonnal mentőt. Nagy sokára a munkásőr azt felelte, nem hív mentőt, mivel neki a telefont csak a főnök írásos engedélyével szabad használni... Szerencsére egy taxi arra ment és bevitte a beteget a kórházba, elég későn, mivel a fiatalember a kórházban nemsokára meghalt. „Nem vagyok orvos, ezért eldönteni sem tudom, hogy ha időben ér a kórházba, életben maradt volna-e. De ha egy százalék esély is van az életben maradáshoz, akkor is kötelessége mindenkinek, hogy segítsen. A levelet továbbítottuk a Munkásőrség megyei parancsnokának azzal, hogy vizsgálja ki e példátlan esetet. Danes Péter megyei parancsnok a következő választ adta: „A Munkásőrség Szabolcs- Szatmár megyei Parancsnoksága megvizsgálta a klsvár- dai egység ügyeleti szolgálatának 1989. május 11-én tanúsított magatartását. Megállapítottuk, hogy ekkor idős Géczi György munkásőr volt szolgálatban. Reggel 6 óra előtt az ügyeletén valóban megjelent Buzsik István gépkocsivezető, aki kérte, hogy hívják ki a mentőket, mert munkatársuk rosszul lett az utcán. Az egységügyeletes Rój Medvegyev: ítéljen a történelem (^.) Szergej Kirov meggyilkolása Ezer ki lencszázh armi ncnégy december 1-jén, 4 óra 30 perdkor a Színolnijban meggyilkolták Szergej Kirovót, az SZK(b)P Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Lenin- grádi Területi Pártbizottság első titkárát. A Kirov meggyilkolásáról szóló közleményben szó volt arról, hogy menekülési kísérlet közben letartóztatták a gyilkost, Leonyid Nyikola- jevet, a párt fiatal tagját. A Kirov-gyiikosság ügyében végzett első, még 1934 decemberében lefolytatott nyomozás során nem derítették fel az igazságot. Ezért 1956- ban az SZKP Központi Bizottsága különbizottságot alakított, amely több évig vizsgálta a terrorcselekményt. A bizottság által összeállított dokumentumot nem hozták nyilvánosságra. Hruscsov, amikor megismerte a bizottság következtetéseit, a jelentést a páncélszekrényébe zárta és kijelentette: „Amíg a világon létezik imperializmus, ilyen dokumentumot nem hozhatunk a nyilvánosságra.” 1935. február 2-án reggel Leningrádban elterjedt a hír, hogy megérkezett Sztálin. Különvonattal jött, s kíséretében volt Molotov, Vorosi- lov, Jeszov, Jagoda, Zsdanov. A pályaudvaron Sztálint a leningrádi pártszervezet vezetői és a Belügyi Népbizottság (NKVD) vezetője, F. D. Medvegy fogadták. Azt beszélték, hogy Sztálin senkivel sem fogott kezet, Medvegyet pedig kesztyűs kezével pofon csapta. Nyomban Leningrádba étkezte után Sztálin a maga kezébe vette a nyomozás irányítását. Nem magányos gyilkos Kirov meggyilkolása nyilvánvalóan nem egyedül Nyi- kolajev tette volt. 1934-ben Klrov temetése 1934-ben: (bálról jobbra) Molotov, Vorosllov, Sztálin és Kalinyin. többször kíséreltek meg merényletet Kirov ellen. Ez arra vallott, hogy az embervadá- szatot egy erős kéz irányította. Ami Nyikolajevet illeti, minden forrás egybehangzóan úgy véli, hogy ez az idegileg labilis ember kezdetben saját szakállára cselekedett. Ez az elkeseredett és hiú alak úgy készült Kirov meggyilkolására, mint valami fontos, politikai akcióra. Kirov szeretett gyalog járni a városban, és Nyikolajev megfigyelte, merre szokott sétálni. Kirovót természetesen gondosan őrizték, a civil ruhás testőrök az NKVD-s Boriszov vezetésével lépcsőzetesen haladtak Klrov előtt és mögött. Az egyik séta során a testőrök féltartóztattak egy emberit, aki megpróbált Kirov közelébe kerülni. Nyi- ikolajev volt az. A táskáján olyan kivágás volt, amelyen keresztül a táska kinyitása nélkül kivehette a revolverét. Megtalálták a táskában Kirov sétaútjainak vázlatát is. Nyikolajevet letartóztatták. Zaporozsec hallgatta ki, Jagoda bizalmi embere, aki nemrég érkezett Leningrádba. Zaporozsec nem tett jelentést közvetlen főnökének, Medvegynek, aki közel állt Kirovhoz, hanem Moszkvába telefonált Jagodának. Néhány óra múlva a belügyi népbiztos utasítást adott, hogy engedjék szabadon Nyikolajevet. A szabadon bocsátott Nyikolajev azonban ügyetlenül tevékenykedett, és egy idő múlva Kirov testőrsége ismét letartóztatta. Másodszor is elvették tőle ugyanazt a tiltott revolvert. Az NKVD leningrádi hivatalának furcsa liberalizmusa gyanút ébresztett Kirov testőreiben, de közölték velük, hogy a dolog nem tartozik rájuk, és hallgassanak, mert különben kizárják őket a pártból. Boriszov azonban mégis elmondta a Nyilkolajevvel kapcsolatos gyanús epizódokat Kirov- nalk. Kihallgatások és balesetek Nyikolajevet ismét szabadon engedték, és hamarosan sikerült meggyilkolnia Kirovót. A leningrádba érkezett Sztálin személyesen hallgatta ki Nyikolajevet. A szemtanúk elbeszéléseit összevetve így zajlott le Nyikolajev kihallgatása : egy nagy teremben az asztalnál ült Sztálin, Molotov, Vorosilov, Zsdanov és mások, oldalt pedig a belü- gyesek egy csoportja. Bevezették Nyikolajevet. Sztálin megkérdezte tőle, miért lőtt rá Kirovra. Nyikolajev térdre borult és a belügyesekre mutatva ezt kiáltotta: „ők kényszerítettek rá!” Erre több belügyes odaszaladt Nyi- kolajevhez és pisztolyaggyal csépelni kezdték. A vérző, eszméletlen vádlottat kivonszolták a teremből. Leonyid Nyikolajev után' következett volna Kirov test- őrparancsnOkánák, Boriszov- nak a kihallgatása, akit rögtön Kirov halála után letartóztattak, Minden letartóztatottat személyautón vittek a kihallgatásra, Boriszovért viszont zárt teherautót küldtek, amelynek platójára felszállt több belügyes is feszítő vasakkal. Egyikük beült a sofőr mellé. Az egyik utcában, amikor a teherautó egy raktárépület fala mellett haladt, a vezető mellett ülő ember hirtelen elrántotta a kormányt. A sofőrnek sikerült megakadályoznia, hogy a teherautó a falnak ütközzön, és eljutottak a kihallgatás helyszínére. Boriszov azonban már halott volt. Hamis orvosszalkértői vélemény készült, amely szerint halálát gépkocsibaleset okozta. Valójában a halál oka az volt, hogy kemény tárgyakkal ütéseket mértek a fejére. Kirov helyettese, Kulagin közölte, hogy néhány hónappal Klrov meggyilkolása után felikereste őt Boriszova, Kirov testőrparancsnokának felesége, s azt kérte, hogy vegye a védelmébe, mert bolondokházába zárták és meg akarták mérgezni, de sikerült megszöknie. Ezt megelőzően az NKVD arról faggatta, hogy mit mondott neki a férje a Kiröv-gyilkösság előtt. Kulagin azonban semmit sem tehetett Boriszováérí az NKVD tudta nélkül. Felhívta ezt az intézményt, és kérte, hogy helyezzék el az asz- szonyt egy közönséges városi- kórházban. Ez meg is történt. Néhány nap múlva Kulagin arról értesült, hogy Boriszova a kórházban meghalt: a halál oka mérgezés. A tanúkat eltüntették Nem sokkal Kirov meggyilkolása után Medvegyet és Zaporozsecet, illetve az NKVD leningrádi hivatalának több más vezetőjét bűnös hanyagság vádjával leváltották és a Távol-Keletre száműzték. 1937-ben vala- mennyiüiket agyonlőtték. „Feltételezhető — jelentette ki még az SZKP XX. kongresszusán zárt beszédében Nyikita Hruscsov —, hogy kivégzésükkel el akarták tüntetni a Kirov-gyiikosság igazi szervezőinek nyomait.” Nyikolajev a tárgyaláson másként viselkedett, mint annak idején, amikor Sztálin kihallgatta. Elismerte, hogy előre megfontolt szándékkal gyilkolta meg Kirovót. Az NKVD egyik egykori munkatársának a tanúsága szerint (ő állandó ügyeletet tartott Nyikolajev zárkájában, mert az öngyilkosságot kísérelt meg) Nyikolajev elmesélte neki, hogyan szervezték meg a belügyesek Klrov meggyilkolását, s azt ígérték, életben hagyják, ha azt vallja, hogy a leningrádi zinov- jevisták voltak a terrorcselekmény kezdeményezői és irányítói. Amikor a bíróság ítéletet hirdetett, Nyikolajev ordítani kezdett és ki akarta tépni magát az őrök kezéből. A bíróság Nyikolajevet golyó általi halálra ítélte, az ítéletet haladéktalanul végrehajtották. (Következik: A terrorgépezet nem ismert kíméletet) ezt a kérést nem teljesítette, arra való hivatkozással, hogy a telefont magáncélú beszélgetésre csak az egység- parancsnok írásos engedélyével lehet igénybe venni. Éz nem felel meg a valóságnak! Sem a szolgálati szabályzatban, sem az egységparancsnok utasításában nem szerepel ilyen tiltás. A szolgálati szabályzatban — többek között — ez áll: „A munkásőr az arra rászorulóknak köteles segítséget nyújtani.” Mindezekért a szolgálatot teljesítő munkásőr magatartását nemcsak sajnálatosnak, hanem szabályellenesnek minősítjük, az esettől elhatároljuk magunkat és azt emberileg mi is elítéljük! Ez a magatartás teljesen idegen a mi testületünktől. A kisvár- dai munkásőrök többsége sem ilyen, humánus cselekedeteikre álljon itt csupán egy példa: A város térségében korábban egy kigyulladt és robbanásveszélyes Dáciából éppen az arra elhaladó munkásőr mentette ki a bentrekedteket, amíg társa a legközelebbi telefonhoz hajtott és hívta a tűzoltókat. Az esetet egyedinek tartjuk, s a megyei parancsnokság igen szigorú és következetes intézkedéseket tervez, amely garancia lesz arra, hogy az ilyen és hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Nem engedhető meg, hogy az emberekért önzetlenül cselekvő munkásőrök becsületét az ilyen események befeketítsék. Az ilyen ember nem méltó a munkásőri tagságra; ezért az egységparancsnok az elkövető munkásőri tagságát azonnali hatállyal felfüggesztette.” Félbeszakadt az érettségi (Folytatás az 1. oldalról) tette: a nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskola vezetékes távközléstechnikából (egészen pontosan: vezetékes átviteltechnikából csütörtökön írásbeliző diákjai voltak az eset szenvedő alanyai. Az történt, hogy az írásbeli első két órájának ellenőrzése után Budai Géza igazgató elment a megyei tanácsra, ahol közölték vele: telefonáltak a minisztériumból, hogy Győrben már szerdán megírták a diákok ugyanezt a dolgozatot. Ezért a minisztérium úgy döntött, hogy az érintett diákoknak szombaton meg kell ismételniük az írásbelit ezekben a szakközépiskolákban. így tehát a Bánkiban az igazgató utasítására fél 11-kor abba is hagyták az érettségizők a dolgozatírást — hiszen addig is fölöslegesen dolgoztak. Itt — a gimnáziumi matematika írásbelitől eltérően — az érettségi dolgozat osztályzatát nem lehet az évvégi jeggyel pótolni, mert ebből a szakmai tárgyból írásbelizni és szóbelizni egyaránt kell az érettségin.
