Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-25 / 96. szám
1989. április 25. Kelet-Magyarország 7 Tehenek a atráf előtt Semjéni „egyéniek” gazdasága Miről tárgyalt a kertbarátszövetség ? Köszönet a szervezöi titkárnak 1 £ : ■ A megyei kertbarátszövetség ^április 13-án vezetőségi ülést tartott. Dr. Arató István a tiyíregyházi kertbarátklub titkára beszámolt a budapesti központi kertbarátklub tanácskozásán hallottakról. Majzer Antal a megyei kertbarátszövetség titkára a kistermelői fórum tapasztalatait összegezte. A megyei kertbarátok nevében kérte a megyei tanács illetékeseit, hogy ellenőrizzék a felvásárló szervezetek által készített szerződéseket, hogy a felvásárlás és áruátadás során ne károsítsák meg a termelőket. Elhangzott a vezetőségi ülésen, hogy hasznos lenne, ha a kereskedelemben a dolgozók részére olyan jutalékos rendszert dolgoznának ki, amely megszüntetné a termelők és kereskedők közötti vitát. Személyi ügyet is tárgyalt a kertbarátszövetség. Varga Ferenc a szövetség szervező titkára egészségi állapotára hivatkozva lemondott posztjáról. A szövetség a több évtizedes önzetlen munkát oklevéllel ismerte el és köszönte meg. Az oklevelet a vezetőség a kórházban adta át a kertbarátmozgalom fáradhatatlan és örökifjú szervezőjének. * * * Varga Ferenc á megyei kertbarátmozgalomnak elkötelezett és közismert személyisége. Lapunkat is számtalan alkalommal tudósította, hozta a mozgalom híreit, írta cikkeit annak reményében, hogy ezzel is tagokat toboroz, kertészkedésre, környezetépítő szép munkára serkent. Mint ahogyan azt Váci Mihály írta: Varga Ferenc is úgy érzett és érez: ,,Bal oldala ez a HAZÁNAK! — szív is e tájra esik — botlásai itt jobban fájnak, vergődése is közelibb.” A szervezőtitkár a jobbért, az örömtelibb életért itt tette a dolgát. Jobbulást kívánunk! Kállósemjén, Ságvári utca. Tehenek húzta stráf közeledik, mögötte szintén két szarvas- marha lépked.-t-í cjíati, Kedves ne ... e — hallom. . a bakról. Az állatok egy vá^kápti1 előtt megállnak, s miután a gazda kinyitja, az udvarra baktatnak. — Nagyon dolgos család — mondja egy utcabeli asszony. Orosz Jánosné. Mivel megyénkben és az országban is egyre kevesebb tehenet tartanak háznál, ezért a stráf gazdáival szeretnék elbeszélgetni. A szobába szívélyesen invitálnak, de látom rajtuk, hiába a naplemente, még tengernyi a tennivaló. — Etetni, itatni és fejni kell — említi Kerecseny László. — Baromfikat és sertéseket is tartunk. A szót a gazdálkodásra terelem. — Tizennyolc éve vagyunk házasok, de nálunk mindig volt tehén, — szól az asszony. — Jelenleg négyet fejünk. Van három növendék üszőnk is. ValaHazaérkeztünk . .. mennyi tehenünk vemhes, a jövő hónapban kettő ellik. A házaspár arca napbarnított. A férj 49, a feleség 36 éves. — Nagyon sok a munka a tehenekkel — folytatja Kerecseny László. — Emellett az Elek- terfém Szövetkezet kállósemjéni üzemében is dolgozunk. Az asz- szony lassan egy éve fizetés nélküli szabadságon van. — Hogyan telik egy napjuk? — Akár tél, akár nyár van, reggel fél 5_kor kelünk — magyarázza a férj. — Jön a trágyázás. aztán a fejés, majd a tejet visszük a^esarnokba. — Hány litert? — Most csak egy tehenet fejünk, s így reggel 12—13 liter tej lesz. Amikor a többit is fejtük, esetenként 40 liter is összejött. — Innen ^ hat kilométerre van 3 hold egyéni földünk — említi Kerecsenyné —, és azon a jószágokkal dolgozunk. Nem szántunk velük, de az ekekapálásnál és a betakarításnál nagy hasznukat vesszük. A homokos talajon krumplit, dohányt és kukoricát termesztünk. Kaszálót a téesztől bérelünk. Amikor szabadságon van, (mint most is) a férjem este.6—7 óráig a határban van. — A teheneket hogyan takar- mányozzák? — A kukoricát korpával és táppal pótoljuk — feleli a férfi. — Ilyenkor, este az abrak előtt adok nekik egy kis száraztakarmányt. Később itatunk, s fejünk. — Kézzel? — Igen. Gépet jövőre szeretnénk venni. Valamennyi állat saját nevelésű. Sok velük a munka, de megéri. A sertésjüzlalásnál jövedelmezőbb- Égy 5—6 hetes szopós bika 8—10 ezer forintot ér. Az üsző olcsóbb. Évente' 5—6 sertést is leadunk. Több mint száz kacsát, pulykát, tyúkot és csirkét tartunk. Az alomszalmát a semjéni téesztől vesszük. — Szeretjük a jószágot, különben nem foglalkoznánk vele — mondja az asszony. Ha a takarmányok jobbak és olcsóbbak lennének, többet is tartanánk. Az állatoknak akarunk egy nyári szálláshelyet építeni, a dohánynak pedig egy új ho- dályt. — Melyik a legkedvesebb tehenük? Egyformák, nincs kivételezés. Kissé elkapatottak. Linda bejön utánunk a szántásba. — Az egészség milyen? — Ezt csak nyugodtan, türelemmel lehet csinálni — vallja a férfi. — Ha nem megy, abba kell hagyni. Hála istennek, az egészségünk elég jó, nincs panaszunk semmire. — Estére mindketten nagyon elfáradunk — teszi hozzá a feleség. — A karjaim zsibbadnak. Kerecseny László a zsebéből kisrádiöt Vesz elő. — A tánczenei, meg a híreket szeretem hallgatni — beszéli. — A meccsközvetítést ki nem állhatom, ha meghallom, eltekerem a gombot. — Szeretik a tejet? — A gyerekek és a feleségem igen — válaszolja az ember.,— Én vagy harminc éve nem ittam. Inkább egy kis bort szoktam . . . Este a film után rögtön lefekszek. A feleségem meg a gyerekek korábban szoktak. Búcsúzom. A gazda a kupacból egy vashoroggal szénát szed ki. és az istállóba siet vele. A jószágainak jó világa van. — Amíg bírjuk, csináljuk — szól utánam. — De attól is függ, hogy lesz-e elég takarmány, meg a táp ára hogyan alakul. Kati, Kedves, Linda, Hímes meg a többiek a szénát jóízűen ropogtatják. Cselényi György fl vetőmagvak miaiségét vigyázzák Köztermesztés előtt „szűrővizsga ” Nemzetközi Arany Csillag Díjat adományozott ebben az évben az üzleti élet egyik legjelentősebb világszervezete a BID (Business Initiative Direktionis) a magyar Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek. melynek egyik telephelye a Nyírtelekhez tartozó Gyulatanyán található. Wachal Kálmán a Fajtakísérleti Állomás vezetője kísér végig a 48 hektáros ..birtokon”. — A borsó és a zab már a földbe került — mutat körbe. Legfőbb tevékenységünk a tíz-tizenkét négyzetméteres kísérleti parcellákon végzett munka, de foglalkozunk szántóföldi termesztéssel is. Az országban lévő 17 állomás szerepe a kutatók által előállított egyedek kipróbálása, a helyi éghajlati és talajviszonyok mellett, valamint külföldről behozott fajták meghonosítása is. Közel húsz növényféleség, szántóföldi: kukorica, búza és kerti: bab, borsó, dinnye, saláta stb. található a telepen. A ne- mesítők által kikísérletezett magvak kerülnek az ágyásokba, amit egy-egy kódszámmal látnak el. Már az első idényben kiderül róluk, hogy •megfele- lőek-e vagy sem! — ez egyfajta előszűrés. A következő évben újabb fajták kerülnek a kísérletbe és a megfelelőnek ítélt régiekkel együtt három éven keresztül folyik a kipróbálásuk. — Mindezekről tematikus vizsgálat is készül — jegyzi meg Augusztinyi András állomásveze- tő-helyettes. — Különböző tényezőket figyelünk meg és rögzítjük azokat, például: kelési tőszám, virágzás, egészségi állapot, érési-szedési időszak és esetleg tárolástűrő-képesség. Egy-egy fajtánál sok esetben nem a megtermett mennyiség dönt. mert fontos a minőség is és. hogy milyen a kísérleti alany ellenállóképessége. A témavezetők rendszeresen figyelemmel kísérik az elért eredményeket, de a nemesítők is gyakran érdeklődnek a sikerről, vagy a sikertelenségről. Az összegyűjtött adatok számítógépbe kerülnek, ennek alapján ítél a Fajtaminősitő Tanács. Megállapítják mivel és mennyivel jobb ez. mint a forgalomban lévő egyedek. A bevizsgált magvak további felügyeletét is a Mezőgazdasági Minősítő Intézet végzi. — A termelésben örömmel találkozunk azokkal a fajtákkal, melyek nálunk is ,,megfordultak” — veszi át a szót az állomásvezető. — Egyik ilyen sláger most a Zsuzsi borsó, bő termő, jó minőségű, zsengeségét sokáig megtartja, a kórokozókkal szemben ellenálló. Az idén rossz tapasztalataik voltak a termelőknek a burgonya betárolásával kapcsolatban. A mi tapasztalataink alapján — a szabályos prizmában. kisüzemi. kishalmos módszerrel tárolt fajták közül jól telelt a Kondor-holland és eg.y-két keszthelyi faitajelölt. Nagyon rosszul bírta viszont a tárolást a Ciklámen és egy jó pár külföldi kísérleti egyed. Ügy érzik, munkájukra nagy szükség van. mert minden fejlettebb országban komolyan veszik a vetőmag-felügyeletet. Ma, amikor a ..piac diktál”, a kereslet, kínálat szabja meg a növény kiválasztását, fontos szerepe van a fajtapolitikának és az ellenőrzés kézben tartásának. Ebben és az eddigieknél* jobb. gazdaságosabb növényféleségek kikísérletezésében, kiválasztásában vállal nagy szerepet az állomás. (d. m.) A nécy éve átadott telep. Munkatársunk Ausztriában Alias az Alpok lábánál AZ IDÉN STÁJERORSZÁGBA, Ausztria déli tartományába vitte el tanulmányútra a megye kertészeinek egy csoportját az Elancó nevű növény védőszer-gyártó cég. amelynek termékét, a Rubi- gánt több mint egy évtizede alkalmazzák almásainkban. Az évente meghirdetett verseny győzteseié vdlt ez az út. mégpedig azoké, akik a legeredményesebben használják az említett szert. Pöllauban, — egy kis falu az Alpok lábánál — Alois Ulz látta vendégül a csoportot, aki 18 hektáros farmján családjával gazdálkodik. A hóborította csúcsok valahol messziről mutatják magukat, autóbuszunk üde domboldalakon araszolgat. Csak egyik-egyik számítható hegynek. Az Alföldhöz szokott szem minduntalan beleütközik a csúcsok alkotta látóhatárba. A völgyekből kanyargós szerpentin vezet egy tanyához. Egy pillantás nem fog be többet három-négynél belőlük. Obst Ulz — vezeti egy táblán a nyíl fölött a felirat a tekintetet. Ulzék gyümölcsöse. Alois Ulz a tulajdonos és a családfő fogad bennünket portáján. A ház — hol ha nem itt — az a típus, amit mi alpesinek tudunk. Tágas, ízléses, és nagyon célszerű. Mellette nagy szín. benne almamanipuláió. és egy kisebb hütőtároló. A műveléshez szükséges szerszámok és gépek — valamennyi tisztán rendben és sorban, szemmel láthatóan a szokott helyen várják, hogy sorra kerüljenek. Éppúgy, mint a felénk a régi parasztportákon. Még egy kis kápolna is található — ezzel-teljes a kép.' — Három generáció él, és dolgozik itt — kezdi az üdvözlés után Alois Ulz, aki ötven körüli napbarnított szélcserzett arcú ember. — A fiaim és az unokáim mind munkát találnak. mert nem csak termeljük az almát és más gyümölcsöt de vállogatjuk, tároljuk és megszervezzük az értékesítést is. — A GAZDÁT körbeAllva HALLGATJUK az ismertetést, benne meglepő dolgokat. A tizennyolc hektárból, amelynek nagy része alma. még erdőre is esik. Vah ázónban szilva és barack, sőt még földi eper is. Bár ez utóbbit visszafogják, mert nincs aki leszedje. Egy grafikont kapunk a kezünkbe, amelyen látható, hogyan követik egymást a fajok és fajták kora tavasztól késő őszig. Állandó elfoglaltságot adva, és természetesen folyamatos bevételt. A rövid bemutatkozás után elhagyjuk az aszfaltozott udvaré házat, hogy a helyszínen tapasztaljuk az elmondottak igazságát. Nem is lennénk sza- b öles ^s za tm áriak, ha legtöbbünket nem az alma érdekelné leginkább. Két-három ember összeverődik, úgy hasonlítgat- juk össze az itthoni állapotokkal. Látszik a tulajdonos keze minden metszéslapon. A sorok ..elvágólagosak”. de még az ágak is minden fán ugyanott nőnek. Vagy ha nem. hát mennek a nyesedékbe. Kétéves csemetéket látunk az egyik fiatalosban. az idén már lő kilót vár róluk a gazda. Berakodva virággal minden ág, és gondosan hozzáigazítva a tám- rendiszerhez, valamint a dróthoz. Fölötte pedig . . . — Errefelé akkora a jégverés veszélye, hogy a biztosítási összeg már a profitot veszélyezteti — ad magyarázatot vendéglátónk a szokatlan látványra. Az egész ültetvény fölé horgászzsinórhoz hasonló anyagból háló feszül ha vége a virágzásnak. — Kétszázezer schillingbe kerül az anyag hektáronként, és a felállításához szükséges munka — ismerteti a részleteket, mert rengeteg az ezzel kapcsolatos kérdés. KÖRÜLÖTTÜNK DOLGOS MÉHEK dongának, mi magunk pedig kissé hitetlenkedve tapogatjuk a kertnyi méretű védőernyő alkotórészeit. Most a fák hegye fölött hurkába csavarva várja a kifeszítést, ráfekszik a törzsnél alig valamivel magasabb tám rendszer csúcsára. Számolgatjuk menynyire lehet gazdaságos ekkora költséget beleölni. Miután megtudjuk, hogy több miftt egy évtizedig használható, airra a következtetésre jutunk, hogy biztosan megtérül, Ehhez azonban hosszú távú érdekeltség kell, tehát legalább tulajdonosi, és alacsony kamatú értékálló pénz. No meg egy olyan késztetés, ami azért nálunk hálistennek hiányzik. Évi öt-hat biztos jégverés, ami bő1! négy-öt évben legalább egy olyan, hogy az ágakat is> tönkretenné. Amikor a traktor elé tolólapot raknak és azzal szabadulnak meg a lezúdult jégtől. Alois Ulz megmutatja a szilvását is. ez ugyancsak meglep bennünket. Törpére metszve sorakoznak a fák. így köny- n-yebb és olcsóbb leszedni. Nagyon drága a napszám errefelé. Hallgatjuk a fajták neveit, nagyrészt ismeretlenek előttünk. Elismerést kelt azonban körünkben, hogy tyúktojás nagyságút teremnek, ezáltal nagyon piacosnak számítanak. MARADNAK MÉG AZ ÖREG KAJSZIFÁK. amelyeket olyan helyen látunk, ^atfol' más1 riémr-r igen lenne meg. Főképpen az utak rézsűjén. Mind-mind mintaszerűen metszve. Herr Ulz végére ér beszámolójának és mi a sétának. Elfogynak a kérdések. amelyek a végén már a család hétköznapjaira is kitérnek. Megtudjuk, hogy évente kétszer mennek üdülni. Télen síelni. nyáron pedig ,,csak úgy” valahová Európába. A környékben mindenki ezzel foglalkozik, tisztességes jövedelmet pedig csak az ér el, akinek legjobb minőségű ‘ a terméke. Mivel magukon kívül senki másra nem számi ihatnak, nem is kockáztathatnak. Egész évben kemény munkával telnek a napok, csak így boldogul a család. Ésik Sándor Lehet a káposztát palántázni Időszerű inkák a kiskertekben A rendkívül szeszélyes áprilisi időjárás hatására meggyorsult a növények fejlődése. Éppen ezért itt az ideje, hogy kiültetésre kerüljenek a káposztafélék, így a nyári és az őszi érésű fejeskáposzta palánták. Ha a rövidebb tenyészidejű fajták sor- és tőtávolságáról van szó, úgy 50X50 centiméter, ha viszont hosszú tenyészidejű fajtákat iltetünk ágyásainkba, akkor i0X50 centiméter tenyészterü- letet biztosítsunk. Fordítsunk gondot a káposztalegyek elleni védekezésre is. E veszedelmes kártevők támadása következtében, a „beteg” növények fejlődésükben visszamaradnak, megállnak, s leveleik kékes ólom színt öltenek. Ha a fertőzött növényeket kihúzzuk a talajból, úgy a gyökereken szabálytalan sérüléseket, a szár belsejében pedig felfelé haladó nyüveket találunk. A lárvák által károsított területek alatt a szár üregessé válik, és a sajátos rriorzsalékos „rág- csálék” kitölti a fertőzött részeket. A párás idő, a gyakori öntözés kedvező feltételeket biztosít e veszedelmes kártevők elhatalmasodásához. Jó hatású készítmény a káposztalegyek ellen a Dizimon 5 granulátum: 2 gramm folyóméter dozirozásban. Babvetés és támrendszer Ne feledkezzünk meg a gyökérzöldségek talajának porhanyításáról sem. Ha nem lenne elegendő csapadék, úgy 10 milliméter négyzetméteres „serkentő” öntözésről gondoskodjunk. Felkészülhetünk a bokorbab „fészkesvetésére”, 30X30 centiméteres tenyészterületet alapul véve, a fészkekbe 4—5 magot vessünk. Ha soros vetést alkalmazunk, úgy 40 centiméteres sortávolságot biztosítsunk a növények számára. A vetőbarázda mélysége legalább 4 centiméter legyen, s a magvak is 4 centiméterre kerüljenek egymástól. Ha a kapával betakartuk a magvakat, a kapa „fokával" feltétlenül tapogassuk meg a talajt. Amennyiben valaki karósbabot kíván termeszteni, először a támrendszert kell „megépíteni”. A karókat egy 50X50 centiméteres négyzet sarkaiba célszerű a földbe szúrni, majd piramisszerűen, 170 centiméter magasságban ajánlatos a karók csúcsait összekötni. Egy-egy kis fészekbe legalább 2—3 mag kerüljön. A frissen trágyázott virágágyásainkban feltűnhetnek, s pusztíthatnak a bársonylegyek lárvái. Ezért ha szükségessé válik: Diazinon 5 G-vel küzdhetjük le e kártevőket. A bérházak központifűté- ses szobáiban, a kúszó növények közül a Scindapsus (Szkindapszusz) érzi legjobban magát. Ha a növények felkopaszodtak, úgy két leveles darabokra lehet a hajtásokat feldarabolni. A.gyöke- reztetést vízben, befőttes üvegekben végezhetjük. Ha a dugványok erőteljes gyökereket fejlesztettek, tízes cserepekbe, jó kerti földbe, hármasával ültethetjük be a növénykéket! A virágét veszélyeztetik Ha a házikertben szamóca- ágyásaink is vannak, úgy érdemes a sorközöket, illetve a talajt letakarni. Jó szolgálatot tehat az apróra vágott szalma, a lekaszált, majd fony- nyasztott fű, vagy a fekate- fólia-borítás is! A szamóca termesztése során komoly problémát okozhat a szürkepenész fellépése. Hasonló gondok jelentkezhetnek a málnánál és a szedernél. Egy jól időzített Rovrálos kezeléssel (0,1 százalékban) elejét vehetik a kórokozó elhatalmasodásának. Gyomtalanítás Csonthéjas gyümölcsfáinkat súlyosan fertőzheti a monilia és az elhúzódó virágzás. A csapadékos időjárás robbanásszerűvé teheti e kórokozó pusztítását. Ha tíz liter vízhez 1 dekagramm Rovrált adagolunk, s ködszerűen ki permetezzük, úgy teljes biztonsággal megvédhetjük gyümölcsfáinkat a virágfertőzéstől, és erőteljes, kiegyenlített kötődést is nyerhetünk! Közepes és magastörzsű almás és csonthéjas gyümölcsösökben, magas törzsű egresben, de a kordonművelésű szőlőben is Gramoxone A-val gyomtalaníthatjuk az ültetvények talaját. Dózisa 4,5 liter hektáronként, 440—610 li(ter hektáronkénti vízmennyiségben. A növényvédelmi munkák végzése során magunk és környezetünk védelme érdekében a munka- és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan vegyük. Széles Csaba
