Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

1989. április 12. Kelet-Magyarorsxág 7 A fiú Az anya számára talán legszörnyűbb tett gyer­mekének megtagadása. S ha kimondja: „bár meg se szültem volna” — lei­kéből kitépi azt a fát, amelyet hosszú időn ke­resztül éltetett és nevelt. Az idős, magára ma­radt nénike könnyek nél­küli sírással küszködik, amikor sorsáról beszélni kezd. A férje harminc évvel ezelőtt meghalt, a „tsz-től megmentett” két hold földet és egy kis há­zat hagyott csak öröksé­gül. Egyetlen fiát ő ne­velte tovább. Nehéz szív­vel és szorgos munkával kereste kettejük kenye­rét. Nem gondolhatott férjhezmenésre, minden reménysége a gyermeke volt. A szemefénye, akivel mégis hamar baj lett. Az általános iskolát elvé­gezve nem vették fel se­hová továbbtanulni. „Majd segít a földműve­lésben” — gondolta édes­anyja. A legény először hozzá is látott, de egyre többször panaszkodott, hivatkozott fáradtságra, betegségre, hogy otthon maradhasson, míg anyja kapálni megy. S ha ivott — mert kezdett eljárni, kimaradozni, rajta is ki-, ütközött apja rossz ter­mészete. Tört, zúzott, ká­romkodott. Az anyja har­colt, majd később már félni kezdett tőle. Először a föld ment el, majd a háziállatok, végül szinte minden a házból. Eladogatta őket a már alkohol rabjává vált férfi. Hiába reménykedett az anya, hogy asszonyt hoz a házhoz, s unokái lesznek. Nem, a fia a bor­ral és pálinkával kötött házasságot. Sokszor kel­lett télen is az árokpart­ról hazacipelni a maga­tehetetlenné vált része­get. Ha főzött, az is baj Volt, ha nem, azért pe­relt a mámorból felébredt fiú. A tanácstól kapott segély is az ő torkán fo­lyik le. Hiába minden. A rendőrség, a törvény nem segíthet. Igaz, nem is for­dult soha hozzájuk. Először szégyenből, mert „csak az én gyermekem”, később pedig tudta, úgy­sem léphetnek közbe. Akkor van nyugalma, ha nincs otthon, ö „nyit” és „zár” a kocsmában. Mindig van miből inni. Alkalmi munkát végez, néha napszámba jár. „Hát élet Ez?” fejezi be mondókáját a néniké. Nem is vár segítséget, csak végre elmondhatta valakinek, hogy ő már „nem szereti a fiát.” Némán, s megdöbbenve hallgattam a keserűség­gel tele, de sorsába bele- nyugvó anya szavait. Sajnos egyre több van ilyen, a fiúhoz hasonló ember. A környezetük parazitái, hitnélküli lé­nyek ők. Mi örömük, mi céljuk az életben? A ré­szeg gajdolás, a félbeha­gyott söröskorsók? Ki ál­líthatja meg őket? Talán a környezet segíthetett volna, de már késő. A barátok, a szesztestvé­rek, a kocsmáros? Nem, még a társadalom sem tud mit kezdeni velük. Dankó Mihály HALDOKLÓ ÉLŐZENE Megyéinkben is egyre elterjedtebb a vendéglátó egy­ségek szerződéses üzemeltetése. Jó ez mindaddig, amíg a vendégek kulturáltabb kiszolgálásához és színvonala­sabb szórakozásához járul hozzá. Sajnos az utóbbi időben nem ezt tapasztaljuk. Az üzemeltetési forma hátránya, hogy az éttermekből, presszókból lassan ki­szorul az élőzene. Átveszi helyét a gép, a video, nyi- tástol-zárásig árad ránk az erőszak, a szadizmus min­den mennyiségben. Lehet, hogy ez kifizetődő, de, hogy nevelő hatású lenne, azt nem hiszem. A kultúra silá­nyabb változata helyett — szerintem — az élőzenét kellene megtartani. Bakos Pál Kocsord, Vörösmarty u. 50. sz. HOMOKOZÓ A nyíregyházi Család utca 39. számú ház előtti üres részen mi az ottlakó kisgyer­mekes szülők, — összeadott pénzünkön — hozattunk egy kocsi homokot, hogy legyen miben játszani a kicsinyek­nek. Még aznap felháborod­va vettük észre, hogy a Fa­zekas János tér 4. sz. ház egyik lakója vödörszámra kezdte elhordani a homokot. Felszólításunkra ingerülten válaszolt: hogy ezt a KÖZ­TÉR szállította erre a helyre és az visz belőle, aki akar. Nekünk szülőknek kellett őröket állítani, hogy megóv­juk gyerekeink számára a játék lehetőségét. Botrágyi Sándorné Nyíregyháza, Család u. 39. JÁRDA TÁRSADALMI MUNKÁBAN Új iskolát adtak át Nyír- madán 1988 szeptemberében A tíz tantermes épület kör­nyékének rendezése ez év tavaszára maradt. Az udva­ron hiányzó járdák elkészí­tését a község kisiparosai vállalták társadalmi munká- ■ ban. A 120 méter szakaszt saját munkaeszközzel térí­tésmentesen csinálták meg, az iskola férfi pedagógusai, karbantartói, tanulói vala­mint néhány szülő közremű­ködésével. A gyerekek nevé­ben is köszönetét mondunk a résztvevőknek. Ferenczi István igazgató Nyírmada CSAK A POSTÁN ... Az elmúlt időszakban az OFOTÉRT vállalta, hogy a színes filmeket ingyen el­szállítja előhívásra és vissza, amelyhez minden postán le­het kérni egy szállítási tasa- kot. Ez Mátészalkán és Kis­várdán így is volt: Bevittük a filmet, ideadták a tasakot és kitöltve feladtuk. A záho­nyi postahivatalnál viszont nem kaptunk ilyen szállítási borítékot, csak úgy, ha itt veszünk hozzá filmet is. Azt hiszem, hogy a posta egy vállalat, és szolgáltatásait minden hivatalában igénybe lehet venni. Nem tudom melyik végezte jól és melyik rosszul a feladatát? Soltészné Gyimesi Krisztina Záhony (A postának valóban van ilyen szolgáltatása: az ügy­felek rendelkezésére áll a szállítási boríték, de csak az esetben, ha a filmet is ott vásárolja meg. (Mivel ellát­mányban csak annyi tasa­kot kapnak, ahány filmet) — Írja válaszlevelében Teremi Béláné, a záhonyi postahiva­tal vezetője. — A filmhez borítékot ott kellett volna adni, ahol olvasónk vásárol­ta azt, mert így csak a meg­szokott díjtétel mellett tud­ják továbbítani.) HAJNALI ÉBRESZTŐ Már hosszabb ideje illegá­lis autóparkirozónak hasz­nálják egyesek a nyíregyhá­zi 5. sz. iskola melletti terü­letet. Elsősorban teherautók éjszakáznak itt. A reggeli induláskor zavarják a kör­nyéken lakók nyugalmát. Túráztatják a motorokat, csapkodják az ajtókat, nem törődve az aludni akarókkal. A napokban fákat ültettünk az említett terület egy részé­re. Kíváncsian várjuk, mi lesz a sorsuk. Jó lenne to­vább folytatni a parkosítást, de nem tudjuk, mi a terve a város vezetésének ezzel a résszel. Homoksori lakók Nyíregyháza KISNYUGDf JASOK Az utóbbi időben nagyon sokat foglalkoznak különbö­ző fórumok az alacsony nyugdíjjal rendelkezők meg­élhetésével. Januárban emel­ték ugyan a nyugdíjat, még­is úgy érzem az azóta bekö­vetkezett változások miatt: például áremelések, sokkal szegényebbek lettünk. Nem vagyok igényes, dohányzá­son kívül más káros szenve­délyem nincsen, — megjegy­zem, ezt sem volna szabad! Én eddig megelégedtem any- nyival, amennyit „adtak”, de most nem értem: mi, akik nehéz fizikai munkában rok­kantunk meg, húztuk az igát, most a társadalom kiszolgál­tatottjainak kell lennünk négyezer forintért. Megkap­tuk a 360 forintot is, annyit, mint akik visszajárnak a hivatalokba több ezer forint­ért dolgozni. Tévedés ne es­sék, én sem vagyok az álta­lános egyenlősdi híve, min­denki más-más kategóriába tartozik. Mégis úgy érzem ők is hozzájárultak „kiváló” munkájukkal ahhoz, hogy sokszor naponta csak egy pohár joghurtot reggeliz­zünk. Potor Gyula Kétérköz T. A-né, Pócspetri: A je­lenleg érvényben lévő jog­szabály szerint a táppénz megállapításánál az előző évben — 1988-ban — kez­dődő keresőképtelenségnél az 1987. évi munkabér az irányadó. SZ. Zoltánná, Fülesd: A rendelkezések értelmében eseti szociális segélyben azt a személyt lehet részesíteni, aki valamely körülmény folytán, önhibáján kívül, — átmenetileg — nehéz hely­zetbe került emiatt létfenn­tartása veszélyben van, és helyzetének javítására más mód nem biztosítható. A te­lepülésükön a segélyek oda­ítéléséről az elöljáróság és nem az elöljáró dönt. T. É., Nyíregyháza: A reklamált távirat kézbesíté­sével kapcsolatban postai mulasztás nem történt, mi­vel a szabályok értelmében a dísztáviratot 14 óráig le­vélszekrény útján is lehet kézbesíteni. H. Julianna, Mátészalka: Méltányossági táppénz irán­ti kérelmét a Társadalom- biztosítási Igazgatóság Be­tegségellátási Osztályához kell benyújtani, melyhez csatolni kell egy orvosi iga­zolást arra vonatkozóan, hogy mikorra várható a gyógyulása. Sz. J-né, Nyírmada: Kér­désével csak abban az eset­ben tudunk érdemlegesen foglalkozni, ha közli la­punkkal nevét és pontos cí­mét. B. B., Nyíregyháza: A Munkaerő Szolgálati Iroda eljárása nem kifogásolható, mert a járadék levonását a jogszabály írja elő. Az elő- - zetes tájékoztatás hiánya a rendeletben foglaltak al­kalmazásának mellőzését nem eredményezheti. Peres eljárás kezdeményezése fe­lesleges, mert nem vezetne eredményre. H. I., Vásárosnamény: A jutalom — attól függetle­nül, hogy milyen keret ter­hére fizetik — utólagosan elismert, jó munka és ma­gatartás pénzbeli kifejezése, amit a munkáltató minősít,, és annak alapján fizet A döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs. Az illetékes válaszol DÍJMÉRSÉKLÉS CSAK KÉT NAP UTÁN Bár a fűtési szezonnak lassan vége, még mindig sok bejelentést kapunk a távhő­szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban. Többek között Nagy János Nyíregyháza, Kun Béla utcai lakos fordult szerkesztőségünkhöz a kör­nyéken élők nevében ilyen problémával. A Megyei Távhőszolgáltató Vállalat illetékesei megvizs­gálták a panaszt és az aláb­bi eredményekről számol­tak be: A távhőszolgáltatás időtartamát és mértékét ren­delet szabályozza, mely sze­rint október 15 és április 15 között úgy kell fűteni, hogy a lakások belső hőmérséklete naponta 8-tól 20 óráig átla­gosan legalább plusz 20 C- fak legyen. A meleg víznek egész évben el kell érni a kifolyócsapoknál mérve a 40 C-fokot. Távhőszolgálati díjmér­séklés abban az esetben il­leti meg a fogyasztót, ha a fűtés-, illetve a melegvíz­szolgáltatás egymás követő kettő, vagy több napon át szünetel, esetleg az előírt hőmérsékletet nem éri el. Az említett körzetben a jogos panaszok okait általában he­lyi hiba, melegvíz-szolgálta­tásnál a központi szabályzó hibái voltak (Ezek egy eset­ben sem érték el a kritikus két napot, így díjmérsék­lést nem alkalmazhattak.) Szívesen veszik a fogyasz­tók bejelentéseit. Kérik, hogy az eredményes kivizsgálás és hatékony .iütókkediés mii;-, aitt, pontos név« és címmeg­jelöléssel tegyék meg észre­vételeinket. Mivel esetünk­ben levélírónk nem tüntette fel lakásának címét, — a fo­gyasztói nyilvántartásokban szereplő Kun Béla utcai la­kók közül a megkeresettek pedig nem azonosak a levél írójával — így konkrét se­gítséget nem tudtak nyújta­ni. Tulajdonközösség megszüntetése Névtelen levelek G. K.-né mátészalkai olvasónk családjával együtt a fér­je szüleinek lakásában lakott, gyakorlatilag közös háztar­tásban. A házhoz tartozó nagy kertet két részre osztották, és az egyik feliét 1975-től 1987-ig olvasónk használta. A kertet ők begyümölcsösítették, és egyéb komoly beruhá­zást is végeztek benne. Olvasónk férje 1986-ban meghalt. Akkor abban egyez­ték meg, hogy minden marad a régiben, tovább használ­ják az ingatlant. Ennek ellenére apósa két év múlva visz- szaveitte a kertet és kiadta bérbe. Időközben az após is meghalt, így a négy testvér örökölné az ingatlant. A test­vérek közül egyik nyilatkozott; hogy lemond a részéről. Olvasónk kérdése, hogy lehet-e a kertben végzett beru­házással kapcsolatban követelése. Amennyiben a beruházás növelte az ingatlan forgalmi értékét, ezt az értéknövekedést kérni lehet az örököstől úgy, hogy le kell vonni a hagyatékból és a megmaradt részen lehet csak osztozni. Az egyik testvér lemondása az örökségről csak akkor lesz hatályos, ha a közjegyző előtt a hagyatéki tárgyaláson megismétli azt, pontosan megje­lölve, hogy kinek a javára mond le. L. Sándorné kisvárdai olvasónk 1979-ben elvált a fér­jétől. A bíróság az ingóságokat megosztotta köztük, de volt egy közös tulajdonú telkük, ennek a sorsát nem ren­dezték. A férj nagyon, ritkán fizetett gyermektartásdíjat, amit az állam előlegezett meg több Ízben, mert csak így tudta gyermekeit nevelni. Panaszosunk leveléből kitűnik, hogy most a férj indí­tott pert a tulajdonközösség megszüntetése iránt, kérte az ingatlan elárverezését. Olvasónk a férj részét nem tudja megváltani, mert erre nincs anyagi fedezete. Arra gon­dolt, hogy a saját illetőségét átíratja a gyerekekre, de azt a választ kapta, hogy ebben az esetben is elárverezik a telket. Kérdése, hogy igaz-e ez, és hogy tud hozzájutni az elmaradt tartásdíjhoz. A férj mint tulajdonostárs joggal kérheti az ingatlan tulajdonközösségének megszüntetését, és hat másképp nem megy, akkor árverés útján. Ebből a széni$fyriti68!í,k^;|'!. zömbös, hogy ki a másik tulajdonos, — tehát a gyerekek­re való átíratásnak sem lenne semmi értelme. Ha az in­gatlan árverésre kerül, a férjét megillető összeg vi­szont letiltható; a most is folyamatban lévő végrehajtás alapján. így az elmaradt tartásdíj vagy annak egy része behajthatóvá válik. N. Imréné nyíregyházi olvasónk apósa tavaly meghalt, végrendelet nem készült. A hagyatéki tárgyalásról a bí­róság értesítette külföldön élő sógornőjét is, hogy rendel­kezzen a hagyatékból rá jutó résszel. A levél a cím is­meretlensége miatt visszajött. Olvasónk kérdése, hogy ki lehet-e zárni az örökségből a külföldön élő hozzátartozót. A hatályos törvények szerint a külföldön tartózkodó; örökös is örököl, amennyiben végrendelet nem készült és a törvényes öröklés rendje az irányadó. Ahhoz, hogy az ő tulajdonjoga más névre kerüljön, két lehetőség van. Vagy ajándékba adja valakinek, vagy pedig tulajdonközösség megszüntetési pert kell indítani ellene. Ezután már nincs akadálya a terület értékesítésének. Ezt a pert bármelyik tulajdonostárs megindíthatja, fel kell azonban hívnunk a figyelmét, hogy ezek nem egysze­rű jogügyletek. Devizahatósági engedélyt kell beszerezni, esetleg ügygondnokot kell kirendelni, ezért azt tanácsol­juk, hogy forduljon ügyvédhez. T. J. nyíregyházi levélírónk panaszában előadja, hogy állítólag van egy hasonmása, akivel őt rendszeresen ösz- szetévesztik és olyan magatartást tulajdonítanak neki, amely becsületsértő, ezért rendszeresen zaklatják, már több esetben kapott névtelen levelet is. Azt szeretné tud­ni, hogy becsületét hogyan védhetné meg és van-e Nyír­egyházán írásszakértő. Olvasónk helyzete meglehetősen nehéz, mert ha név­telen levelet kap, csak ismeretlen tettes ellen tehet felje­lentést, de mivel az ügy magánvádas, esetében a nyomozó hatóság nem vállalja a felderítést. Ha biztos abban, hogy ki írja a leveleket, az illető ellen személy szerint tehet feljelentést. Az írásszakértő el tudja dönteni, hogy ő ír­ta-e vagy sem a becsületsértő sorokat. Nyíregyházán van írásszakértő, aki tud az adott esetben véleményt monda­ni. Dr. Juhász Barnabás üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom