Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
4 Kelet-Mftgyaroniág 1989. március 25. (Folytatás az 1. oldalról) nyúl. Egyetértettek a Varsói Szerződés kofszerűsítésének szükségességében is. Egyértelmű közös álláspontként fogalmazódott meg ugyanakkor: a mai világ realitásai miatt — bár a nemzetközi életben jelentős kedvező változások történnek — még szükség van a két katonai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről is. A szovjet fél nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva úgy vélekedett: a mai politikai viszonyok között nincs realitása egyik tagállam semlegességének sem. Arr,a azonban szükség van, hogy demokra- tikusabbá, korszerűbbé tegyék belülről politikai, katonai szövetségüket, a külvilágnak pedig azt a készséget demonstrálják, hogy előre kívánünk haladni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irányában. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen magyar részről jelen voltak Grósz Károly kíséretének tagjai: Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Szovjet részről Nyi- kolaj Rizskov miniszterelnök, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardnadze külügyminiszter, valamennyien a Politikai Bizottság tagjai vettek részt. Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalásunk során egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben véleményeltérést vagy érdekellentétet tapasztaltunk volna — hangsúlyozta Grósz Károly, aki délután hazautazása előtt nemzetközi sajtókonferencián összegezte moszkvai munkalátogatásának tapasztalatait. Kiemelte, hogy a megbeszélések tanúsága szerint is magas színvonalú és igényes az együttműködés politikai téren a két ország között. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdasági kapcsolatokról ez nem mondható el, még nem használtuk ki a gazdasági együttműködésben, annak korszerűbb formáiban rejlő lehetőségeket. Rövid bevezető nyilatkozatában az MSZMP főtitkára elmondotta: megköszönte vendéglátójának, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség mind nagyobb támogatást kap sajátos arculatának, kultúrájának, hagyományainak megőrzéséhez, ápolásához, gyarapításához. Kérdésekre válaszolva Grósz elmondotta, hogy az utóbbi hetekben az érdeklődés középpontjába került az esetleges jövőbeni magyar semlegesség kérdése. Ennek kapcsán leszögezte: álláspontunk nem változott, mindkét katonai tömb egyidejű felszámolásáért küzdünk, s ha ez megtörténik, akkor a semlegesség már nem is lesz kérdés. A többpártrendszer magyarországi bevezetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: hazánkban a sokszínű érdekek megjelenítésére politikai pártok szerveződése útján van társadalmi igény; ki kell tehát elégíteni ezt az igényt. A pártfőtitkár hozzáfűzte: a politikai struktúra felépítése, alakítása természetesen minden országnak belügye. A magyar vezetés azért érez felelősséget, hogy a magyar nép érdekeit szolgálja a lehető legjobban. Személyes meggyőződését fejezte ki, hogy az egypártrendszer— többpártrendszer kérdése nem a legfontosabb a demokrácia kiteljesítése, valóságos gyakorlása szempontjából. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ,az MSZMP vezetését Magyar—szavjet csícstalálkazi Moszkvában A két kflldőtteéf • tárgy álé Mxtalnil. vajon ellenzéki pozícióban is vállalná-e Grósz Károly, kiemelte: a Magyar Szocialista Munkáspárt az elkövetkező időszakban a politikai küzdőtéren is ki fogja vívni magának a vezető szerepet. „Én tehát a győztes párt pozíciójára készülök, nem ellenzéki pozícióra.” Az újságírók kérdéseire válaszolva szólt arról is, hogy a tárgyalásokon érintették a magyar múlt értékelésének néhány kérdését. Megállapodtak abban, hogy a szovjet illetékesek betekintést engednek magyar történészeknek azokba a fontos dokumentumokba, amelyek tanulmányozása révén pontosabb képet lehet majd kapni az 1956 zűrzavaros napjaiban történtekről. Grósz Károly pénteken este hazaérkezett arról a munkalátogatásról, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tett Moszkvában. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Ivá- nyi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője fogadta. Jelen volt Vladlen Puntusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A SZOT-elnokség előtt Az oktatás helyzete Gáspár Sander lemond az SZVSZ elnöki tisztérni Gáspár Sándor bejelentette, hogy lemond a Szakszervezetek Világszövetségében betöltött elnöki tisztéről — közölte Bálint Attila, a SZOT szóvivője, aki a SZOT elnökségének pénteki üléséről tájékoztatta az újságírókat. Gáspár Sándor döntését a SZOT elnöksége tudomásul vette. A testület megvitatta a szakszervezeti oktatás helyzetét, feladatait, s áttekintette a mozgalom nemzetközi kapcsolatait. A szakszervezetekben mintegy 600 ezren viselnek valamilyen tisztséget, s a képzésükben most arra kell koncentrálni, hogy felkészítsék őket a megváltozott feladatokra. Egyre nehezebb azonban előteremteni az oktatáshoz szükséges pénzt, ezért az elnökségi ülésen felvetődött, hogy a SZOT két nagy oktatási intézménye közül a balatonfüredit nemzetközi konferenciák rendezésére is hasznosíthatnák, ezzel is növelve anyagi lehetőségeiket. Az elnökség megállapította: a nemzetközi légkör és hazánk megélénkült diplomáciai tevékenysége jó hátteret biztosít a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak elmélyítéséhez. A szőkébb anyagi lehetőségek miatt ezen a területen is az érdemi együttműködés minőségének javítására kell törekedni. Az ülésen szóba került hogy április elején rendezik meg Havannában az SZVSZ Irodájának ülését, amelyen a magyar szakszervezetek küldöttei javaslatokat tesznek a világszövetség munkájának továbbfejlesztésére. Efeyéb kérdésekről szólva Bálint Attila elmondta: a SZOT-hoz érkezett levelek, jelzések arról tanúskodnak, hogy az emberek attól félnek: a forint mostani leértékelése tovább növeli itthon az árakat. A szakszervezetek fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a kormány az energiahordozók árát az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben emelje. Arról is tájékoztatott, hogy napokon belül megkezdődnek a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozóját előkészítő szakértői megbeszélések. A szakszervezetek tárgyalási javaslataival a SZOT legutóbbi ülésén foglalkozott; a korábbi áremelésekhez kapcsolódó újabb kompenzációs igényeik összességében mintegy 5 milliárd forintot tesznek ki. Egy kérdésre válaszolva a SZOT szóvivője azt is elmondta, hogy a kormány részéről nem tapasztalható semmiféle törekvés a halogatásra sem a mostani, sem a korábbi találkozók esetében. Március 29-én Ülést tart az MSZMP KB Március 29-ére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A testület a Politikai Bizottság javaslata alapján kialakítja állásfoglalását a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. Jelentést hallgat meg a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól. A Minisztertanács ülése (Folytatás 1. oldalról) testület úgy határozott, hogy — a kormányfő parlamenti ígéretének megfelelően — elkészíti, s előreláthatólag júniusban benyújtja az Országgyűlésnek a bős—nagymarosi beruházás költségvetési helyzetéről, a vízerőműépítéssel kapcsolatos népszavazás feltételeiről, annak nemzetközi és egyéb összefüggéseiről szóló tájékoztatót. A kormány tárgyalt az autópálya-használati díj bevezetéséről is — jelentette be Marosán György. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országos közúthálózat műszaki állapota a nyolcvanas évek eleje óta fokozatosan romlik; a szűkös költségvetési források nemcsak a fejlesztésre, de a karbantartásra sem elegendőek. Ezért a kormány keresi a lehetőséget a további romlás megakadályozására, ugyanakkor felvetődött az úgynevezett címkés autópálya-használati díj bevezetése. A Magyar Hírlap munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a héten bejelentett forintleértékelés kapcsán a Magyar Nemzeti Bank és az árhivatal véleménye eltért egymástól. A forint árfolyamát a nemzetközi pénzpiaci mozgások határozzák meg. Ennek figyelemmel kísérése a Magyar Nemzeti Bank feladata. és az elnök feladatkö- ~ rébe tartozik, hogy a szükséges következtetéseket levonja. A nemzeti valuták árfolyamának változtatása igen körültekintő döntést igényel, hiszen ez a lépés jelentősen befolyásolja az adott ország pénzügyi, gazdasági helyzetét. Mindezeket figyelembe véve a kormány a múlt év júliusában tárgyalt a konvertibilis valuták forintárfolyamának megállapítási rendjéről. Felhatalmazta a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy az 5 százaléknál nem magasabb árfolyam-változtatásra vonatkozó döntést saját hatáskörében meghozhatja. Ezt előzetesen csak a Miniszter- tanács elnökének kell tudomására hóznia, A mostani leértékelés is é szerint történt — mondotta a szóvivő. Az UPI tudósítója arról tudakozódott, hogy a népszavazásról szóló törvényjavaslatot mikor terjesztik a Parlament elé. A népszavazásról szóló törvényjavaslat és a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében tartandó esetleges népszavazás kérdése egyidőben kerül a Parlament elé. Az Ország- gyűlés idei munkaterve szerint erről a témáról júniusban tárgyalnak a törvényhozók — mondotta Marosán György. A Népszabadság munkatársa megkérdezte: mi a kormány véleménye a koncepciós perek felülvizsgálatával megbízott testületről, illetve az egyik társelnök kinevezéséről. Czinner Tibor illetékességét ugyanis — mint a kérdező mondta: kétségbevonta. A Belügyminisztériumtól kapott hivatalos tájékoztatás szerint az 1980-as évek elején a minisztérium történetét oktatási célból kutatócsoport kezdte feldolgozni. Ennék munkájában, mint a népbíróságak sokrétű tevékenységének egyik legismertebb hazai kutatója szakértőként, lektorként, valamint történészként időszakos közreműködésre kapott felkérést Czinner Tibor. Az 1945 és 1949 tavasza közötti periódusról készült összeállításról konzultált az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetével is. Az az állítás, hogy ezért a kivételezett történésznek súlyos árat kellett fizetnie, tulajdonképpen tudatosan terjesztett rágalom. Pozsgay kitüntetése Pozsgay Imre államminisz- tert az Alpok—Adria közösségben végzett tevékenysége elismeréseként Francesco Cossiga köztársasági elnök az Olasz Köztársasági Érdemrend Lovagi Nagykeresztjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken Budapesten. a nagykövet rezidenciáján Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövete adta át. Látogatás Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására március 28-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Cső Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere. Új időzóna A Szovjetunió három balti köztársasága. Észtország, Litvánia és Lettország vasárnap új, a moszkvai időtől eltérő helyi időt vezet be. Amikor a moszkvaiak átállnak a nyári időszámításra, és egy órával előreállítják 'óráikat, Észtországban, Litvániában és Lettországban nem változtatnak a mutatók állásán, s így azonos időzónába kerülnek Finnországgal. Vasárnaptól tehát amikor Közép-Európá- ban déli 12 óra van, akkora három balti országban délután 1 óra a helyi idő (Moszkvában pedig délután kettő). „Ajándékosztó nyuszik” lepték meg az osztrák főváros — Bécs — schönbrunni állatkertjébe érkező gyerekeket és szüleiket a húsvét előtti napokban. (MTI Telefotó) Pompei „balsorstársa" Lassan kétezer éve nyugszik csaknem háborítatlanul a lávasírban Herculaneum, Pompei sorstársvárosa. Az olasz kormány most reméli, hogy az ókori római település egyedülálló kincsei — nemzetközi segítséggel — végre mind napvilágra kerülhetnek. Herculaneummal is a Vezúv kitörő lávája végzett, 1910 évvel ezelőtt, pontosan akkor, amikor Pom- peijel. Eddig csekély részét tárták csak fel, ám ezek a leletek is elárulják, hogy a klasszikus építészet kivételes remekeit rejti a mély, értékesebbeket, mint Pompei. Pompei Herculaneumnál „szerencsésebb" volt — már ami a világhírnévhez vezető utat illeti. Nagy részét nem láva, hanem forró hamu borította el, így helyenként puszta kézzel is hozzáférhettek a maradványokhoz. Herculaneum viszont a Vezúv megkövesedett lávája alatt, a mélyben fekszik. 27 méterre kell leásni, ami igen költséges. A feltáráshoz 170 millió dollárra lenne szükség. Az olasz kormány most évente összesen csak 1,4 millió dollárt tud adni a két romváros fenntartására és az ásatásokra. Már a század elején felmerült, hogy külföldi pénzből kellene feltárni Herculaneum kincseit, ám Olaszország nemzeti büszkeségből nem akart „koldulni". A mai Róma azonban már szeretné bevonni a külföldi, elsősorban az amerikai tőkét az ókori örökség feltárásába. Míg Pompei mindig is állami tulajdonban volt, addig Herculaneum kétharmada magánkézben lévő mezőgazdasági terület alatt, illetve Ercolano város alatt fekszik. A kis parcellák jó részét fokozatosan felvásárolták, ám a többi tulajdonos nemigen akar megválni földjétől, nem érdekli, mi rejtőzik a mélyén. Ráadásul éppen Ercolano központi sugárútja alatt húzódik Herculaneum főutcája, a régészek feltételezése szerint. A hozzáférhető részeken az 1920-as években kezdték el az ásatásokat. Tehetős családok tengerparti villáit tárták fel, díszes teraszokkal, freskókkal és két fürdóházat, fortélyos vízfűtéssel. A leletek hűen szemléltetik, hogy miként éltek Herculaneum egykori lakói. A Vezúvtól messzebb fekvő Pompeiben minden elégett, ami fából készült, ám Herculaneumban a borzasztó hő szénné szilárdított több bútort — az utókornak. Agyakat, elegáns szekrényeket és egy bölcsői is találtak a régészek. A város legfényűzőbbnek vélt villáját még nem tárták fel, pedig már a XVIII. században rábukkantak a régészek. Kútfúrással próbáltak hozzáférni, de miután a felszivárgó mérgező gázok több munkást is megöltek, felhagytak az ásatással. Valószínűleg Julius Ceasar apósáé volt ez a gazdag villa. Nagypéntek Pápai gyóntatások II. János Pál pápa. mint megválasztása óta minden év nagypénteken, idén is maga gyóntatott a római Szent Péter Bazilikában. A hagyományokhoz híven ezúttal is a húsvéti ünnepekre az Örök Városba sereglett több ezer zarándok közül találomra választották ki azt a hét katolikus hívőt, aki beléphetett a pápai gyóntatószékbe. A nagyhét vallási szertartássorozatának fénypontja vasárnap lesz, amikor II. János Pál misét pontifikái a Szent Péter téren, s a Bazilika erkélyéről beszédet mond, s „Urbi et Orbi” áldást oszt. Az idei év már a második, amikor a palesztin polgári felkelés, az Intifada miatt Jeruzsálemben a szokottnál jóval kevesebb zarándok gyűlt össze, hogy végigmenjen a Via Dolorosán.
