Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

Átszervezés előtt a nyíregyházi tanács ötleteket várnak a lakosságtól is Megyei várossá nyilvání­tották Nyíregyházát, a kitün­tető címet a május 24-én sorra kerülő ünnepségen ad­ják át a megyeszékhelynek. Ezzel párhuzamosan az ál­lamigazgatást is átszervezik, erről tájékoztatták tegnap a sajtó munkatársait a városi tanácson. Mint Csabai Lászlóné ta­nácselnök utalt rá: létrehoz­zák a Városi Tanács Hivata­lát és ezzel elkülönítik a la­kosság ügyeit intéző hatósá­gi feladatokat az összvárosi ügyektől, például a város- fejlesztéstől, pénzgazdálko­dástól. A tervek szerint öt, nem önálló osztályt szervez­nek: családvédelmi, igazga­tási-lakásügyi, termelésellá­tás-felügyeleti, építési igaz­gatási és adóosztály lesz, amennyiben a végrehajtó bi­zottság ezt elfogadja. Még nem született döntés arról, hogy az önállósuló Nyíregyházának a megyei ta­nácshoz fűződő kapcsolatait milyen mértékben érinti az átszervezés. Várhatóan a me­gyei tanács gyakorolja az árellenőrzést és a piacfel­ügyeletet, még nem dőlt el a közlekedés hovatartozása. A megyei városi szervezet kialakításával párhuzamosan a nyíregyházi tanács több érdekes kezdeményezéssel hallat magáról. Így például pályázatot írtak ki a Bencs- villa hasznosítására, de még a tanács végrehajtó bizott­sága nem tette le a voksot egyik pályázó mellett sem. Az Elekterfém például hi­ánypótló orvosi ellátásra vál­lalkozna itt. Több olyan or­vosi szakma gyakorlására nyílna itt mód, amelyek az állami egészségügyi ellátás­ban eddig háttérbe szorul­(Folytatás a 4. oldalon) Egyetemi kar lesz a főiskola ? Az agrárképzés korszerűsítés* megélhetési kérdés is megyénkben Milyen alapokra kell he­lyezni a jövőben a megye mezőgazdasági szakember- képzését? Mi legyen a sorsa a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolának? Meghatározha- tók-e mai ismereteink sze­rint a mezőgazdasági szak­képzés irányai? Félni kell-e az esetleges túlképzéstől? Ilyen és hasonló — a me­gye lakosságát közvetlenül érintő — kérdésekben fejtet­ték ki véleményüket tegnap a megyei tanács vb-termében országgyűlési képviselők, me­gyei agrároktatási szakembe­rek, tanácsi vezetők, vala­mint a meghívott pártok, szervezetek képviselői. A megbeszélésen részt vett Papócsi László MÉM-minisz- terhelyettes. A tanácskozáson, ahol a különböző érdekek, nézőpon­tok alapján alakították ki több fontos kérdésben közös álláspontjukat a részvevők, Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke mondott beveze­tőt. Hangoztatta, megyénk életében a továbbiakban is meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdaság, bár a me­gye iparosításának lehetsé­ges szorgalmazásáról nem mondhatnak le a gazdaság irányításában, szervezésé­ben fontos feladatokat ellátó tanácsi és más szervezetek. Napjainkban is az aktív kereső lakosság 28 százaléka, több mint 68 ezer ember a mezőgazdaság különböző ágazataiban dolgozik. A me­gyei tanács elnöke a megye gazdasági, — ezen belül az agrárgazdaság helyzetét, gondjait — ecsetelve el­mondta; a kormány, a me­gyei tanácsi szervek köte- lesége megteremteni a felté­teleket, hogy a felnövekvő generáció ne segéd-, vagy betanított munkás, hanem jól képzett szakmunkásként kezdje az életet. Külön is szólt a mezőgaz­dasági szakemberképzés je­lenlegi megyei lehetőségeiről, nehézségeiről. kiemelve a mezőgazdasági főiskola rész­vételét az agrárszakemberek képzésében, továbbképzésé­ben. Nagy hátrány érte a megyét, amikor néhány év­vel ezelőtt elvitték a főisko­láról a megye számára igen jelentős kertészeti képzést és a növénynemesítő állomáso­kat. Vázolta a megyei tanács elnöke azokat a képzési pro­filokat, felső- és középfokú képzési terveket, amelyek a megye agrárgazdaságának továbbfejlesztésében előre­vivő szerepet töltenének be, s amelyek szerkezetének kor­szerűsítése szorosan össze­függ a megye ökológiai és né­pességi helyzetével is. Papócsi László miniszter- helyettes a szellemi, a hu­mán tőke felértékelődésének igényeiről szólt elsőként, amely nélkül aligha valósít­hatók meg az agrárgazdasáe (Folytatás a 4. oldalon) A szerkezetváltás jó ha­tással volt a növénytermesz­tés, az állattenyésztés, a gyümölcstermelés hozamnö­vekedésére, árbevételére és jövedelmezőségére. Létrejött egy sikeres ipari főágazat. A nagykállói Nyírség Termelő- szövetkezet 1988-ban 5,9 ton­nás átlagtermést aratott bú­zából, kukoricából hektáron­ként 7,2 tonna termett. Nőtt a tejtermelés, almából 399 hektárról 11 ezer 800 tonna almát szüreteltek. A termelő- szövetkezet az elmúlt évet 71 millió forintos nyereséggel zárta. A sikeres gazdálkodás titkát a tsz-elnök úgy fogal­mazta meg, hogy a gazdál­kodásban igyekeztek alkal­mazkodni a mindenkori sza­bályozórendszerhez és ha az elvonás nagymértékű volt is, az nem lemondásra, inkább eredménynövelésre serken­tett. Szabó Ferenc MÉM-állam- titkár felszólalásában hang­(Folytatás a 4. oldalon) Sikeres szabolcsi termékek — Környezetvédelmi díj Megnyílt a tavaszi BNV Emiik a nyugdíjakat és a családi pótlékot Augusztustól forintért is Termékbemutatót rende­zett a GENERALIMPEX, a GENERALTRADE és a NIKÉ kisszövetkezet közreműködé­sével Nyíregyházán az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat és a Nyírfa Áruház. A nyugati tőkés importból szár­mazó ruházati és műszaki cikkekből megrendezett kiál­lítás célja, hogy a kereske­delmi partnerek felmérjék az igényeket, tájékozódjanak a keresletről, ugyanis valószí­nűleg a bemutatott termékek augusztustól már forintért is kaphatók lesznek. A Nyírfa Áruház első emeletén ruhá­zati termékeket, játékokat, cipőket és sportcipőket lát­hatnak az érdeklődők, a má­sodik emeleten pedig a mű­szaki osztályon számológé­Szerdán délelőtt 28 ország — köztük hazánk —. vala­mint Nyugat-Berlin és Taj­van csaknem 1900 kiállító­jának részvételével a kőbá­nyai vásárvárosban ünnepé­lyesen megnyitották a 89. Budapesti Nemzetközi Vá­sárt, -a beruházási javak szakvásárát. A Himnusz elhangzása után Beck Tamás kereske­delmi miniszter mondott be­szédet. Mint mondotta, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár gaz­dasági életünk számottevő, rangos eseménye. Különösen így van ez most, amikor a kormányzat átgondolt, kö­vetkezetes lépéseket tesz a gazdaság működőképessé­gének megőrzésére, majd fo­kozatos javítására, az érték­teremtő folyamatok eredmé­nyes kibontakoztatására. Ezt a célt szolgálja a készülő há­roméves cselekvési program, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy a magyar adottságokhoz alkalmazkodó piaci eszközökkel kedvező feltételeket teremtsen a vál­lalkozások, vállalatok, szö­vetkezetek és egyéni vállal­kozók jövedelmező tevékeny­ségéhez. A kereskedelmi miniszter arról szólt, hogy a beruhá­zási javak mostani vására is •tanúsítja: gazdaságunkban erősödik a vállalkozói kedv. (Folytatás a 4. oldalon) ■ kormány ás a SZOT tárgyalása pék, számítógépek, videóké­szülékek, mikrohullámú sü­tők, mosogatógépek fogadják A termékbemutató és MMnsége. Kiváló termelőszövetkezet a nagykállói Nyírség Szabó Ferenc államtitkár adta át a kitüntetést A gyarapodás évei voltak a nagykállói Nyír­ség Termelőszö­vetkezetben az 1984-től eltelt esz­tendők. Az öt év­vel korábbi vesz­teséges tsz-ek egyesültek, új ve­zetéssel, szerke­zetváltással. ke­mény munkával, a tagság szorgal­mával odáig jutot­tak, hogy az 1988. évi eredmények után el­nyerték a Kiváló Termelő- szövetkezet címet. Az okle­vélátadó ünnepséget május 17-én tartották, részt vett rajta Szabó Ferenc, a MÉM Szabó Ferenc MÉM-állam­titkár átadja a Kiváló Ter­melőszövetkezet kitüntetést Csik Lászlónak, a nagykállói Nyírség Termelőszövetkezet elnökének. államtitkára, Gyuricsku Kál­mán, a megyei pártbizottság első titkára, ott voltak a vá­ros vezetői, partnervállalatok és társadalmi szervek képvi­selői is. Csik László, a termelőszö­vetkezet elnöke ünnepi be­szédében hangsúlyozta, az eredményes gazdálkodás nem saját, nem nagykállói talál­mány. Az ösztönző, jövede- lemérdekeltségű gazdálko­dásnak vannak másutt is példái. Csak a lehetőségek és a körülmények mások. A szerkezetváltással gazdasági növekedésre, eredményre tö­rekedtek. Az ötéves megfe­szített munka sikerét példáz­zák a különböző gazdasági mutatók. Az állóeszközérték 329 millió forintról 568 mil­lió forintra nőtt. A gépek, berendezések értéke meg­duplázódott, a tagok közös­ből származó évi összes jöve­delme 43 ezer 700 forintról 91 ezer 200 forintra nőtt. Németh Miklós minisztei - elnök és Nagy Sándor fő­titkár vezetésével szerda ko­ra délután ültek tárgyalóasz­talhoz a szakszervezetek székházában a kormány és a SZOT képviselői. Nagy Sándor hangot adott annak a meggyőződésének, miszerint minden remény megvan arra, hogy a kor­mányzat és a szakszerveze­tek között reális, betartható és az érintettek szempontjait is figyelembe vevő megálla­podások szülessenek. Németh Miklós szerint az a közös felelősség, amelyet a kormány és az érdekvédelmi szervek — közöttük a SZOT is — érez az ország műkö­dőképességének fenntartásá­ért, a gazdasági problémák, feladatok megoldásáért, lehe­tőséget ad az érdemi eszme­cserére, a helyzet általános áttekintésére, az inflációs fo­lyamatok részletes elemzésé­re. Osztozott abban a re­ményben, hogy a felek köl­csönösen elfogadható komp­romisszumra jutnak. Még tartott a kormány és a SZOT vezetőinek megbe­szélése, amikor a tanácskozás hetedik órájában Békési László pénzügyminiszter és Sándor László, a SZOT titká­ra, valamint a tárgyaló felek szóvivői kijöttek a tárgyaló­teremből, hogy tájékoztassák (Folytatás a 4. oldalon) A kormány és a SZOT kép­viselői a tárgyalóasztalnál. Sgabolcs-Szatmár is versenybe száll a világkiállítás kínálta előnyökért (3. oldal) Kincseink 4 múzeumi világnap alkalmából kiállítás nyílik ma a Magyar | Nemzeti Galériában a vi­déki múzeumok kincseiből. Szabolcs-Szatmár megyét a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a nyírbátori Báthori István Múzeum képviseli páratlan értékű I régiségeivel. Nyírbátorban őrzik Bá- I thori Gábor és Bethlen Gá- ! bor erdélyi fejedelmek drá- ! ga, míves ékkövekkel bera- ; kott díszszablyáit, valamint azt az ismeretlen eredetű, \ ritkaságnak számító, XVIII századi, ezüst markolatú török dísztőrt, melyet most a nyáron a Galériában lát­hat a közönség. Nyíregyhá- ! zárói őskori és népvándor­lás kori anyagot utaztattak a fővárosi kiállításra, arany- kincseket, ékszereket, ré­gészeti kollekciót, valamint a Linzben megtalált tűzol­tóereklyéket, kuriózumo­kat. Megyénk múzeumaiban megtörtént az évek során \ bizonyos profilírozás, így mindegyik gyűjtemény más { és más szempontból kínai érdekes látnivalókat. Vá- sárosnamény textíliáiról és ; öntöttvas nagytárgyairól, \ Mátészalka a szekérmúzeu- máról, Nyírbátor történel­mi, helyismereti emlékei­ről, a Vaja és Rákóczi kul­tusz őrzéséről, Kisvárda a rétközi bemutatóiról, Ti- szavasvári a régészeti anya­gáról vált elsősorban híres­sé, a Sóstói Múzeumfaluban pedig á Felső-Tisza vidéké­nek régi népi építészete és lakberendezése látható. Csökkent tavaly a múze­umok látogatottsága az egész országban, Csongrád és Szabolcs-Szatmár me­gye kivételével. Ma, ami­kor világszerte nagyobb fi­gyelem irányul a múzeu­mok értékeire és a kincsek őrzőire, kutatóira, a múze- ológusokra, kívánjuk: emel­kedjék tovább a közgyűj­temények látogatottsága, le­gyünk minél többen kíván­csiak múltunkra, amely nél­kül nem képzelhető el a jövő. Nyugati termékek a Nyírfában XLVI. évfolyam, 115. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. május 18., csütörtök a vendégeket. A termékbe­mutatót május 28-ig lehet megtekinteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom