Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

1989. március 28. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Mire képes az agrárágazat (4.) Amit a természet ad Az ökológiai potenciált alapvetően a tartósan ható természeti tényezők határoz­zák meg. Az ökológiai poten­ciál és a piacra termelés két olyan alappillére a jövő me­zőgazdasági - és élelmiszer­ipari fejlesztésének, amely egyidőben és folyamatosan kölcsönhatásban határozza meg a társadalmi munka- megosztásban való részvételt. Az éghajlati potenciál Szabolcs-Szatmár megye éghajlati elemei a napsütés, a hőmérséklet, a csapadék, a légmozgás stb, elkülönül az Alföld többi részétől, de ugyanakkor a megyén belül is jelentősek a különbségek az egyes kistájak között. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga a megye térsé­gének jelentős részében 9—10 Celsius-fok, ennél alacsonyabb a kisvárdai és részben a be­regi-tiszaháti térség 8—9 Celsius-fok hőmérséklete, ami néhány északmagyarországi körzetet leszámítva, az orszá­gosnál alacsonyabb értéket jelez, $}j,tenyészidőszak köti zéphőm^gjílete 16—17?Cel$in us-fok^ami Dunántúl egy ré­szének körzeteivel azonos. i Az évi csapadékmennyisége !— leszámítom a megye észak­keleti csücsflJL (Öhpl 600— ,650 milliméter*, csapadék) a jmegye nag.\T^$zén g50—600 milliméter, azsff »áz-'országos átlag körül, illeív&’dz alföldi megyék felett helyézkedik el, íkét szárazabb közbeékelődött folttal, ahol csupán 500—550 milliméter közötti a csapa­dék. Figyelemre méltó, hogy a 100 éves adatsorok a csa­padék csökkenő tendenciáját jelzik (62—81 milliméter). Az yralkodó szélirány a hazánkban általános észak­nyugatitól eltérően, észak­vagy északkeleti. Az évi nap­fénye^ órák száma sqkévi át­lagban“ 1800—2000 óra, mely elmarad hazánk melegebb térségeitől. Az éghajlati potenciált a megyében egyre jobban hasz­nosítják, amit mi sem bizo­nyít jobban, mint a fontosabb növényi termékek emelkedő hozamgörbéje. Másképpen fogalmazva: az újabb fajták, technológiák, szervezés, érde­keltség kamatoztatása elé az éghajlati potenciál nem gör­dít akadályt. Az előzőekhez hasonlóan ugyancsak a termelést korlá­tozza a talajvíz időszakos megjelenése és a túlnedvese- dés is. A magas talajvíz és a talaj túlnedvesedés szinte a megye minden egyes kistája- ban megfigyelhető, csapadé­kos évjáratokban különösen a rétközi, valamint a már több­ször említeti tiszaháti (bere­gi-szatmári) és az Ecsedi láp kistájakban. Ahol a talajok jó termőképességűek, ott cél­szerű a vízfelesleg el-, illetve szükség esetén az odavezeté- séről gondoskodni. A gyen­gébb termőképességű terüle­teken célszerű a gyepesítés, illetve az erdősítés. A racionális földhasználat a potenciál jelentős tényező­je. A termőterület nagysága, racionálisabb hasznosítása minden eddigi kezdeménye­zésünknél és elgondolá­sunknál nagyobb arányú mű­velési ág változtatással szá­mol. Rövidebb tenyészidőszak A talajadottságok A megye területén uralko­dó talajtípus a Nyírségre jel­lemző kovárványos barna er­dőtalaj, rozsdabarna erdőta­laj, valamint a futöhomok. A másik nagy talajcsoport a Rétköz, a Szatmár-beregi sík­ság és az Ecsedi láp térségére jellemző hidramorf talajok. Ezzel természetesen közel sem teljes a kép, hiszen a megye mezőgazdasági .terüle­tén huszonnyolc féle talajtí­pus, illetve altípus található. A megyében a kedvezőbb ráfordítás — hozamarányok kialakítását a talajok nagy­arányú savanyúsága, az ala­csony humusz és tápanyagel­látottság, valamint a talajok kedvezőtlen fizikai és vízgaz­dálkodási tulajdonságai kor­látozzák. A megye mezőgaz­daságilag művelt területének kereked 62 százaléka igényel melioratív javítást. Az alföldi megyékben (Bács, Kiskun, Pest, Szol­nak, Csongrádi képest ma­gasabb csapadékösszeg, ala­csonyabb átlagos hőmérsék­let és sugárzás, rövidebb te- nyészidőszak mellett kedve­zően kamatoztatható az évek nagyobb hányadában megfe­lelő tulajdonságú, rövidebb itenyészidejű fajtákkal, tech­nológiával, szervezéssel és ér­dekeltséggel. Ez alól néhány kisebb térség kivétel, ahol a vízhiány, illetve víztöbblet az állandó gondok forrása. Nyilvánvaló, hogy az ég­hajlati potenciál nem akadá­lyozza a hozamok emelését, mert az éghajlati elemek a prognosztizált hozamoknál jóval magasabb termésátla­gok elérésére nyújtanak lehe­tőséget. A klimatikus adottságok, a hidrológiai viszonyok, az ön­tözés, a jó minőségű viznye- rési lehetőségek, a gyorsuló­an szárazságba hajló klíma- változás körülményei között kedveznék a megye mezőgaz­daságának. Az országos átlagtól mesz- sze elmaradó megyei arany­korona érték összefoglalóan fejezi ki a kedvezőtlen talaj­adottságokat, amelyek kistá­janként, gazdaságonként, te­lepülésként jelennek meg. Az alacsony aranykorona érték­hez képest a gyakorlatban elért megyei eredmények kedvezőbb képet mutatnak. A talajtani adottságok sem állandóak, javulhatnak és ro­molhatnak. A kedvező irány­zat érdekében sürgető a ta­lajnak, mint mással nem pó­tolható vagyonnak a védelme. A gyenge .termőképesség javításában, a talajok lerom­lásának, savanyodásának megakadályozásában döntő elem a szervestrágyázás. A szervesanyag gazdálkodás egyre nagyobb figyelmet ér­demel, a vegyszerek drágulá­sa, az egészségügyi szabvá­nyok szigorodása, a környe­zetvédelem növekvő fontossá­ga miatt. A szervesanyag visszapótlása, amely az összes más beavatkozáshoz képest jóval szerényebb eszközigé­nyű, gyors és tartós ered­ményt lehet elérni, kedvező irányba befolyásolja a ráfor­dítás, hozam viszonyokat, a talajok vízgazdálkodását és nem utolsó sorban a műtrá­gyák magasabb hatékonysá­gát Szendrei Kálmán szakfelügyeleti csop.-vezető Környezetet kímél Áz ólommentes benzin használatáról A személygépkocsik üze­meltetésének legfontosabb tüzelőanyaga a kőolajból le­párlással nyert benzin. Az ilyen módon előállított ben­zin a motorok hajtóanyaga­inak nem felel meg, hanem különböző adalékok hozzá­keverésével hozható a belső­égésű motorban is elégethető állapotba. Az egyik legfon­tosabb adaléka az ólomtet- raetil, melynek az a szerepe, hogy a benzin kompresszió­tűrőképességét növelje. Ezt a tulajdonságát az oktán- számmal jelezzük, mely a hazai forgalomban lévő „ólmos” benzineknél 86, 92 és 98 szokott lenni. A gyártó vállalatok töre­kednek a minél nagyobb kompresszió-viszonyszámú motor elkészítésére (komp- resszió-viszonyszám: a beszí­vott levegő vagy benzinleve- gő-keverék összesűrítésének mértékére jellemző szám), ugyanis ezek a motorok jobb hatásfokkal üzemeltethetők, tehát takarékosabbak a kisebb sűrítési-viszonyszá- múnál. Ez az érték 8—11 között mozog, egyes kirívó esetektől eltekintve (sport­motorok, elavult konstruk­ciók). összegezve tehát a ta­karékosabb motorok több ólomvegyülettel adalékolt. nagyobb oktánszámú benzint igényelnek. Egy korszerű, ámbár nem olcsó szerkezet segítségével, amit katalizátornak nevez­nek, mely a gépjármű kipu­fogórendszerében helyezke­dik el, és egy kipufogódob­nál nem nagyobb, elérhető az, hogy a motorból távozó mérgező gázokat vegyi úton megkössük, illetve ártal­matlan vegyületekké alakít­suk mielőtt az a környezetbe jut. Ennek a szerkezetnek a legnagyobb ellensége az ólomvegyület, mely az „ól­mos” benzin égése során je­lentkezik. Ha tartósan jó ha­tásfokkal akarjuk üzemel­tetni a katalizátorokat, ak­kor ólommentes benzint kell használnunk. Vajon töltehetek-e ólom­mentes benzint a saját, több­nyire .szocialista gyártmá­nyú, katalizátorral el nem látott járművembe? Techni­kailag igen. A motor üze­ménél a következőket kell figyelembe venni: mivel az ólommentes benzinnél a kompressziótűrő képességet más vegyületek hozzáadásá­val érik el, nem pedig a minden szempontból káros ólom-tetraetillel, ennek az a következménye, hogy általá­ban drágább az ily módon előállított benzin. Az oktán- száma 95-ös, tehát kevesebb a legjobb „ólmos” benziné­nél. Egyes nézetek szerint a benzin ólomtartalmának bi­zonyos kenő hatását figye­lembe véve a nem katalizáto­ros motoroknál a benzinnel közvetlenül érintkező alkat­részek gyorsabb kopására lehet számítani. A LADA gyár egyértelműen kijelen­tette, hogy járműveiben semmilyen károsodást nem okoz az ólommentes benzin alkalmazása (kivéve a LADA SAMARA, mivel 98-as ben­zint igényel). A SKODA és a DACIA gyár ilyen kijelen­téséről nem tudok, gyakorla­ti tapasztalatokkal ezekkel a típusokkal kapcsolatban nem rendelkezem. Magocsa János* oki. gépészmérnök Javítás telefonon A végeláthatatlan körmölés, a töménytelen papír­munka helyettesítésére a Rutin 84 gmk szoftvereket mutatott be a nyíregyházi Chip számítástechnikai szaküzletben. Arra, hogy a könyvelést, a számlázást, a készletnyilvántartást egyszerűsíti, könnyíti a számí­tógép, nemcsak a mamutcégeik, hanem a kisvállalkozá­sok is rájöttek. A megvalósítás már sokkal körülmé­nyesebb. Azok, akik korábban is dolgoztak valamilyen számítógépen, könnyebben áttérnek a különböző szá­mítógépes rendszerekre, míg azok, akik sohasem hasz­nálták, berzenkednek bevezetésüktől. A bemutatón mindkettőre hoztak példát. Mivel a megye vállalatai, szövetkezetei többnyire IBM XT/AT gépeket használnak, az érdeklődők ehhez láthattak kü­lönböző szoftvereket. A gmk bemutatta azt a főköny­vi könyvelési rendszert, amelyet a Volán Elektronika megbízásából forgalmaznak. Ez a szoftver az ország­ban először kapta meg a Kiváló Áruk Fóruma védje­gyet. Ezenkívül az érdeklődők ismereteket kaptak a számlázási, az állóeszköz, a munkaügyi és az ügyviteli rendszerekről, amelyet a gmk készített. Mivel nem lehet minden vállalatnál, szövetkezetnél azonos rendszert kiépíteni, az egyedi igények alapján átalakítják a programokat. A telepítést a gmk a hely­színen végzi, a különböző szabályozó változásokhoz javított lemezeket küldenek. A bemutatón elhangzott; hogy az egyszerűbb javí­tásokat telefonon is megbeszélhetik a gépkezelővel, esetleges komolyabb hibát a helyszínen orvosolják. És hogy sikeres volt a kezdeményezés jelzi, a Vagép és a sátoraljaújhelyi Elzett a gmk egyik új rendszerét, a készletgazdálkodásit megvásárolta, amelyet a második fél évben már működtetni fognak. Egyszerre az alvázvédelemmel Napfénytetí, huzatvarrás, gumicsere Elől már extra a Szamara. Amikor nehezedik az élet, amikor egymást érik az ár-» emelések, a szolgáltatásban dolgozók mindig előre bekal­kulálják: ezeknek egy része az ő zsebükre megy, minden Tíz Cjj irányzat — amelyek átalakítják életünket Az amerikai John Naisbitt professzornak az Országos Mű­szaki Információs Központ és Könyvtár kiadta a „Technika — információ — társadalom** sorozatban a Megatrendek című könyvét. Ez a kötet „... az analízis időszakában készült szintézis”. Ezt a szerző abban látja, hogy egyrészt az olva­sónak „áttekintést” akar adni, másrészt pedig olyan új ösz- szefüggéseket akar feltárni, ......... amelyek tükrében kiválo­gathatják és értelmezhetik napjaink eseményeit**. A harmadik évezred küszöbén Naisbitt tíz új irányzattal foglalkozik, amelyek átalakítják az egyén életvitelét. Nem a tudományos-fantasztikus irodalom stílusában fogalmazza meg álláspontját, mert nem akarja az új világot részletesen áb­rázolni, és nem akarja a jövőt találgatni, ugyanakkor azon­ban élteti és „öntözi” az utópia oázisát megatrendesítésével. A köznapi élet alakulását úgy értelmezi, mintha azt egy kettős spirálmozgás határozná meg. Az értelem diadalának szimbólumai, a modern tudományos gondolkodás jelképei je­len vannak, és a mindennapi gondolkodásukban és csele­deteikben új látomásokként hatnak. A világ leírására tíz vál­tozást kifejező kategóriát használ. Melyek ezek? 1. Az ipari társadalomból az információs társadalom felé. 2. A technikai kényszertől a fejlett technika (fejlett kapcsola­tok felé). 3. Áttérés a nemzetgazdaságról a világgazdaságra. 4. A rövid távú szemléletről a hosszú távúra. 5. A centralizá­ciótól a decenfralizáció felé. 6. Az intézményesített segítség kérés helyett az önsegítésig. 7. A képviseleti demokráciától a részvételi demokráciáig. 8. A hierarchiáktól az információs hálózatokig. 9. Több amerikai él a déli és nyugati államok­ban, elhagyva észak régi ipari városait. 10. Áttérés a vagy- vagyról a több lehetőségre. Alkalmazhatók-e ezek a piacgazdasági megatrendek — még ha csak előrejelzésként is — a középkelet-európai viszonyok­ra is? Lehetséges azonban az is, hogy a világérintkezés ki­bontakozásával nem egyetlen modell fog realizálódni. Mo­dern európai gondolkodóként alternatív szituációt élünk át: elhagyjuk-e az európai kultúrát vagy folytassuk? Szűcs Sándor Imre bizonnyal csökken majdss9VjiS gáltatásaik iránt az igény., í Bekalkulálta ezt Oláh László:, is, a VAGÉP személygépHoi-r i esi-javító leányvállalatának, igazgatója, aztán kideryi^v hogy tévedett. uot! A többlábón állás jegyében, olyan szolgáltatásokat vezet-í tek be, amelyeket a környe­ző megyékben sem nyújta­nak együtt és annyi idő alatt az autósoknak. Az ötletet az alváz- és üregvédelem szol­gáltatta, hiszen az új autók többségét elviszik a tulajdo­nosok egy ilyen kezelésre. Kigondolták, hogy míg az autó náluk van, az alatt el­végezhetik rajta például a lakk-konzerválást, hiszen aki azt akarja, hogy kocsijának fénye ne csökkenjen, az ál­doz ilyen szolgáltatásra is. Tapasztalták, hogy a boltok­ban meglehetősen szűk a vá­laszték üléshuzatokban, kibő­vítették hát kárpitos részlegü­ket, s a kocsi gazdája által választott szövetből megvarr­ják, felrakják közben az üléshuzatot, felszerelik a vo­nóhorgot és le is vizsgáztat­ják vele a kocsit. Sokan nem fogadják el azt a gumit, ami az új kocsikon van, különösen nem a Dácia gumiját, ezért meglehetősen nagy mennyiségű új nyugati gumit szereztek be, hogy aki akarja, kicserélhessék. Az utóbbi időben pedig a kótaji tsz-szel is szerződést kötöt­tek, s most már minden mé­retű nyugati alapanyagra fu­tózott gumival is a megren­delők rendelkezésére állnak. Ma már nemigen mevezhe- ÜÖ^újnák a ná^íényiétő be­szerelése, • aimúltvége légtere­lőt-' szeréinek fel a kocsikra. ,Ez .meglehetősen borsos árú * SZölgáltatés, mégis egyre na­gyobb az igény iránta. Vannak természetesen gondjaik is, hiszen nincs elég karosszéria-lakatosuk, mert míg másutt órabérben dol­goznak, a VAGÉP leányvál­lalatánál • a teljesítmény szá­mít. Vannak viszont korsze­rű műhelyeik, keleti és nyu­gati típusú kocsikhoz alkal­mas műszerekkel is felszerel­ték magukat, ám a gond, hogy a nyugati kocsikhoz nincs elegendő alkatrészük. Ezen segít majd az Autószer­viz Társaság, amely felvál­lalta, hogy a leggyakrabban előforduló márkák beállítási adatait megszerzi számukra és kiképezi azokat a szakem­bereket, akik ilyen feladatra vállalkoznak. A VAGÉP leányvállalatá­nál most 35 ezer gépkocsi fordul meg évente. Tavaly 64 milliós árbevételük volt, s mivel szolgáltatásuknak ke­vés a nyereségtartalma, ez a termelés 3,5 millió nyeresé­get hozott. Ennek ellenére nem tervezik a rezsi órabé­rek emelését, mert nemcsak az ország keleti részének leg­nagyobb és legjobban felsze­relt szervize szeretnének len­ni, hanem a legkedveltebbek is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom