Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
Kinek mennyibe kerül a gáz Nyírbátorban? (2. OLDAL) Samir Grósz Károlynál ás Németh Miklósnál Magyar-izraeli megbeszélés Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kedden délelőtt megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó Jichak Samir, izraeli kormányfővel. A találkozón áttekintették a magyar— izraeli kapcsolatok helyzetét, és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Mindkét részről hasznosnak értékelték a mind gyakoribb magas szintű ta(Folytatás a 4. oldalon) Ajándék Kajaaniból Finn szauna a Nyírségben Bővülő és színesedő testvérvárosi kapcsolataink eredményeképpen újabb delegáció jár a napokban Nyíregyházán. A hét elején Kajaaniból érkezett 14 tagú küldöttség egy hétig tartózkodik megyénkben. A delegáció tagjai között találhatA finn szakemberek péntekre felépítik a szaunát. juk Jouko Säilyt, a helyi városi tanács tagját, a Centrum Párt frakcióvezetőjét, Olavi Korhonen tanácstagot, a Népi Demokratikus Unió frakció-csoportvezetőjét, és Jukka Rantát, a Finn—MaKedvezett az időjárás Elvetették a kora tavasziakat Az időjárás eddig kedvezett a tavaszi munkáknak, amelyekkel az üzemek 2—3 héttel előbbre tartanak, mint tavaly ilyenkor. A talaj vízkészlete mintegy 100 milliméterrel kevesebb a sok éves átlagnál, viszont az elmúlt hetek kisebb esőzései jótékonyan hatnak a növények kelésére. A gazdaságok befejezték a kora tavaszi növények, a borsó és a tavaszi árpa vetését, és mind több helyen van már a földben a viszonylag melegebb talajt igénylő növények magja is. (Folytatás a 4. oldalon) Új érdekvédelmi szervezet a láthatáron Előzetes az almaárakról Kilónként 30 fillér nyereségjavulás Gerjesztő ■!■■■■■ i n— ii i ii m ~~Ti~i ■K02K9BMaaMnH H a nem ^politikáról van szó, akkor a gazdaság cseppet sem megnyugtató híreit hadija az ember a rádióban. Ez is, az is bosszúságot, sőt haragot gerjesztő. Tegnap — azaz április 18-án — a falurádióban először arról volt szó, hogy nincs vegyszer a napraforgó gyomirtásához, de már intézkedtek. Már előteremtették azt a 80 valahány millió dollárt, ami az importhoz kell és három-négy nap múlva vígan végezhetik a gazdaságok a napraforgótáblák gyomirtását. Hogy vígan végzik-e majd a gyomirtást, azt kötve hiszem. Mert a méreg, ami nem a földbe kerül, az most a földművelőkben van. Bosszantja őket, hogy a vegyszerhiány késleltette és késlelteti a munkát, törést szenvedett a munka- szervezés, a technológiai sor. Ha a természet, a szántó-vető korán kelő, vajon miért alszik a szolgáltató, miért nem serénykednek azok, akik áttételesen szintén a mezőgazdaságból élnek, és talán jobban is élnek, mint a gazdálkodók. Más kérdés, hogy a megké>- sett vegyszerezés hatása már nem ugyanaz. Téma a gyapjú ára is. Tavaly már lezajlott egy gyapjúháború, a tervezett árcsökkentés akkor nem járt, nem járhatott sikerrel, hiszen az amúgy is mélyponton lévő juhtenyésztés szinten tartását, fejlesztését veszélyeztette. Különben is a gyapjúár — a termelő szerint — kritikátlanul alacsony. Most megint baj van. A tavalyi elvonás, majd az azt követő visszaosztás az intervenciós alapból úgy látszik, nem szolgált tanulságul. Pedig hát a birkatenyésztés stabilizálására, a termelési kedv fenntartására nagy szükség lenne, mert a juhállomány nekünk nemcsak a gyapjúért, a hús- és tejtermelés miatt is kell. Viszont ha a gyapjú veszteségbe viszi a termelési ágat, a kárvallott juhász nemigen fog azon meditálni, hogy a népgazdaságnak elsősorban a húsáruért kell a bika. Végül — és nem azért mert ez a legjelentéktelenebb haraggerjesztő — a vegyi boltokban nem lehet 5 kilogrammos (kiszerelésekben pétisót kapni. Aki ezt kifogásolta olyan választ kapott, a készlet elfogyott. Miért fogyott el? A vevőszándékú kiskerttuliaj- donos tudni véli pétisó (nitrogénműtrágya) van, de az üzlet nem rendel, mert az árusításon kevés a haszon. Kicsi az árrés. Bosz- szantó. Ha igaz a feltételezés, kétszeresen is bosszantó, de nem az, hogy kicsi az árrés, hanem a kereskedelmi magatartás. A nitrogént most igényelné a növény, most venné meg sokezer ember. De ha nincs, a kereskedelem elesik egy szerény haszontól, a kiskerttulajdonosok viszont elesnek egy jobb terméstől. N aponta ébredünk bajra és gondra, gerjednek bennünk egészségkárosító, légkört és kapcsolatokat mérgező indulatok. Miért van ez így? Miért nem lehetne egyszer úgy ébredni, hogy semmi gond, hogy se áremelés, se áruhiány, se szervezetlenség, egyszóval abszolút semmi sem zavarná, rontaná, közérzetünket. A papírra vetett témák alapján úgy tűnik hiú remény az ilyen. Miért? Seres Ernő A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben tartotta tegnap soron következő ülését a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Kertészeti Szakbizottsága. Az eseményt megelőzően híre járt, hogy megalakul a Gyümölcs- termesztők Országos Szövetsége, erre azonban nem került sor. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg Lehoczki Mi- hálytól, a TOT főtitkár-he lyettesétől aktuális szövetkezetpolitikai kérdésekről, valamint arról, miként készülnek állást foglalni az MSZMP agrártéziseivel kapcsolatban. Ezután a szakbizottságon belül dolgozó ágazati bizottságok képviselői számoltak be tevékenységükről. A szőlő- és bortermelők körében már egy tucatnyi helyen alakult helyi szövetség, ezek szilárd támaszai lehetnék majd az átfogó gyümölcstermesztési szövetségnek. Ugyanígy az almaegyesülés, amely szintén sokat vár a leendő szövetségtől. Mint képviselője elmondta közelebb kérdhetünk általa ahhoz, hogy megtudjuk mi van az a lmakassz ában. Érintőlegesen beszámolt arról, miként végződtek a közelmúltban Moszkvában az almatárgyalások. A két állam megkötötte a magánjogi szerződést erre az évre. Egymillió rubel körüli árnyereséget könyvelhetünk el a kötésben, ami egy kiló almára harminc fillér javulást jelent, és ha hozzávesszük az ehhez járó ártámogatást is, megközelíti az egy forintot. A Gyümölcstermesztők Országos Szövetsége megalakításának tervezetét előterjesztők végül is abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok előkészítik az átfogó szövetség létének feltételeit, és az év végére tető alá hozzák az új érdekvédelmi szervezetet. (és) gyár Társaság kajaani csoportjának elnökét. A küldöttség felkereste többek között a városi tanácsot, a Ke- let-Magyarország szerkesztőségét. A küldöttséggel érkezett a Brass Quintet Fortis Musi- cus, az öttagú fúvószenekar. A finn együttes két koncertet ad megyénkben, április 19-én 7 órától Nyíregyházán a 4-es iskolában mutatkozik be, majd április 21-én a nyírbátori római katolikus templomban lép fel. A testvérvárosunkból érkező delegáció látogatása részint annak is köszönhető, hogy a Finn—Magyar Társaság és Kajaani városa egy eredeti szaunaházat ajándékozott Nyíregyházának, amelyet a Finnországból érkezett szakemberek építenek fel. A Malom utcai városi fürdő udvarán épülő szauna péntekre készül el. Nyíregyháza, Nyírbátor, Csenger Testvérvárosok, kedvezményes telkek, gázvezeték Eperjes, Ungvár, Kajaani, Iserlohn — bár földrajzilag távol —, a valóságban mégis közel állnak Nyíregyházához. Testvérvárosi kapcsolatot ápol a megyeszékhely a településekkel. Egyebek közt ezek alakulásáról, tartalmáról, az együttműködés formáiról tárgyaltak a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának április 18-i ülésén. Megállapították, hogy Eperjessel több mint három évtizedes múltra tekint vissza a partneri kapcsolat. Az ungváriakkal lassan húszéves együttműködés különösen a gazdálkodás, az építés, közlekedés, kommunális szolgáltatás, művelődés, szociálpolitika terén eredményes. Kulturális intézmények dolgozói és művészeti csoportok keresik fel egymást, s újabban a családok csereüdültetésében látnak fantáziát a finn Ka- jani és Nyíregyháza barátságának ápolásában. Iserlohn az NSZK fejlett iparvidékének kisvárosa, s az eddigi kulturális együttműködést célszerű a gazdaságival bővíteni. A megyeszékhely oktatási intézményei, köztük elsősorban a mezőgazdasági és a tanárképző főiskola szerteágazó kapcsolatokat hasznosít a kutatásban, az oktatásban Moszkvától a Berkeley egyetemig. A közművelődési intézmények a művészeti csoportoknak, kórusoknak, hiMagyar—szovjet Tanácskozás vegyes vállalatok alapítására Munkalátogatáson járt Szabolcs-Szatmárban Valen- tyin Vasziljevics Vasziljev, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi bizottságának titkára április 18- án. Szabó Istvánnal, a megyei pártbizottság titkárával megbeszélést folytattak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokról, többek közt vegyes vállalatok alapításáról. A tanácskozáson a lehetséges partneri kapcsolatot szorgalmazó vállalatvezetők is részt vettek. fl Vegyészszakszervezet főtitkára megyénkben Főcze Lajos, a Vegyész- szakszervezet főtitkára kedden miegyénikbe érkezett, hogy Tiszavasváriban és Nyíregyházán vegyipari üzemekkel, az ottani érdekvédelmi munkával ismerkedjék. Gyuricsku Kálmán, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délután folytatott vele eszmecserét időszerű szakszervezeti kérdésekről, majd a vendég az SZMT vezetőivel találkozott. vatásos és amatőr művészeknek nyújtanak lehetőséget a külföldi bemutatkozásra. A megyei kórház urológiai és fül-orr-gégészeti osztálya kiemelkedő gyógyító-kutató tevékenységet folytat, s emellett nemzetközi kongresszusokat, tudományos fórumokat szerveznek. A gégészet például a KGST egyik munkaprogramjához is kapcsolódik. A sportolók pedig rendszeresen részt vesznek nemzetközi vetélkedéseken. Egy nyolcszáz négyzetméteres telek 6400 forintba kerül. A Nyírbátori Városi Tanács úgy próbál segítséget nyújtani a lakóházépítéshez, hogy az állami tulajdonban levő telkeket kedvezményes áron értékesíti, öten nyújtották be az igényüket, s hogy kik kapják meg, a szociális körülményeket és hitelképességet mérlegelve április 18- án döntött a végrehajtó bizottság. Csenger egyik legjelentősebb beruházása az elmúlt évben a gázellátás megvalósítása volt, amelynek során a lakosság jelentős társadalmi munkát végzett — hangzott el a városi tanács tegnapi ülésén. A többi beruházással sajnos, késtek, íg> ABC-áruházat, valamint lf lakást a múlt évben adtak át. miközben a határidő 1981; volt. A költségvetési üzem közmegítélése az előző évekhe; képest javult, nyereségük elsősorban az építési, szerelés munkákból adódott. A tanácsülésen Csengerúj falu, Csengersima és Szamos tatárfalva társközség elöljá rói számoltak be. Sok idő ember kér segélyt és akadó zik a kereskedelmi ellátás is I XLVI. évfolyam, 91. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. április 19., szerda
