Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-29 / 100. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. április 29. Testvérvárosok Á testvérvárosok világnapját ünneplik szerte a világon április utolsó vasárnapján. Az egyre inkább inflálódó ünnepek áradatában mégis illik szót ejtenünk egyről, amelyről ritkábban hallunk. Mert Nyíregyházának ezen a területen van mivel dicsekednie. Hiszen Eperjes, Vngvár, Ka- jaani és ,az lserihonnal most létesülő testvérvárosi kapcsolat némely területen példás, akár követendő is lehet. Eperjessel több mint három évtizedes múltra tekint vissza a partneri kapcsolat. Az ungváriakkal lassan húszéves az együttműködés, és ia sokoldalú kapcsolatoknak nyilvánvalóan új lendületet ad a mindkét országban tapasztalható szellemi és gazda- zági reform, valamint a napjainkban megélénkülő utasforgalom, s az ottani magyarság öntudatosodása. Kajaanival nyolc éve tart a rokoni szálakkal erősített kapcsolat, s erűnek most látványos bizonyítéka a Malom utcai fürdőben felállított eredeti finn szauna, amely a testvérváros ajándéka. A két város közötti kapcsolatba a hivatalos városi küldöttségek és a kulturális csoportok cseréje mellett egyre több családot és fiatalokat is sikerült bevonni. Mert a testvérvárosi kapcsolatok csak akkor érnek valamit, ha a városok lakói minél szélesebb körben kapcsolódnak be e tevékenységbe. Persze ehhez meg kell találni azokat a közös érdeklődési köröket, amelyekbe minél többen bevonhatók. Mert azon túl, hogy egy másik néptől — akár keleti, akár nyugati tömbbe tartozik — mindig van mit tanulnunk, jó, ha van a világ valamelyik szögletében olyan hely, ahol otthonra és barátokra lelhetünk. Ahol lehetőség nyílik arra, hogy eredményeinkkel eldicsekedhessünk, vagy a gondjainkat egymással megoszthassuk és ahol szívesen látott vendégek vagyunk. A baráti kéz értéke ebben a zűrzavaros világban felbecsülhetetlen. (bodnár) TEGNAP ESTE MUTATTA BE a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Thornton Wilder: A mi kis városunk című darabját. A színművet Mensá- ros László rendezte, aki egyben a dráma főszerepét is alakítja. A képen ő látható Orosz Helga és Rékasi Károly társaságában. (Suri Attila felvétele) Mijcqr? Á prilis: fásítási hónap. Százezer forintokat fordítunk ilyenkor arra, hogy minél több növény díszítse környezetünket, hiszen nélkülözhetetlenek számunkra. Mégis mit lát a nyíregyházi állampolgár? A Bánki Donát Szak- középiskola melletti terület már teljesen sívár az építkezési előkészületek miatt, s pusztulás lett a sorsuk a Dohány utca és az Erdősor közötti fáknak is. Pedig az ott lakók remélték, hogy az életerős fák egy park alapját képezik majd. Nem vagyok szakember, nem tudom, hogy kell a tereprendezést, a feltöltést megcsinálni. Olvastam azonban olyan országokról, ahol annyira komolyan veszik a már meglévő zöld fontosságát, hogy inkább a járdát, az úttestet, a házat tervezik pár centivel, méterrel arrébb. Legfeljebb 1—2 fát vágnak ki, de nem az egész területet csupaszítják meg vandál módon. Talán egyszer Nyíregyházán sem kerül a fák életébe, ha a közelükben házat akarnak építeni. Talán egyszer majd a szakemberek is rugalmasabban terveznek, és környezetvédő szemmel is megnézik az adott helyszínt, hogy ne kelljen elölről kezdeni a parkosítást, fásítást. De mikor? (mml) Ingyenes gyigyellátás a rászorultaknak A gyógyszerek árának emelése éppen azokat sújtotta a leginkább, akik egyébként is nehezebb helyzetben vannak az átlagosnál. Ez szinte minden fórumon megfogalmazódik. A segítségnek több módja is kialakulhat. A társadalombiztosítási rendszer keretében az idős, beteg emberek, akik alacsony nyugdíjjal rendelkeznek, kivételes nj ugd íj emelésben részesülhetnek, ha ezt kérik. Jelenleg a Szociális és Egészségügyi Minisztérium tervezi a közgyógyellátásra jogosultak körének kiterjesztését. A közgyógyellátásra jogosultak ingyen juthatnak orvosi vényen rendelt gyógyszereikhez, gyógyfürdőjeTömött trezorok Versenyképesed ügyfélszolgálat Új helyen az Állami Biztosító Sokan csóválták a fejüket, amikor előbb az Állami, majd a Hungária Biztosító önálló székház építésébe kezdett Nyíregyházán. Kifogásolták, vajon mai gazdasági helyzetünkben indokolt-e ekkora építkezésbe „belevágni”, mibe kerül ez a megyének. ________ Lassan két hete. hogy átadták a Finta József tervezte ÁB-székházat, és egyre inkább azoknak lesz igazuk, akik azt bizonygatták, a Lenin téri fiókban már-már elviselhetetlenné vált a zsúfoltság, s az emberek joggal igénylik, hogy kulturáltan, gyorsan szolgálják ki őket. — Mennyibe kerül egy ekkora székház építése? — Erről kérdeztük Fehér Lászlót, az AB igazgatóját. — Nyolcvannyolcmillió forintba, ebből 16 millió az ÁFA. A teljes költségből 56 millió forint megtérül, ugyanis az előző helyiségek, amelyekben eddig dolgoztunk. bérlemények voltak. A megyei igazgatóság épületét a Zrínyi Ilona utcán még 1987-ben 12,5 millióért elac/- tuk a Lapkiadó Vállalatnak. A nyíregyházi fiókot a lelé- pésért áruba bocsátottuk, végül 35 millióért kelt el. Az új székház legfelső szintjén négy lakást alakítottak ki, azokat árverésen adjuk majd el, ezekért összesen nyolc és fél millió forintra számítunk. Se a megyétől, se a várostól nem kértünk támogatást az építkezéshez, a pénzt az Állami Biztosító fejlesztési alapjából kaptuk. Tizenkétmillió forinttal gyarapodott viszont a városi tanács pénztárcája, ugyanis ennyibe került a telek. Nekünk megtakarítás az új épület, hiszen eddig havonta például csak a nyíregyházi fiókért hetvenezer forint bérleti díjat fizettünk. — Lehet, sokaknak nem tetszik, hogy lett ez a székház, én úgy érzem, egy impozáns épülettel gazdagodott a város, ugyanakkor megszűnt egy foghij a centrumban. Hozzáteszem, sehol az országban nem épült még két ilyen székház, s örülhetünk neki, hogy épp a mi megyénknek sikerült ezt elérni. — Kérem mutassa be az épületet! — Azzal kezdem, hogy az eddigi bérleményeknek a duplája a székház alapterülete, az ügyfélszolgálati rész a háromszorosa a korábbinak. Itt végre el tudjuk helyezni a számítógépeket is, és sikerült elérni, hogy kulturáltabb, korszerűbb, versenyképesebb ügyfélszolgálatot valósítsunk meg. Újdonság a trezorterem, ami országosan is egyedülálló. Az itt található széfekben bárki bármilyen értéket elhelyezhet, nem kérdezzük mit tesz bele. Robbanásveszélyes anyagokat viszont tilos itt tárolni. Már vannak előjegyzéseink, úgy érzem, nem maradnak üresen a trezorok. A napokban átköltözik a nyíregyházi fiók is, így a tervek szerint május 8-tól már itt fogadjuk az ügyfeleket. Az első emeleten a megyei igazgatóság és a nyíregyházi fiók azon részlegei kaptak helyet, amelyek az úgynevezett háttérmunkát végzik. Ugyanide költözött a Toldi utcáról a vállalati és szövetkezeti osztály, a második emeleten pedig az irattár található, egy nagy tanácsterem, melegítő konyha, és étterem a dolgozóknak. Azt hiszem, ebből is látszik, hogy megszűnt végre az a korábbi szétaprózottság, ami nehezítette a munkánkat. — Cgy tudom, késett néhány hónapot az átadás. — Az első határidő novemberben volt, én bíztam is a SZÁÉV-ben. Őszintén szólva belekerült néhány üveg italomba, ugyanis többen fogadtak velem, hogy nem készül el novemberre a székház. Ők nyertek. Ettől függetlenül nem lehet okunk panaszra, tizenhárom hónap alatt épült fel a házunk. (cs. k.) gyekhez, gyógyászati segédeszközökhöz. Jogosultságukat a tanácsokon kiadott igazolvánnyal igazolják. Ilyen jogosultak például az intézeti elhelyezett kiskorúak, rendszeres szociális segélyben részesülők, olyan gyermekek, akik után a szülő emelt szintű családi pótlékban részesül, rokkantsági járadékosok. (A rokkantsági járadék nem tévesztendő össze az egyéb nyugdíjazási eljárással. Rokkantsági járadék megállapítására és ifo- lyosítására 1988-től van lehetőség. Erre az ellátásra az jogosult, aki az orvosi bizottság szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik és nyugellátást részére nem állapítottak meg. A rokkantsági járadék legkorábban annak a hónapnak az első napjától állapítható meg, amelyben az igénylő a 18. életévét betölti.) Kérelmére a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítható annak is, aki kora, vagy egészségi állapota miatt keresőképtelen, vagy csökkent munkaképességű, illetve olyan jövedelemmel nem rendelkezik, amelyből a gyógyellátás költségeit fedezni tudná. A jogosultság ■kiterjed az együttélő családtagokra is. Ilyen irányú kérelemmel a helyi tanácsok egészségügyi, illetve hatósági osztályához kell fordulni. A tanácsok illetékesek abban, hogy döntsenek a jogosultság kérdéseiben, tehát csak azok kapják meg ezt a segítséget, akik valóban rászorulnak. (pataki) Francia vendégek a tanárképzőn Meghívó esküvőre is Szinte egymásnak adják az ajtót a külföldiek a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A napokban érkezett az intézménybe Pierre Gauthier úr, az Etiolle-beli Ecole Normale Mixte főigazgatója, történészprofesszor és Jean Chanut, a versailles-i akadémia felsőoktatási felügyelője. A francia szakemberek a nyíregyházi főiskolával 1988 májusában megkötött szerződés megújítása miatt tartózkodnak itt. A tavalyi egyezség alapján a tanárképző főiskola negyedéves francia szakos hallgatóiból tizenketten utazhatnak háromhetes részképzésre a Párizstól 22 kilométerre lévő Etiolle-ba, míg onnan tanítójelöltek érkeznek a szabolcsi megyeszékhelyre. A véletlenen múlt... E szerződés meghosszabbításán túl további elemdkkel bővül a két intézmény kapcsolata : 1990 áprilisában Etiolle-ban a 3—10 éves korú gyerekek neveléséről nemzetközi konferenciát rendeznek, ahová a tanárképző főiskola tanító és pedagógia tanszékéről is várnak 1—1 oktatót. A francia vendégeket fogadta Cservenyák László, a főiskola főigazgatója, Székely Gábor, főigazgatóhelyettes, és Oroszné Deák Judit, a tanító tanszék vezetője. — Kapcsolatunk a vélele- nen múlott — meséli Gauthier úr — az École Normale Mixte egyik oktatója, Mary- vonne Perez magyar származású, ő vetette föl: Magyar- országgal is létesíthetnénk kapcsolatot. Így kerültünk a Párizsi Magyar Intézet és a magyar minisztérium segítségével a nyíregyházi főiskolára. Intézményünknek eddig olasz, angol és nyugatnémet felsőoktatási intézményekkel van kapcsolata. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolában olyan intézményt ismertünk meg, amely — csakúgy mint a miénk — szívén viseli a nemzetközi kapcsolatokat. Magyarország az első szocialista ország, amellyel szerződést kötöttünk: nem csalódtunk a magyarokban. Megismerni egymást Pierre Gauthier elmondta: mindkét nemzet diákjainak alapvető érdeke, hogy megismerjék egymás kultúráját, történelmét, népművészetét. A két fél érdeke persze nem azonos: a francia hallgatók elsősorban a magyar oktatásüggyel, pedagógiai kérdésekkel, országunk történelmével ismerkednek. Vezetniük kell egy naplót, amelyben a zenei, pedagógiai szakmódszertani megfigyeléseiket rögzítik. A magyar diákok ellenben mindenekelőtt a francia nyelvvel, fonetikával, stilisztikával, francia civilizációval foglalkoznak. — A cél azonban közös: a személyes kapcsolatokon keresztül egymás kultúrájának minél teljesebb megismerése. (Pierre Gauthier a főiskolán sikeres előadást tartott a nagy francia forradalomról, annak 200. évfordulója kapcsán.) Egyedülálló alkalom A vendégek ellátogattak Debrecenbe, Egerbe, Budapestre, s megtekintették megyénk néhány nevezetességét is. Noha Gauthier úrnak szombaton haza kellett volna utaznia, lemondott tervéről, mert Szilágyi Gabriella negyedéves történelem—francia szakos hallgató meghívta esküvőjére Csengarbe, s a professzor elfogadta a szíves invitálást. — Egyedülálló alkalom ez, úgy gondoltam, ott kell lennem — mondta Pierre Gauthier. A francia szakemberek a két ország hallgatói részképzésének tematikáját Mihalo- vics Árpáddal, a francia tanszék vezetőjével egyeztették, aki immár több mint egy évtizede gondozza Nyíregyháza francia és olasz kapcsolatait. (k. zs.) Ütmentén. (Elek Emil felvétele) 1 üserbenhaifási felejtik Egy asszony levelében emlékeztet bennünket a Tuzséron tavaly történt cserbenhagyásos gázolásra. Kíváncsi rá, megvolt- e az ügy tárgyalása? Igen, a napokban megtartották a tárgyalást, de mielőtt az ítéletet említenénk, frissítsük fel emlékezetünket. A huszonnyolc éves Makiári János tuzséri lakos, 1988. január 17-én 18 óra 10 perc körül a tuzséri Szovjet úton tompított fényszórójú 1200-as Ladával körülbelül 60 kilométer/óra sebességgel haladt. Ekkor az úttest menetirány szerinti bal oldali sávjában hanyatt feküdt Kulcsár Lajos, volt tuzséri lakos. A feje az úttest felezővonala, a lába pedig az útpadka irányában volt. Súlyosan ittas volt. Kék színű, sötét pufajkafelsőt. sötét színű nadrágot, barna félcipőt, és barna jambósapkát viselt. Makiári János a figyelmetlensége, valamint nem a látási viszonyoknak megfelelő autóvezetése miatt az úton fekvő gyalogost későn vette észre, és a gépkocsival átment rajta. Az autó Kulcsár Lajost hét méteren vonszolta. Makiári János a tragédia helyszínéről megállás nélkül továbbhajtott, úgy. hogy a tőle elvárható segítséget nem nyújtott Kulcsár Lajosnak. A baleset után hazament, majd a tetthelyre mintegy tíz perc múlva kerékpárral visszament. Kulcsár Lajos, luzséri lakos a helyszínen belehalt sérüléseibe. Makiári Jánosról még annyit, hogy nőtlen. tévészerelő. 1981 óta ..A” és B” kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkezik. Büntetve volt, a Nyíregyházi Városi Bíróság 1985- ben a devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt négyezer forint pénzbüntetésre ítélte. A Nyíregyházi Városi Bíróság Makiári Jánost halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségéért, valamint segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettéért halmazati büntetésül egy év börtön főbüntetésre, továbbá nyolcezer forint pénz mellékbüntetésre ílélte, és a közúti járművezetéstől két évre eltiltotta. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (cs. gy.)