Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. április 19. Pro őrbe A kitüntetetlek: építésvezető, határőrtiszt Az idén a várossá válás évfordulója alkalmából két Pro Urbe-díjat ítélt oda a városi tanács. Kosztyu Tibor, a SZÁ- ÉV nyugdíjas építésvezetője jelentős számú létesítmény — középület, lakóház — építését irányító eredményes szakmai tevékenységéért, társadalmi munkavégzéséért, városépítő tetteiért, Fekete Lajos, a nyírbátori határőrkerület nyugállományú alezredese a határőrmúzeum alapításában, ápolásában végzett lelkiismeretes és önzetlen tevékenységéért, a város kulturális életének fellendítésében, színesítésében végzett aktív közművelődési munkájáért részesült a város elismerésében. Tavaly kezdődött, g idén várhatóan tovább folytatódik a Szabadság tér felújítása. A helyi költségvetési üzem dolgozóinak keze nyomán az I. világháborús emlékmű környéke is új, tetszetős burkolatot kapott, s hamarosan az ágyúsokba is virág kerül. A gerincvezeték útja IMérdeik az illetékest Milyen új köztéri szoborral gyarapodik a jövőben a város? — kérdeztük Horváth Gézáné főmunkatárstól. Bethlen Gáborról rendelt portrét a tanács, amelyet várhatóan még az idén, de legkésőbb jövőre birtokba is vehetnek a városlakók. A szobor felállításának költségeit másfél millió forinttal támogatja a Képzőművészeti Lektorátus, a helyi tanács pedig évenként kétszázezer forintot, összesen egymilliót áldoz az újabb köztéri szoborra. Igaz-e, hogy a tanács megvette a város külterületén található, a köznyelvben csak Bagolyvárként emlegetett épületet? Horváth Gézáné szerint igen, még 1987-ben, háromszázötvenezer forintért, azzal a céllal, hógy később idegenforgalmi célokra használja az épületét. A vásárlás után azonban kiderült, hogy az épület nagyon rossz állapotban van, közművesít- ve sincs, vagyonvédelme nehéz. A végrehajtó bizottság mindezek mérlegelése után úgy döntött, eladják az ingatlant. Az e célra meghirdetett árverezésre egyetlen ember jelentkezett, aki 350 ezerért meg is vette a házat, amelyet egyelőre lakásként használ, később pedig idegenforgalmi célokra szeretne hasznosítani. Miért fizetett ki súlyos milliókat újabb kisajátításra a tanács, mikor az egészségügyi központ építésére kijelölt hely közvetlen közelében jóideje üresen áll egy korábban szintén komoly pénzekért szanált terület? Levendáné Lengyel Valéria tanácselnök-helyettes szerint azért, mert a jelenlegi és építendő rendelőt szeretnék egyetlen átjáróval összekapcsolni, s véleménye szerint a most kisajátított terület mellett szól az is, hogy az új intézmény fűtése így gazdaságosan megoldható. Mikor adják át a még tavaly megépített fürdő melletti cam- pinget? Zsámboki Mihályné városgazdálkodási osztályvezető szerint várhatóan ez év júniusában. Jelenleg a térvilágítást szerelik, ezután terep- rendezés következik. A kétcsillagos, kétszázötven személy és száz sátor elhelyezésére alkalmas területet a KEMÉV Vendéglátó Leány- vállalat üzemelteti majd. Társadalmi munkáért Kitüntetés a legjobbaknak Hiisgonnégyen a tizennyolcra Újabb telkeket Ha valamikor, akkor napjainkban igencsak nagy szükség van a különböző színvonalú, s ezáltal olcsóbb vagy drágább telkekre. A tanács ugyanis belátható időn belül nem épít lakásokat, így az eddiginél is nagyobb számban nő a családi házat építők száma. Igaz, a szándékhoz ma igencsak komoly elszánás, nagy lemondás is szükséges, hiszen az építőanyag- és telekárak szinte az egekig nyúlnak. Az OTP sem arról híres manapság, hogy mindent megtesz az építkezőkért. A városban újabb helyeken alakítottak ki telkeket. Ezúttal az új ipari szakmunkás- képző intézettel szemben kínálnak összesen 31 építési telket, melyekből 18-ra máris jelentkezhetnek a vevők. A közművek közül víz és villany megvan, az út- és gázvezeték kiépítését pedig 1989 nyarára ígérik az illetékesek. A telkek közművesíté- si költségeit figyelembe véve négyzetméterenkénti árat 750 forintban szabták meg. A telkekre úgynevezett láncházas beépítést írtak elő, s odaítélésénél előnyben részesítik azokat, akik tanácsi lakásukat visszaadják, akik tanácsi támogatásban részesülnek, akik jogosnak minősített lakásigényükről lemondanak, s számíthatnak a telkekre azok is, akik legalább öt éve nyírbátori lakosok, illetve akiknek kisajátítás címén vagy más közérdekből vették igénybe lakását, s akik cserelakást nem igényeltek. A telkeket a szokásos módon, hirdetőtáblákon, valamint a vállalatok, üzemek útján hirdette meg a tanács, melynek végrehajtó bizottsága a napokban dönt a leendő tulajdonosok névsoráról is. A már kialakított 18 telekre eddig 24-en jelentkeztek. Az oldalt összeállította KOVÄCS ÉVA Kinek mennyibe kerül a gáz? Különféle találgatások, suttogások szólnak arról is, miért épp ott megy a gerincvezeték, ahol éppen elmegy? A kérdésre adott válasz azért is érdekes, mert a később rá- csatlakozók lényegesen többet is kénytelenek fizetni a gázért. „A ml goiM épp ez” — Ismerem a szóbeszédet — mondja Levendáné Lengyel Valéria, a városi tanács elnökhelyettese. — A tervezővállalat annak idején úgy kapta a megbízást, hogy a gerincvezeték elsőként azokhoz a nagyfogyasztókhoz jusson el, akik a gázprogram megvalósításához súlyos anyagiakkal is hozzájárultak. A tanács ugyanis egymagában nem tudta volna vállalni a költségeket. A gerincvezeték tehát akkor is elment volna a jelenlegi nyomvonalon, ha történetesen nem Mátészalka felől, hanem más irányból érkezik hozzánk a gáz. A gerincvezeték megépítésének teljes költsége 75 millió forint, amelyhez a vállalatok által adott milliók mellett az e célra megszavazott 5 millió forint tehóra is szükség volt. A lakosok — már akik eddig csatlakozhattak a gerincvezetékre, házanként 15 ezer forintot fizettek, hiszen a tervek készítése idején ennyi is elegendő volt a költségekre. A vita alapja most az: miért kerül egyeseknek ennyibe, másoknak meg jóval többe a gáz? Nem egyenrangú állampolgárok talán? — A mi gondunk épp ez — mondja Jakab Gyula, a város egyik legújabb családi házas területének tanácstagja. Az én körzetemben például száznál több csialád lakik. Valamennyien önerőből, súlyos hiteleket vállalva építettünk otthont magunknak, sokan nagyobbat is a szükségesnél, mert az előírás azt is megszabta. Azóta összefogással járdát építettünk, a Homokkert, Szende Pál és Almáskert utcák esős időben mégis szinte járhatatlanok, pedig ■annak idején úgy árulták a telkeket, hogy azokhoz belátható időn belül pormentes utat is építenek, összefogtunk a csapadékvizet elvezető csatornák építésében is, s teljes önerőből valósítottuk meg a szennyvízelvezetést. Több terhet vállalni képtelenek vagyunk, hiszen valamennyien súlyos részleteket fizetünk. Ezért is érint bennünket rosszul, hogy a gázvezeték építésére most társulás létrehozását javasolja a tanács. „Már nincs annyi pénzünk...” — Csakhogy nekünk már nincs annyi pénzünk, hogy azt az összeget, amely már az elmúlt évben is 38 ezer forint lett volna, vállalni tudjuk. Ezért kértük, hogy a tanács építse tovább a vezetéket, annál is inkább, mert nem tartjuk igazságosnak, hogy akikhez eddig eljutott a gáz, annak tizenötezerbe került, nekünk meg sokkal többe fog. Szeretnénk elérni, hogy ezentúl olyan költségvetési tervek készüljenek, amelyek valamennyi városlakó számára egységes teherviselést tesznek lehetővé. Ne legyenek másodrendű állampolgárok! Tudja, sóhajt Jakab Gyula — sok közéleti megbízatást elvállalok, elvállaltam eddig is. Egyedül a tanácstagi munka az, amiben csalódtam, hiszen a hivatallal szemben olykor tehetetlen vagyok. A költségek válttzéak — A gázvezeték építésére szánt összeg elfogyott, a tanácsnak 1990. december 31- ig e célra több pénze nincs — mondja Levendáné Lengyel Valéria. — Mindössze annyit tehetünk, hogy támogatjuk az önkéntes társulásokat, elkészíttetjük, kifizetjük a tervet, megszerezzük az engedélyt, koordináljuk a munkát, s három évre szóló kamatmentes fizetési kedvezményes kölcsönt is adunk. A költségek valóban változóak, ennek egyetlen oka a gázvezeték iránya, hossza, s az, hogy az adott utcából hányán csatlakoznak a társuláshoz. A gerincvezeték átadásával egy időben szerveződött társulás a Fáy lakótelepen valamint az Iskola utcában, ahol például 21 ezer forintra jött ki a családonként befizetendő összeg. Jelenleg az Arany János utca, illetve Vágóhíd és Árpád út egy-egy szakaszának lakói társulnak, s szerveződnek a Munkácsy sétány lakói is. Utóbbi helyen a 99 lakásból 66-an jelezték, társulnak a gázvezeték építésére. A kérdés eldöntését társadalmi vitára vitte a tanács. A sokakat érintő probléma megoldására három változatot dolgoztak ki. Közülük azt a variációt fogadták el az emberek, amely szerint a tanács továbbépíti a nagy átmérőjű gerincvezetéket, amelyre aztán önkéntes társulások formájában csatlakozhatnak a lakók. Az elmúlt évben megváltozott a társadalmi munka értékelésének, a legjobbaknak járó díjazások odaítélésének rendje. Ezentúl csak három legjobbnak adnak díjat, illetve plakettet és oklevelet. Ebben az évben a város érdekében végzett társadalmi munkáért járó oklevelet és vándorserleget a 140-es számú ipari szakmunkásképző intézet kapta. Oklevelet a Kisegítő Iskola és Nevelőotthon. valamint a FE- FAG nyírbátori üzemének ítélték oda. Húszezer forintot a 12-es számú választókerület fordíthat saját környékének fejlesztésére, kiemelkedő társadalmi munkájukért cserébe. Oklevél, jelvény és Régen bejutni, ma megtölteni nehéz a bölcsődéket, hiszen mint az országban általában, Nyírbátorban is egyre kevesebb gyermek születik. A kismamák ugyanakkor szinte valamennyien igénybe veszik az ilyenkor esedékes gyermekgondozási díjat, hogy csemetéikkel együtt töltsék az első éveket. Mindezeknek köszönhetően a bölcsődék egyre kevesebb gyermeket fogadnak, utoljára 1985-ben vettek fel például egy évkörüli gyermeket. Nem árt tehát elgondolkodni azon, van-e szüksége a városnak két bölcsődére, s tények szigorú figyelembevételével nem kellene-e más célokra hasznosítani a súlyos milliókon felépített, s ma már csak fejenként ötszáz forint értékű vásárlási utalványt kapott a Dohánybeváló Üzem Vörös Csillag szocialista brigádja. A település fejlesztéséért, szépítéséért több lelkes társadalmi munkást Is megjutalmaztak. Ezer forint értékű vásárlási utalványt ezúttal Kiss Gábor nyugdíjas, Mézinger Antal oktató, Bakai Zsigmond nyugdíjas, Lojka Ferenc műszaki fejlesztő, valamint Vadon Elek műszaki előkészítő kapott. Az intézmények közül Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetésben a dr. Thanhoffer Lajos általános iskola, az AFOR-telep kollektívája, valamint a Vasas Horgászegyesület részesült. részben kihasznált intézményeket? A választ részben máris megadták az illetékesek, hiszen a Zrínyi Ilona úton lévő 1979-ben átadott bölcsődében jelenleg két óvodáscsoportnak nyújtanak otthont. Amint az a vb elé kerülő anyagból a minap kiderült, a megoldás jó, mindössze az étkezési normák különbözősége okoz némi gondot. A böl- csődéseknek naponta négyszeri, az óvodásoknak pedig naponta háromszori étkezés van az intézményben. A város két bölcsődéjében jelenleg mindössze 57 apróságot gondoznak. Közülük huszonnyolcán a Báthori utcaiba, 29-en pedig a Zrínyi Ilona úti intézménybe járnak. A városban immár hagyománya van a pedagógiai napoknak. Az idei rendezvénysorozat egyik érdekes színfoltja az a tanács kerengőjében megrendezett kiállítás, amelyen a Nyírbátor és környező falvainak óvodái mutatkoznak be. Az apróságok és nevelőik kézügyességét, ötletét dicsérő bábok, rajzok, festmények, óvodai képességfejlesztő tárgyak sok látogatót vonzanak. Egyre kevesebb a bölcsődés A gáz bevezetése újabb jelentős lépés a várossá válás útján. Az évekkel ezelőtt megkezdett beruházás eredményeként már jó néhány lakásban gázkonvektorok adják a meleget. A szép tervek megvalósítását mostanra kicsit „átigazították” az anyagiak. Aki már gázzal fűt, az elégedett, aki nem, ideges: vajon mikor, és főleg mennyiért jut majd a viszonylag olcsónak nevezett fűtési energiához?
