Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-23 / 70. szám

Egy nyugdíjbál ketten Idén százezer forinttal többet fordít szociális se­gélyezésre a piricse—nyír­pilisi tanács. A Hodászi Közös Tanács költségve­tésében a hatmillió fo­rintot is eléri a szociálpo­litikai kiadások összege. Nyírvasváriban 580 ezer forintot terveztek segélye­zésre. Mindezekről bőveb­bet a 4. oldalon találhat­nak olvasóink. Folytatja munkáját a márciusi Országgyűlés fl sztrájk a munkavállalói érilekérvénvesités vénsi eszküze Beck Tamás tájékoztatója a világkiállításról A szabolcs-szatmári képviselők ma szólnak hozzá Szerda délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés március 8-án megkez­dett ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A törvényhozók először az Országgyűlés idei várható programja fe­letti — a hónap elején megtartott ülésen megkezdett — vitát folytatták. Dr. Mezey Károly, a Kisvárdai Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának megbízásából indítványozta, hogy a parlament idei munkaprogramjában sze­repeljen a nemdohányzók védelmében hozandó törvény tervezetének megvitatása. Técsy László, a nyírtassi Dózsa Mg. Tsz elnöke sokallta az ülésszakok számát, jobb időkihasználásra intette kép­viselőtársait, önmérsékletet kért a hozzászólóktól. Nehezményezte azt is, hogy az előterjesztők törvénytervezet-árada­tot zúdítanak az Országgyűlésre, így állandó időhiánnyal küszködik a törvényhozó testület, s ezért nem tud felelős­ségteljesen dönteni. Javasolta: alakuljon egy bizottság, amely meghatározza, hogy az Országgyűlés a mandátumának lejártáig még milyen témákkal foglalkozzék. Szűrös Mátyás ezután emlékeztetett azokra az általános jellegű javaslatokra, amelyek a két héttel ezelőtti vitában elhangzottak, továbbá azokra a konkrét képviselői indítványokra, amelyek a programtervezet kiegészítését, módosítá­sát célozták. A nagyberuházásokkal, illetve a gazdaságilag elmaradott térségekkel összefüggő indítványt a stabilizá­ciós munkaprogram végrehajtásáról szóló beszámoló kapcsán célszerű majd megvitatni — mondta Szűrös Mátyás. — Az éves, illetve a középtávú népgazdasági terv jóváhagyási eljárásáról akkor indokolt dönteni, amikor majd módo­sítják a népgazdasági tervezés rendszeréről szóló törvényt. — tette hozzá. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács a júniusi ülésszakra kérte átütemezni a honvédelmi törvény, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ezután az Országgyűlés az 1989. évi várható programját négy ellenszavazattal elfogadta. KFT alakult az áruszállításra Légi kézbesítés — asztaltól asztalig Ezután Halmos Csaba ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette elő a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a munka- viszony keretében is valódi érdekegyeztetés kialakulásá­val kell számolnunk, annak jogi feltételeit is meg kell te­remteni. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munkaválla­lói érdekérvényesítés egyik drasztikus eszköze. Ebben a megközelítésben a sztrájk­jog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogy az érdekegyeztetési folya­matban az összhangot bizto­sítsa, mégpedig annak a vilá­gon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartásá­val, amely szerint a sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze. Először is arra a kérdésre kell válaszolni, amely úgy fogalmazódott meg az előké­szítő viták során, hogy a je­lenlegi gazdasági és társadal­mi körülményeink között egyáltalán indokolt-e megen­gedni a sztrájkot. Erre a kér­désre lassan tizenhárom éve megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. tör­vényerejű rendelettel ugyanis hazánk elfogadta az ENSZ gazdasági, szociális és kultu­rális jogok nemzetközi egyez­ségokmányát, amelynek 8. cikkében kötelezte magát: biztosítja az adott órszág tör­vényeivel összhangban gya­korolt sztrájkjogot. Másodszor a sztrájk sza­bályozásának egyik alapdi­lemmájára kell a figyelmet felhívni. A sztrájk a munka- vállalók alapjoga, de mint minden alapjog szabályozá­sánál, szükségképpen érvé­nyesülnek meghatározott kor­látok. Ugyanis az alapjogok, korlátlan érvényesülésük ese­tén más állampolgári, emberi vagy munkavállalói jogokat, illetve társadalmi alapérde­keket sérthetnek. Halmos Csaba szerint a tör­vénytervezet szabályai két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe a sztrájk gya­korlásának feltételeit érintő, míg a másikba a sztrájkban részt vevők védelmét szolgá­ló rendelkezések tartoznak. E szabályok részletes ismerte­tése helyett az államtitkár az előkészítés során vitatott kérdésekre tért csak ki. A javaslat a nemzetközi gyakorlattal összhangban ha­tározza meg azt a kört, ahol a sztrájk tilos. Ennek indo­ka kizárólag az, hogy a sztrájk más alapjog — pél­dául az élethez való jog — gyakorlását ne, vagy csak tár­sadalmilag elfogadható mér­tékben korlátozza. Egyetértés mutatkozott ab­ban a kérdésben, hogy a la­kosságot alapvetően érintő tevékenységet végző mun­káltatóknál csak korlátozott mértékben gyakorolható a sztrájk, mégpedig úgy, hogy a szolgáltatás még elégséges teljesítését ne gátolja. A ja­vaslat előkészítése során meg­győződtem arról, hogy ennek az elvnek a biztosítékai, va­lódi garanciái nem a jogi szabályozásban, hanem tár­sadalmi-gazdasági ténye­zőkben gyökereznek. Meg­győző volt számomra az alapellátásban tevékenykedő szakszervezetek és munka- vállalók határozott és fele­lősségteljes hozzáállása. Egy­értelműen kifejezésre juttat­ták, hogy a lakosság terhére, hátrányára csak kivételesen, igen súlyos érdeksérelem esetén élnek a sztrájk esz­közével — mondotta az elő­adó. Az államtitkár végezetül egy olyan kérdésről beszélt, amelyről a tervezet szándé­kosan nem szól: a szankcio­nálásról, a felelősségrevonás- ról. — Tudatosan töreked­tünk arra, hogy a jogellenes sztrájkhoz kapcsolódó külön szankciókat ne tartalmazzon a törvény, ugyanis ezek nem kívánatos korlátokat jelente­A Szabolcs és Hajdú me­gye igényeire alapozott, deb­receni központú MALEV-ki- rendeltség mutatkozott be a vállalatok, szövetkezetek, utazási irodák és a sajtó kép­viselői előtt hagyományos és új szolgáltatásaival tegnap Nyíregyházán. Kozma László, a területi kirendeltség vezetője a két utóbbi esztendő alatt több mint duplájára emelkedett (20-ról 44 millió forint) for­galomról beszélt és arról, hogy az ország két legtávo­labbi megyéjéből sem szük­séges Budapestre utazni egy repülőjegy megváltásáért. Hajdú és Szabolcs több mint 80 cégével áll kapcsolatban a MALÉV debreceni irodája. Kisebbfajta palotaforra­dalmat okozott a minap köz­zétett jegyáremelések körüli vita. Elhangzott: a szocialis­ta országba induló járatok százszázalékos jegyáremelé­se nem a légi közlekedési vállalat „műve”, hanem pénzügyminiszteri rendel­kezés, lényegében a dotáció csökkentése. Ráadásul disz­kriminációval felér, hogy csak a magyar állampolgá­A pedagógusok élet- és munkakörülményeiről ta­nácskoztak a Tiszavasvári Városi Tanács V. B. március 22-i ülésén. Azért tartották fontosnak ezt a témát, mert napjaink­ban újabb és újabb felada­tokkal kell szembenézniük a tanároknak és nem mindegy, mindezt milyen élet- és mun­kakörülmények között tehe­tik. Tiszavasváriban három­ezer gyerek tanul, akiknek egyenlő esélyt akarnak te­remteni a művelődésre. Az oktatási intézményekben összesen 440-en dolgoznak, közülük több mint kétszáz- hatvan a pedagógus. Nyolc­roknak, az itthon megvásá­rolt szocialista országok jára­taira kell duplán fizetni. Ha a nyugati utas kér jegyet, fe­lébe kerül, akárcsak abban az esetben, ha a magyar utas kimegy külföldre és ott ve­szi meg a repülőjegyet. Vi­rágzik is a légi feketepiac, különösen Lengyelországban váltanak ily módon jegyet. Közölték: a múlt év de­cemberében a MALÉV Ex­pressz Légifuvarozási Kft-t alakított és ia szállítási vi­lágcéghez, az ausztrál TNT- hez kapcsolódnak. A légi áruszállításnak különösen azok láthatják előnyeit, akik gyorsan romló élelmi­szert küldenének, folyama­tosan működő géphez alkat­részt akarnának szerezni. Ahol a TNT-lánc kiépítette szolgáltatásait, 24, másutt 4fB órás légi kézbesítést vállal­nak. Igény szerint akár a frissen vágott húst is pár órán belül továbbítják, de ismert a világon az asztaltól asztalig szóló, dokumentációs fuvar, amelyben tudományos kutatók, egyetemi tanárok küldik egymásnak ily módon a fontos iratokat, (tóth) van százalékuk nő, anya, fe­leség, akikre a napi munka mellett otthon a háztartás vár. Átlagbérük 8200 forint (bruttó), a férfiak jövedelme a nőkét 1500 forinttal halad­ja meg. Az anyagi körülmények kulcskérdése a lakáshelyzet, hiszen a pedagógus munká­jának jelentős részét otthon végzi. Az oktatási intézmé­nyekben dolgozók nyolcvan százalékának van lakása. A tanács eddig mintegy hét­százezer forint támogatást nyújtott lakásvásárláshoz, -építéshez. A szolgálati laká­sok állapota nagyon lerom­lott, sürgető feladat a felújí­tásuk. (csk) (Folytatás a 2. oldalon) Tiszavasfárlban pedagógusoknak Támogatás lakásszerzéshez Húsvéti hangulat a nyíregyházi piacon. (Suri Attila (el­vétele) I Halmos Csaba expozéja Szavaznak a képviselőka márciusi ülésszakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom