Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-15 / 112. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. május 15. II. világháborús emlékmű Kezdődik a gyűjtés Nyíregyházán Üjabb ülést tartott Nyíregyházán a II. Világháborús Emlékmű Bizottság kuratóriuma, ahol a most kezdődő gyűjtés részleteiről tanácskoztak. Három módon járulhatnak hozzá a nyíregyházi polgárok, vállalatok, intézmények, szervezetek a tervezett emlékmű létrehozásához. Egyéni befizetéshez csekket készítettek, s úgy tervezik, ■hogy ilyen postai csekkel az 500 forint, vagy ennél nagyobb adományt várják elküldeni. Kisebb adományt átvesz az evangélikus egyház lelkészi hivatala, mivel Magyar László evangélikus lelkész a helybeli felekezetek képviseletében állandó tagja a kuratóriumnak. Ugyancsak átvesz adományokat a Hazafias Népfront városi bizottsága (Tanácsköztársaság tér 9. Irodaház I. em. 111. Telefon: 14-537.) További lehetőség nyílik a hozzájárulásra, amikor a kuratórium aktivistái nagyobb üzemeket keresnek fel, s ott szerveznek helyszíni gyűjtést. Időnként utcai urnákat is elhelyeznek, főként ünnepi alkalmakkor. Először május 28-án vasárnap a Hősök napján a megyei tanács előtti téren találnak majd ilyen urnát a rendezvény résztvevői. Megtudtuk: a kuratórium gyűjtőtagjai hivatalos igazolvánnyal rendelkeznek, megelőzendő az illetéktelenek esetleges visszaélését. Telek hetvenezerért (és ingyen?) Beépül a Bégány-dűlö Vaja történelmi központját már körülölelik az emeletes családi házak. A belterületen az utóbbi években csak igen körülményesen tudtak telket alakítani. Viszont a Nyírség Konzervipari Vállalat helyi üzemében, valamint a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben dolgozók közül egyre többen akarnak Vaján letelepedni. Éppen ezért a nagyközségi tanács hosszú időre meg akarja oldani a telekkínálatot. így bukkantak az ipari létesítményekkel szemközt lévő Bégány-dűlőre, ahol 105 építési telket alakítanak ki. Itt pár forint híján 70 ezerért hozzá lehet jutni egy 1072 négyzetméteres telekhez. Mint Tóth Géza tanácselnök elmondta: eddig 30 telket értékesítettek. 1987-ben kezdték a telekkialakítást és a Nagyobb szigort! Majdnem tragikis kutyaharapás Középkort idéző akció Mátészalkán Nagy a vásárlói nyomás Segítség a záhonyi kereskedökndi hét, amire mi nagyobb tételben is örömmel vállalkoznánk, csupán a távolság a gondunk — mondta végül a főosztályvezető. Mátészalkán április végén megharapott egy kutya egy kisfiút. Mások talán legyintettek volna az esetre, hiszen egy kutyaharapás még nem olyan nagy tragédia, ám a gyermek apjában feléledt a gyanú. Már máskor is látta az utcájukban ólálkodó, gazdátlan kutyát, s tudta, hogy igen jámbor jószág. Miért támadott hát? Az ebet miután agyonütötték, felvitték az állatorvoshoz, aki a tetem fejét nyomban a debreceni állategészségügyi intézetbe küldte. Gyorsan megjött a szörnyű hír; a kutya veszett volt. A kisfiút sürgősen Pestre vitték, hogy megkapja a védőoltásokat. Szerencsére a gyermek már túl van a veszélyen, ám az eset elgondolkoztatja az embert. A városi tanácson Kiss Zoltánra várt, hogy kiderítse az ügy részleteit, s javaslatot tegyen a szükséges intézkedésekre. — Én nem is emlékszem, hogy Szálkán valaha is előA záhonyi határátkelőhelyen ugrásszerűen megnőtt forgalom enyhítésére igyekezett a tiszavasvári áfósz. Mint Porkoláb Árpád kereskedelmi főosztályvezető elmondta, a szövetkezet szakemberei korábban megkeresték kérésükkel a záhonyi tanács illetékeseit, , akik örömmel fogadták a vasváriak kezdeményezését. — így e hót hétfőjétől mindennap egy teherautó árut szállítunk a határra — tájékoztatott a főosztályvezető. — Próbálkoztunk turistaszalámi értékesítéssel is, de ez nem járt eredménnyel, így továbbra is csak egy kocsit indítunk útra. Slágertermék a rágógumi, ételízesítők és a dobozos üdítők, különböző kozmetikai termékek. Az Áfész a Caola nagykereskedelmi vállalattal együttműködve nagykereskedelmi raktárát nyitott. így bő árukészlettel rendelkezik. A rágógumit a Budapesti Csemege Édesipari Gyár helyi üzemében állítják elő. Saját üzemükből hús, és hentesárukat szállíthatnak a záhonyi boltokba. — Voltam Záhonyban és úgy tapasztalom, nagyon erős vásárlói nyomással kell megküzdeniük az ottani kereskedőknek, egyébként ez nekünk napi negyvenezer forintos forgalmat jelent. Hasonló a helyzet mint az osztrák határon volt egy-két hónappal ezelőtt, csalk most mi magyarok viseljük a térKeresd a nőt S ohasem tudjuk, mit hoz a múlt. — Ez lehetne a mottója annak a szenzációs cikksorozatnak, amelyre a Star című amerikai hetilap vállalkozott. amikor megkezdte Jacqueline Kennedy Onassis életrajzának folytatásos közlését. A szerző. Dávid Heymann megírta, hogy John Kennedy egy alkalommal az őrületbe kergette a titkosszolgálatot, mert eltűnt a szemük elől, és eltűnt vele az atomtámadás esetén használatos kód is. Az eset az egykori elnök katonai tanácsadója. Langdon Marvin szerint a következőképpen zajlott. Kennedy és Marvin hivatalos ügyben jártak New York egyik jól ismert utcájában. amikor az elnök se szó, se beszéd, belógott a Hotel Carlylébe, s a szobájába ment egyik hölgykísérőjével. Rövidesen keresni kezdte a CIA, hollétéről azonban senki sem adott információt. „Az ügynök elsápadt. A járdán, eközben, csuklójára kapcsolt táskával várakozott. a hadsereg egyik tisztje. Miközben John a szobában szerelmeskedett, az oroszok nyugodtan bombázhattak volna bennünket, és mi semmit sem tehettünk volna ellenük.” Így utólag csak egyet mondhat az ember: hát, ez csakugyan megértő gesztus volt az oroszoktól. fordult volna hasonló eset — kezdi a tanácsi előadó, akinek még ma is e kutyaügy okozza a legtöbb fejfájást. — A helyzet akkor vált igazán komollyá, amikor a kerületi főállatorvos, Sofi doktor úr átszólt hozzánk, hogy megjött az eredmény, a kutya veszett volt. A városban a hírre nyomban egy speciális különítmény alakult. A környéken, a Vágóhíd utcában, a Vágó- híd-közben s az Artézi-közben még aznap délután ellenőrizték, kinek van oltatlan kutyája. Sorra vették a macskákat is, s azok még aznap délután halálos injekciót kaptak. — Miért kellett a macskákat kiirtani? — Mert azok még a kutyánál is veszélyesebbek. A macskákat nem szokás beoltani. s félő volt, hogy a veHalál az úton Az 58 éves Vincze Ferenc, budapesti lakos nem tudja, miért nem vette észre azt a gépkocsit, melynek elsőbbséget kellett volna adnia. Emiatt halálos baleset történt. Nézzük, hogyan? Vincze Ferenc tavaly október 29-én Dáciával Kékese irányából Kisvárda felé haladt. A vezetőülés mellett a sógornője, hátul pedig két ‘kislány ült. Ugyanekkor a Nagy József által vezetett Zsiguli — melyben öten ültek — a 4-es főúton 85—90 km'óra sebességgel Záhony irányából Nyíregyháza felé közlekedett. Amikor a Dacia a 4-es főúthoz ért, a vezetője, Vincze Ferenc az „elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát figyelmen kívül hagyta, és körülbelül 20 kilométeres sebességgel az útkereszteződésbe hajtott, s ott a Nagy József által vezetett Zsigulival összeütközött. A baleset következtében Nagy József - né a helyszínen meghalt. Nagy József és egy másik férfi súlyosan, ketten pedig könnyen megsérültek. A karambol idején derült, száraz idő volt, a látási viszonyok jók voltak. Vincze Ferenc a bűnösségét elismerte. Nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a Zsigulit miért nem vette észre, pedig a baleset előtt balra is jobbra is nézett, csak amikor lassan kigördült, akkor már balra nem figyelt. A Nyíregyházi Városi Bíróság Vincze Ferencet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségéért egy év két hónap fogházbüntetésre, valamint 15 ezer forint pénzmellékbüntetésre ítélte, a közúti járművezetéstől pedig három évre eltiltotta. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbítöként értékelte a hasonló cselekmények elszaporodottságát, a kettős durva szabályszegést, míg enyhítő körülményként vette figyelembe Vincze Ferenc büntetlen előéletét, és a vádlott őszinte, beismerő, megbánást tanúsító magatartását. ' (csgy) szett kutya összeakaszkodott valamelyikükkel, a következményekbe pedig jobb bele sem gondolni. Ráadásul a veszett macska — ellentétben a beteg kutyával — a szak- irodalom szerint valóban megérdemli a veszett jelzőt, ha kitör rajta a kór, megtámad minden élőlényt. S ezt nem várhattuk meg. Másnap folytatták az oltatlan kutyák feltérképezését is. Nehezítette a dolgukat, hogy közel a cigánytelep, ahol seregesül rohangásznak a kutyák, s egyiknek van gazdája, a másiknak nincs. Itt huszonöt oltatlan jószágot találtak, azoknak sem lehetett kegyelmezni. Valamikor az oltásért fizetni kellett. Ma ingyenes. Képtelen hát megérteni az ember a gazdák felelőtlenségét. — A tanács mit tehet ilyen esetben? — Elvileg büntethet. Ám azokat a forintokat a gyermekek szájától vonná el a tanács. Mert gondolhatja, nem a normális életet élők az ilyen trehányak. így aztán csak egyetlen megoldás kínálkozik, a rendszeres ellenőrzés. A legsikeresebbnek ígérkező akciókra ilyentájt kutyaoltás után kerül sor évek óta a városban. Szabályos kis csapat indul ilyenkor útnak, hogy feltérképezze a település legveszélyeztetettebb részeit. Állatorvos, gyepmester, fogóemberek, s rendőrök. Igen, rendőrök, nekik kell megvédeni a csapat tagjait, mert a kutyatulajdonosok nagy része foggal-körömmel ragaszkodik ebjeihez, még akkor is, ha azok netán veszettgyanúsak. Egy-egy ilyen hatósági akció a középkort idézi. Hurkokkal felszerelkezett fogd- megek, öklüket rázó gazdák... S ez sajnos korántsem csak mátészalkai jelenség. Sokkal korszerűbb eszközökre, — mint dr. Sófi Gyula kerületi főállatorvostól megtudtuk, a fejlett országokban már rég alkalmazzák ezeket — szigorúbb rendeletekre volna szükség országszerte, hogy nyugodtan mehessünk végig az utcán, hogy ne kelljen veszett kutyák, macskák támadásától tartanunk. B. G. tervek szerint 4—5 évig bizonyára elegendő lesz ennyi házhely. Az első lakhatási engedélyt már ki is adták. A Hársfa, Nyírfa utca és a Nyárfa közben építkezők a vizet és a villanyt már ott találják, s reménykednek abban, talán a gázvezeték is elér egyszer odáig. Sokkal nagyobb feszültséget okoz most a Görgős utca térségében kialakított 43 ingyentelek. Az eddigi gyakorlat szerint tartós használatba adta a telket a cigány- családoknak a tanács. További segítséget jelentett, hogy a megyei tanács kamatmentes kölcsönnel segítette az építkezőt. Eddig hét cigánycsalád épített magának házat ezen a területen. Hu- dák László vb-titkár elmondta: azon gondolkodnak, hogy egy névleges összegért adják ezentúl a cigányoknak is a 200 négyszögöles telket. (tk) VÁLASZ Moziműsor A Kelet-Magyarország keddi számában megjelent „Megkérdeztük — Hol a moziműsor?” — című nézői kérdésre a következőkben kívánunk válaszolni annak ellenére, hogy a moziüzemi vállalatot, mint a legilletékesebbet senki sem kérdezte meg! A lapban megjelenő moziműsorok napi közléséért a moziüzemi vállalat ez év március 31-ig havi 16 P75 forintot fizetett. 1989. április 1-jétől a Lapkiadó Vállalat — hivatkozva az időközben megnövekedett nyomdai és egyéb költségekre — felemelte ezt az összeget havi 37 500 forintra, mely évi 450 ezer forintos költséget jelent. Ez az intézkedés kényszerítette a vállalatot arra, hogy csak hetente egy alkalommal, csütörtökön jelentesse meg a mozik műsorát. Nagyon sajnáljuk mindazokat az olvasókat, akik megszokták, hogy a Kelet- Magyarországból tájékozódjanak a nyíregyházi mozik napi műsoráról, előadáskezdetéről, hogy ezután kénytelenek megőrizni a heti egy alkalommal megjelenő . műsort mindaddig, amíg az illetékesek el nem ismerik, hogy a moziműsorok közlése nem reklámcélú tevékenysége és érdeke egy kulturális- szolgáltató vállalatnak, hanem éppolyan közönségtájékoztató szolgáltatása a lapnak, mint a tv-műsorok közlése, vagy a hétvégi sporteredményekről szóló tájékoztatás. Példaként és örömmel tesszük szóvá, hgy a Határ- Szél című hetilap nemcsak a nyíregyházi, hanem a megye minden városának moziműsorát közli teljesen díjtalanul. Hamvas László igazgató Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat (A szerk. megjegyzése: A Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat is kényszerhelyzetben emelte a díjat, amely még így is 25 százalékos kedvezményt foglal magában <* mozihír detéseknél. Egyébként: a filmek vetítéséért bevételt szed a moziüzemi vállalat, tehát anyagi érdeke fűződik a reklámhoz is. Azzqf kapcsolatban pedig, hogy a Határ-Szél című hetilap díjtalanul közli a mozik műsorát, az a véleményünk: furcsa is volna, ha pénzt kérne attól a vállalattól, amelyik egyik alapítója és egymillió forinttal járult a lap létrejöttéhez.)
