Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

1989. április 26. Kelet-Magyarország 7 Mosogató Adott egy nagyon egy­szerű kérdés. Miért készül egy mosogató? Látom ol­vasóink arcán az elképe­dést, s -a kézenfekvő vá­laszt: az edények elmoso­gatására! Hogy a tétel nem min­dig ilyen egyértelmű, bi­zonyítja ezt V. Gy. baktalórántházi olvasónk esete. 1987 októberében vásárolt egy KATI típusú konyhabútort. Ami na­gyon „makrancosnak” bi­zonyult. A beszereléskor derült ki, hogy a moso­gatótálcához tartozó szi­fon nem ehhez a típushoz készült. Reklamációjukra a bolt válasza: „csak egyfajta szifon érkezett, mást nem tudunk adni.” Levél ment a gyártó vállalathoz, kér­ték, pótolják a hiányzó alkatrészt. Közölték ud­variasan, a bútorokat a megfelelő tartozékokkal hozták forgalomba, a pa­naszukat érvényesítsék a vásárlás helyén. Az üzlet ennek ellenére elutasította a vevőt. A kör bezárult. Vagy még­sem? Írtak a pécsi JPLAS- TEX Kisszövetkezethez, ahol a mosogatószifon gyártásával foglalkoznak. Még csak válaszra sem méltatták őket. Közben eltelt egy év. A szép mélymedencés rozsda- mentes mosogató csak „dísze” a konyhának. Ezek után mi a megol­dás? — kérdezte levél­írónk. Szerkesztőségünk meg­kereste a forgalmazót, ők a Bútorkereskedelmi Vállalathoz fordultak, azok a gyártó, a Tisza Bútoripari Vállalat ügy­intézőjével vették fel a kapcsolatot... Mint a me­sében?! — De sajnos ez valóság! Egy apró alkatrész miatt — végül ígéretet tettek, —, hogy kicseré­lik a bútor teljes moso­gatóját, de erre még vár­ni kell, mert készleten nincs ilyen típus. Mit tehet olvasónk? Vár! Gazdasági helyzetünk, kereskedelmünk rugal - matlanságát jól tükrözi ez a történet is. Az „át­tételek” között elsikkad a felelősség. Születhet ren­delet a garanciális ügy­intézésről, és talán per segítségével „érvényesít­heti” is jogait olvasónk, de ettől még nem lesz mosogatója. így válik á jóhiszemű vásárlóból gya­nakvó és kétkedő em­ber. Amitől viszont a ke­reskedő lesz ingerült —. pedig sok esetben nem is ők tehetnek a hiányossá­gokról. Többet kellene törődni az alkatrészellátással, el­képzelhetetlen, hogy pél­dául csak annyi szifont gyártanak, vagy impor­tálnak, ahány mosogató kerül forgalomba. Nem is merek arra gondolni, mi történik, ha valame­lyik elromlik. Ezt is a be- vásárlókörúton keli majd beszerezni? Bízom benne, hogy nem így történik. Csak ne­hogy késő legyen az éb­redés! Dankó Mihály A HATÁR KÉT OLDALÁN Több évtizedes vágyam teljesült, amikor lehetőségei kaptunk a kishatármenti forgalom keretén belül, — Záhonyon kívül még négy helyen átléphetjük a határt — felkereshetjük testvéreinket, rokonainkat, minden különösebb bürokrácia nélkül. Én az elsők között lá­togattam meg hozzátartozóimat és a temetőben nyug­vók sírját. Őszintén mondom, elsírtam magam, hogy a hetvenhatodik évemben ezt is megérhettem. Annak érdekében, hogy a jövőben ez a kölcsönös kapcsolat még több örömet adjon, szeretném javasolni az illeté­keseknek, hogy a határ mindkét oldalán (az országnak ezen a részén) az információt adó táblák orosz és ma­gyar felírással készüljenek. Varga Ferenc Nyíregyháza DUPLA MUNKA Ügy tűnik az Országos Ta­karékpénztárnál nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Legalább is arra következte­tek abból, hogy évek óta meglévő átutalási betétszám­lám ellenére minden év ele­jén kiküldik azokat a csek­keket, amelyeken a lakás­részletet törleszthetném. Ed­dig csak eldobtam — a nyil­ván több forintba kerülő —, kitöltött nyomtatványokat, de most inkább figyelmez­tetnék: a költségcsökkentés érdekében talán mellőzhet­nék az ilyen pazarlást, ami­nek valószínűleg nem én va­gyok az egyedüli részese. L. B. Nyíregyháza. Legyező utca SZEMÉT ZSÁKOKBAN Sokat beszélünk a környe­zetszennyezésről, úgy érzem hiába, mert „amit nappal el­takarítunk. éjszaka valaki mindig visszahordja". Jó példa erre a nyíregyházi Csemete Utca elején a vasút- oldalra április 20-án reggel­re egy ismeretlen tehergép­kocsiról zsákokban össze­gyűjtött szemetet raktak le. Ez a terület nagyon közel van a lakásokhoz, s mivel nem tudni, mit rejtenek a zsákok, komoly veszélyt je­lentenek. Véleményem sze­rint jó lenne megvizsgálni azok tartalmát, hátha kide­rülne, hogy ki volt a tulaj­donos. T. L. Nyíregyháza, Csemete utca RAJFOGLALKOZÁS A KISERDŐBEN A kótaji idősek klubjához tartozó kiserdő takarításá­ban aktívan kivette részét a helyi általános iskola 7. b osztálya. A gyerekek fegyel­mezetten és szorgalmasan dolgoztak. Nagy élmény volt számukra ez a közösségi te­vékenység. Megállapodás születet arról is, hogy ezután — jó időben — itt tartják a raj- és játékos klubfoglal­kozásokat. Ignéczi Istvánné Idősek Klubjának vezetője Kótaj PARKERDŐ LESZ Nyíregyházán a Belső Kör­út végén egy szép parkos te­rületet alakítottak ki. Meg­lepődve tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben csupa sze­mét ott minden, mert isme­retlen emberek nagy meny- nyiségű bontási törmeléket hordtak oda. Miló András Nyíregyháza (A Városi Tanács műszaki osztálya adott engedélyt, hogy 1988 telén az örökös­föld lakótelep új építési te­rületéről. a letermelt hu- musztos réteget a bújtosi tó mellé terítsék, — ahol távla­tokban parkerdő lesz. Ezt követően eddig ismeretlen fuvarozók építési törmelék­kel borították be az említett helyet. A tettesek felderítése folyamatban van, a törmelék továbbszállítására intézkedés történt. — Kaptunk a tájé­koztatást az osztályvezető­től.) SÖTÉTBEN Borbányán az orvosi ren­delő és a Rezeda utca közötti útszakaszon nincs közvilágí­tás. Este az iskolából, mozi­ból, vagy a városból autó­busszal hazatérő gyerekek a sötétségben nincsenek biz­tonságban. A lakosság már több fórumon is kérte a köz- világítás megépítését. Meg­kerestük gondjainkkal kör­zetünk tanácstagját, ország- gyűlési képviselőjét, — ered­mény nélkül. Smid Károly Nyíregyháza, Szőlő u. 37 a: PÉNZVÁLTÁS KÖZBEN Az új vámrendelet hatály­ba lépése óta érezhetően visszaesett a nyugati orszá­gokba irányuló bevásárló­turizmus, így megcsappant az utazási irodák forgalma is, lévén kevesebb munkájuk. Nemrég a Cooptourist nyír­egyházi irodájában jártam, ahol Szovjetunióba utazásom előtt pénzt váltottam be. Kö­zel egy órába telt, amíg az előttem álló öt embert kiszol­gálták. A pult túloldalán jó­ízűen beszélgettek a hölgyek és ráérősen, „öregurasan” vé­gezték munkájukat, mintha mi ott sem lennénk. Ráadá­sul a pénztáros hölgy, három alkalommal rosszul számlá­zott, amire kollégái figyel­meztették. A lényeg az, hogy kezdhette elölről. Ügy vélem, hogy amikor jóval kevesebb az utas, az lenne minden uta­zási iroda érdeke, hogy szol­gáltatásaival magához csalo­gassa az embereket. Vagy té­vedek? Király Béla Nyíregyháza, Ungvár sétány Szerkesztői üzenetek V. S., Vásárosnamény: A jogi személy által kifizetett, egy szerződésből származó bevétel egésze jövedelem, — ha a bevétel nem halad­ja meg a kétezer forintot. Ennek az adója húsz száza­lék. Ezt a jövedelmet nem kell bevallani és az összjö­vedelem-számításokat fi­gyelmen kívül kell hagyni. T. J., Kisvárda: A városi bíróság ítélete ellen felleb­bezni lehet, még pedig at­tól a naptól számított 15 napon belül, amikor az íté­letet kézhez kapja. Tehát a fellebbezési határidő nem akkor kezdődik, amikor ki­hirdetik az ítéletet, hanem amikor azt átvették. Nagy József, Nyíregyhá­za: Ingatlan eladásából származó jövedelem akkor adóköteles, ha az ingatlan- szerzéstől számított tíz éven belül értékesítik. A szerzés jogcíme; öröklés, vétel, stb. közömbös. Kovács Aladár, Nyíregy­háza: Saját gépjármű bel­földi hivatalos kiküldetésre történő használata alkal­mával 1988. augusztus 1-jé- től személygépkocsi eseté­ben kilométerenként 4,40 Ft, motorkerékpárok esetén 125 köbcentiméter henger­űrtartalomig 1 forint, ennél nagyobb űrtartalomnál 1,20 Ft számolható el. Abban a munkakörben, ahova saját gépjárműhasználat alkal­mazási feltétel, a kilométe­renkénti térítési díj motor- kerékpároknál 1,80 Ft, sze­mélygépkocsiknál 5 Ft és tehergépkocsiknál 5,90 Ft. M. József, Mátészalka: A jelenleg érvényben lévő jogszabály nem írja elő, hogy az ingatlan terhére a helyi tanácsnak rá kell ter­helni a rendszeres' szociális segély összegét. Lőrincz Lászióné, Nyír­egyháza: Pontos név és cím nélkül nem áll módunkban problémájával foglalkozni. „A LEGSZEBB TELEPÜLÉS” TISZALÖK? Közös felhívással fordult a napokban a Tiszalöki Nagy­községi Tanács, a HNF és a Vöröskereszt helyi szervezete a településen élőkhöz, hogy társadalmi munkával segít­sék a község szereplését a „Szívügyem az egészségem” megyei mozgalom keretében meghirdetett „Legszebb tele­pülés” versenyben. Az akció keretében megmozdult a köz­ség apraja és nagyja, munká­juk eredményeként virágok kerültek a parkokba, fásítot­tak, felszámolták az illegális szemétlerakó helyeket és ki­takarították az árkokat. A szervezők a májusi hónapot tisztasági hónappá nyilvání­tották, így ebben az időszak­ban fokozottabban ügyelnek környezetükre a tiszalöki em­berek — kaptuk a tájékozta­tást a nagyközségi tanácstól. Az illetékes válaszol OBJEKTÍV OKOK MIATT... Lapunk Fórum rovatában „Kényelmetlen takarékos­ság” címmel megjelent ol­vasói panasz a Nyíregyhá­záról 14,47 órakor induló Záhonyig közlekedő személy- vonat zsúfoltságát kifogá­solta, amit több levélíró észrevétele is alátámasztott még. A MÁV Debreceni Igazga­tóságától kapott tájékoztatás szerint: a szerelvény főleg pénteki napokon zsúfolt, aminek csökkentésére a hét utolsó munkanapján a vo­nat megerősítve közlekedik a továbbiakban. (Intézkedés Füldjáradék fálmusÉa M. Jánosné mátészalkai lakos termelőszövetkezeti tag a férje tulajdonában, de a tsz használatában lévő föld haszonélvezetét örökölte. Azt sérelmezi, hogy hosszú évek óta nem biztosítottak részére földjáradékot, holott véle­ménye szerint erre jogosult. A termelőszövetkezet a használatában lévő föld után kö­teles földjáradékot fizetni a jogszabályokban meghatáro­zott esetekben, Levélírónkat mint tsz-tagot megilleti a földjáradék a haszonélvezetében lévő föld után. Azonban leveléből nem derül ki hogy férje is termelőszövetkezeti tag volt-e. így a jogosultság folyamatossága nem tisztá­zott. Olvasónk férje a bevitt földet édesapja után örököl­te, azonban ha nem volt tsz-tag, a földet meg kellett vol­na váltani. Javasoljuk panaszosunknak, hogy a tulajdonjogi kér­dések tisztázására forduljon a tsz jogsegély-szolgálatához, és ha jogosultsága fennáll, három évre visszamenőleg kö­vetelheti a földjáradék összegét. T. Józsefné nyíregyházi levélírónk édesapjának 1962-ben bekövetkezett halálakor a tulajdonában lévő és a terme­lőszövetkezetbe korábban bevitt földjét többen örökölték mint gyerekek. A későbbiekben a testvérek lemondtak a részükről olvasónk javára, aki termelőszövetkezeti tag, azonban a földjáradék kérdése, illetve a megváltás a mai napig sem tisztázódott. Az édesapa halálakor felesége még élt, így feltehetően özvegyi jogon mint haszonélvező, földjáradékban része­sült. Az édesanya halála után dönteni kellett a földjára­dékról1, illetve a kívülálló örökösök esetében a föld meg­váltásáról. A leírtak alapján olvasónk az általa örökölt földrész te­kintetében jogosult lehet a földjáradékra, viszont a test­vérek által örökölt földterületet meg kell, hogy váltsák. A földtörvény rendelkezése értelmében a termelőszövetke­zet használatában lévő földjét a tulajdonos nem idegenít­heti el, így az öröklést követő ajándékozási szerződés, il­letve a tulajdonjogot érintő megállapodások érvényessége vitatható. A tulajdonjogi kérdések tisztázását követően, panaszosunk a termelőszövetkezet esetleges elutasító vá­lasza után, a döntőbizottsághoz fordulhat jogorvoslatért. Sz. J. kisvárdai olvasónk 20 éve dolgozik az egyik ter­melőszövetkezetben. 1986-ig lakatosként, majd közös meg­egyezéssel telepvezető-helyettesi beosztásba került. A ma­gasabb kereset reményében vállalta az utóbbi munkát, azonban számításai nem váltak be. Havi négyezer forint fizetést állapítottak meg részére. Olvasónk sérelmezi, hogy az elmúlt két évben közel ezer túlórát nem számoltak el részére, továbbá az éjszaka vég­zett munkáért éjszakai pótlékot sem kapott. 1988. de­cemberében kórházba került, majd felépülése után kér­te a korábbi munkakörbe való visszahelyezését. Levélírónk arra kér választ, hogy két évre visszamenő­leg követelheti-e a túlórák ellenértékét, illetve valójában milyen igényei lehetnek. A túlmunka az előírt illetve munkaszerződésben meg­határozott rendes munkaidőn felül elrendelt munkavégzés. Ennek ellenértékeként a dolgozót túlmunkapótlék vagy szabadidő illeti meg. Ha a dolgozó a túlmunkáért díjazást igényel, általában neki kell bizonyítania azt, — hogy túl­munkát és milyen mértékben végzett. Amennyiben pana­szosunk bizonyítani tudja ezeket a feltételeket, a döntő- bizottsághoz fordulhat és két évre visszamenőleg is igé­nyelheti a díjazást. Éjszakai munkának az este 22 órától reggel 6 óráig, há­rom műszakos beosztásnál a harmadik műszakban vég­zett munka minősül. Erre az időre éjszakai pótlék jár, a termelőszövetkezet munkaügyi szabályzatának rendelke­zései szerint. Dr. Kondora Zsuzsanna történt, hogy minimum nyolc kocsiból álljon a szerelvény) Sajnos a kocsik rossz műszaki állapota okozta az esetek többségében a gondot. Egyetértenek azzal, hogy az emelkedő személyszállítási tarifák mellett az utasok jobb színvonalú szolgálta­tást várnak. Ennék a vas­út — részbe objektív akadá­lyok miatt — nem tud meg­felelni. Törekvésük, hogy az u-tazás feltételeit tovább ja­vítsák. melyet elősegítenek a lakossági észrevételek is. NEM TAKARÍTJÁK A Kelet-Magyarország 1989. március 8-i számában „őszi falevelek" címmel olvasói levél jelent meg. Bár az írás vállalatunkat nem nevezi meg pontosan, az újságolvasók előtt is nyilvánvaló, hogy az észre­vételben írt „tervező válla­lat irodája" megjelölés a Megyei Tanács Tervező Vállalat Bethlen Gábor utca 18—19 szám alatti részlegére, illetve az előtte levő járda- szakaszra vonatkozik. Az olvasók pontosabb tájékozta­tása érdekében az alábbiakat közöljük: Vállalatunk az említett rész takarítására köztisztasá­gi szolgáltatási szerződést kötött a nyíregyházi Közte­rületfenntartó Vállalattal, amely alapján: vasárnap ki­vételével napi kétszeri jár­daseprést, szemétszállítást és más, a szerződésben megha­tározott szolgáltatást kötele­sek elvégezni. A takarítással kapcsolat­ban már korábban is kap­tunk evételt, amit továb­bítotti a KÖZTER-nek. Mivel -zel a munkával vá­rosunkban más vállalkozó nem foglalkozik, továbbra is az ő szolgáltatásaikat vesz- szük igénybe. Megjegyezzük még, hogy az érintett terület tisztasá­gát javítaná, ha a járda és az úttest közötti — korábban füvesített — területet nem használnák parkolásra. A járda mellett szemétgyűjtőt helyeznének el és az ott közlekedők is óvnák a tisz­taságot. Márton István igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom