Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

Folytatja munkáját az Országgyűlés

Társadalmi vitára bocsátják az alkotmány tervezetét

Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön reggel _9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. A vitában a továbbiakban 32 képviselő fejtette ki véleményét, köztük Szűcs Gyula, megyénk egyik képviselője, akinek hozzászólását a 2. oldalon közöljük. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt a honatyák észrevételeire, javaslataira. Az Országgyűlés határozata alapján — a kétnapos vitában elhangozottakat érvényre juttatva — elkészítik az alkotmány tervezetét, amelyet széles körű társadalmi vitára bocsátanak.

Az Országgyűléshez kapcsolódó esemé- . nyék sorában nagy érdeklődés kísérte Pozsgay Imre államminiszter nemzetközi sajtótájékoztatóját; a Kelet-Magyarország munkatársa a Parlamentből arról tudósit, miként vélekednek a szabolcs-szatmári képviselők az Országgyűlés új elnökének mai megválasztásáról. Mindezekről lapunk második oldalán számolunk be.

Németh Miklós:

Hazánkat Európához akarjuk emelni

— Az új alkotmány szabályozás: elveinek országgyűlési vitája — úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán — történelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomása. A vitában részt vesznek a „hagyományos" társadalmi szervezetek, az egyházak, az alternatív szervezetek és más politikai szerveződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleményképes társadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szögezte le elöljáróban a miniszterelnök.

A parlamenti vitában már sok koncepcionális összefüggés és szabályozási részlet- kérdés is felmerült. Ügy vélem, ez is azt bizonyítja, hogy az előterjesztett koncepció rendelkezik azzal az orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első szövegváltozatának kidolgozása.

Társadalmunk állapotváltozásának ütemét éa irányát jól mutatja, hogy amíg 1988. tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módosítása, hanem új alkotmány kidolgozása szükséges. Mint ahogy azt sem vitatja senki, hogy az alkotmányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy csoport sem sajátíthatja ki. Üj alaptörvényünknek a nép nem társszerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen.

Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény, hogy az 1948—49-ben kialakult társadalmi-gazdasági- politikai rend — amelynek jogi leképezése volt az 1949- es alkotmány — már nem alkalmas kerete a modern ipari világhoz történő felzárkózásnak.

— A szocializmus modellváltása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelműen: a bürokratikus, túlcentralizált, államszocialista társadalomépítés, a pártállam

Németh Miklós miniszterelnök beszél.

modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a modernizáció fékezőjének bizonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagában kevés; csak törékeny, történelmileg múlandó eredményei lehetnek, és a visszarendeződés Damoklész kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett.

De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alapértékeihez: a fejlődő, megújulásra kész és képes kreatív személyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését!

Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk magunk és a múltunk közé anélkül, hogy történelmi utunk értékeit megtagadnánk.

Egyre több szocialista országra jellemző már a felismerés: eddigi gyakorlatunkban a demokrácia igencsak erőtlenül működött. Csaknem általános vélemény, hogy a valódi demokrácia az emberarcú és emberközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista országokban a demokrácia kifejlődéséhez kiterjedt jogalkotási munka, a demokrácia jogi garanciáinak kialakítása szükséges.

Amit viszont mi, magyarok szinte egyöntetűen nélkülözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek intézményes politikai kifejeződése.

Sokan kérdezik: tényleg az új alkotmány megalkotása, valóban a jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota romlik, az oktatás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek

(Folytatás a 2. oldalon)

Hatórás vita a párt jövőjéről a többpártrendszer kérdéseiről

Á tanácskozáson részt vett és felszólalt Lukács János, a Központi Bizottság titkára

Első nyilvános ülését tartotta csütörtökön a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság. Az ülést megnyitó Gyuricsku Kálmán első titkár a nemzetközi nőnap alkalmából külön is köszöntötte a testület nőtagjait, majd Lukács Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki szerda óta tartózkodik Nyíregyházán. Ezt követően Gazda László megyei titkár előterjesztésében került sor a munkahelyi és lakóterületi párt- alapszervezetek szerepéről, tevékenységéről, feladatairól és a párt választási rendjéről megyénkben folytatott viták tapasztalatai összegzésére, elemzésére.

Gazda László szerint a Központi Bizottság elképzeléseinek legvitatottabb részei a következők voltak. 1: Szükséges a lakóterületi pártmunka megújítása, de a munkahelyek párttagjai mozgalmi tevékenységüket a jelenlegi körülmények között tudják csak elképzelni. 2: A szerveződések új lehetőségeiről az volt a vélemény, hogy a politizálás legyen a központban és ne a szervezeti formák változásában keressük gondjaink orvoslását. 3: A párt választási rendjéről a legtöbb felszólalónak az volt a véleménye, hogy a fejlesztés a demokratizmus szélesítésének, a jelölésnél az alkalmasság garanciáinak megteremtése irányába történjen.

Elhangzott: a vitaanyag

majd minden párttaghoz eljutott, az érdeklődés, aktivitás az átlagosnál élénkebb

volt, de ezt nem az írásos anyag, hanem a belpolitikai helyzet váltotta ki. A párttagság igényli, hogy részese legyen a politikai folyamatoknak, ám ehhez segítséget kell kapniuk a gazdaság, az ideológia, és politika közvetítésében, értelmezésében, a nézetek tisztázásában. A megyei pártbizottság mostani ülésének is olyan kérdésekre kell választ adni, mint: milyen módon erősíthető az alapszervezetek politizáló jellege, hogyan aktivizálható a lakóterületi politikai munka, hogyan segíthetnek ebben az irányító pártbizottságok.

A vitában elsőként felszólaló Pataki József szerint nagyon nehéz úgy vitázni, a taktikai kérdések megelőzik a párt stratégiáját. Vagyis: úgy kértek véleményt a tagságtól, hogy az még nem tudta, mit is akar az MSZMP. A tagság nagy része így szembeállította a

Tanácskozik a megyei pártbizottság.

munkahelyi illetve lakóhelyi politizálást, pedig teljesen világos, hogy ott kell politizálni, ahol ezt a helyzet megköveteli. Egy választás előtt elsősorban a lakóhely a színtér. Konkrét feladatokra és mozgósító, rugalmas politikai munkára van szükség. Javasolta annak vizsgálatát, hogy ahol lehetséges, a függetlenítettek helyett társadalmi munkások végezzék a pártmunkát. Megfontolásra ajánlotta. hogy egy-egy testület első számú vezetője maga választhassa meg közvetlen munkatársait, teamjeit. A világosan elhatárolható felelősségű, delegált pártbizottsági tagságot támogatta, másrészt a szélesebb képviseletet jelentők esetében a listás választást. „Ennek hiányában tapasztaltunk nagyfokú spontaneitást a legutóbbi megyei pártértekezleten, amit nem engedhet meg magának a mozgalom.”

Csik László véleménye, hogy a párttagok túl soknak tartják a vitát, ehelyett cselekvést, s ehhez a feltételeket sürgetik. Nem a választások mikéntjében, hanem a konkrét és egységes cselekvésben látják a kiutat — mondta, s hangsúlyozta, hogy nem a delegáltak százalékában, hanem a megválasztásra kerülők alkalmasságában vélik a megoldást. A pártban is az alulról építkező modellt sürgetik, amely biztosítéka a valós problémák megjelenésének.

„Ne várjunk egy ciklust sem, ha nem felel meg a vezető. Két kongresszus, illetve pártértekezlet között is lehet gyakorolni a visszahívást.”

Láczay Magdolna azt szűrte le a vitákból, hogy hiányzik a politikai kultúra, a politikai türelem, hogy az emberek akarjanak saját sorsukról megalapozott véleményt mondani. Jónak tartja e tekintetben a megyei sajtóban folyó polémiasorozatot. Ügy véli, hogy a sokszor értelmetlen pártzsargon helyett mindenki által élvezhető nyelvezettel kell a párttagsághoz fordulni. Sürgette: ne csak értelmezzük a központi anyagokat, egészítsük is ki azokat megyei elemzésekkel. Kostyánszki János szerint a vitára bocsátott anyag nem a pártmunka értékét méri, nem az összefüggésekre, hanem inkább a módszerekre összpontosít. Szerinte szükség van egy-egy feladatra szóló akcióegységre. Nagy szabadságot kell kapniuk az alapszervezetek tagságának a szervezeti rendszer kialakításához. „Ne erőltessük a vitát minden ügyben mindenkire. Azok vitassanak meg egy-egy kérdést, akik értenek is ahhoz.”

Baja Ferenc rámutatott: nem merülhetünk el az álvitákban. Elkerülhetetlen, hogy ott politizáljunk, ahol közösségek léteznek. A programok nagyon fontosak, de azoknak bázisra kell épülni(Folytatás a 3. oldalon)

SZEZONKEZDÉS A REPÜLŐGÉPES NÖVÉNYVÉDELEMBEN. A tavaszias időjárás a mezőgazdasági repülőket is „előcsalogatta” a hangárokból. Előbb az ellenőrzésekre kerül sor, ezután következik a kitelepülés a növényvédelmi munkák elvégzésére. (MTI fotó)

Ülésezett a megyei pártbizottság

XLVI. évfolyam, 59. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. március 10., péntek '•