Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

1989. április 18. Kelet-Magyaronzíc T TELEFOTÓS TELEFON. Mi­közben az ifjú hölgy a képer­nyőn látható ismerősével be­szélget Hanno­verben, röpke tíz másodperc alatt a telefon­készülékhez kapcsolt rend­szer telefotőt készít beszél­gető partneré­ről. A berende­zés alkalmazá­sához elegendő a hagyományos telefonvonal is. (Telefotó — MTI külföldi képszerkesztő­ség) Szélerőművek és a tévézés A brit tévénézők vételi zava­rokra panaszkodnak az Orknev- szigetcsoport egyik szigetén, ahol MAGFÚZIÓ a sziléziai mű­szaki egyetemen. Katowice: A sziléziai Műszaki Egyetem laboratóriumában, ahol si­került megvalósítani a szo­bahőmérsékleten lejátszódó energiatermelő atommagfú­ziót. (Telefotó — MTI kül­földi képszerkesztőség) nemrég egy 20 négyzetméter fe­lületű kísérleti szélturbinát he­lyeztek üzembe. A panaszok csak fokozódhatnak, ha fölépítik a tervezett szélerőmünek végleges, tízszer ekkora szélturbináit. A vételi zavarok onnan erednek, hogy a szélturbina lapátjai visz- szaverik a rádióhullámokat, ki­vált pedig a tévéadások nagyon rövid hullámhosszúságú hullá­mait. Ahogy a turbina forog, a visszaverődés szabályosan inga­dozik. s ezáltal olyan zavaró jel kerül a vevőantennára, amely a tévéképet tönkreteszi, széttör­deli. Noha a turbinalapátok üveg­szálas műanyagból vagy más szi­getelőanyagból készülnek, mégis visszaverik a rádióhullámokat, mégpedig azért, mert merevítő­huzalaik acélból vannak, s mert villámhárító huzallal is el van­nak látva. Vételi zavar akkor támad, ha az a sugárzás, amely a készülékek antennáit az adó­tól közvetlenül éri, gyengébb, mint az. amely a szélturbináról vetődik rájuk. Rontja a helyze­tet. hogy a szélerőműveket min­dig kiemelkedő tereppontokra építik, márpedig e magaslatok miatt a lejjebb levő vevőanten­nák sokszor ..sugárámyékban" vannak. Szalmonellózis ellen Az NSZK északi részén kísér­letképpen 15 ezer borjúba oltot­tak be — a takarmányba kever­ve — olyan lenyelhető oltóanya­got, amely megóvja őket a szal­monella csoportba tartozó bakté­Helyiket előbb? Amikor az országban meg­jelent, csoda volt, és nagy ér­ték. így aztán nem is cso­dálható, hogy amikor a kép­magnóakció keretében az is­kolák kaptak egy-egy dara­bot, gyorsan bezárták egy szekrénybe. A szigorú őr­zésből osak néha került elő, nagy előkészülettel. Nyilván egy idő múlva csak megje­lent az igény: használni kel­lene. Legtöbbször aztán egy grandiózus terv készült: vi­deórendszer! Ez azt jelenti, a képmagnó egy stúdiószo­bába kerül, vezetékek hálóz­zák be az iskolát és a bonyo­lult rendszerben eljut a kép az osztályba helyezett tv-ké- szülékbe. Még esetleg tele­fonrendszer is készül, hogy lehessen jelezni, indíthatják, vagy kikapcsolhatják a vi­deót. Egy elektromos szak­ember ilyen rendszer kiépí­tésére összedörzsölheti a te­nyerét. Ez igen, ez valóban szakembernek való munka. Nyilván a bonyolultság mel­lett jó sokba is kerül. Ha egy ilyen rendszer hasz­nos az oktatásban, akkor megéri, egyszerűen kell. Vajon valóban hasznos? Nézzük meg mi segíti az ok­tatást, mi az igazán haté­kony? A tanítási órán a tanár és diák között eleven, dinami­kus a kapcsolat. így nem kell előírni a stúdiósnak, hogy ennyi óra, ennyi perc­kor bekapcsolni és ekkor ki­kapcsolni: ezzel megtörténik a kontaktus az oktató és ok­tatott között. Hátha még közben telefonálgatni kell: Most indítsa kérem! Itt le­gyen kedves megállni egy percre! Ugye érzik ennek a komikumát is? Mi legyen hát a megoldás? A szaktantermeket, előadó­kat kell felszerelni a tanári asztalba beépített és egysze­rűen lezárható képmagnóval és egy vagy két monitort. Az - előkészület az órához csak annyi, hogy be kell kapcsol­ni a készüléket és betenni a kazettát. A tanár akkor in­dítja és állítja meg a kép­magnót, amikor az óra me­nete megkívánja. A lendület nem törik meg, a hatékony­sághoz nyilván jó tematiká­jú videóanyag is kell. A gya­korlat szerint ez a leghaté­konyabb, az óra többi része a magyarázatra kell. így lesz munkaeszköz a videó. Molnár Zoltán A kép előterében látható a Laptop számítógép. melynek tudása vetekszik nagyobb társaiéval . . . lent. hogy a gép felépítése, mű­ködése és a használatos szoftve­rek megegyeznek az ismert tí­puséval. Operatív tára l mega­bájtos. egy 720 kilobájtos floppy meghajtóval és egy 20 megabáj­tos winchester lemezzel építették egybe a számítógépet. Ezek az adatok a berendezés teljesít­ményhatárait fémjelzik. Magyar ékezetes karaktereket használ a gép. melynek táplálása 220 volt­ról történik, de a beépített ak­kumulátorok lehetővé teszik a hálózattól független üzemmódot is. Méreteit találóan úgy jelle­mezte Varga Tibor, hogy egy diplomatatáskában elférne a mindössze 7 kilogramm súlyú szerkezet. Újszerűsége abban rejlik, hogy a számítógépet, a mágneses hát­tértárat és a folyadékkristályos vagy plazmaképernyőt egybeépí­tették. így bárhol, bármilyen kö­rülmények között komplett rend­szerként használható a beren­dezés. A Laptop gépek 4—5 em­ber munkáját helyettesíthetik, különösen az adatgyűjtésben és az azonnali kiértékelésben tehet­nek jó szolgálatot a felhaszná­lóknak. Kis méreteinél fogva könnyen szállítható és percek alatt üzembe helyezhető. Ennek a számítógépnek olyan vállala­toknál, üzemeknél várható a tér­hódítása. ahol a számítástechni­ka még csak elemeiben lelhető fel. (Cs. Zs.) riumok okozta szalmonellózis el­len. S hasonló oltóanyaggal akar­ják megóvni e fertőzéstől a ba­romfit és a sertéseket is. Külö­nösképpen a baromfit fontos be­oltani. mert ez idő szerint azok terjesztik a legtöbb ételfertőzést. Az NSZK egészségügyi hatósá­gai a megvizsgált mélyhűtésü csirkék 80 százalékában, a darált húsnak pedig a felében találtak szalmonella-baktériumot. (E baktériumok azonban embert csak akkor betegítenek meg. ha számuk tetemes: százezer—milli­ós nagyságrendű. Ha a húst kel­lő ideig főzik vagy sütik, a bak­tériumok elpusztulnak.) Mindent az utasért Üj ligniterőmű Bükkáb- rány térségében vagy a paksi atomerőmű bővítése két újabb blokkal? Amint az a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Miskolcon megren­dezett lakossági vitáján ki­derült, nem is arról van szó, hogy melyiket, hanem melyi­ket előbb. A kérdés közvet­len közelről érinti az adott területen lakókat, de nekünk többieknek sem mindegy lesz-e elegendő villamos ener­gia a XXI. században. Jelenleg hazánk villamos- energia-ellátása több más iparággal szemben európai színvonalú. A tervezések so­rán évi 2—2,5 százalékos fo­gyasztás növekedéssel szá­moltak, ami újabb források bevetését teszi szükségessé. Elgondolkoztató azonban az, hogy a bükkábrányi 1200 MW-os erőmű építési költsé­ge és a bánya megnyitásához szükséges pénzmennyiség összesen 80 milliárd forint, a két, egyenként 1000 MW-os blokk beépítése Paksra 100-104 milliárd forint. Az összegek az 1988-as árszintre vonatkoznak, hiszen az inflá­ció miatt a folyóár állandóan változik. Palkson megkezdődött a te­rületkutatás és a beruházás előkészítése. Komoly vizsgá­latok folynak annak megálla­pítására, hogy a területein le­vő geológiai törésvonalak mennyire jelentenek veszélyt egy újabb építés esetén. Az atommal kapcsolatban a leg­nagyobb vitát a radioaktív hulladékok tárolása váltja ki. Egyik fajtája az alacsony és közepes aktivitású szilárd hulladék, temetőjének Ófalu környékét szemelték ki. A radioaktív salakot öt évig az erőműben tárolják kazetták­ban, majd a Szovjetunióba szállítják. Az első transzport ebben az évben fog útnak in­dulni. Felvetődik a kérdés: cél­szerű-e egy területen ekkora energiabázis létrehozása? A folyamatos üzemmód követ­keztében a régi erőművek éjszakai teljesítménye csök­kenhetne, a rendszer rugal­masságát a kombinált ciklu­sú gázturbinák beépítése nö­velné. Ezeket-azonban Nyu­gatról kell behozni. A műkö­déshez szükséges gépeket, üzemanyagot is importálni kell. Az országiban már műkö­dik ligniterőmű Visontán, az itt szerzett tapasztalatokat lehetne hasznosítani az új építésénél. Ez 1995—97-ben kerülne működésbe és a Bükkábrány—Vatta—Ernőd környéki, közel 500 millió tonna lignitre települne. Már a bánya megnyitása is jelen­tős problémákat vet fel. Legfontosabbak a környe­zetvédelemmel kapcsolatos kérdések. A bányaművelés technológiája kömyezetrom- boló hatású és a terület egyébként is védett. A levegő kéndioxid szennyeződése így is jelentős, és a keletkező nit- rogénoxidokat is meg kell kötni. A vasútvonaltól észak­ra található a lignitvagyon fele és jelentős költségnöve­kedést eredményezne, ha a bánya megnyitása érdekében 12-13 kilométer hosszan a vasutat át kellene telepí­teni. Előnye, hogy helyben van az üzemanyag és 3000—4000 munkahely megteremtése válna lehetővé, ami figye­lembe véve a Borsod-Abaúj- Zemplén megyében jelentke­ző munkanélküliséget, nem csekélység. Ki az egyik, ki a másik mellett teszi le a voksát, az azonban biztos, hogy egyik sem lesz környezetbarát léte­sítmény. Ezzel szemben, tud­juk, hogy a megújuló ener­giákat (szél, nap) még nem lehet ipari célra hasznosítani és az atommagfúzióval elő­állított energia szintén a jö­vő zenéje. Addig azonban biztosítani kell az energiát az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság számára is. A la­kosság közel 25 százalékkal részesedik a fogyasztásból és egy áremelés biztosan csök­kentené ezt, de senkinek sem (hiányzik:. Szilágyi Zsuzsa Az NSZK vasúttársasága olyan számítógépes rendszert fejleszt ki. és kíván az 1990-es években üzembe helyezni, amely egy he­lyen szolgál számos olyan adat­tal. felvilágosítással, amelyet az utas eddig csak más-más helye­ken kaphatott meg. tgy az ér­deklődőt ugyanott tájékoztatják a menetrendről és a menetdíjak­ról. ugyanott veheti meg a vas­úti jegyét, a hálókocsihelyét, fog­lalhat szállodai szobát, jegyez­tethet elő hajójegyet, válthat pénzt, biztosíthatja a poggyászát, bérelhet gépkocsit stb. Az új rendszer új szolgáltatásként ar­ról is tájékoztatja az utast, hogy melyik a legolcsóbb és — nem­zetközi utazásokon — a legked­vezőbb útvonal. Az új rendszert Frankfurtban és Stuttgartban most próbálják ki. Fürkésző szemek vallatják a számítógépet. Sok érdeklődő to­long körötte, mindenki működés közben szeretné látni az újdon­ságként beharangozott gépet, mely új színt képvisel a honi számítástechnikában. A ■SZERVO Elektronikai és Számítástechni­kai Kisszövetkezet közelmúltban rendezett nyíregyházi bemutatója a résztvevők körében osztatlan sikert aratott. A kiállított IBM számítógépek, nyomtatók iránti érdeklődés eltörpült a japán .,csodagép”-nek nevezett Laptop számítógépek mellett. Varga Ti­bor, a kisszövetkezet képviselője vállalkozott arra. hogy megis­merteti olvasóinkkal a korszerű berendezést. Egy hordozható, IBM kompa­tibilis személyi számítógépet je­löl az elnevezés, ami annyit je­Láthatatlan toriatok P anaszkodik az isme­rős, hogy már nem elég az ezres, amit fizetési napon fel szokott adni szüleinek, ennél több­re szorulnának, és a gyer­meki figyelmesség mára elvesztette szimbólumér­tékét ; belőle legközelebb tüzelőt szándékoznak ren­delni az öregek, tehát megélhetésükhöz kell. Csakhogy meg kell élnie valahogy panaszkodó ba­rátomnak is, akinek vállait nyomja még a két isko­láskorú gyermekének ne­velésével kapcsolatos számtalan kiadás is. Hol jelenik meg mind­ez a statisztikában — tet­te fel a jogos kérdést a panaszkodó és véletlenül tudtam is neki válaszol­ni: sehol. Mint ugyanis a fogyasztói árindex és a létminimum újszerű értel­mezését kutaftó program vezetőjétől, Pirityi Ottótól, a szakszervezetek elmé­leti kutatóintézetének tu­dományos osztályvezető­jétől nemrégiben megtud­tam: a reálbér korántsem csak akkor csökkenhet, ha a fogyasztói árak nagyobb ütemben emelkednek, mint a keresetek. A hiva­talos statisztikában meg sem jelenő szükségletek is okozhatnak komoly ki­adásokat. Az ismerős gondja is ebbe a kategó­riába tartozik. Szülei nyugdíjának reálértéke csökken. így támogatásuk költsége növekszik és ezért pénzt kénytelen el­vonni saját családjától. Míg a szülők csökkenő tényleges jövedelmét jel­zik a statisztikák, gyerme­kük másik oldalon ezzel kapcsolatban fokozódó ter­heit már nem. Ahogyan nem jelenik meg a KSH kiadványai­ban kiadásként a már kü­lönélni szándékozó gyer­mekek támogatása, a ré­szükre nyújtott nem cse­kély segítség a lakásvá­sárláshoz. Ha pedig még csak iskolába járnak és az amúgy ingyenes okta­tás költségei emelkednek — szinte mindenhol el­várják az iskola karban­tartásához, felszereltségé­hez a szülők hozzájárulá­sát, — az így kiáramló jövedelem sem rezgeti meg a fogyasztói árindex mutatóját. És a valameny- nyiünk zsebéből láthatat­lanul elfolyó pénz talál még utat magának bőven. Lassanként olvad mind soványabbra a kiküldeté­si díjak, az ösztöndíj, a családi pótlék reálértéke, melyeit szükséges kövér- ségűre ismételten csak a keresetekből lehet hizlal­ni. Pénz kell fizetni a ko­rábban ingyenes szolgál­tatásokért, hozzájárulni a közművesítéshez és a jö­vőben tenyerét tartja majd az egészségügy is, ha az orvosi alapellátáson túlmenő igényekkel for­dulnak hozzá gyógyításért a betegek. Akad más is, amit ta­lán minden jószándék melleit sem deríthetnének fel a statisztikusok. Az eltelt évtizedek alatt a hiánycikkek aránya — a bővülő áruválaszték da­cára — alig csökkent, sejthetően azonban növe­kedett a beszerzésnél, kurrens szolgáltatások megrendelésénél csúszta­tott borravalók, hálapén­zek összege. Megannyi ki­adás, amit nem jelez az árstatisztika, nem rögzí­tenek a fogyasztási fel­mérések. Nem adnak szá­mot az autóért és leg­utóbb már a telefonért is előre fizetendő, nagy ösz- szegek lekötéséből szár­mazó kárról. Arról a kár­ról, amit az állampolgár­nak okoz a pénz forgatá­sából, azonnali elköltésé­ből létrejöhető haszon el­maradása. A felsorolás végére jutva azért próbál­tam megnyugtatni az egyre idegesebb isme­rőst; egyrészt azzal, hogy a statisztika mindig, min­denhol torzít, hiszen át­lagokkal számol. Aztán nyomtalanul elfolyó jöve­delmünket látható gyara­podásunk tanulsága alap­ján mindeddig sikerült többletmunka és — igaz olykor keserves — több­letáldozatok révén pótol­ni. Ezért is laza már az összefüggés a kereset és az életszínvonal között. Utób­bit leginkább a csendben eltűnő forintjaink é# a lát­ványosan sok túlmunká­ért juttatott pénz közötti arány formálja. (v. gy.) Villamos energia a XXI. században ■« ■ “ "■ “?*' Újdonsái: a táskagép Kuriózum? Keni, munkaeszköz! Képmagnó az Iskolában Röviden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom