Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
1989. április 15. 11 l| Kelet a Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE Hazafelé... működési területét. Remélik, így az egyre visszataszítóbb szemetelésnek is gátat tudnak vetni. Bár a pénzszerzésre Domb- rádon a fix fizetés mellett jobbára a háztáji és a kiskert marad, azért szép számmal húzzák fel az új házakat. Kalákában, mert így olcsóbb. Egymásnak adják a kilincset a TÜZÉP-telepen, még Hajdú és Borsod megyéből is jönnek az építkezők, pedig nincs olyan hét, hogy ne jönne áremelkedésről szóló hír — mondta Veress István TÜZÉP-telepvezető. Most egy új dologgal, a szervezett házhoz szállítással kísérleteznek. Négy megbízottjuk közvetlenül a termelő vállalattól szállítja el a megrendelt árufélét a vevő lakására. Vitathatatlanul hasznos a termelőnek a biztos piac, a forgalmazónak a haszon és a vevőnek a helyébe vitt áru. Modern ház, központi fűtés, szép, ízléssel berendezett otthonok. Tátrai Miklósné bölcsődevezető és Bányácski Sándorné vezető óvónő egybehangzóan állította: a pár esztendős gyermek is megbízható tükre a családnak. Ma már nem az óvodásokat tanítják fogat mosni, a bölcsődében vezették be ezt a „tantárgyat”. Igényesebbek a szülők, ez meglátszik a gyermekek magatartásán, öltözködésén. Régebben a falu zárt közössége csak késve értesült a városban, vagy az országban végbemenő nagy változásokról. Ma a tiszakanyári elöljáró, Hegyes József né boltvezető naponta visszahallja a bevásárló asszonyoktól, mit lát, hall a tévében, rádióban. Az emberek politizálnak, de arra Háda Sándor pártbizottsági titkár végképp nem vállalkozik, hogy a másfajta A hősi emlékmű, háttérben a most átadott házasságkötő teremmel (A szerző felvételei) szerveződések iránt komolyabban érdeklődők számát felbecsülje, ö, érthetően, a párttagok véleményét ismeri közelebbről. A falu 220 párttagja közül tavaly 4 lépett ki és jelentkeznek újabbak helyettük. Testületi üléseken és a párttagok egymás között arra az álláspontra jutottak: ha valaki előbbre viszi a falu ügyét, mindegy, hogy párttag vagy alternatív, figyelembe veszik a véleményét, támogatják. Tóth Kornélia Ha átnéznek a Tiszán, tiszta időben a tokaji hegyet is látják a dombrádi- ak. A pontonhidon vagy a kompon átkelve már a szomszéd megyében. Borsodban, közelebbről Cigán- don járunk. Talán a földrajzi közelség teszi, mindenesetre az itt élők szoros kapcsolatot tartanak a cigándiak- kal, akárcsak a közigazgatásilag ide tartozó tiszakanvá- riakkal, újdombrádiakkal. Régi okmányokban még Domorad. majd Dobrod néven jegyezték fel a falut, a XV. században tűnik fel először a Dombrád elnevezés. Mielőtt hamis nyomra tévednénk a földrajzi név eredetét illetően, talán eligazíthat bennünket a domborzat: az egykor árvizes vidék síkságából csak mérsékelt hullámvonulatok emelkednek ki. Erre utalnak a Nétola és a Dombóc határrész- és dűlőnevek. A tanyák közül megszűnt Rekehomoka, Kukulló, Propper, Nagyhomok, Barackos, Barta-, Ekeres- és Tóth- tanya. A legnagyobb. Új- dombrád népe pedig így döntött. hogy elindulnak a fejlődés útján és tanyából községet csinálnak. Pár hónapja falut jelöl az útjelző tábla Űjdombrád szélén. Az utóbbi évtizedek látványos fejlődésének jeleit nemigen tapasztalhatták a dombrádiak. Igaz, a hetvenes évek nagy ipartelepítése a 14 kilométerre lévő Kis- várdára hozta a pénzt és a gyáregységeket, a helybeliek százszámra bicikliztek vagy buszoztak az akkor még járási székhelyként működő Várdára. Nyíregyháza — noha mindössze 40 kilométerre fekszik — nem gyakorolt kellő vonzást az ingázókra. A kisvonattal ugyanis két és fél óra alatt üocögött be az utas. Aki tehát helyben nézett kereső foglalkozás után. jobbára a termelőszövetkezetben helyezkedett el. Farkas Tibor einök 1975-től irányítja a három szövetkezet egyesítésével létrehozott. 6 ezer hektáron gazdálkodó tsz-t. Noha a nagyobb szövetkezetek közé sorolják a megyében, adottságait tekintve a kedvezőtlenek hátrányait szenvedi szezonról szezonra. Ennek ellenére tavaly is 12 millió forint nyereségről adhattak számot a közgyűlésen. Az alaptevékenységből próbálnak megélni, különösen az állattenyésztésnek van nagy hagyománya. A szakosított telepen 13 ezer sertést hizlalnak évente, szarvasmarhatelepük szintén szakosított technológiára épül. Egy évben közel 500 hízómarhát és 1,8 millió liter tejet adnak át a partnereknek. A két és fél ezer juh egy része tejesbárányként utazik itáliai vevőkhöz, a többit a húsipari vállalat dolgozza fel. Foglalkoztatási gondokat szeretne a termelőszövetkezet megoldani egy húsfeldolgozó üzem létesítésével, s ezzel párhuzamosan az ellátást is javíthatnák a dombrádi és a környékbeli boltokban, ahol házi ízeket és füstölt húsokat találnának a vásárlók. De lenne-e rá kereslet a nagymértékű áremelés mellett? Így tehát meggondolandó az üzemszervezés. A melLátkép a református templom tornyából Hétköznapi csendélet A pártszervezetben például annak örülnek, hogy Dombrád gazdasági egységei nyereségesen zárták a múlt évet. Így jut pénz ruhára, cipőre. tüzelőre, s nem utolsósorban a megérdemelt munkával megkeresett pénz kedvezően befolyásolja a lakosság hangulatát. Amit a falugyűlésen felvetettek és jogos igényként bekerült a „nagykönyvbe". azt a tanács igyekszik maradéktalanul keresztülvinni. Sajnos, sok esetben a véletlenek szerencsétlen összjá- tékaként csak operatív beavatkozással lehetett megszervezni a folyamatos egészségügyi ellátást. A három orvos közül az egyik gyermeket vár. a másik pár faluval arrább telepedett le. a harmadik karambolozott. Azonnal meg kellett oldani a helyettesítést, hogy a körzetekben ne növekedjen a zsúfoltság. Szemére vetik a falu vezetőinek, hogy a közbiztonság gyakran csorbát szenved. Kevés a két körzeti megbízott, mert a másik kettő vízi rendészeti feladatot lát el a Tisza sok-sok kilométernyi szakaszán. Meg aztán nem állhat rendőr mindenkinek a sarkában. Így fordulhat elő, hogy lába kél a kamrába felakasztott sonkának, a terménynek, a baromfinak. S ha már az élet ezer apró baja mellett a társadalom írott és íratlan szabályaival is szembekerülnek sokan, akad bőven prédikálnivaló a szószékről. Az Erdélyből évtizede áttelepült Molnár Géza református lelkész mutatja a háromezer hívőt befogadó, 1912-ben épült templomot, amely az ünnepeken rendre szűknek bizonyul. Újabban hangversenyeket is tartanak az Isten házában. A gyerekeket a szülők a vasárnapi iskolába, azaz hittanra járatják. Szemben a római katolikus templom, méreteiben nem vetekedhet a reformátussal, de faliképé műalkotás. Estére viharfelhők gyülekeztek Gégény felől. Az öregek panaszkodtak, most se lehet szántani, az agyagos föld napokig tartja az esővizet. Mint ahogy tart az emberekben a hit, a konokság, vagy tán a bizalom, hogy érdemes volt a szülőfaluhoz hűségesnek maradni... léküzemek viszont, a faipari, lakatos-, a varroda és a léüzem bizonyos mértékig meghonosította az ipart ezen a vidéken. Nagy reményeket fűznek most a Habselyem GT nyáron átadásra kerülő új üzeméhez, amelyben 250 ember talál majd munkát. Az utolsó simítások következnek, majd kora nyáron szerelik a gépeket. Ügy építették az üzem alapját, hogy az ne csak a varrógépeket bírja el, hanem ha egyszer úgy hozza az élet, akár szerszámgép is kerülhet a csarnokba ... A Habselyemgyár épületével a helyi költségvetési üzem is vizsgázik — említette Nagy Ferenc főkönyvelő. Fennállása óta ugyanis ez a beruházás a legnagyobb munkája a költségvetési üzemnek. Hogy hozzáértő szakembereket foglalkoztatnak, bizonyítja az új házasságkötő terem, a fodrászszalon is, melyek bármelyik település büszkeségei lehetnének. Röptető vagy megtartó falu Dombrád? Nincs rá egyértelmű válasz. Nagy Ferenc saját példájával igazolta, hogy egyéves pomázi kitérő után búcsút intett a csábító Duna-kanyarnak, a 700 forintos albérletnek, a család távollétének. Pedagógusfeleségével úgy döntöttek, hogy itt telepednek le. A munka után ugyanis idehaza nyugodtan maszekolhatnak, művelik a kertjüket, hogy legalább zöldségféléért ne kelljen a boltba szaladgálni. A kereskedelem belső forradalom korát éli. A hagyományos kínálatnak óriási konkurrenciát jelentenek az olcsó és a kilósboltok, a tehetősebbeknek a butikok. Milyen réteget lássanak el áruval? — a nem könnyű kérdésre nap mint nap kell választ adnia Tóth Lászlónak, az áfész kereskedelmi osztályvezetőjének. Az italboltok forgalma miatt nem panaszkodik egyik kocsmáros sem, a szerződéses üzemeltetés mellett bizonyára csur- ran-cseppen. A ruházat viszont értékesítési gondokkal küzd, ezért megpróbálnak szolid árú, praktikus. ízléses, de mindenekelőtt a közép- és az idősebb korosztály tagjainak portékát kínálni. Ami igazán kellene, autóalkatrészt senki nem tart, tartósan hiányzik a színes tévé. a hűtő- szekrény, a fagyasztóláda, a szögvas, a horganyzott cső, a jármű, hogy csak a legfontosabbakat emelje ki az osztályvezető. A kereskedelem és a vendéglátás a tavaszi, nyári hónapok turistainváziójára számít. Ám az egész falut meg- pezsdítő élénkülés a múlté, a Tiszára kíváncsiak szatyorból esznek, beérik fagylalttal, sörrel. Az áfész viszont nagy terveket sző a kemping területén lévő melegkonyhás csárdához. Igaz, a folyami halat nem itt fogják ki, hanem kocsin hozzák Tokajból. Minőségi halból száz forint alatt nem nagyon talál fogást a vendég, viszont a ponty még az olcsóbbak közé tartozik. Jól tudják az áfésznél, hogy nem mindenki engedheti meg magának a terített asztalnál elfogyasztott, méregdrága ebédet, ezért tavaly nyáron lacikonyhát nyitottak. Negyedosztályú áron sült hurkát, kolbászt, rablóhúst kérhetnek azok. akik sajnálják az időt és a, pénzt a ráérős-beszélgetős nagyebédekre. Hogy elkülönítsék a vendéglátóhelyeket a vadkempingezőktől, hamarosan lekeríti az áfész a parton a Hűség a szülőfaluhoz
