Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. április 26. Bővítik az üzlethálózatot Vásárlók a haláron tálról Hála a friss politikai szeleknek, nemcsak a nyu­gati, de a keleti határa­inknál is felhúzták a so­rompót, nyakunkba vehet­jük a világot amikor csak kedvünk szottyan, s ha futja a pénztárcánkból. Ki is használjuk a lehető­séget, Bécs és Bécsújhely mellett magyarországi ma­gyaroktól hangos az ung­vári, a beregszászi, a szat­márnémeti korzó is. Persze nemcsak mi me­gyünk. Jönnek hozzánk is bő­ven. Különösen március • el­seje óta sokasodtak meg a külföldi rendszámú autók megyénkben, attól kezdve, hogy Szabolcs-Szatmár és Kárpátalja között egyszerre négy új helyen is határát­kelő állomást nyitottak. Célpont az BBC Mit tagadjuk, nemcsak a rokon látogatásra érkeznek a turisták, legalább annyian be is vásárolnak, hu már ittjár­nak, A Nagyszőlős, Tiszaúj- iak környékiek különösen Gyarmatot kedvelik, ahol az április is a nyár közepi tu- ristaszezonnai vetekszik. Az egyik célpont az ABC. An­nak idején építésekor még a helybeliek közül is megcsó­válták néhányan a fejüket, mondván, minek ide ekkora áruház, ám mostanra kide­rült', még nagyobbra lenne szükség. Szűcs Gyula igazgatóval az' áruház kellős közepén kezdjük a beszélgetést, de egykettőre rájövünk, a ha­talmas tömegben lehetetlen a másik szavára figyelni. Az irodájába húzódunk hát, de itt is lépten-nvomon félbe kell szakítani a beszélgetést, mert kopognak az eladók: ..Főnök, elfogyott a -kóla, be­vásárló kosár kellene még . . . " — Ez így megy március el­seje óta — sóhajt az igazga­tó. Ám csöppnyi keserűség sincs az arcán, ami termé­szetesen furcsa is lenne, hi­szen őket a forgalom után fizetik. — Márciusban hu­szonötmillió forint értékű árut adtunk el, holott az át­lagos -forgalmunk tizenhét­millió. Igaz, beleesett húsvét is, ám a növekedés így is szembetűnő. Imi keresett — Mit keresnek a határon túlról érkezettek? — Főleg édességet, test­ápolási cikkeket, s italokat, üdítő- és szeszes italt egy­aránt. — Hogy bírják a rohamot? — Eddig semmi gondunk nem volt. Az ellátás folya­matos, s a vásárlók kimon­dottan kulturáltak. Hogy mást ne mondjak: naponta ötszáz külföldi vevő fordul meg nálunk, de soha, még csak íigyeLmeztetni sem kel­lett senkit, hogy legyen szí­ves fizetni. Ami nem mindig mondható el az itthoniakról. Az üzlet dolgozóitól a szo­katlanul nagy forgalom ter­mészetesen nem kevés erőfe­szítést kíván, ám ennél is több munkát ad nekik a ren­geteg árváltozás. Nem köny- nyíti meg a boltosok dolgát a határátlépések eddigi rendje sem. Nyolc és délután 4 kö­zött fogadják csak az utaso­kat, s mire ők beérnek Gyar­matra már tíz, tizenegy óra, s maximum két . órakor in­dulni is kell vissza, hogy át­léphessék a határt újból. Ma­rad tehát két-három óra a vásárlásra. S közben még be kell ug­rani más boltokba is, pél­dául a ruházati áruházba, ahol mintegy huszonöt szá­zalékkal nőtt az elmúlt idő­szakban a forgalom. — Bár a cipő a szomszédos Kárpátalja üzleteiben ol­csóbb, a divatos lábbeliket, ha drágább is, de itt szerzik be a hozzánk érkezők — mondja Balogh Zsigmondi, az áruház igazgatója. — örö­münkre természetesen. S ez még nem is az igazi csúcsforgalom flz áruház Intézkedései Az áruházban kisebb át­csoportosításokat hajtottak végre, hogy a termékek át­tekinthetőbbek legyenek. Az ország szinte minden részét számon tartják a beszerzők, hogy lépést tarthasson az üz­let a divattal. Jelenleg a lánykaruhák iránt növeke­dett meg az. igény, de ha kell, szinte egyik napról a másik­ra beszerzik a szükségletet. Már a nyárra gondolnak az áruháziak, amikor az eme­leti rész pár napos bezárásá­val átmenyezetet húztak a lapostető alá, s az itt elhe­lyezkedő levegőréteget szi­vattyúzással állandóan cse­rélik, hogy eladó és vásárló jól élezze magát. — A magunk módján mi igyekszünk kulturáltabbá, gyorsabbá tenni a kiszolgá­lást — mondja a gyarmati áfész főkönyvelője, Mezei Sándor. — A ruházati vona­lon nincs gond, de tudjuk, hogy a nagy ABC-re nem ke­vés teher hárul, ám hamaro­san könnyítőnk a helyze­tükön. Ennek egyik lépése: a tervek szerint hamarosan egy új, nyolcvan négyzetméte­res üzletet nyitnak. S nem akármilyen koprodukcióban. A Beccsel szomszédos Ti- szaújlakiak is beszállnak a boltba, ők adnák az üzlet fa- szerkezetét, a gyarmatiak alapoznának, s gondoskodná­nak az áruról. Gyarmaton is lépni kíván a szövetkezet. A jelenlegi bútorbemutató valamikor ABC áruházként szolgált, s úgy tűnik, hamarosan visz- szakapja eredeti funkcióját. S ezzel nemcsak a vendég- vásárlók, de a helyiek ké­nyelmet is szolgálná az áfész. Egy kisszövetkezet terveiről Tornaterem, iievásárlóközpont OPTIMUM néven nemrég egy építőipari közösség kezd­te meg a munkát Fehérgyar­maton, ám mint a Központi Statisztikai Hivatal kiderí­tette, nem működhet a vá­rosban (is) ezzel a névvel, ama egyszerű oknál fogva, hogy ilyen elnevezéssel már korábban bejegyeztek egy közösséget. így változott a cégér, s a 24 alapító tag, akik egyenként 50 ezer fo­rintot fizettek a belépéskor, úgy döntött, Építőipari Kis­szövetkezet néven működ­nek. De nem is ez a lényeg, mint Fórizs Sándor elnöktől megtudtuk, hanem az, hogy újabb 60—80 tagot kívánnak még felvenni a közeljövőben. Az építőipari tevékenység továbbra is meghatározó maradna, de kiegészül az importruha-árusítással, drót- köitéssel, ládagyártással, s kismotor, illetve mezőgaz­dasági gép szervizelése is szerepel a tervekben. Az 50 milliós bevételükből azon­ban 30 millió a főtevékeny­ségből származik. A három kőművesbrigád mellett komplett ácsbrigád, s központifűtés-szerelők, vas­betonszerelők, asztalosok, szobafestők is vállalnak szakmunkát. A szövetkezet úgy döntött, hogy a tagok órabére 50, az alkalmazotta­ké 30—40 forint, de ez a tel­jesítménytől függően vál­tozhat. Jelenleg Gyügyén ravatalozót és szolgálati la­kást, Penyigén a tsz-ben egy gépműhelyt, Kisarban rava­talozót, Tarpán ABC áru­házát építenek, míg Bereg- suránytoan bevásárlóköz­pont, Cégénydányádon pedig egy tornaterem kivitelezése szerepel a későbbi feladatok között. Az elmúlt évben szakcso­portonként működő kol­lektíva jól vizsgázott a la­kosság és a gazdálkodó szer­vek előtt, így remény van arra, hogy az építőipari kis­szövetkezet folytatva a jó hagyományt, eredményesen segíti a lakossági szolgálta­tást is. Parabolaantenna a tetőn Nyártól: műholdas adás Városunkban is régóta té­ma már a kábeltelevíziózás, melynek megvalósítása elől — úgy tűnik — elhárultak az utolsó akadályok is. A vá­rosi tanácson nemrég gyűl­tek össze a terv szorgalma­zói, ahol Márton István, a városi művelődési központ igazgatója elmondta, hogy a nyíregyházi GeLka szakem­bereinek tanulmányterve alapján, s közreműködésével épülne ki a rendszer. A VMK lapostetejére kerülne az 1,8 méter, illetve 3 mé­ter átmérőjű két parabola- antenna. A városközpont ár­víz után emelt épületeiben a tv-antennavezetéket már eleve beépítették, így ennek felülvizsgálása, iLletve a hi­bák kijavítása után csak a rendszerre történő rákapcso­lás adna kisebb munkát. Saiyittl Kérődig Vizsgáztak a „Enércgkaserök” Háromszáz órás tan­folyam fejeződött be Fe­hérgyarmaton a városi művelődési központban március végén: a sikeres vizsgát tett hallgatók „be­tanított növényvédelmi munkás” bizonyítványt vehettek át. Kölesétől Tunyogma- tolcsig, Szamossályitól Ti- szákóródig sok-sok ter­melőszövetkezeti tag hall­gatta a szakemberek elő­adásait a téli napokban, hogy megismerkedjenek a növény biológiai tulaj­donságaival, a növényi kártevőkkel, betegségek­kel. Tájékozódták a meg­előző munkákról, s a fel­használható védekező- szerek összetételéről is. Több órán keresztül is­merkedtek a permetező- gépekkel, s azokkal a legújabb szerekkel, me­lyek eredményessé teszik a növényvédelmi munkát. A termelőszövetkezetek vállalták a tanfolyam költségeit, s megterem­tették a foglalkozásokon való részvétel anyagi fel­tételeit is. A művelődési központ helyiséget bizto­sított, a helyi tsz segítsé­gével a gépi gyakorlatok­ra is lehetősége voLt a tan­folyam résztvevőinek. Aszfalt Gyarmatról Nem szökik a por Amikor a nagy, hetvenes árvizet követően Fehér­gyarmaton elkészült a KÉV aszfaltkeverő telepe, a városlakók a jó utak, sportpályák sokaságának meg- épültét remélték, s joggal. Az elmúlt szezon 9 hónap­ja alatt is keményen dolgozott az üzem. több mini 40 ezer tonna aszfalt készült a gyarmati telepen, amit Kisvárda, Mátészalka, Fehérgyarmat építkezésein használtak fel. Ebbén az évben a közleke­dési tárca terveiben új út építése, de még szőnyegprog­ram sem szerepel. Így az ál­taluk gyártott termáik mező­gazdasági, illetve tanácsi utakra kerül. Az alapanyag­gal nincs gond, Nvékládhá- za mellett a közeli Tiszakó- ródról kavicsot, Cégénydá- nvádról homokot, Százha­lombattáról bitument, Tár­cáiról és Tállyáról zúzalékot hoznak továbbra is. így a Teltomat IV. típusú gép óránként 38—40 tonna asz­faltot gyárt április közepétől. A szállítási feladatokat a Szabolcs Volán tehergépko­csijaival oldják meg. A jobb szállítást segíti a most beépített höközlő olajrend­szer, mely a gőzíejlesztéssel történő melegítést váltotta fel. Előrelépést jelent, hogy az eddigi vezérlési rendszert a jövőben számítógép irá­nyítja, hasonlóan korszerű­sítették a könyvelést, s a kiszállított aszfaltmennyiség nyilvántartását is. A közel két évtizedes elő- adagolók is megértek a cse­rére. Az NDK-bői megérkez­tek az új adagolók, melyek segítségével az aszfaltkeve­rék százalékos összetételét sikerül még gazdaságosabbá tenni. A sok jó mellett mindig gondot jelentett, hogy a KÉV alaposan szennyezte a környék levegőjét. A korábbi száraz, négysípos rendszerű porleválasztó szerencsére már a múlté. Míg a korábbi mérések szerint meghatáro­zott időszakonként 90 kilo­gramm por került Fehér- gyarmat légterébe, most ez alig 2—3 kiló. Ezt úgy sike­rült elérni, hogy vízfüggö- nyös eljárást alkalmaznak, s a por nem tud megszökni. Mindenre gondolva, mű­ködtetnek a telepen betonke­verőt is, így a saját igények kielégítése mellett segítik az építőket is. Kis- és nagyfo­gyasztók egyaránt rendelhet­nek belőle. A betont vevők közvetlenül a keverőtői szállíthatják el. Megkezdődött a szezon a keverőben. (M. K. felv.) A tanács, illetve a mű­velődési dolgozók előzetes felmérése alapján a LAK- SZÖV, a költségvetési üzem és a kórház vezetőitől bizto­sítékot kaptak a csatlakozási költségek viselésére. Az elő­zetes tervek alapján 2 ezer forintot fizetne minden csa­lád, illetve a későbbiek so­rán havi 80 forintos fenn­tartási, illetve jogdíjat. Mindezért cserébe a két ma­gyar, a szovjet, a csehszlo­vák és 4 nyugati program, valamint a mozgóképek már ikét éve működő városi mű­sora szerepelne a kínálat­ban. A tervek szerint bizo­nyos technikai akadályok le­küzdése után az egész vá­rosban elképzelhető az ut­cák, családi lakóházak csat­lakozása. A megbeszélés résztvevői közül volt, aki egy olyan ellenőrző bizottság beállí­tását javasolta, mely garan­tálja, hogy a r agyközösségi antennarendszer másfél milliójával szabályosan gaz­dálkodnak. Más arra hívta fel a figyelmet, hogy a Má­jus 14-e téri antennarendszer műszaki állapota nagyon la­bilis, de ebben több lakó is ludas, akik felelőtlenül hoz­zányúlnak a vezetékekhez. Több lakóbizalmi hangsú­lyozta — vannak olyan lakók, főleg a nyugdíjasok között, akiknek a kért összeg terhet jelentene, s elzárkóznak a hozzájárulás fizetésétől. Voltak, akik garanciát kér­tek arra, hogy az összeg nem emelkedik, s lesz műholdas program. A városi művelődési köz­pont igazgatója a kérdésfel­tevőknek azonnal válaszolva elmondta, hogy a Fehérgyar­mati Városi Tanács csak köl ­csönnel tud segíteni. Az igaz­gató ígéretet tett a részletes tájékoztatóra, és a lakás­tulajdonosok hozzájárulásá­nak begyűjtésére. A tervek szerint már ezen a nyáron beindulhat a nagyközösségi antennarendszer működése. A tanácstagok, művelődési és tanácsi dolgozók igyekeznek mindenkit felkeresni. Gon­dolva a betegekre, nyugdíja­sokra, a nehezebb anyagi kö­rülmények között élőkre, megvizsgálják esetükben a hozzájárulás csökkentésének lehetőségét is. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom