Kelet-Magyarország, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

Ülésezett a SZOT elnöksége A mozgalom ereje a szövetségben reflene Hat óra múltán határozatképtelenség Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megvi­tatta új alapokmányának ter­vezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részletében felfüggesz­tette a szakszervezetek ed­digi alapszabályát, hogy a tisztújítások során megva­lósulhasson a mazgalom szer­vezeti, tartalmi megújulása. A szaktanács elé két vita­anyagot terjesztettek; a szak- szervezetek országos tanács­kozása által megbízott Alapokmányt Előkészítő Bi­zottság tervezetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott javaslatát. Az írásos dokumentumok­hoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbe­li kiegészítést. Hangsúlyozta: az új alapokmánytól nem várható, hogy önmagában felülről megoldja a szervezet belső konfliktusait. Elvárha­tó viszont, hogy szilárd ala­pokat biztosítson a további működéshez, ahhoz, hogy egyetlen szervezet se távo­lodjon el a szövetségtől, s ne gyengítse, hanem inkább erő­sítse a mozgalom szervezeti egységét. Ez azért fontos, mert a mozgalom ereje tag­sága tömegességében, szer­vezeti egységében, tehát szö­vetség jellegében rejlik — mondta. Élesen vetődött fel a hoz­zászólásokban a területi, me­gyei szakszervezeti szervek Exportra a kít.-től Tavaszi alma Tuzsérról Tavaszi almát ugyan nem ismernek a gyümölcster­mesztők, de tavaszi alma­szállítást — ráadásul ex­portra — szerencsére tudnak a termelők. Mégpedig a ko­rábbi évektől jóval nagyobb mennyiségben, jobb feltéte­lek között. TÉKISZ Kft. a neve annak az új szervezetnek, amely a Hungarofruct tuzséri hűtő­házában jött létre. Az Élel­miszerkereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft. (ahol a rövi­dítés T-betűje a tuzséri székhelyt jelenti) a múlt év vége óta intézi az exportot. Az alapítók között van a Ma­gyar Államvasutak és a To- kajhegyaljai Borkombinát. Most pedig folynak a tárgya­lások — különösen a sikeres szállítás láttán — hogy a nagy almatermelők is belép­jenek a társaságba. A me­gyéből néhány állami gazda­ság, fogyasztási szövetkeze­tek és a Zöldért az a part­ner, akire számítanak. A hagyományos almaszál- litásnak imponálóak az idei számai. Tavaly összesen 17 500 tonna alma ment ex­portra az év elején, most vi­szont 30 ezer tonna feletti mennyiségre számítanak. Ezt segíti, hogy bőven érkezik hűtővagon a Szovjetunióból, de az arrajárók azt is tanú­síthatják, van olyan nap, amikor 40—50 hűtőkamion is sorakozik, - hogy almával rakottan térjen vissza. Az új kft. a hagyományos almaexporton túl szeretné bővíteni tevékenységét. Friss és tartósított zöldség-gyü­mölcs, valamint burgonya exportjára, felvásárlására, feldolgozására és adott eset­ben belföldi értékesítésre készülnek fel. Résztvesznek a kishatármenti export-im­port forgalom lebonyolításá­ban. ahol különböző szovjet vállalatokkal elsősorban az árucsere-forgalmat kíván­ják fokozni, mert ezzel az eltérő árviszonyok miatti ne­hézségeket áthidalhatják. A tuzséri vállalatnál vál­tozatlan maradt a létszám, a további, tavaszi és nyári hó­napokban ládagyártással, csomagolással adnak elfog­laltságot a dolgozóknak, va­lamint ekkor végzik el á szükséges karbantartásokat, hiszen továbbra is az alma exportja a legfontosabb. Üj gépekkel segítik a könyve­lést, általában fejlesztik az adatszolgáltatást, a partneri kapcsolatokat erősítik ahhoz, hogy immár önálló vállalko­zásként eredményesen dol­gozzanak. (lb) M ár-már kritikusan ala­csony a részvételi arány — fogalmazó­dott meg sokakban azok között, akik mégis ott vol­tak a TESZÖV legutóbbi küldöttközgyűlésén. A meg­nyitón elhangzott, hogy a 243 megválasztott küldött­ből mindössze 165 írta alá reggel a jelenléti ívet, csu­pán hárommal többen, mint amennyi a határozat-hoza­tal törvényességéhez szük­séges. A másnapi tudósí- , tásban magam írtam le, ! hogy az egyik küldött ké­résére napirendre került a határozatképesség megálla­pítása, és azt is, hogy rend­ben találtatott az ügy. Tet­tem ezt azért, mert a leve­zető elnök ezt deklarálta. Azóta azonban az esemé­nyen résztvevők némelyiké­vel találkozva elhangzot­tak információk, amelyek más megvilágításba helye­zik az ügyet. Történt ugyanis, hogy az aznap zajló GITR részközgyűlé­sen olyan elnökök is meg­helye, szerepe az új szerve­zeti formában. Többen felve­tették, hogy ezek a területi szervek, miért ne lehetnének önálló tagszervezetei az or­szágos szövetségnek. Mások szerint viszont a SZMT-knek megyei szövetségi funkciókat kell ellátniuk, ezért nem in­dokolt önálló képviseletük az országos szövetségben. A szervezeti kérdésekkel kap­csolatban hangzott el az a bírálat, hogy a szakszerveze­teket annyira leköti saját, belső ügyeik, hogy az ese­mények elhaladnak mellet­tük. Ezzel összefüggésben utaltak a forint újabb leér­tékelésére, a péntek reggel bejelentett áremelésekre, amelyek egyben a dolgozók munkájának, bérének leérté­keléséi is jelentik. A felszólalók egy része ki­tért arra is, hogy valamilyen reális határt kellene szabni a különféle testületek, így az elnökség és a szaktanács lét­számának, mert ha túl sokan dolgoznak bennük, működés­képtelenné válnak. A tagdí­jak kérdése is sok hozzászó­lásban felmerült. Nagy Sán­dor, a SZOT titkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a tagsági díjak mértékéről egyedül a tagság határozhat. Mivel a csaknem 6 órás vi­ta végére a szaktanács idő­közben határozatképtelenné vált, a jelenlevők azt javasol­ták: vitassák meg ismételten az iparági-ágazati szakszer­vezetekben SZOT-tagjaikkal, köztük az ülésről távolma- radtakkal is az alapokmány tervezetét, s döntsenek arról, hogy alkalmasnak tartják-e azt tagsági vitára. Ha nem alákul ki egyetértés, akkor egy hét múlva ismételten összehívják a SZOT plénu­mát. Sajtotálekoztato a pártbizottságon Megyei érdek- képviseletet vállalnak A politikai nyilvánosság jegyében első ízben szerve­zett sajtótájékoztatót a me­gyei pártbizottság az orszá­gos sajtószervek, a megyé­ben működő tömegtájékozta­tási eszközök részére pénte­ken délután. Tóth László megbízott szóvivő vázolta a teljes nyilvánosság, a jobb tájékoztatás irányába tett lépéseket, azt a törekvést, hogy a december 3-án meg­választott új pártbizottság jobban meg akarja ismer­tetni munkáját a közvéle­ménnyel. A megye gazdaságáról tartott tájékoztatót Szabó István, gazdaságpolitikai titkár. Kifejtette, hogy a pártértekezlet alapján a ha­tározott megyei érdekképvi­seletet vállalták fel, s nem a központi politika megyei alkalmazását. Cél a megye további gazdasági és társa­dalmi lemaradásának meg­állítása, majd a felzárkózta­tás az ország fejletteb ré­szeihez. Ehhez új eszközök kellenek, olyan verseny­helyzet, amely az indulási hátrányokat kiegyenlíti. Az MSZMP megyei bizott­sága politizálással, meg­győzéssel kíván résztvenni a gazdasági folyamatokban. A múlt év gazdasági teljesít­ményeiben több, kedvezőtlen tényt lehet regisztrálni. Az ipar termelése csökkent, az építőiparban viszont jelen­tős termelésnövekedés kö­vetkezett be. Jelenlét szavazták annak a cégnek egy nagyon fontos dönté­sét, akik reggel még a TE­SZÖV küldöttközgyűlésen kezdtek tanácskozni. A „ta­nácskozást váltó” tsz-veze- tők nyilván tudtak egymás­ról, cselekedetük okára is biztosan megvan a magya­rázat. Nem ez a fontos, ha­nem az, hogy imigyen a különben is gyér, részvéte­lű küldöttközgyűlés határo­zatai egyszerűen érvényte­lenek. Nagyon kínos ezt most leírni, „árulkodni” egy ese­mény belső dolgáról, ahol én mint tudósító ráadásul vendégként voltam jelen. Ugyanúgy meghívottként, mint az MSZMP és a me­gyei tanács egy-egy funk­cionáriusa, akik jelenlétük­kel tulajdonképpen tudo­másul vették a történteket. Ezek azonban csak a for­Felszabadulásunk évfordulóján Ünnepségek, koszorúzás, városavatás Magyarország felszabadu­lásának 44. évfordulóját kö­szöntjük megyeszerte ezek­ben a napokban. A látványos külsőségek helyett ezúttal a szerényebb, de tartalmasabb ünneplés mellett voksolnak a szervezők. Szabolcs-Szatmár megye városaiban, községei­ben a megemlékezés virágait helyezik el a hősi emlékmű­veken, az iskolások műsort állítanak össze az ünnepsé­gekre. Több helyen kulturá­lis együttesek lépnek fel. Régi óhaja teljesül a zá­honyiaknak ezen az ünne­pen: végre elnyeri városi státusát a vasutas-település, Közép-Európa talán legna­gyobb szárazföldi kikötője. A tranzit- és a személyforga­lom növekedésével, a kisha­tármenti forgalom március 1-jei megnyitásával Záhony­ban is egyre nagyobb az utasforgalom. A település ar­culata formálódik, közintéz­ményeket építettek, színvo­nalas a kereskedelmi kínálat, a szolgáltatás. Munkaalkalom egyelőre van. A városavató ünnepséget a MÁV vontatá­si főnökség üzemcsarnokában rendezik meg április 3-án 10 órától. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára köszönti az új város lakóit és átadja a városalapító oklevelet az ün­nepi tanácsülés keretében, amely egyben a megyei meg­emlékezés is lesz. (Folytatás a 4. oldalon) I megnlulásra szavaztak a tagok Közös vállalat lesz a GITR A napokban tartotta Nyír­egyházán tizedik részköz­gyűlését a GITR Szabolcs- Szatmár megyei alközpontja. A termelési rendszer 30 kör­nyékbeli taggazdaságából megjelent küldöttek, miután meghallgatták' az elmúlt esztendő, összességében si­keres gazdálkodásáról szóló igazgatói és alközpontvezetői beszámolókat, nem kisebb horderejű kérdést tárgyal­tak, majd végül szavazták meg, mint a GITR leválását a jelenlegi gesztorról a rákó- czifalvi Rákóczi MG Tsz-ről, valamint ezzel egyidejűleg közös vállalattá történő át­alakulásukat. Kolozsvári Pál igazgató a következőkkel érvelt, a hosz- szas fontolgatással kiválasz­tott új társasági forma cél­szerűsége mellett: ,— A termelési rendszer ed­digi tevékenységének folyta­tásához a feltételek legin­kább így biztosíthatók: ked­vező lehetőséget nyújt a fej­lesztési elképzelésekhez, mint például a kereskedelmi tevékenység bővítése, a sze­mélytelenebb Rt, illetve kft- vel szemben. A közös válla­lat sokkal inkább felvállal­hatja az érdekvédelmi mun­ka és az eddigi nyereségát­csoportosító tevékenység folytatását; ennél a társasági formánál egyszerűbbek a csatlakozás, a vagyon be- és kivételének feltételei, továb­bá lehetőség van a különbö­ző anyagi helyzetű tagok kö­zötti differenciálásra is. (Folytatás a 4. oldalon) FELEDY GYULA két­szeres Munkácsy-díjas. érdemes művész, Kos- sulh-díjas grafikusmű­vész alkotásaiból nyílt kiállítás pénteken Nyír­egyházán a városi Galé­riában. Április 23-ig te­kintheti meg a közönség. Megnyílt a Tudományos Diákköri Konferencia mai dolgok, bár jelentősé­güket kár volna alábecsül­ni. Amiben viszont fel kell fedezni a mélyebb összefüg­géseket is: hiányzott a TE­SZÖV elnökségének jelen­tős része, a többi távol ma­radó pedig nagyjából a nyírbátori és a mátészalkai központú tájegységben ma­radt otthon. Tartok tőle; hogy külön-külön minde­gyikük fel tudna sorolni jó néhány méltányolható ügyet, amely elszólította a tanácskozástól. A nyílt ki­lépést ugyanis csak a nyír- tassi tsz választotta ... A maratoni tanácskozás az említett módon mégis csak elfogadta a beterjesztett javaslatokat, bár a költségvetést így is jócskán lefaragták. Hiány­zott azonban a jól végzett munka érzete a résztvevők­ből, amikor majdnem hat óra vita után végül feláll­tak. Kár. Esik Sándor A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán tegnap megnyílt a XIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, A pedagógiai, pszichológiai, közművelődési és könyvtár- tudományi szekció tagjait Cservenyák László, a főisko­la főigazgatója üdvözölte. El­mondta, hogy a tudományos diákköri mozgalom a leen­dő fiatal szakemberek tudo­mányos gondolkodásra neve­lésének fontos bázisa. A Bes­senyei György Tanárképző Főiskolán 18 diákkörben 214 hallgató dolgozik; erre a konferenciára 125 dolgozat született. Az országból 29 intézményből 198 pálya­munka érkezett, ebből a bí­ráló tanárok 168-at javasol­tak nyilvános bemutatásra. A résztvevőket Szövényi Zsolt, a.Művelődési Minisz­térium osztályvezető főtaná­csosa, az Országos Tudomá­nyos Diákköri Tanács tagja üdvözölte. Rövid történeti (Folytatás a 4. oldalon) Szövényi Zsolt üdvözli a konferencia résztvevőit. ÁRA: 4,30 FORINT 1989. április 1., szombat -qj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom