Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-19 / 116. szám

■I Kelet­Ivl Ülést tartott a Minisztertanács Felemelték az energiahordozók árát A Minisztertanács csü­törtöki ülésén áttekintette az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakának tapasztalatait, és meghatározta az abból adódó feladatokat. A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos állásfogla­lásáról és a pénzügyi szervek ellenőrzési tapasztalatairól szóló előterjesztéseket. :A Minisztertanács a költségve­tés végrehajtásáról szóló be­számolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta az új adórendszer működé­sének tapasztalatait, és mó­dosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló tör­vény végrehajtási rendele­tét. A Minisztertanács előter­jesztést hallgatott meg az értékpapírok forgalmazásá­ról, a tőzsdéről és az Állam'i Értékpapír Felügyelet létre­hozásáról. A Minisztertanács megvi­tatta a gabonavertikum ér­dekeltségi és szervezeti fej­lesztéséről készített anyagot. Június 1-jétől átlagosan 20 százalékkal emelkedik a ház­tartási energiahordozók fo­gyasztói ára. (Az erről ki­adott közleményt lapunk 4. oldalán ismertetjük.) A kormány ülésének na­pirendjéről, határozatairól Marosán György szóvivő tá­jékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit délután a Parlamentben. El­mondta, hogy a Miniszterta­nács támogatja a statisztikai adatlap megszüntetését. Békési László pénzügymi­niszter arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Minisz­tertanács jóváhagyta azt a módosítást, amelynek lénye­ge: minden magyar állampol­gár, aki saját anyagi erőfor­rásaiból bármilyen közmű­vet épít, 30 százalékos adó- kedvezményben részesül, mégpedig visszamenőleges hatállyal 1988. január 1-jétől. A sajtókonferencián szóba került az a sajtójelentés, mi­szerint Románia kezdemé­nyezni kívánja, hogy a Var­sói Szerződés tárgyalja meg a magyar demokratizálódással kapcsolatos kérdéseket. Ma­rosán György szóvivő leszö­gezte: a Minisztertanács csü­törtöki ülésén erről nem tár­gyalt, a kormánynak hivata­losan nincs tudomása arról, hogy ilyen kezdeményezés történt. Ugyanakkor hozzá­tette: nehezen képzelhető el, hogy a Varsói Szerződés be­avatkozzon az egyes tagor­szágok belügyeibe, „azok az idők elmúltak”. A magyar— román problémákat — mint azt a magyar kormány már többször kinyilvánította —, kétoldalú tárgyalásokon kell rendezni. A nagymarosi építkezés fel­függesztéséről hozott kor­mányhatározat kapcsán meg­kérdezték Marosán György­től: voltak-e előzetes konzul­tációk az osztrák, illetve a csehszlovák kormánnyal; mekkora a valószínűsége an­nak, hogy Csehszlovákia nemzetközi bíróság elé viszi Nagymaros ügyét, ha leállít­ják az építkezést. A szóvivő elmondta, hogy a következő héten sor kerül kormányközi konzultációra Nagymarossal kapcsolatban. Ez megalapozza a kormány döntését a beruházás sorsá­ról, s azt a jelentést is, ,, amelyet végül a kormány két T hónap múlva a Parlament elé terjeszt. Marosán György el­a ■ Ügyesen újította tsz Elismerő oklevelet kapott a szakolyi Egyetértés Az elmúlt három év ered­ményes gazdálkodásáért ün­nepélyes keretek közt csü­törtök délután László And­rás a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese adta át a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium Elismerő Oklevelét Bilanics Mihály­nak, a szakolyi Egyetértés mezőgazdasági termelőszö­vetkezet elnökének. A szövetkezet sikerében meghatározó szerepe van a jól kialakított termelési szer­kezetnek. A növénytermesz­tés keretében búzával, rozs- zsal, zabbal, kukoricával, lu­cernával és egyébb takar­mánynövényekkel foglalkoz­nak igen eredményesen. Ez azért is figyelemre méltó, mert kedvezőtlen termőhelyi adottságú területen érik el. Emellett jelentős az alma- termesztésük, valamint az erdőtelepítésük és a fakiter­melésük nagysága. Az állat- tenyésztést számukra a nye­reséget hozó juhtenyésztés jelenti. Jelenleg 2525 anya­juhuk van. Az üzemi terme­lési értékűik 1986-hoz képest tavaly öt és fél millióval, a nyereségük pedig közel két­szeresére nőtt. A termelőszö­vetkezet munkája megalaku­lásuk óta pozitívan értékel­hető, 1988-ban a mérlegered­ményük 18 366 millió forint volt. A szövetkezet vezetése idő­ben felismerve, hogy csak az alaptevékenységeikből meg­élni nem tudnak, különböző vállalkozásokba kezdtek. Foglalkoznak a sírkőállítás­sal, működtetnek egy fala­tozót és egy táp-takarmány boltot. Ök látják el tüzelő­olajjal a községet. A beruhá­zásaik kivitelezésére építő­brigádot hoztak létre. Ezek mellett rendelkeznék egy jól működő varrodával is. Az Elismerő Oklevél át­adása után miniszteri kiváló dolgozó kitüntetésben Biró Imre gépkocsivezető része­sült, míg termelőszövetkezeti kiváló munkáért Teremi László főagronómus TOT-ki­tüntetést kapott. Tizennyol­cán vehették át a munkahe­lyi kiváló dolgozó kitünte­tést mondta azt is: nincs tudo­mása arról, hogy az esetle­ges magyar—csehszlovák kártérítési ügyben nemzetkö­zi bíróság döntene. A KGST- ben egyébként az a szokás, hogy az ilyen jellegű vitákat a felek egymás között dön­tik el. Tézisek vitája Vállalkozók fóruma A Vállalkozók Országos Szövetsége gazdaságpolitikai téziseit megyei fórumon vi­tatták meg a szabolcsi vállal­kozók csütörtökön Nyíregy­házán. Palotás János a VOSZ el­nöke az 1982 óta szerveződő szövetségről bevezetőjében elmondta, hogy nem politi­kai, hanem gazdasági szerve­zet. Háromezer jogi taggal működik, amely közel ne­gyedmillió vállalkozót foglal magába. A VOSZ „Szegé­nyedjünk, avagy van más aternatíva is” címmel készí­tett egy gazdaságpolitikai anyagot, amely nemcsak a magánkezdeményezések elő­térbe helyezését hangsúlyoz­za, hanem a gazdasági prob­lémák egészének felvállalá­sát és javítását. A szabolcsi vállalkozók kérték a VOSZ segítségét a szovjet piaccal való szoro­sabb kapcsolatra, a hivatal­noki bürokratikus rendszer feloldására, a vállalkozók el­fogadtatására valamennyi te­rületen. JÚHIUS ELSEJÉK: Könyvünnep a sétálóutcában Ha nem is lesz annyi ren­dezvény, mint a korábbi években, az idén sem marad el az ünnepi könyvhét. A fi­gyelmet az olvasás fontossá­gára irányító eseménysorozat megnyitóját június 1-jén ren­dezik meg Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcán, a megye- székhely sétálóutcáján. A megnyitó beszédet Ratkó Jó­zsef, a megyénkben élő, Jó­zsef Attila-díjas költő tartja Természetesen az idén is érkeznek hozzánk írók és költők, ha talán kevesebben is, mint korábban. A meghí­vottak skálája viszont széle­sebb lesz, mivel a szervezők külföldi vendégeket is vár­nak. így például megismer­kedhetünk Püski Sándorral, a New Yorkban élő könyv- szakemberrel, akinek a kiad­ványai közül már egyre több kerül hazánkba is. Kárpát- aljáról egy háromtagú dele­gációt várnak, köztük írókat és kiadókat. Rajtuk kívül Baranyi Ferenc, Csengey Dé­nes, Ördögh Szilveszter és Serföző Simon szerepel a meghívottak között. Raktáráruház nyílt Nyíregyházán Hat1 százalékkal r > - , . * * * 4 r" ír f olcsóbbon Még álmukban sem gondol­hatták volna a Grab fivérek a századfordulón, hogy az általuk alapított győri Pa­mutszövő és Műbőrgyár a keleti végekre merészkedik. És lám, megtörtént a „cso­da”, az országosan ismert Graboplast, az Agroker Vál­lalattal közösen raktáráruhá­zát nyitott tegnap délelőtt a megyeszékhelyen. Amint azt Borsi Istvántól, az Agroker kereskedelmi igazgatóhelyettesétől meg­tudtuk, a két vállalat a ta­valyi Budapesti Nemzetközi Vásáron talált egymásra. Ha­mar közös nevezőre jutottak a tárgyalásokon és már el­ső alkalommal megfogalma­zódott a közös bolt nyitásá­nak gondolata. Az előkészüle­tek során találtak egy több éve üresen álló MÁV-épüle- tet a Móricz Zsigmond ut­cán, amit közel 4,5 millió fo­rintos költséggel sikerült új­jávarázsolni és átalakítani az áruház arculatának megfele­lően. A nyitás napján már o teljes Graboplast-árukínálat ott sorakozott a polcokon. A teljesség igénye nélkül, né­hány jellerfiző áru a tucat­nyi közül: padlókárpitok, ta­péták, lap- és élfóliák, mű­bőrök. fogyasztási cikkek és Az új raktáráruházban. megannyi kelendő portéka várja a viszonteladókat és a közvetlen fogyasztókat az áruházban. És még egy fi­gyelemfelkeltő tény: a rak­táráruházban kínált termé­kek 6 százalékkal olcsóbban kelnek el, mint az egyéb ke­reskedelmi csatornákon ér­tékesített Graboplast-termé- kek. Az elképzelések, ter­vek szerint 60—80 millió fo­rint árbevétellel számolnak évente az alapítók. A Graboplast kereskedel­mi igazgatóhelyettese — Nagy Sándor — is megerősí­tette az elmondottakat, ki­egészítve azzal, hogy vállala­ta úttörő szerepet játszott a mintabolthálózat hazai el­terjesztésében. A nyugati or­szágrészben három-négy min­tabolttal büszkélkedhet a vállalat és az elmúlt évben nyitották meg a győri rak­táráruházát, melynek for­galma felülmúlt minden vá­rakozást. Az évi 5 milliárd forint termelési értéket fel­vonultató Graboplast büszke arra, hogy az ország keleti végében is sikerült gyökeret eresztenie, aminek leginkább az igényes vásárlók örül­nek ... (cs. zs.) Félbeszakadt az érettségi a Bánkiban Kínos közjátékok az írásbelin Marad a meleg A hét első felében északkeleten több órára kisütött a nap és kora dél­utánra sokfelé 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Szombaton gyenge marad a légmozgás, vasárnap azonban megélénkül a dél­keleti szél. Meleg marad az idő. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet 10, 14 fok között alakul. Kora délutánra a sok napsütés miatt 24, 28 fokig meleg­szik a levegő. A jövő hét időjárása. A hét elején folytatódik a napos, száraz, nyáriasan meleg idő. A hét közepétől többször megnövekszik a felhőzet és záporok, ziva­tarok alakulnak ki. Mér­séklődik a nappali felme­legedés. A minimum-hő­mérséklet általában 10, 15 fok között alakul. A leg­magasabb nappali hőmér­séklet a hét elején 24, 28 fok, a hét második felé­ben 20, 24 fok között való­színű. Mint arról korábban már hírt adtunk, bebizonyoso­dott, hogy az ország több gimnáziumában időnek előt­te. kiszivárogtak matemati­kából az írásbeli érettségi vizsga tételei. A megyei tanács művelő­dési osztályán érdeklődtünk, a mi iskoláinkban is voltak-e alapos gyanúra okot adó je­lek? A kérdésre válaszolva Kállai János hangsúlyozta, hogy óvatosan kell fogalmaz­ni, mert teljességgel kizárni semmit sem lehet, de az biz­tos, hogy ilyesminek látható jelei megyénkben nem vol­tak, sem matematikából sem a szintén gyanúba fogott magyarból. Az írásbeli nap­ján több gimnáziumban is jártak, és mindenütt azt ta­pasztalták, hogy a diákok bi­zony sokat kínlódtak a kife­jezetten nehéznek talált ma­tematikatételekkel. Persze mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak rendkívül kellemetlen, hogy fölöslegesen dolgoztak, a ve­lejáró lelki megpróbáltatá­sokról nem is szólva. Mind­azonáltal a végeredményen túlságosan sokat nem fog változtatni ez a kínos közjá­ték, mert igaz ugyan, hogy most senki sem visz elégte­lent az írásbeliről a szóbeli­re, ám például az 1400 körüli szabolcsi végzős gimnazista közül ez csak tízegynéhány diákkal szokott megesni, és közülük is a többség szóbe­lin kijavítja az írásbelin ka­pott egyest. Végül a legújabb fejlemé­nyek: szerdán kiderült, hogy a műszaki szakközépiskolák fizikatételei közé egy olyan is került, amely — megol­dással együtt — mintapélda­ként szerepelt a feladatgyűj­teményben. A szakközépiskolai bot­rány már megyénket is érin­(Folytatás a 4. oldalon) ken jepünk (?) M ár kalászol a búza. Ahol a májusi eső­ket követően nem károsított a belvíz, ott sűrű és fejlett az állomány. Ka­lászba szökkenve ígéretes a termés. A nagycserkeszi határban ezer hektáron hullámzik az enyhe szélben a haragoszöldben pompázó búzamező. Ennek látványa juttatja eszembe. hogy lesz-e kenyerünk? Zomborszki István főmér­nöktől kérdezem, látta-e a tévét, hallotta-e a híradást, miszerint idén Péter-Pálkor nem a kasza pendül, ha­nem a nagyüzemek, gépe­ikkel, búzatüntetésre, a fő közlekedési utakra vonul­nak. Mindezt a búza ára miatt teszik. A jelenlegi hazai felvásárlási ár mesz- sze elmarad a világpiaci áraktól, másrészt a terme­lési költségek magasak, ugyanakkor a pékáru fo­gyasztói ára azt sugallja, hogy a drága kenyérért a mezőgazdaság a felelős. A búzatermelők a gabona­tröszttől tisztességes árat akarnak. A főmérnök — bgr csak tőlem hallotta a hírt. — egyetért azzal, hogy a bú­za árát rendezni szükséges. De, hogy Péter-Pálkor ne legyen aratás, azt kötve hi­szi. Akkor minek vetet- j tünk? — kérdezi. Ez megnyugtat. Hiszem, hogy ha már vetettek az üzemek, aratni is fognak és végül lesz elég kenyerünk. Csak egyet nem értek. Fent is tudják, amit lent. hogy a mezőgazdasági felvásár­lási árak szintje elégtelen. Előbb-utóbb ezt meg kell oldani. De miért nem előbb? Miért van szükség össze­csapásokra. kényszerítő fe­nyegetésekre ? Miért várná meg a kor­mányzat a fenyegetés má­sodik részének valóra vál­tását, mely szerint, ha a búzatüntetés után sem lesz búzaáremelés, az üzemek ősszel csökkentik a búza vetésterületét. Ez nagy baj lenne. Azt a vívmányt ad­nák fel, amit nehéz volt el­érni, és amire büszkék vol­tunk és vagyunk. A vív­mány nem más, mint hogy a nagyüzemi gazdálkodás­sal elértük, hogy megterem az országos ellátáshoz szük­séges gabonamennyiség. Itt ezek után keserű lenne az importból származó ke- I nyér. Seres Ernő XLVI. évfolyam, 116. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. május 19., péntek f&., pggpfij ;-S W~ WWwß'-*lilt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom