Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-07 / 56. szám

1989. március 7. Kelet-Magyarország T Zöldborsó futószalagon Aki teheti, kertészkedjen a ki teheti, zöldségből- gyümölcsbő! önellá­tásra rendezkedik be. Indoklása ennek ké­zenfekvő, a családok mai jövedelme, a magas zöld­ség- és gyümölcsárak nemcsak ösztönzik, kény­szerítik a vállalkozó, tett- rekész embereket a ker­tészkedésre. Erre van is lehetőség. Falun rendel­kezésre áll a portához tartozó kiskert, városok környékén szép számmal akadnak hétvégi telkek, hobbikertek. A lakosság nagy része tehát megter­melheti konyhai szükség­letét. Kérdés csak az le­het, ki-ki hogyan termel­jen és miből mennyit? A zöldségtermesztés fel­tételei, talajerőpótlás, ve­tőmagvak, növényvédősze­rek, ma már lehetővé te­szik, hogy mindenféle nö­vényt biztonságosan és magas termésátlaggal ter­meljünk. Ahhoz, hogy egy ember éves zöldségszük­ségletét házikertben meg­termeljük, 50 négyzet- méter földterület elegen­dő, vagyis egy négytagú család évi zöldségellátásá­hoz 200—250 négyzetmé­terre van szükség. Ha rászánjuk magunkat a zöldségtermesztésre, ak­kor a siker érdekében gondosan és következete­sen kell munkálkodni. Meg kell tervezni például, miből mennyi magot ves­sünk. Egy négytagú csa­ládnak elegendő, ha zöld­borsóból vagy zöldbabból egy-másfél kilogramm magot vetünk. Ezt is sza­kaszosan, a fajták kínál­ta érési láncban, hogy amíg a szezon tart, min­dig friss, zsenge hüvelyes álljon a konyha rendelke­zésére. (A nagyobb terüle­tű vetés, a többlettermés — ha csak nem piacolunk — gondokat, problémákat okozhat.) Másik kritériu­ma a zöldségtermesztés­nek az a gondosság, hogy a veteményeskertet nap­fényes, szélvédett terület­re tervezzük. Hogy mi mindent ter­melhetünk a kiskertünk­ben? A borsó, a bab, a paprika, a paradicsom, az uborka, a gyökérfélék, a káposzta, a karalábé köz­ismert, szokványos, rit­kább, ha valaki görög­dinnyével, sárgadinnyé­vel, főző- és sütőtökkel, vagy más kevésbé ismert zöldségfélékkel is pró­bálkozik. A jelen írás nem rábe­szélés, csak gondolatéb­resztő akar lenni. Van, aki úgy véli, inkább meg­veszi azt az egy-két kilo­gramm borsót a piacon — mintsem a vetéssel, kapá­lással, szedéssel bajlódjon. Igen, megveszi, ha tehe­ti. De gondoljuk csak el, ha valaki 8—10 alkalom­mal borsót vesz, másik 10 alkalommal zöldbabot rak a kosarába, és kiadott 400—500 forintot, ez még talán kibírható. V iszont aki tavasztól késő őszig mindent a piacról vásárol, a sok kicsi sokra megy ala­pon, már ezresekről be­szélhetünk. Ha nem töb­bet, csak 5000 forint ér­tékei árut ad a kiskert a művelőjének, már meg­érte. Számítsuk .ehhez még hozzá a szabadban Végzett mozgást, a jó le­vegőt és a jó érzést adó sikerélményeket, akkor a haszon már felbecsülhe­tetlen. Aki tehát teheti,, kertészkedjen. S. E. Cjszerű csomagolásban kor­szerű borsófajtasort kínál a kiskerttulajdonosoknak a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat szakboltháló­zata. A nyíregyházi kutató- központ új fajtái: Vica, Ro­bi, Ave, Zeusz és Zsuzsi, ezeknek vetéséhez, termesz­téséhez szolgálunk tanáccsal. Talaj­előkészítés Déli fekvésű, szélvédett kertben kora tavasszal, amint kienged a föld fagya, meg­kezdhetjük a talaj-előkészí­tést, vetést. Kötöttebb, ne­hezen felmelegedő talajnál érdemes néhány napot várni a vetéssel, mert melegebb ta­lajban gyorsabb a csírázás és a kezdeti fejlődés, egyenlete­sebb lesz a kelés. Ha a szán­tást vagy ásást sikerült ősz­szel elvégezni, tavasszal ele­gendő a simítózás vagy ge- reblyézés és magágykészítés. Az ötfajta borsó vetéséhez 40 négyzetméter területet ké­szítsünk elő. Ha kevés a hely, 30 négyzetméter is ele­gendő, ekkor sűrűbben, vagy kisebb sortávolsággal ves­sünk. A fajták nem igénye­sek az előveteményre, még hüvelyesek után is vethetők, mivel ellenállók a tőherva- dást, tőpusztulást okozó ta­lajlakó fuzáriumgombával szemben. Tápanyagigényük közepes. A túlzott nitrogén­ellátás buja lombozatot és erős megdőlést eredményez, ezért lehetőleg ne frissen is- tállótrágyázott talajba ves­sük a borsót. Gyenge táp- anyagellátottságú talajnál vi­szont érdemes a kezdeti fej­lődést négyzetméterenként egy-két dekagramm nitrogén műtrágya kiszórásával segí­teni. Szemenként! vetés Vetés előtt 25 centiméte­res sortávolságra sorozzuk ki a területet. Legjobb a ve­tésmélység, ha 5 cm mély ba­rázdát húzunk. A borsót sze­menként vessük el, 3—4 cen­timéteres tőtávolságra. Vetés után húzzuk rá a földet a barázdára és a gereblyével tömörítsük kissé a talajt. Ha módunkban áll, végezzünk kelesztő öntözést. A madár- kár ellen célszerű gallyak­kal, vagy fóliadarabbal be­takarni a vetést. Ugyanaznap vessük el mind az 5 fajtát, de ügyel­jünk a sorrendre: Vica. Ro­bi, Ave, Zeusz, Zsuzsi. A legkorábbi fajta a Vica, a legkésőbbi a Vicánál 18 nap­pal hosszabb tenyészidejű a Zsuzsi. Ha március közepén vetünk, május végén már te­rem a Vica. Amikor leérik, szedhetjük a Robit, ezt kö­veti az Ave, majd a Zeusz és a Zsuzsi érése. Ha így te- nyészidő szerinti sorrendben vetjük el a fajtákat, gondo- zottabb, szebb lesz a kis­kert: a leérett fajtát kinyű- hetjük, a helyét rendbe te­hetjük. Mind az öt fajta szép, hosszú, piacos, könnyen fejt­hető hüvelyeket ad. A sze­mek lassan lisztesednek, édes ízűek. Nagyon jó a fajták termőképessége, fajtánként 10 —12 kg hüvelytermésre szá­míthatunk. Megtöbbszöröz­hetjük a termést, ha tám- rendszer mellé vetünk. Leg­egyszerűbb, ha szőlőkarókat kb, 3 méter távolságra leve- ■ rünk. Közéjük 3—4 szintben, 15—20 centiméteres magas­ságkülönbségekkel zsinórt húzunk. Ha lehetőség van rá, csirkehálót, vagy műanyag hálót feszítünk ki és arra futtatjuk fel a borsót. A ma­got a támrendszer két olda­lán 5—10 centiméter távol­ságra húzott barázdába, 3—4 centiméter sűrűn vessük. Így összesen 200 folyóméterre elegendő a dobozban lévő ve­tőmag. Növényvédő szer nélkül Ápolási javaslat: csak gyomtalanítsunk. Kíméljük szervezetünket és környeze­tünket. Lehetőleg ne hasz­náljunk a kiskertben nö­Február 23-án Nyíregyhá­zán, a Fegyveres Erők Műve­lődési Otthonában tartották meg a kertbarátközösségek hagyományos megyei borver­senyét. A versenyre ezúttal 49 fehér, 15 vörös és 12 gyü­mölcs borminta érkezett a kertbarátkluboktól. A me­gyei vetélkedőt megelőzték a helyi (klub) versenyek. Ezek­nek a tapasztalatai alapján is mondta Széles Csaba, a borbíráló zsűri elnöke, hogy óriási a fejlődés a kisterme­lők szőlőtermesztésében, bor­készítésében és borkezelésé­ben. Különösen a minőség válto­zott nagyot, a mai kiskerti borok illata, zamata, színe és tisztasága összehasonlítha­tatlanul jobb, mint a tíz év­vel ezelőttieké. A minőségi áttörés egyértelműen annak köszönhető, hogy a klubok­vényvédő szereket. Kelés utáni, majd — nagyfokú gyo- mosodás esetén — a tenyész- időszakban mégegyszeri ka­pálás a gyomirtáshoz elegen­dő. A kórokozókkal szemben a fajtasor mindegyik tagja jó ellenállóképességgel rendel­kezik. A család zöldborsószükség­letét bőven fedezi a zöldbor­sócsalád. A felesleget kifejt­ve mélyhűtőben jól tárolhat­juk. Legegyszerűbb módja: megmossuk, szűrőkanálon megszárítjuk, nejlonzacskóba öntjük a borsót. ban magas szintű a kerté­szeti, szakmai munka. A klubtagok fokozatosan áttér­tek a nemes szőlőfajták ter­mesztésére és kiválóan elsa­játították a termesztési tech­nológiát, a borkezelést. A borversenyen jelenlévők a továbbiakban borkezelési szaktanácsokat hallhattak. A borbírálat a zsűri részé­ről körültekintően és nagy alapossággal történt, a jelen­lévők jó hangulatban várták a végső döntést. A minőségi változásra utal, hogy ezúttal a korábbiaktól jóval több bor kapott rangos minősítést. Fehér bor kategóriában pél­dául arany fokozatú lett Varga András, Karázsi Sán­dor nyíregyházi, Heizer György nyírbátori kertbarát bora. A pálmát Tamás József vitte el (HM kertbarátklub), az ő borai közül három lett arany fokozatú. A megyei borverseny résztvevői a nyíregyházi fegyveres erők klubjában. Megyei borverseny Nyíregyházán Növényvédelmi nyílt nap Már hagyomány, hogy a megyei kertbarátszövetség, az Agroker és a Növény egész­ségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás növényvédelmi na­pot rendez. Az idei nyílt nö­vényvédelmi napot március 10-én 10 órától tartják. A program kétrészes, délelőtt az érdeklődők ellátogatnak a nyíregyházi növényegészség­ügyi állomásra (a Kótaji u. 33.), megtekinthetik a labo­ratóriumokat, megismerked­hetnek az intézmény munká­jával. Aki igényli, gondjai­nak megoldásához növény­egészségügyi szaktanácsokat kaphat. A délelőtti program házigazdája Sallai Pál. az in­tézmény igazgatója lesz. A növényvédelmi nap dél­utáni programja 14 órakor kezdődik a Hazafias Nép­front megyei székházában (Nyíregyháza, Felszabadulás u. 6.). Itt több előadás is el­hangzik az új és korszerű nö­vényvédő szerekről. Bemu­tatják nagyhatású készítmé­nyeiket a. Budapesti Vegyi­művek, az Import Strade Shering és a Ciba-Geigy képviselői. Az előadásokat konzultációk követik. A növényvédelmi nyílt na­poknak a korábbi években mindig nagy sikerük volt. Á szaktanácsadás és az előadá­sok ezúttal is hozzájárulhat­nak ahhoz, hogy a kisáruter- melő kertészkedők, növény- védelmi munkájukhoz a leg­megfelelőbb szereket hasz­nálják, a legcélravezetőbb technológiát alkalmazzák. A nyílt nap rendezvényein bár­ki részt vehet, minden ér­deklődőt szeretettel várnak. Lemosó permetezés mészkénlével A különböző károsítok le­küzdése érdekében hozzáké­szülhetünk, gyümölcsfáink rügypattanás előtti kezelésé­hez. Ehhez jól használható a méltatlanul elfelejtett nö­vényvédő szerünk, a mész- kénlé. Amennyiben zomán­cozott vagy vas üstünk van, úgy két súlyrész floristella kénpor, 1,1 súlyrész égetett mész és tíz súlyrész víz fel- használásával hozzákezdhe­tünk a mészkénlé főzéséhez. Az üstöt csak háromnegyed részéig töltsük tele, mert a mészkénlé forralás közben erősen habzik, s ha nem vi­gyázunk kifuthat az üstből! Először a mésztejet forral­juk, majd forralás közben öntjük bele a péppé kevert kénport. A keverő lapátun­kon jelöljük be a folyadék felső szintjét, mert csak így tudjuk pontosan pótolni az elpárolgott vizet, forró víz­zel. Állandó kevergetés köz­ben, a forralást lassú tűzön végezzük, 40—50 perc eltelte után, a mészkénlé már nem habzik, hanem sűrű, meggy­piros színű, sajátos szagú folyadékká válik. Az így ke­letkezett törzsoldat csak hí­gítva használható. Ha már legalább 15 C fokra lehűlt, úgy töménységét Baumé-fok­mérővel állapíthatjuk meg. Rügyfakadás előtt, téli hí- gítású permetlevet az alábbi táblázat alapján készíthe­tünk: (A táblázat második számsora száz liter permet- léhez szükséges főzet.) Baumé-fok liter 18—20 24 23—24 20 27—28 16 31—32 13 35—36 10 Nyári hígításban, rügyfa­kadás utáni permetezésekhez pedig az alábbi útmutatót követhetjük: Baumé-fok liter 18—20 2,5 23—24 2,1 27—28 1,8 31—32 1,3 35—36 1,0 Tapasztalt kertészek sze­rint a mészkénlé jó hatású a lisztharmat és a takácsatka ellen, illetve az atkák gyérí­tésére és a pajzstetvek pusz­títására. A gyümölcsfákat, rügyfakadás előtt 5—6, nyá­ron viszont 0,5—0,7 Baumé- fokos permetlével lehet ke­zelni. Sz. Cs. Környezetkímélő növényvédő szerek Mezőgazdasági szakembe­rek, növényvédelemben jár­tas agrármérnökök részvéte­lével vetítéssel egybekötött szakmai tanácskozást, mun­kaértekezletet tartottak már­cius elsején Nyíregyházán, a Korona Szálló különtermé­ben. A Hoechst Vegyiipari Konszern képviseletében Ko­pácsi János növényvédelmi szakmérnök mutatta be a jelenleg forgalomban lévő Hoechst-kemikáliákat és az új készítményeket, melyek évek óta meghatározó színt képviselnek a honi növény- védelemben. A frankfurti óriás kon­szern olyan növényvédő sze­rek kikísérletezésén, gyártá­sán munkálkodik, melyek kí­mélve környezetüket, keve­sebb hatóanyagot tartalmaz­nak, de hatásukban felül­múlják korábbi készítmé­nyeiket. Több olyan növényvédő szer használatáról esett szó a tanácskozáson, melyek segít­hetik a kis- és nagyüzemi gazdákat a kártevők elleni hatásos védekezésben. Első­ként a Finale-t enólítették, mely ,a szőlő és gyümölcsös gyomirtásához használatos' és a méhekre sem jelént ve­szélyt. A burgonya-, a nap­raforgó-, a cukorrépa- és a borsókultúrákban jo szolgá­latot tehet a Furore 9 EC gyomirtó, hasonlóan az II- loxen 28 EC-hez, mely a ga­bonafélék körében használ­ható. Nagy hangsúlyt fektetett előadásában Kopácsi János a Brestan gombaölő szerre, hiszen megyénkben megha­tározó a burgonyatermelés. A szer használatával a vege­tációs idő, valamint a táro­lás időtartama alatj: egészsé­gesen tartható a burgonya, a készítmény megvédi a nö­vény leveleit és gumóját a különféle betegségektől. Nagy- hatásfokú szer, alkal­mazásával rendkívül gazda­ságos a védekezés.' Sió esett még az Afugánról - is, mely speciális készítmény, a gabo­na- és az almafa-üsztharmat ellen véd. Kis mennyiségű felhasználás esetén is hagy hatásfokú. 1 (cs. zs.) MÁRCIUSI VETÉS, MÁJUSI TERMÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom