Kelet-Magyarország, 1989. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-03 / 102. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. május 3. Május 8-ára összehívták az MSZMP Küzpeati Bizottságát A megyei pártlapokról tárgyalt a Politikai Bizottság A megyei tanács vb ülése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága kedden ülést tartott. A testü­let a Központi Bizottság so­ron következő ülését május 8-ára összehívta. A Politikai Bizottság ja­vaslatot vitatott meg a nyu­gat-európai integrációs folya­mattal összefüggő külpoliti­kai és külgazdasági stratégi­ánkra, amely kérdés a közel­jövőben a Központi Bizottság napirendjén is szerepel. Meg­állapította: elképzeléseink célja egy olyan, a kilencve­nes évtizedre szóló, átfogó Európa-politika elvi irányai­nak és összetevőinek megha­tározása, amely nemzeti prog­ramként hatékonyan szolgál­ja a stabilizáció és a kibon­takozás megvalósítását, elő­segíti felzárkózásunkat a fej­lett országokhoz. A testület tájékoztatót hall­gatott meg a politikai pártok­ról szóló törvényjavaslat tár­sadalmi vitának tapasztala­tairól. A testület az 1989. március 14-ei ülése alapján átdolgozott törvényjavaslato­kat — megerősítve a főváro­si, megyei és megyei jogú párt-végrehajtóbizottságok állásfoglalásával — alkalmas­(Folytatás az 1. oldalról) fiija is. Az eddigiek mellett autóvillamossági, kerék- és gumiszerelési, valamint ka­rosszériamunkákat is Vállal­nak majd. A megrendelők igényeihez igazodva jelentő­sen meghosszabbították a munkaidőt is. Az eddig szi­gorúan költségvetési alapon működő pártgarázsból tehát üzleti alapon működő, a la­kosság igényeit szemmel tar­tó szolgáltatócég lett. S hogy miért döntött amel­lett a megyei pártbizottság, hogy bérbe adja a garázst? Igaz, kényelmes volt a meg­oldás. de nagyon sokba ke­rült; jószerével inkább „vit­te” a pénzt, most pedig már hoznia is kell a bérleti díj formájában. Ez a párt új szellemű gondolkodásának pontosan megfelel. S a Volán vállalat miért veszi bérbe a pártgarázst? Zsukk István üzemigazgató szerint azért, mert manapság a Volán is a több lábon ál­lásra kényszerül, a teherfu­varozásban tapasztalt vissza­esést valamivel pótolniuk kell. A pártgarázs kibérlésé­vel olyan tevékenységet foly­tatnak majd, amely egyéb­ként sem áll távol profiljuk­tól. A párt eddig alkalmazott szerelői mellett ezért is áll­nak munkába a Volán dolgo­nak tartja arra, hogy a Mi­nisztertanács minél előbb be­nyújtsa azt az Országgyűlés­nek. Javasolja ezért a Köz­ponti Bizottságnak, hogy foglaljon állást a törvényja­vaslat koncepcionális kérdé­seiben, s ajánlja elfogadásra azt az Országgyűlésnek. A testület az új alkot­mánykoncepcióval összefüg­gésben áttekintette a bíróság korszerűsítésének alapkérdé­seit. A Politikai Bizottság tá­mogatja azt a felfogást, amely megfelelő garanciákat szándékozik kiépíteni a pár­tatlan és független ítélkező munka ellátásához, s ehhez igazítja egymástól elkülönül­ten az ítélkezés elvi irányítá­sának és a bíróságok irányí­tásának új rendszerét. Az a szándéka, hogy a bírósági szervezet működése biztosít­sa az ítélkezés törvényessé­gét, s feleljen meg a jogbiz­tonság és a célszerűség szem­pontjainak. Helyesli a testü­let az üj bírósági szervezeti alapelveket. A Politikai Bizottság ülé­sén a Központi Bizottság po­litikai nyilvánosságról és az MSZMP sajtópolitikájáról ho­zott állásfoglalásai megvaló­sítására készült feladatterve­zói. akiknek segítségével a profilbővítés is megvalósul­hatott. A belvárosi autószervizben ezen túr a Ladák valamennyi típusát, — később Samarát is, — Skodákat és Trabantot ja­vítanak majd. Egyelőre kizá­rólag ezekkel a típusokkal foglalkoznak, ezeket azonban ígéretük szerint gyorsan, szakszerűen javítják. Terveik között szerepel az alkatrész­felújítás, valamint a műsza­ki vizsgára történő felkészí­tés is. A belvárosi autószer­vizben ezentúl kocsimosást, autótakarítást is vállalnak, az ügyfelek minél színvona­lasabb kiszolgálása érdeké­ben előzetes, akár telefonos előjegyzést is elfogadnak. Re­mélik, a szerviz, már kedve­ző fekvése miatt is, bizonyá­ra sok ügyfelet vonz majd. Lehetőséget teremtenek arra is. hogy ügyfeleik munkába menet leadják, hazafelé tart­va pedig készen átvehetik autóikat. — Tisztességes bérleti díjat fizetünk, a műhely, a beren­dezések felújítására is sokat költöttünk — mondja befeje­zésül Zsukk István. — Cé­lunk az, hogy új szervizünk minél gazdaságosabban üze­meljen, ezért ezentúl a bére­zés is érdekeltségi alapon történik. (k. é.) zetet vitatott meg. A testület megállapította, hogy az MSZMP valamennyi szerve­zeti egységénél, a pártélet minden szintjén következe­tesen érvényesíteni kell az ál­lásfoglalásban foglaltakat, biztosítva a pártszervek és -szervezetek munkájának nyilvánosságát. Leszögezte: az MSZMP kormányzó párt­ként minden eszközzel támo­gatja a kormány sajtópoliti­kájának korszerűsítését, az új tájékoztatási törvény mi­előbbi megalkotását. A testület ezután a me­gyei pártlapok helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt meg. Rámutatott: ezek az új­ságok a pártpolitika megis­mertetését szolgálják, sajátos eszközeikkel segítik a helyi célok megvalósítását. A lapok naponta 1,2 millió példány­számban találnak vásárlóra. A Politikai Bizottság ülésén megfogalmazódott: a korsze­rű követelményeknek megfe­lelően biztosítani kell a szer­vezeti lehetőséget is arra, hogy a megyei lapok és ki­adók együttesen vállalkozva nyereségérdekeit, önállóan gazdálkodó szervezeteket hoz­zanak létre. A piacra orien­tált lapkészítés, a szakmai és pénzügyi önállóság megte­remtése összhangban áll a politikai intézményrendszer korszerűsítésével. A testület végül javaslatot fogadott el a megyei lapok és kiadóvál­lalatok önállóságának kon­cepciójára. A Politikai Bizottság meg­vitatta a soron következő központi bizottsági ülésre ké­szülő előterjesztéseket is. A testület orvosi konzílium véleménye alapján tájékozta­tót hallgatott meg Kádár Já­nosnak, a párt elnökének egészségi állapotáról. (Folytatás az 1. oldalról) Krasznán, Túron 73—42, a Szamoson 29—40 százalék­ban teltek meg a folyómed­rek. A belvízcsatornák víz­szintje is megemelkedett, leg­jobban a Bereg és Felső- Szabolcs öblözetekben, a Nyírségben a Tisza—Számos- közén és az Ecsedi-lápon. A lehullott csapadék hatá­sára árhullámok alakultak ki folyóinkon. A Krasznán az árhullám magassága el­érte az első foknak megfele­lő szintet, ezért május else­jén este elrendelték az árvíz- védelmi készültséget, mely figyelőszolgálatot jelent. Az utóbbi három nap-alatt lehullott csapadék a megelő­ző előkészítő csapadéktői nedves talajokra esett, he­lyenként elöntések is kelet­keztek. A belvízcsatornákban a vízszintek megemelkedtek, a belvízelvonás megkezdő­dött. Május elsejétől első fokú belvízvédelmi készült­ség van a Tisza—Túf-közi, Túr—Szamos-közi és Sza­mos—Kraszna-közi belvíz- védelmi szakaszokon, vala­mint a felső-szabolcsi, alsó, középső és felső belvízvédel­mi szakaszok szivattyútele­pein. Az elöntött területek fel­mérése folyamatban van. ★ Észak-Magyarországon már két halálos áldozata is van az árvíznek. Két kisfiú fulladt meg a megáradt Füzér-patak­ban — hangzott el az ésti tévéhíradóban. ★ Május elsején délben ma­gas szervesanyag-tartalmú rendkívüli vízszennyezést észlelt a vízügyi igazgatóság a Kraszna-csatornán az ág- erdőmajori határszelvényben. (Folytatás az 1. oldalról) megyét érintik, az esélyek drasztikusan beszűkültek. Az elmúlt év végéig a megye foglalkoztató szervei közül 72 jelezte előzetesen létszám- csökkentési szándékát. Kiáltó gond: a legtöbb elhelyezked­ni képtelen pályakezdő fiatal és mobilizálható tartalék Szabolcs-Szatmárban talál­ható! Gyengültek a pálya­kezdő fiatalok munkavállalá­si pozíciói. Tavaly például 7600-an kerestek munkát, de csak 4 és fél ezernek aján­lottak. Ez is *közrejátszott abban, hogy tavaly 1200 pá­lyakezdő vándorolt el a me­gyéből, s 1430 fiatal munká­ba állására egyáltalán nem volt lehetőség. Más: a mobi­lizálható munkaerő-tartalék (4 ezer fő) közel kétharma­da a 20—40 évesek közül ke­rül ki. A megváltozott mun­kaképességűek 25 ezerre te­hető létszámából csak 2800— 3000-nek van rendszeres ke­reső foglalkozása. A 25—27 ezer távolsági ingázóból az idén várhatóan 1700-an kényszerülnek hazajönni, miután a magasabb járulékos költségű dolgozókat (utazás, szállásköltség) engedik el el­sőként. Az átmeneti munka- nélküliség már tavaly elérte a 3 ezer főt, az idén az első negyedévben 813-an nyújtot­tak be munkanélküli segély iránti kérelmet a megyében. Néhány lényeges adat a termelő ágazatokról: az or­szág összes ipari beruházá­sából a megyei ipar részese­dése nem éri el a két száza­lékot. Magas az egyre in­kább leértékelendő könnyű­ipari ágazatok részaránya. A termelőhelyek jelentős része gazdasági-pénzügyi problé­mákkal küzd, elavult terme­lőkapacitásának műszaki színvonala. Szabolcs ipara nagyrészt a szocialista ex­portra szakosodott, s mivel a szabályozórendszer itt a csökkentést honorálta, a me­gyében az érintett ágazatok­Kialakulásához feltehetően hozzájárult az elmúlt napok­ban, a Kraszna vízgyűjtőjére román területen lehullott csapadék. A laborvizsgálatok alapján viszont a csatornák további, magas szervesanyag-tartal­mú koncentrált szennyvíz beeresztését feltételezik. A szennyezőhatás május 2-ára mérséklődött, de még min­dig meghaladja a Kraszna mértékadó vízminőségét. A magyar—román vízügyi műszaki vegyesbizottság sza­bályzata alapján közös víz­mintavételre és laboratóriu­mi vizsgálatra hívta meg a vízügyi igazgatóság Szatmár­németiből a román vízügyi szakembereket, miközben el­sőfokú vízvédelmi készenlé­tet rendeltek el. ★ A több napos esőzések miatt kétségbeesett telefoná­lók keresték meg szerkesztő­ségünket, hogy Nyíregyháza külterületén utcákat önt el a víz, és szinte lehetetlen a közlekedés. Kedves Jánosné, a városi tanács műszaki osztályának főelőadójától kapott tájékoz­tatás szerint: a nyírszőlősi Csabagyöngye, az orosi Friss, Tornácos, a Ságvári-telepi Fészek, Legyező, valamint a sóstóhegyi Aranykalász ut­cák a legveszélyeztetetteb­bek. Kedden kora reggel óta folyamatosan szippantóko­csikkal szállítják el a fel­gyülemlett vízmennyiséget, elsősorban azokról a helyek­ről, ahol lakóépületek is ve­szélybe kerültek. Szerencsé­re az elöntött részek egyre csökkennek, mivel a .tanács keresi a kritikus pontokon a víz elvezetésének végleges megoldását — amint azt a pénz és műszaki lehetőségek megengedik. ban a termeléscsökkenés mellett ez 15 százalékos lét­számcsökkenést is okozott. Kritikán aluli a megyei ipar felsőfokú szakember-ellátott­sága: a műszakiak foglalkoz­tatottakhoz viszonyított ará­nya fele az országosnak, míg közgazdász és jogász alig-alig van üzemeinkben. Továbbra is meghatározó a megyében a mezőgazdaság, de sajnos gazdálkodásukat az itt lévő üzemek országosan a legkedvezőtlenebb termé­szeti adottságok között foly­tatják. A 125 mezőgazdasági nagyüzem 87 százaléka ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gú. A téeszekben az elmúlt négy év során 56 esetben alakult ki veszteség, tovább nőtt az üzemek adósságállo­mánya, amely ma meghalad­ja a 3 milliárd forintot. Szembetűnő a megye inf­rastrukturális elmaradott­sága. A közlekedési hiányos­ságokat néni kompenzálják jó hírközlési lehetőségek, hi­szen a megye távbeszélő-ellá­tottság terén minden szem­pontból utolsó helyen áll. A belvízkárok tekintetében vi­szont első a megye, amit csak enyhített az eddigi komplex melioráció. Bár szembetűnő­en növekedett a vezetékes ivóvízhálózattal rendelkező települések száma, még jelen­leg is több mint 30 települé­sen, s további 30 ezer külte­rületi lakos számára megol­datlan a jó ivóvízellátás. Az idegenforgalom eredményei szerények, mert hiányoznak az alapvető feltételek. A fő­városi központú utazási iro­dák semmit sem juttatnak vissza a megyében megszer­zett nyereségükből! Eközben a tanácsok többsége felélte a működési költségvetésben rejlő tartalékokat, hitelek fel­vételével megindult egy erő­teljes eladósodási folyamat. Az adósságállomány mára meghaladta az egymilliárd forintot! A tervezet végigtekinti a restrikció (pénzügyi szűkítés) által előidézett szükségálla­potot (a lakásprogram meg- feneklését, az egészségügyi intézmények nehéz helyzetét, a fejlesztések elmaradását, a mintegy 2 ezer szociális ott­honi gondozásra szoruló sze­mély helyzetét), a megye köz­oktatás-fejlesztési program­ját, amely a fejlesztések el­lenére sem képes a nagy kor­osztályok befogadására. Kitűnt: megyénk minden negyedik lakosa 2500—3000 forint alatti, egy főre jutó havi jövedelemből él, de a nyugdíjas rétegen belül ez az arány 70 százalékos, a több- gyermekes családoknál pedig eléri a 75 százalékot. Ráadá­sul a nagycsaládosok száma itt kétszerese az országosnak. A létminimum szintjén él kö­zel 5 és fél ezer rendszeres szociális segélyezett, akik semmilyen nyugdíjszerű ellá­tásra nem jogosultak. Szo­morú dicsőség: a rendszeres segélyezetteknek az összes la­kossághoz viszonyított ará­nya alapján a megyék sor- rendjébep az első helyen ál­lunk. ^ Felvázolja a vitaanyag a várható tendenciákat. Azt többek között, hogy a gazda­ság új pályára állításának kényszere révén várhatóan folyamatosan fokozódik a munkanélküliség, amely szin­te az egész megyében komoly feszültségeket okozhat. Az ipari vállalatok létszámcsök­kentést hajthatnak végre, több gazdálkodó szervezet fel­számolásával kell számolni, a gyenge hatékonyságú, rossz felszereltségű, tőkeszegény szervezetek képtelenek lesz­nek a megújulásra, ha nem történik változás. A mező- gazdaságban csaknem 30 gazdaság az egyszerű újrater­melésre sem képes, talpon- maradásukat eddig a kedve­ző természeti feltételek, a tartalékok és a vagyonfelélés tették lehetővé. A létmini­mumon. illetve az ez alatt lévők tábora kritikusra duz­zadhat. Olyan eszközrend­szert kell a kormánynak ki­dolgoznia az elmaradott tér­ségek fejlesztéséhez, mely valós eredményekhez vezet, a kedvezmények körét nem ap­ránként kell bővíteni, ha­nem inkább egy tág eszköz- rendszert szükséges kialakí­tani. Három kitörési pontot kör­vonalaz a vitaanyag: a me­gye gazdasági bázisának fej­lesztését, a lakosság művelt­ségi színvonalának, szociális helyzetének javítását, végül a megye infrastrukturális fej­lesztését. Ezekhez a szüksé­ges feladatokat, eszközöket és módszereket is részletezi. Többek között rögzíti: a me­gyei tanács létrehoz az ap­parátuson belül egy szolgál­tató információs központot, ahol üzleti információk nyer­hetők; kis szervezet létreho­zását ösztönzik a bajbajutott szervezetek megsegítésére, termékmenedzselésre, inno­vációs és marketingtevé­kenység folytatására. Kezde­ményezi a megyei tanács a magyar—szovjet kereskedel­mi vállalat létrehozását a határ mentén. Az új vállalkozások ösz­tönzését csak speciális térsé­gi adószabályozással lehet si­keresen megoldani, s ezt ké­ri is a kormánytól a megye. Nagyobb gondot fordíta­nak a tehetségek kibontakoz­tatására, az esélyegyenlőség megteremtésére. Többek kö­zött egy új típusú szakmun­kásképzési rendszert kíván­nak meghonosítani, ami iga­zodik a vállalati igényekhez. Számos feladatot ad a felső­fokú végzettségű szakembe­rék letelepítése, jelentős tá­mogatások révén is. Az el­gondolások között szerepel az infrastruktúra fejlesztésében a közlekedés és a hírközlés prioritása. Kezdeményezték például repülőjárat megho­nosítását a főváros és Nyír­egyháza között. A távhívó- hálóziat kiépítésére több száz milliót fordítanak. A kor­mány segítségét kérik, hogy hosszabb távon folytassák az M3-as autópálya építését, s az érintse a megyét. (Eset­leg már a világkiállítás ide­jére.) Indokolt Nyíregyházát, Kisvárdát, Vásárosnaményt bekapcsolni a nemzetközi távhívóhálózatba. A Szovjet­unióba irányuló külföldi tő­ke megyénkén kereszt® jut­hat el, így indokait Szabolcs- Szatmárt különleges gazdasá­gi övezetté nyilvánítani, ami elősegítheti ide is a nyugati tőke beáramlását. Számos feladatot kell megoldani az idegenforgalom fejlesztésé­ben, a Béos—Budapest világ­kiállításiig, javítani a feltéte­leket, idecsalogatm a külföl­dieket, akik akár a Szovjet­unió Kárpátalja területét is imeg isme r hetik. A tegnapi ülésen kritikus megjegyzések is elhangzot­tak : miért nem keressük meg a világban élő, Szabolcsiból elszármazottakat a Magyarok Világszövetsége útján, akik talán tőkét fektetnének be a szűkebb hazában. Más véle­mény szierint a vitaanyag gyengén orientált a gyakor­lati cselekvésre, a foglalkoz­tatás elsősorban itt struktu­rális probléma. Bő a munka­erő, közben csökken a mű- szakszám! Az idegenforga­lom fejlesztésére nincs hatá­rozott elképzelés! Tapasztal­ni ugyanakkor idegenkedést, irigységet, féltékenységet a tanácsi kft-k álakulása iránt. „Szemérmeskedésből most már elég volt, legyen erősebb a hangunk!" Tény, hogy a helyzet meg­oldásának két kulcsa van: az egyik a megye kezében, a másik a kormányéban. Itt a megyében is sokat lehet és kell is tenni a gondok meg­oldásáért és abba bevonni a legkülönfélébb segítőkész embereket. Ugyanakkor a kormány előtt határozottan kell képviselni, hogy a sza- bolcs-szatmári gondok elodá­zása kihat az ország egészé­nek állapotára is. Fel kell vállalni a kormánynak az it­teni gondok átfogó és áttörő megoldását A végrehajtó bizottság teg­napi ülésén megismerkedett a megyed tanács vb szakigaz­gatási szervezetének kialakí­tására és tevékenységének korszerűsítésére készült ja­vaslattal is. „Kövessék példánkat...” A fehérgyarmati városi tanács felhívással fordult a környék lakosságához, hogy a helyi kórház műszerbe­szerzéséhez járuljunk hoz­zá. Ultrahangos készülék beszerzéséről van szó. melynek bekerülési költsé­ge 5—6 millió forint. Tóth Zoltánná, a turistvándi idő­sek klubjának vezetője fel- i olvasta e felhívást és kért bennünket időseket, gon­dolkodjunk el, mit tudunk az alacsony nyugdíjakból felajánlani Megszületett az elhatározás, hogy 100—100 forintot felajánlunk. Mi még kevesen vagyunk, így 1 a bekerülési költséghez j csak 1200 forinttal tudtunk i hozzájárulni. Ez annyi. ! mint a tengerben egy csepp, de a tenger is igen kis ré- j székiből tevődött össze: í Vannak közöttünk olyanok. ! akik a nagyon kevés 390 fo- | rint jövedelempótlékukból ajánlották fel. Jól emlék­szünk gyerekkorunkra, a gyerekhaladóságra, arra, hogy ennek az i s ten háta- mögötti résznek nem volt orvosa, gyógyszertára és el­látása, nem volt biztosítás. Voltak gyógyfüvek, nadály és különböző módszerek, melyekkel anyáink, nagy­anyáink gyógyítottak ha fájt a fogunk, vagy a ha­súnk. Szerencse, hogy ez már a múlté, és tudomány módszereit, eszközeit lehet használni. Hadd jegyezzem itt is meg: mi inkább adunk, pedig so­kunknál kellene a gyógy­szerártámogatás, de szé­gyellünk kérni, mert nem vagyunk koldusok. Hogy mégis kérünk ...? Igen. Kérnénk járásunk lakosait — de a kömyékbeliket is — kövessék példánkat. id. Seres Zsigmond Turistvándi Pártgarázsból szerviz Elegendő csapadék hullott

Next

/
Oldalképek
Tartalom