Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

1989. március 6. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Karódi Zsolt újságíró válaszol Egy nyíregyházi Széchenyi utcai állampolgár arra szeretne választ kapni, hogyan módo­sul (módosul-e) a telefonel­osztás elve és gyakorlata, lesznek-e a továbbiakban is kedvezményezett társadalmi rétegek (párttagok, munkás- örök), illetve: miként alakul a társadalmi ellenőrzés a tele­fonelosztások esetében? A válaszért Juszku Sándor­hoz, a távközlési üzem ve­zetőjéhez fordultam, aki el­mondta: a régi szabály 1975- ben született, e vezérigazga­tói utasítás értelmében több fontos társadalmi munkás (munkásőr, illetve bizonyos, a pártmunkát társadalmi munkában végző párttitkár) előnyt élvezett. E szabályt most dolgozzák át, az újból ez a megkülönböztetés már kimarad. Előtte közvéle­ménykutatás volt. Az elkép­zelések szerint 1989. január 1-ig kellett volna megjelen­nie az új szabályzatnak. Most még azonban nem tud­ják, mikor lesz a kezükben. Az bizonyos azonban, hogy számtalan új dolgot tartal­maz. Optimista számítások szerint Nyíregyházán 1992 végére lesz új telefonköz­pont, addig új állomást nem tudnak bekötni. Két hely jö­het számításba: a Hunyadi és a Mák utca, illetve a Pa- zonyi út—Család utca sarka. Innen mind a Jósaváros, mind az örökösföld jól elér­hető. Számítások szerint 30 ezer új telefonállomás bekö­tése . válik lehetővé így. A beruházási költségek megkö­zelíthetik majd az 500 millió —1 milliárd forint közötti összeget. Szabó Péterné nyírbátori ol­vasónk arra kíváncsi, hogy a különböző külföldi tévéállomá­sok adásait milyen hullám­hosszon lehet fogni? Mandula Tamás, a nyír­egyházi MODUL munkatársa elmondta, hogy a kérdésre röviden így lehet válaszolni: Nyírbátorban sehogy. Ugyan­is csak egyedi műholdvevő berendezésekkel lehet fogni a Sky, a Super, vagy a TV 5 adásait ott, ahol még nincs központi rendszer. Egy mű­holdas felszerelés körülbelül 250 ezer forintba kerül, de minimum IDŐ ezer. Idővel persze ezek a műszerek is olcsóbbak lesznek. Mostaná­ban már Nyíregyházán is kaphatók efféle antennák, kültéri és beltéri egységek. Egyéni tévénézők esetében jelenleg ez még elég költsé­ges. A I4-321-es telefonszámról kérdezte e^y olvasó: a Tv 5-ön délután gyerekeknek szóló színvonalas műsor van. ellen­ben ugyanakkor látható a nyír­egyházi képújság s emiatt nem fogható a francia adás. A nyíregyházi tévé dolgo­zója szerint pillanatnyilag nehéz megoldani, de jó len­ne, ha a nézők javaslatokat tennének, mikor volna ész­szerű szerintük a képújságot sugározni. Szintén Nyíregyházáról, a Kossuth út 41—43. számú OTP-S ház lakói jelezték a következő problémát: a közős képviselő a közös költségből munkaruhá­kat vett a házmesternek, majd annak a szolgálati lakásból tör­ténő kiköltözése után a lakók pénzéből felújította a lerom­lott állapotú lakást. Tehet-e ilyet? Dr. Gábor Pált, az OTP jogi osztályának munkatár­sát kérdeztem. Ö elmondta: nem látta a lakások alapító okiratait és a házmesterrel kötött munkaszerződést, ezt válaszába be kell számítani. De az 1983. III. 16-án kelt ABMH-rendelet szól a ház- felügyelők munkaviszonyá­ról. Ennek alapján kell szer­ződést kötni velük. Ebben szólni kell a felújításról is. Érvényben van a 2/1977. évi 14. számú törvényerejű ren­delet, amely a közös tulajdo­nú ingatlanok esetében ki­mondja, hogy a közös tulaj­doni hányad arányában ter­heli a lakókat a közös ré­szek felújítása. (A házmester­lakás közös tulajdon.) Az alapító okirat és a kétoldalú munkaszerződés rendelkezik ezen ügyekben. Elképzelhető, hogy a szóban forgó munka- szerződésből ez a tétel kima­radt. Amennyiben a lakók nem értenek egyet a közös képviselő cselekedetével, ak­kor joguk van összehívni a közgyűlést, s ennek kell ál­lást foglalni a kérdésben. Ha nincs eredmény, visszahív­ható a képviselő. Végső so­ron akkor bírósághoz kell fordulni. Legcélszerűbb azon­ban, ha a lakók felkeresik az OTP jogi csoportját, ahol a kérdésre pontos választ kap­hatnak. Telefonon kérdezték: a szovjet katonai lakások meg- ürülése következtében a Nyíregyházi 1. számú Általá­nos Iskola, amely tanterem- gondokkal küzd, nem kaphat­na-e helyiségeket oktatás cél­jára a közeli lakóépületben? Dr. Baja Ferenc, a városi tanács elnökhelyettese sze­rint a kérés már megérke­zett a tanács művelődési osz­tályára. Ellenben még a ta­nács'sem ismeri pillanatnyi­lag a szovjet laktanya sor­sát. Amennyiben rövidesen kiderül, ki rendelkezik végül is a megüresedett épületek­kel, azonnal megvizsgálják a kérdést és értesítik az érde­kelteket. Saját fejleszté­sű elektronikus feszültségsza­bályzókkal lát­ják el gépko­csijaikat a nyíregyházi Volánnál. Ké­pünkön Ben- kei László mű-- szerész elekt­ronikus fe­szültségsza­bályozót állít be. Háttérben Rippel Gyula villogóauto­matát a tesz­telő készüléken ellenőrzi. (S. A.) Visszaadni az önbizalmat Hyíresászáríban A legnagyobb baj, hogy ide jutott a tsz A megye egyik legkisebb termelőszövetkezete találha­tó Nyírcsászáriban. Ez önmagában se nem előny, se nem hátrány. Az 1200 hektár szántóhoz és száztíz dolgozó taghoz képest azonban mindenképpen „tekintélyesnek” számít hétmillió forint veszteség és a több mint tizenhá­rommilliós adósság. A gazdaság méreteit azért látta szükségesnek ismertetni Antal József növénytermesz­tési vezető, mert lekicsinyel­tem a milliókat, mondván: a többszöröséből sem csinálnak nagy gondot másutt. Könnyen belátható viszont, hogy ilyen hiány egy akkora tsz-nek majdnem a végét je­lenti. Olyannyira, hogy a múlt esztendőben fel is me­rült a felszámolás, és a mai napig nem oszlottak el a fel­hők. elenleg válságstáb viszi az ügyeket. A régi vezetők közül senki nincs hivatalban. A főkönyvelő nyugdíjba ment. az utolsó mérlegét a Teszöv revizori csoportja vizsgálja. Maczkó György ké­résére történik így, aki Nyír- gyulajban tsz-elnök. itt is ugyanaz a tiszte, tehát kettős elnökséget vállalt. Antal Jó­zsef a nyírbátori tsz-ből jött át. Ott nagyobb területen gazdálkodott, de az csak egy „önálló elszámolású egység­nek” minősült a tízezer hek­táros nagyüzemben. A szövetkezet megrövidült — Meglehetősen kaotikus állapotot találtunk itt — em­lékezik a fiatal szakember az első hetekre. — Nem akarom bántani az előző vezetést, de enyhén szólva érthetetlen né­hány döntésük, így nagyon is világos, miért csúszott le ennyire a tsz. Megmagyarázhatatlanul ala­csony önköltséget számoltak el például a bérbe adott al­ma ápolásánál. A tagnak ugyan több lett a pénze, a tsz azonban megrövidült. A tagság, mármint a kétkezinek minősülő nyolcvan-kilencven ember, szóvá tette: az „iro­daházban” túlzás a nyolc-tíz adminisztrátor. Jövedelme­zőnek — minimális mérték­ben — csak a juhászat és a 35 főt foglalkoztató varroda minősült. Ez utóbbinak azon­ban nem ad állandó munkát a Debreceni Ruhagyár. A szakmai oldalt ecsetelve sem hangzottak el dicsérő szavak a növénytermesztési vezető szájából. Sok növénnyel fog­lalkoztak — ráfizetéssel. — Mindenekelőtt valós szintre emeltük az almások művelésének költségét — so­rol néhányat az eddig tett intézkedésekből Antal Jó­zsef. — így is akadt rá vál­lalkozó. Amit lehet, kiadunk vállalkozásba, mert meg akarjuk kímélni magunkat a behatárolt bérgazdálkodás bonyodalmaitól és költségei­től. Még szántóföldet is ki­adunk. Amin pedig nem tű­nik jövedelmezőnek a gaz­dálkodás. ugaron hagyjuk. A juhászok nekifogtak Ilyen módon „önállósod­tak” a juhászok, szám szerint öten. Hoszpodár Miklós főju­hász beszél az új helyzetről. Mi következik ? Vidéki ismerősöm fogott meg a minap az utcán. Sa­ját és sok már ember gond­ját adta elő. Azt tette szó­vá, hogy a nyíregyházi he­lyi buszjáratokon nincsen kifüggesztve egy olyan táb­la, melyről kiderülne, ho­gyan követik egymást a megállók. Sokan, akik rit­kán járnak erre, sok idős, aki csak esetenként ül a jártokra, tanácstalan. A buszvezető ugyanis vagy be­mondja mi következik, vagy nem. Ez utóbbi a gyako­ribb. A javaslatban van va­lami. Nézzük akár a buda­pesti metrót, a többi közle­kedési eszközt: ilyen tábla van. Ügy vélem, érdemes lenne itt is elhelyezni ilye­neket. Hg. már futotta a szakaszhatárok jelzésére, a 'üzurkapiszkák büntetés mértékének köz­lésére, ha van hely olcsó áruk boltja reklámnak, ta­lán ez is elférne a buszo­kon. A csúzli A Jósában divatba jött a csúzli. Érthető, ez egy bizo­nyos életkorban lévők örök játéka. De egy lakótelepen nem olyan egyszerű a do­log. Nincsen kavics. Ha a találékony legényke mégis lel, akkor jön a gond: nin­csen célpont. Azaz van. Autó, kandelláber, ablak, netán messzebb sétáló gye­rek. Így aztán megszületik a konfliktus. A magam ré­széről nem tudok haragud­ni a csúzlisokra, hiszen csak játszani akarnak. És mégis egyetértek azokkal, akik fenyegetik őket. A helyzet feloldhatatlan. Vagy mégse? Igaz, ehhez menni kellene pár percet a le­génykének, hogy „vadász- területet" találjon: De így- már nem az igazi. Élmúlik tehát a csúzli varázsa. És bekövetkezik a leszerelés. A ■ lakótelepi t csúzli végképp eltűnik az arzenálból. Fuldoklás Az elmúlt napos napok egyikén kiültem a Sóstói út egyik lócájára. Levegőz­ni, nézelődni. Az úton jöt- tek-mentek az autók, s igen hamar kaparni kezdte tor­kom a füst, a gáz. Néztem, mint jönnek egymás után a méregokádó járművek, saját füstjükbe burkolózva. Még jó, hogy most volt a fokozott közúti ellenőrzés — morfondíroztam magamban. Nyilván ezek a kocsik már átmentek a szűrőn. Uram ég, mi lenne, ha a többi is erre menne’ Aztán fuldo­kolni kezdtem, Először azt hittem; hogy a kipufogógáz­tól; Majd rájöttem, a neve­téstől. Az jutott. eszembe ugyanis: mi lénríe, ha nem ellenőriznének? • B. L. — Nem tudjuk pontosan, mit jelent majd. hogy „tisz­teletbeli tagok” lettünk. Any- nyi biztos, hogy legalább két­szeresét szeretnénk keresni a réginek. Lehet, hogy 150 ezer forintra sokan azt mondanák: mit akarunk még? De ezt 365 napra kell elosztani, és napi 14 órára. Antal József egészíti ki sza­vait: — Az új helyzetükben szer­zett jövedelmük kistermelés­ből származónak minősül, így félmillióig adómentes. Szeretnénk, ha nem csak ők, de például a traktorosok is a maguk gazdái lennének. A bér drága, mert sok járulék sújtja. A főjuhász folytatja: — Az- elletésen túl va­gyunk, egy anyára 1,2 bárány jut átlagban, ami nem ke­vés. De azért még 50k a bi­zonytalanság. Az esztendő is lehet aszályos; kisülhetnek a legelők, rossz lehet a takar­mány ... Sok mindentől függ. Az a legnagyobb baj, hogy ide jutott a tsz. Az nem volt gazdálkodás, amit a régi ve­zetés művelt. A háztáji nagy kötődés Maczkó György sem igen lát még mindent tisztán Nyírcsászáriban, „fele ki­rályságában”. — A revízió mindenkép­pen szükséges, már csak azért is, mert annak alapján történhet a munkakörök át­adás-átvétele. Addig sem le­hetünk tétlenek. Vissza sze­retnénk adni a tagság önbi­zalmát, nyugalmát a jövőt illetően. Nagyon sokat aka­runk alapozni a háztájira, mert abban lehet a legerő­sebb kötődést megtalálni, és a legnagyobb jövedelemhez juttatni a tagokat. A dohányszerződésekre már megmutatkozott a nagy ér­deklődés. Harminc hektárt kínáltak, hetvenre vállalkoz­tak volna. Első a tag a szer­ződésnél — mondták ki az elvet, ami régebben nem volt éppen kőbe vésve. Lesz fű­részüzem, az országút közelé­ben éjjel-nappal nyitva tartó benzinkút, és még számos más, ami egyelőre csak el­képzelés. Ha mind bejön, ak­kor nulla, esetleg plusz egy­millió lesz at év végi mér­leg. Egyelőre azopban. a me­gyei tanács gyors pénzügyi segítségére várnak, mert na­pi- kiadásokra is, alig van > pénz. Utána pedig szanálás, 1 annak rendje -és módjá sze- ’ rint. - ' • ' ....... , . ,, É. S. Újságolja ismerősöm, hogy szülővárosom főut­cáján cserkészruhában jár-kel az az ember, aki ugyanott ötvenhatban le­verte a csillagot. Leülte, amit utána ráróttak, az­tán pedig bő három évti­zedig „lehetett résen", az egyenruhát azonban eddig nem volt módja elővenni. Fővárosi — ugyancsak agg korban levő társai — alakuló ülésükön gyerme­teg módon összekülön­böztek. Itthoni emberünk­nek — lévén egyedül — egyelőre nincs kivel né­zeteltérésbe keveredni. Nem így a többi, száznál többre rugó számú egye­sület, párt stb. Szélső­jobbtól szélsőbalig, a ke­reszttől a csillagig nem csak egymással nem tár­gyalnak veszekedés nélkül ezek a csoportok, de a tagok és vezetők is tinód­nak. Nemzeti karakterünk rejlik ebben a széthúzás­ban? Már nem is lehet fi­gyelemmel kísérni életü­ket a naprakészség igé­nyével. Valamiben hason­lítanak az évtized első felének gmk-ira. Tenniva­lóik nagy részét a hivata­los politika kellene, hogy elvégezze, de az képtelen rá. így él meg a nagyvál­lalatban is a gmk. Aztán pedig: ismerősök, jóbará­tok állnak össze, kapnak össze. Szövetkezni pedig eszükben sincs. Forradalmunk hétköz­napi kavalkádjában egyre több az ismétlődés, a ki­fáradás. Nyugaton meg­mosolyogják, keleten ag­gódnak miatta. Itthon pe­dig némelyeken már a fá­sultság jelei mutatkoz­nak. Pesten elmaradt a Jurta Színház tüntetése, mert az igazgató elment a családjával kirándulni. Erről eszembe jut egy li­banoni tudósítás, amely­ben arról volt szó, hogy Bejrútban szüneteltek a harcok, ha a tévében jó film ment. Minden esé­lyünk megvan rá, hogy nálunk idáig nem fajul a helyzet — mármint a fegyverek szaváig — hal­lom a 168 órában, mert egyik szélsőségnek sincs nemzetközi hátszele. No, de a centrumban? Ott meddig tart még az osztódás, mikor kezdődik meg az erők csoportosu­lása? Fejti György kivel tegeződik és kivel nem — ez a szín a pártközi tár­gyalásokban, az előreha­ladásról azonban nem ér­kezik hír. Sértődött öre­gek, karrierista ifjoncok — hogyan tárgyaljunk ve­lük, szólja le egyik társa­ság a másikat. Melyik me­lyiket? Az ördög se ké­pes megjegyezni. Isten, haza, család ... Szocializ­mus, internacionalizmus... Visszhangoznak a jelsza­vak. Árkus József szem­besíti egymással Berecz Jánost és Berécz Jánost, ötvenhatot és ötvenhatot. Balról jobbra és jobbról balra röpködnek a na­gyobb és nagyobb sértések. Alig van ideje az ál­lampolgárnak, hogy egy hétvége két napján elgon­dolkozzon: így volt ez a történelmi időkben is? Bi­zonytalanul mormogja magában: honnan van ezeknek a százféleképpen szónokló forradalmárok­nak bátorságuk ahhoz, hogy egy napon emleges­sék saját külön Márciu­sukat azzal a bizonyos „negyvennyolcassal", amelyben egy volt a nem­zet és ugyanazt akarta. Vajon itt vannak-e most közöttünk az igazi és mél­tó örökösök? Ha igen, honnan tudjuk meg, me­lyik az a piros-fehér-zöld, amelyiket az ö kezük len­get? ;■/ - i 1 ' ' ' Esik Sándor SZERKESZTŐI OOOOOOOO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom