Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. március 1. Tartósítóüzemet épített a tangazdaság Felsiaktatási reformelképzelések Ülést tartott a Politikai Bizottság (Folytatás az 1. oldalról) hátrányos helyzetűként ke­rül szóba kormánykörökben. Annál is inkább örvendetes az aszeptikus feldolgozó és a hozzá kapcsolódó vertikum ‘kiépülése, mivel az ökológiai viszonyok szükségessé teszik errefelé a minél magasabb fokú termékfeldolgozást. Szabolcs-Szaitmárbain, de kü­lönösen Szatmár vidékén ke­vés az ipar és ami van az sem eléggé korszerű. A né­pesség viszont az átlagosnál nagyobb és mindenki szeret­ne becsületes munkája után jó keresethez jutni. A mező­gazdasági kormányzat szá­mára nem közömbös, miként alakulnak az itteni ügyek. Ezért folytatja a MÉM azt a támogatási programot, amely eddig is jelentős segítséget Mérlegen 1988 Osztalék Ibrányban Egy fillér nélkül kezdte a tavalyi évet az Ibrányi Vas­ipari és Szolgáltató Kisszö­vetkezet, amely alig tudta átvészelni az Í987-es vesz­teséget, értékelte korábbi tevékenységüket a hét végén tartott közgyűlésén Fignár Ottó elnök. A tanácskozáson részt vett Berecz János, a KB titkára, országgyűlési kép­viselő. Mivel a szövetkezet hitel- kérelmeit elutasították, ma­guknak kellett megoldani a pénzügyi fedezetet. Hogy mennyire sikerrel, azt az is jelzi, hogy 2,8 milliós ered­ményt könyvelhettek el 1988-ban, ebből részjegy utáni osztalékként 300 ez­ret fizettek ki. Az ibrá- nviak gyümölcsöző kapcso­latot alakítottak ki a Ke- mévvel és az Építekkel, akikkel közösen megnyitot­ták a Házépítők boltját. Ezenkívül három létesít­ményt adtak át határidőre és jó minőségben. Az idei feladatokról szólva az el­nök a tulajdonosi szemlélet kialakítását és a vállalkozói szemlélet javítását emelte ki. Vagyonjegy Dombrádon A dombrádi Petőfi Tsz tag­sága szorgos, olykor áldoza­tos munkája és előrelátó ve­zetése eredményeként az egyesülés óta immár a tizen­negyedik esztendejét zárja eredménnyel. Erről adott szá­mot a tagságnak a napok­ban zárszámadó közgyűlé­sen Farkas Tibor tsz-elnök. Egyebek között elmondta: az 1988-as esztendőt több, mint 12 millió nyereséggel zárta a termelőszövetkezet. Várakozáson felül sike­rült a téli alma termesztése, a tervezett 258 vagon helyett csaknem 300 vagonnyit szü­reteltek, s ha az érdekeltségi rendszer még ösztönzőbb, akkor még nagyobb jövedel­met érnek el. Jelentős bevételt biztosí­tó ágazat a dombrádi Pető­fi Tsz-ben az állattenyésztés. A tervezett 1 millió 860 ezer liter helyett 2 millió 49 ezer liter tejet értékesítettek, a tehenkénti átlag 4065 liter volt. A beszámolóban és a vi­tában egyaránt elhangzott: a sikerek tovább növelhe­tők, ha hatékonyabban dolgoznak. Tervezik továbbá vagyonjegy bevezetését is, amellyel a tulajdonosi érde­keltséget kívánnak érvénye­síteni. nyújtott. Az MSZMP közel­múlt napokban nyilvános­ságra hozott agrárpolitikai tézisei is kiemelt helyen tesz­nek említést a 'kedvezőtlen adottságú térségek sorséról. A magas színvonalú fejlesz­tési munkát magas támoga­tás fogja kísérni. Szabolcs-Szatmár megye és a szomszédos Szovjetunió kapcsolatairól is szólt Ván- csa Jenő. Elmondta, hogy a közeli hónapokban több in­tézkedést szándékoznak hoz­ni ezen a téren az előrelépés érdekében. Kívánatos lenne különleges gazdasági övezetet létrehozni, mivel a Szovjet­unió, de különösen a szom­szédos tagköztársaság, Ukraj­na élelmiszer-ellátása igen jó üzletet jelent. Mindemellett sürgető a nyugati kapcsola­tok fejlesztése is annak érde­kében, hogy minél több, a mátészalkaihoz hasonló ver­tikum alakuljon ki. Működ­jenek együtt a magánterme­lők ezrei, valamint a nagy­üzemi gazdaságok az ilyen élelmi szerkam'bmáto'k alap­anyag-ellátásában. A Számos- menti Állami Tangazdaság ezeknek a törekvéseknek már eddig is eleget tett, és jó példával jár élen. Az ünnepség befejeztével kitüntetéseket adtak át az üzem építésében és szerelé­sében élen járó dolgozóknak, majd megtekintették a kísér­leti almafeldolgozást. (ésik) Heves kirohanást intézett Magyarország ellen és idilli képet festett a romániai állapotokról kedden, Romá­nia küldötte az ENSZ embe­ri jogok bizottságának genfi ülésén. Horn Gyula, külügyminisz­ter iumi államtitkár hétfői felszólalására válaszolva, Gheorghe Dolgu nagykövet „irredenta célok követésé­vel” vádolta Magyaror- országot, amely — szerinte — a Habsburg birodalom idejére visszanyúló, régi po­litikát követve „viszályt igyekszik szítani a népek között” és megpróbálja elte­relni a magyar nép figyel­mét a súlyos és bonyolult belső problémákról. „A romániai valóság eltorzítása, rágalmak és valótlanságok terjesztése helyett, Magyar- ország küldöttének inkább a magyarországi román ki­sebbség megsemmisítésére irányuló politikával, a ma­gyar reakciós körök román- ellenes cselekedeteivel kel­lett volna foglalkoznia” — jelentette ki a nagykövet. (Folytatás az 1. oldalról) állománya felelősségteljes, eredményes munkát végez. A Politikai Bizottság hazánk államhatárának megbízható őrizetét, a határforgalom gyors, kultúrált és bizton­ságos ellenőrzését a jövőben ás kiemelt fontosságúnak tartja. Kezdeményezi, hogy a kormány tekintse át a ha­tárőrség munkájának kor­szerűsítésével, a változó po­litikai, társadalmi feltéte­lekhez igazodó, határőrizet kialakításával összefüggő feladatokat. A Politikai Bizottság meg­hallgatta és jóváhagyta Grósz Károly tájékoztatásét a február 15-ei prágai mun- kalátogatásáról. Megállapí­totta, hogy az MSZMP főtit­kárának Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkárával folytatott megbeszélése hozzájárult a pártjaink közötti bizalom erősítéséhez, egymás helyze­tének pontosabb megismeré­séhez. Eredményesen segítet­te elő a politikai és a gazda­sági együttműködés új lehe­tőségeinek feltárását. A testület ugyancsak jóvá­hagyólag tudomásul vette az MSZMP főtitkárának tájé­koztatását Sztipe Suvarral, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége el­nökével február 27-én tartott határ menti baráti munkata­lálkozóról. A tárgyalás meg­mutatta, hogy az MSZMP és a JKSZ következetesen foly­Ezzal szemben Romániá­ban a gazdasági és a politi­kai irányítás „mélységesen demokratikus alapokon nyug­szik” és az állampolgárok teljesen egyenlő jogokat él­veznek, nemzetisége miatt senkit sem különböztetnek meg hátrányosan — mon­datta Gheorghe Dolgu, majd azt bizonygatta, hogy or­szága kész a párbeszédre és az együttműködésre min­den jóhiszemű partnerrel, de „mint eddig, ezután sem tűr el belügyeibe való beavat­kozást senkitől”. Az AFP francia hírügynök­ség szerint, az emberi jogi bizottságban az a benyo­más alakult ki, hogy Romá­nia mindinkább elszigetelő­dik a nemzetközi fórumon. Bár a Szovjetunió még nem foglalt állást két szövetsé­gesének példa nélkül álló nyilvános vitájában — írta az AFP —, hírek terjedtek el arról, hogy Bulgária is csat­lakozni kíván a svéd kezde­ményezéshez, amely külön- megbízott kinevezését szor­galmazza a romániai jogsér­tések kivizsgálására. egymás tapasztalatai iránt. A Politikai Bizottság meg­elégedéssel szólt arról, hogy mindkét tesvérpért vezetői­vel konstruktív szellembein vitattuk meg az országaink­ban élő nemzetiségiek hely­zetét. Készséget tapasztal­tunk a korszerű nemzetiségi politika továbbfejlesztésére, a Csehszlovákiában és Ju­goszláviában élő magyarok nemzetségi arculata megőrzé­sének és kulturális fejlődésé­nek elősegítésére. A Politikai Bizottság — egyebek között — hatásköré­be tartozó személyi 'kérdé­sekben döntött, illetve fog­lalt állást. A Politikai Bizottság késő estig elhúzódó ülése közben találkozott az újságírókkal Kimmel Emil, a párt helyet­tes szóvivője és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárá­nak külpolitikai tanácsadó­ja, hogy tájékoztatást adja­nak a tanácskozás napirend­jén szereplő témákról, az ott született döntésekről, javas­latokról. Kimmel Emil a Politikai Bizottság előtt szereplő napi­rendekről tájékoztatva töb­bek között elmondta: Sza­badság, igazságosság, szoli­daritás címen lát napvilágot a rövid távú akcióterv, amely kifejezi a párt felfogását a nemzet sorsát érintő kérdé­sekről, szándékát a tenniva­lókról. Mint a testület ülésén is kifejezésre juttatták: nem ideologikus programra van szükség, hanem egy mának szóló akcióprogramra, amely nyíltan szembenéz a múlttal, vállalja a jelent, s kézzel fogható közelségbe hozza egy demokratikus szocializmus megteremtésének lehetősé­gét, egyúttal hitelesen bizo­nyítja, hogy ez a párt min­den megegyezésre kész és képes, s egy, az egész nem­zethez szóló programot fo­galmaz meg, tesz javaslat­ként a Központi Bizottság asztalára, amely a végrehaj­tás és a végrehajthatóság igényével is számol. Az ak­cióterv a következő kong­resszusig terjedő időszak po­litikai vezérfonalát alakítja ki, egyes elemei azonban túlmutatnak azon. Tartalmi kérdéseire rátérve kifejtette: a párt vállalja a magyar progressziót, azonosságot vál­lal a reformeszmékkel, ugyanakkor a munkásmoz­galom két meghatározó irányzatát, a szocialista de­mokráciát és a reformkom­munista mozgalom szellemi­ségét is felvállalja. Javaslat­ként hangzott el az ülésen, hogy az MSZMP vallja ma­gáénak az életszínvonal- csökkenés megállításának konkrét programját. Szüksé­ges a rend és a reform vi­szonyának tisztázása is a terv részeként. Ki kell mun­kálni az oktatás programját, ezen belül a tehetséggondo­zás kézzel fogható, konkrét megoldásait is. Mindezekről a Központi Bizottság jövő heti ülésén a nyilvánosság előtt tárgyal majd. A Politikai Bizottság már­cius 15-e megünneplésével kapcsolatban javaslatot ter­jeszt a Központi Bizottság soron következő ülése elé. Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget ér­ző társadalmi erők összefo­gását, a nemzeti együvé tar­tozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe — jelen­tette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a pirosbetűs ünnep- és munkaszüneti nap mindannyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfogal­mazni saját felhívását, s csatlakozni — a KB-ülést követően — a Hazafias Nép­front február 18-i kiáltvá­nyához. Személyi javaslatok is sze­repeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabad­ság főszerkesztő-helyettesi beosztásával bízták meg Kar­cagi Lászlót — a lap korábbi munkatársát, majd rovatve­zetőjét —, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi fő­szerkesztő-helyettest. aki egy újonnan induló lap főszer­kesztője lesz. (Folytatás az 1. oldalról) Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, il­letve saját erőforrásaik alap­ján — idén átlagosan 10 szá­zalékkal emelhetik a felvehe­tők számát. Megszüntették a korábban pontosan meghatá­rozott felvételi keretszámo­kat, helyette az intézmények rugalmasan kezelhető irány­számokkal dolgozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy már ez évtől az egyetem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intézmény felvételi pont­határát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a felvételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a felsőoktatási reform- elképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jövőben több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe be­vonni, átalakítva egyszer­smind a felvételi mai szisz­témáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egysége­sebb és színvonalasabb kö­zépiskolai érettségi „belépő­ként” szolgálhasson a felső- oktatásba, összekapcsolva ezt a tanulmányok első éveiben érvényesülő szelekcióval, „be­válási időszakkal”. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a felsőoktatásban eltöltött időszakot — a résztanulmá­nyok érvényes vizsgái alap­ján — a munkába álláskor a hallgatóknak valamilyen for­mában elismerjék. A minisz­Az egyszerűsített határát­lépésre jogosultak március 1- jétől, szerdától bármely nap­szakban gyalog, gépjárművel és vonattal is átléphetik a magyar-szovjet határt — a nemzetközi forgalom számá­ra is megnyitott — Záhony­nál, illetve Csapnál. Csak a 'küshatárszéli forgalom szá­mára négy új átkelőhelyet is megnyitnak március 1-jén: Lánya—Zvonkovoje, Barabás —Koszimi, Beregsurány—Lu- zsámfca és Tiszabecs—Tisza- luna között E határátkelők naponta 8 és 16 óra között tartanak nyitva. A magyar és a szovjet kor­mány 1985-ben kötött egyez­ményt a két ország határte­rületén élő lakosok egysze­ter hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban nem a vég­zettek számát kellene növel­ni, hanem a részképzésbe be­kapcsolódókét. A pályamódo­sítások várható gyakorisága miatt lehetőséget szükséges adni arra, hogy a hallgatók a későbbiekben valamilyen for­mában ismét folytathassák tanulmányaikat. Elsősorban ilyen felfogás­ban tartotta járható útnak Czibere Tibor az úgynevezett nyitott tagozati formát, amely a távoktatás és az önképzés módszereit is felhasználva kí­ván bizonyos területeken új 'felsőoktatási képzési sziszté­mát megvalósítani. A „nyi­tott egyetem” olyan, immár hazánkban is kezdeménye­zett gyakorlata, amely ön­költséges áron, felvételi nél­kül teszi lehetővé az egyete­mi képzést, véleménye szerint nem hirdethető meg széles körű oktatási programként. Hazánkban ugyanis társadal­mi feszültségekhez vezethet, hiszen csak egy szűk réteg tudná megfizetni, s nincs meg hozzá a megfelelő táv­oktatási-technikai háttér sem. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a sajtótájékoztatón elhangzott: a jövőben válto­zik a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos előfelvételi rend­szer. Eszerint — átmeneti há­rom év után — a férfihall­gatóknak a tanulmányok vé­gén kell letölteniük majd katonai szolgálatukat, amely csak 12 hónap lesz. rűsített határátlépéséről. Az egyeztető tárgyalások ered­ményeként március 1-jétől a Szabolcs-Szatmár megyei ál­landó lakosoknak — kérel­mükre — a rendőrhatóság öt évig érvényes határátlépési engedélyt állít ki, amely to­vábbi öt esztendőre meghosz- szabbítbató. Ennek birtoká­ban a szabolcsiak meghívó- levél nélkül, évente többször is kiutazhatnak a Kárpáton- túli terület niagyszőlősi, ung­vári, munkácsi és beregszá­szi járásaiba, és ott alkal­manként 7 napig tartózkod­hatnak. A szovjet állampol­gárok ugyanilyen feltétekek­kel utazhatnak Szabolcs- Szatmár megyébe. (Kommen­tárunk a 3. oldalon) tatja a megkezdett reformo­kat, kölcsönös az érdeklődés Nyilatkozatok a televízió jelképes lefoglalásáról Változatlanul élni akar­nák „törvény adta joguk­kal” azok a független szer­vezetek és csoportok, ame­lyek március 15-én a Sza­badság térre kívánnak vo­nulni, hogy „jelképesen le­foglalják” a Magyar Tele­víziót — tűnik ki abból az újabb nyilatkozatból, ame­lyet 21 független szervezet képviselői juttattak el a Magyar Távirati Irodához. Mint írják: semmiféle erő­szakra nem szólítanak fel, a Magyar Televízió épüle­tébe nem kívánnak beha­tolni, az intézmény mun­káját nem akarják zavar­ni. Elvárják viszont, hogy a televízióban ezen a napon hangozzék el a független demokratikus szervezetek „Mit kíván a magyar nem­zet?” című 12 pontja. Szándékukkal vitatkozik egy — ugyancsak hírügy­nökségi továbbításra bí­zott — másik nyilatkozat, amelyben a Hazafias Nép­front több budapesti, kör­zeti bizottsága tiltakozik az ellen, hogy a független demokratikus szervezetek képviselői a társadalom ne­vében kívánják lefoglal­ni a Magyar Televíziót. Rá­mutatnak: a társadalom megkérdezése nélkül, a tár­sadalom nevében még jel­képesen sem foglalhatják le az MTV-t. Felhívásukat is csak saját nevükben ad­hatják ki. (MTI) Román kirohanás hazánk ellen Genfben LAS VEGAS: Jennifer Kline, a mrs. Amerika cím birtokosa az amerikai Pam Nail, az 1988-as mrs. Világszépe és a mrs. Szovjetunió címet elnyert moszkvai Irina Szuvorova február 28-án, két héttel a mrs. Világszépe idei választá­sa előtt. Egyetemi képzés I felvételi nélkül? | Bővül a magyar—szovjet határ menti forgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom