Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
1989. március 29. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Falugyűlés A demokratizálódó közéletünk helyi fórumainak, a falugyűléseknek ma még fontosabb szerepe van, mint régebben. A települést érdeklő minden kérdés napirendre kerül, felmerülnek reális és irreális igények. Vannak visszaköszönő, úgynevezett „hálás témák”: út, víz, ellátás és manapság a TEHO — ezekről szinte mindenhol hallhatunk. Sokszor felvetett problémák, melyekre az „önállósuló” tanácsi vezetés rendszerint nem tud megoldást ígérni. A hozzászólások között akad mindenféle, a félve kipréselt „óhajoktól”, a semmitmondó dörgedele- mig egészen, s hogy mi ragadtatja tapsra a jelenlévőket, az a hangulattól, vagy a mondanivalótól függ. Sokszor nem a logika győz. Például az egyik településünkön évek óta gyógyszertár hiányát reklamálták, most mikor félig megépült, megkérdőjelezik — ugyanazok az emberek — a szükségességét. Vagy a szolgálati lakás építését róják fel a tanács vezetésének — holott ma már nem jön orvos, védőnő — a falu számára „fontos” ember, csak ha kulturált körülményeket teremtenek számára. Egy másik szomorú jelenségre is felfigyeltek olvasóink: egyesek számára ez a fórum „harcteret” jelent egyéni érdekeik elővezetésére. Talán megbocsátható is lenne, ha nem. másokat névszerint kihozva, az egész közösség előtt megszégyenítve mondhatnák el tévedhetetlennek hitt expozéjukat. Ez már elgondolkodtató! Két községből is érkezett ilyen jellegű panasz. Egyik kisközségünkben az elöljáróság tagja jólinformáltságát fitogtatva, hatáskörét túllépve az egyik elutasított segélykérőnek itt adott magyarázatot, s nyomatékül még a nyugdíja összegét is ismertette. Ezután mellesleg megemlítette, hogy X. Y. levelet írt a felsőbb szervekhez, melyből idézett is. Vagy a másik faluban a meghívott magas rangú vendég példaként egy rendőrségi ügyet hozott fel. Ez azért is sérelmes a levélírónknak, mert már egy héttel előtte hallotta, hogy a falugyűlésen ki akarják pel- lengérezni?! Mi történt? A köz érdekében összehívott, a közt szolgáló és építő fórumot ők „személyeskedésre” használták fel. A falu lakóinak jogát megsértve, ellentéteket szította, félelmet és gyanakvást hintettek el. — Mert visszaéltek a rendelkezésükre álló információval. Egy vezetőnek, vagy választott testület képviselőinek óvakodni kell attól, hogy az indulatok fogalmazódjanak meg megnyilvánulásaikban, még akkor is, ha ezek esetleg jogosak. . • • Dankó Mihály GYEREKEK SORÉRT Felháborodva láttam március 22-én a délelőtti órákban a nyíregyházi 52. sz. ABC-ben, amikor egy szülő vaigy nagyszülő hatéves kis unokáját küldte le hat üveg sörért. A kislány karja majd leszakadt, amíg sorba állva eljutott a pénztárhoz. Én nyújtottam segítséget annak a csöppségnek, akinek óvodában lenne ilyenkor a helye. A pénztárosnő számára sajnos megszokott látvány ez, sőt gyakran tapasztalja, hogy némely szülő késő este küldi el kisgyermekét szeszesitalért. Ezekért a gyerekekért valaki felelős! Szilágyi Ferenc Nyíregyháza, Családsegítő Központ AZ UTASOKÉRT Utastársaim nevében is szeretnék köszönetét mondani a BU 44—72 rendszámú 12-es autóbusz fiatal vezetőjének, aki tapasztalatom szerint már több esetben megvárta a szaladó utast, de türelemmel várja az idősebb embereket is, ahogy fel- szállnak a járműre. Manapság sokat hallunk a tömeg- közlekedés „viszontagságairól” — íme lehet jó példával is szolgálni. Nagy Andrásné Nyíregyháza BŰNÖZÉS ÉS KÖZBIZTONSÁG A közelmúltban tartották a falugyűlést községünkben Nyírmadán. Többek között beszámoló hangzott el — amit sok hozzászólás követett — a közbiztonság jelenlegi helyzetéről. A lakosság segítségét kérték a bűnözők kézre kerítésében, valamint még egy körzeti rendőr és önkéntes rendőrök beállítását. Ezeket én is helyeslem de a megoldást nemcsak ebben látom. El kell gondolkodni azon, hogy a jelenlegi helyzetben a BTK pontjai, valamint a büntetésvégrehajtási intézetek visszatartják-e a bűnözőket tettük elkövetésétől. A szaporodó betörés, lopás, rablás, gyilkosság mellé újabban terrorcselekmények is előfordulnak. Metrórobbantás, a villamoson intézkedő rendőrt meggyilkolják, az iskolás^ gyerekek katonai töltényeket cserélgetnek egymás között és sorolhatnám még a hasonló eseteket. Mostanában a reformok korát éljük. El kellene gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne megújítani, megreformálni a BTK-t, hogy visszatartson a bűnözéstől. Sajnos nő a fiatalkorú többszörös bűnelkövetők száma is, ha ez így megy tovább, akkor nemcsak infarktusban, az alkoholizmusban, hanem a bűnözésben is „dobogós,, helyezést érünk el világviszonylatban. Kalmár Károly Nyírmada, Hunyadi u. 2. sz. KI TUD RÓLA? Már régebben itt szolgálta az arrajárókat, de elsősorban a ház lakóinak pihenőhelye volt az a kerti pad, amely Nyíregyháza Vasvári Pál u. 27. sz. ház bejárata előtt ismeretlen körülmények között március 21-én délután eltűnt. Kedvenc helye volt ez a gyerekeknek, de ide ültek ki a kismamák, az idős emberek beszélgetni, napfür- dőzni. Elvitték, ellopták, senki sem tud róla semmit? Nekünk hiányzik. Kőhalmi Péter Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 27. PAD AZ IDŐSEKNEK Idős nyugdíjas ember vagyok. Egészségi állapotom miatt gyakran kell Nyíregyházára utazni vonattal. Sajnos a MÁV-állomás emeleti várótermét nem tudom igénybe venni, mert nehezen megyek fel a lépcsőn. Több társam nevében szeretném kérni, hogy helyezzenek el ülőalkalmatosságot a földszinti várócsarnokban pgy mint régen. Pázmán András Pátroha, Kossuth u (A MÁV Debreceni Igazgatósága Üzemviteli Osztályának vezetője a következő intézkedésről számolt be: Az állomás utascsarnokában az idős és beteg utasok részére két ülőpadot helyeztek el. Azért csak ennyit, mert a csarnok kialakítása alapján: közlekedési utakhoz, az utaskiszolgáló részlegek működtetéséhez is hely kell.) VADÁSZSZENVEDÉLY Meglepő dolgot tapasztalhat az utas, ha Rakamaz felől közlekedik Nyíregyházára. Nyíltelek határában a Gyulatanyát jelző táblát valaki sörétes puskával átlőtte. Nem értem, milyen vaddal téveszthette össze a fegyver tulajdonosa a zöldre festett táblát. Talán egy sikertelen vadászat idegességének levezetése, vagy a könnyű célpont keltette szenvedély húzatta meg vele a ravaszt? Bízom benne, hogy a fegyver elsütő je mégsem egy vadász volt! Sok minden eszébe jut erről a látványról az embernek: a kár, amelyet így okoztak, a balesetveszély, de legfőképpen az, hogy milyen oktalan és értelmetlen cselekedet volt. K. József Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. A GARÁZDA RÓKA Egyik téli reggelre egy kóbor róka hatolt be a baromfiudvarunkba és megölt 21 szárnyast. Jelentettük az állatorvosnak, aki megtette a szükséges intézkedést. A rókát sikerült elpusztítani, a vizsgálat szerint veszett volt. A kapott kárjelentéssel felkerestük az Állami Biztosító vásárosnaményi fiókját — ha már megtörtént a baj, legalább valamennyit lássunk a pénzünkből. Csodálkozásunkra közölték, erre nem fizetnek, de a vadásztársaság sem téríti meg a kárt. Nyugdíjas emberek vagyunk, az elveszett baromfi a féléves szükségletünket fedezte volna. Cs. M. Pusztadobos (Az Állami Biztosító megyei Igazgatóságának állásfoglalásából kiderült, hogy a jelenleg érvényben lévő lakásbiztosítási módozatok egyike sem tartalmaz ilyen jellegű károkra fedezetet. A vadásztársaságok biztosítása szintén nem terjed ki az esetre, a kár rendezésére nincs lehetőség.) F. J., Nyíregyháza: A költségvetési szervekkel munkaviszonyban álló dolgozók kétféleképpen vehetik igénybe az étkezést. Ha „kötelező étkező”-k akkor, a nyersanyagköltség 63 százalékát kell térítési díjként megfizetni, ha „nem kötelező étkező”-k, akkor a nyersanyagnorma 100 százalékát kell téríteni. Az, hogy az ételt nem az intézményen belül fogyasztja el, — hanem az igazgató engedélyével hazaviszi — nem befolyásolja a fizetendő térítési díjat. L eskü József, Lukács Sándorné, Nyírkárász: A megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás tájékoztatása szerint, az állami támogatás 1988. december 31-én megszűnt, így az ezután ellett előhasű üszők négyéves továbbtar- tásra már nem köthetők le. özv. Papp Károlyné, En- csencs: Vízműérdekeltségi hozzájárulás törlesztésére lehetőség van részletfizetési kedvezményt kérni (akár havi részletben is), ha az anyagi körülményei nem teszik lehetővé az évi kétszeri befizetést. T. Imre, Tunyogmatolcs: 1989. január 1-jétől havi 360 forinttal emelték a házastársi pótlék összegét. Nem változott azonban a házastárs utáni jövedelempótlék összege. Ez továbbra is havi 390 forint. Alacsony nyugdíjára való tekintettel kérheti a kivételes nyugellátás elbírálását a megyei Társadalombiztosítási Tanácstól. S. Gyuláné, Tuzsér: Szociálpolitikai kedvezmény nyújtható az állami tulajdonban álló épületen, emelet-ráépítéssel vagy tetőtér- beépítéssel létesülő lakás kialakítására. J. F.-né, Tiszavasvári: A magánforgalmú lakóingatlan vásárlását nem támogatja kiemelten a hitelpolitika, arra „kiemelt” törlesztési támogatást és szociálpolitikai kedvezményt sem lehet igénybe venni. Boldizsár Mihály, Napkor: A jelenleg érvényben lévő rendeletek alapján együttélő szülők, élettársak esetén — amennyiben mindketten munkaviszonyban állnak — elsősorban az apa jogosult a családi pótlékra. Ha az apa nem rendelkezik munkaviszonnyal, úgy az anya saját jogán megigényelheti a családi pótlékot. „Kislétai lakosok”-nak: A normál PB gázpalackcsere hivatalos szezonális ára (október 15-től április 15- ig) 88,60 forint, ez az összeg csak a házhoz szállítás esetén növekszik. Áz illetékes válaszol CSAK A KISKERESKEDŐ „Veszi, nem veszi, nincs más...” címmel olvasói levél jelent meg lapunk január 18-i számában, mely Záhony zöldség-gyümölcs ellátásával foglalkozott. Horváth Ferenc, Záhony város közös tanácsának vb titkára meglepőnek találta a cikkben közölteket: hogy „a településen csak egy magán- kereskedőnél lehet zöldséget és gyümölcsöt vásárolni”, — holott még két ABC is foglalkozik a fenti termékek értékesítésével. A szakigazgatási szerv nyomon kíséri és ellenőrzi az ellátást. Megállapításaik szerint a kiskereskedő nem alkalmazott tisztességtelen árakat, s a forgalomba hozott termékek minősége kifogástalan. Volt ugyan a városukban egy ZÖLDÉRT-bolt is, de nem tudta felvenni a versenyt a magánkereskedő áru- választékával, ezért inkább megszüntették az üzletet, és az állami vállalat csak akkor hajlandó új bolt nyitására, ha kifizetődő számukra. Célrészjegy, illetményföld B. A. mátészalkai levélírónk egyik termelőszövetkezetünk tagja. 1988-ban 20 ezer forint összegű célrészjegyet jegyzett. A meghatározott és megjelölt cél „originál” alma 6,50 Ft/kg garantált áron történő megtermeltetésére vonatkozott. Olvasónk értelmezése szerint a befizetett célrészjegy ellenében a termelőszövetkezet vállalta, hogy a megtermelt almát az előre kikötött garantált áron átve-' szi. Az átadáskor azonban azt leminősítették és lényegesen alacsonyabb átlagár jött ki, melyet levélírónk sérelmesnek tart. Azt is kifogásolja, hogy az ellenértéket jóval az átvétel után fizették ki részére. A tag önkéntes elhatározása alapján célrészjegyet jegyezhet, amely a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés által elfogadott közös célkitűzések megvalósítására szolgál. A cél meghatározása nem minősül szerződésnek, így az nem kényszeríthető ki. Amennyiben a tag nem ért egyet a célkitűzéssel, illetve az arra szolgáló összegek felhasználásával, kezdeményezheti az általa befizetett célrészjegy felmondását. Mindezektől függetlenül a tsz hibát követett el abban, hogy az alma garantált árát nem kötötte minőségi feltételekhez, amelyek miatt félreértés keletkezett. A tsz elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy felelősségüket elismerik és gondoskodnak az árkülönbözet rövid időn belüli kifizetéséről. B. L.-né olvasónk férje a helyi termelőszövetkezet rokkantnyugdíjasa volt 1987-ben bekövetkezett haláláig. Ö a helyi óvodában mint konyhai kisegítőként dolgozik jelenleg is. A termelőszövetkezet elutasította a háztáji iránti igényét arra hivatkozva; hogy esetében az őt jogosító feltételek nem állnak fent. Panaszosunk arra kér választ, hogy jogosult-e férje után a háztáji juttatásra, illetve mint óvodai dolgozó kaphat-e illetményföldet. A tag halálát követően a vele együttélő házastárs (élettárs) abban az esetben jogosult özvegyi háztáji juttatásra, ha a haláleset bekövetkezésekor elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy tartósan munkaképtelen, vagy törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart és a személyig tulajdonában, vagy használatában nincs ilyen mértékű föld. Levélírónk a halálesetkor 49 éves volt és az egyéb feltételeknek sem felelt meg, így a tsz jogszerűen járt el. Az illetményföld használatával kapcsolatosan a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az csak meghatározott oktatási intézményekben alkalmazott oktató-nevelő munkát végző dolgozók (tanító, tanár, szakoktató, óvónő) részére adható. A fentiek alapján sajnos olvasónk erre sem jogosult. Z. Tibor záhonyi lakos a termelőszövetkezetben dolgo- t zott fűrésagépkezelőkónt, 1984-től 1988. októberéig. Sérelmezi, hogy 1988. után járó év végi részesedést a termelő- szövetkezet nem biztosította részére, és jutalmazásban sem részesült. Arra is választ kér, hagy a tsz-től bérelt föld terméskieséséért ki viseli a kockázatot, amikor az p. munkák késedelmes elvégzésére vezethető vissza. Mivel szerinte a tsz későn kezdte el a művelést, az ültetést és emiatt nem lett a termésből nyeresége. A költségeket azonban teljes egészében meg kellett fizetnie. A jutalom a munkadíjon felül a kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozók részére fizethető ki, amely kizárólag vezetői mérlegelésen múlik. Nem lehet kikényszeríteni. A termelőszövetkezet belső szabályzataiban vagy vezetőségi határozattal szempontokat állíthat fel, esetleg meghatározhatja a kizáró okokat. Az eredménytől függő részesedést a végzett munka arányában a gazdálkodás függvényében, a belső szabályzatban rögzített felosztási elvek szerint számolják el a dolgozók részére. Amennyiben a feltételek alapján levélírónk jogosult erre, a szövetkezet döntőbizottságához fordulhat kérelmével. A bérleti jogviszonyból eredő, illetőleg ehhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek körében felmerülő jogviták eldöntésére az illetékes városi bíróságnak van hatásköre, mivel az a tagsági, vagy munkaviszonytól független. Dr. Kondora Zsuzsanna üzenetek
