Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. március 3. ÁIX. Hagy siker a Diákszerelem Szimfónia „Csöppet sem túlzás, ha megállapítjuk, hogy Beetho­ven a klasszikus szimfóniát a tökéletesség legmagasabb fo­kára emelte. A IX. Szimfó­nia pedig a kezdeti kortár­si értetlenség után lassan, de biztosan elfoglalta az egész világ közvéleményé­ben az egyedül őt megillető legelső helyet.” A Zenekala­uz, amely mindezt leírja, ezek után kifejti: manap­ság úgy vagyunk vele, hogy amint a régi görögök szeren­csétlennek tartották azt, aki Phédiós Zeuszát nem látta, azomképp mi sem nevezhet­jük szerencsésnek, boldog­nak azt, aki minden idők legnagyobb zenei költőjének ez óriás alkotását nem hal­lotta. Nagy sikerrel játsszák to­vábbra is a nyíregyházi Mó­ricz Zsdgmond Színházban a Diákszerelem című víg­játékot. Ezt a darabot adják elő március 3-án pénte­ken este a Kossuth-bérlet- ben, és szombaton 4- én is bérletszünet­ben. A stúdiószínpadon En- quist műve kerül színre A nagyapa házában címmel hétfőn, 6-án este a Móricz- bérletben. Vendégszereplő együttest fogad a színház március 7- én. A nyíregyházi művésze­ti hetek alkalmából ismét láthatja megyeszékhelyünk közönsége a Színház- és Filmművészeti Főiskola hal- gatóinak előadását. Chris­topher Hampton: Teljes nap­fogyatkozás című művét Balikó Tamás állította szín­padra — ő rendezte a közel­múltban Nyíregyházán A kék madár című darabot. A főiskolások műsora este 7- kor kezdődik. Aznap, kedden este a to­vábbra is változatlanul nép­szerű Mollier-vígjátékkal A fösvénnyel Hajdúböször­ményben tájol a társulat. Az azt követő napokban is tájelőadásokat tartanak szín­házunk művészei, szerdán, 8- án A nagyapa házában cí­mű művel Budapesten a Lenin körúti Játékszínben mutatkoznak be, csütörtö­kön 9-én pedig A fösvény­nyel Gyöngyösön szerepelnék. Irodalmi alkotások filmen Mándoki Kincskereső. Nos, a nyíregyházi, sza­bolcsi zenekedvelőknek már­cius 7-én módjuk lesz erre, mégpedig az egyik legneve­sebb magyar zenekar tol­mácsolásában. Beethoven IX. Szimfóniáját kedden este fél nyolctól, a nyíregyházi evan­gélikus templomban hallhat­juk, a Magyar Állami Hang­versenyzenekar előadásában. Vezényel: Kobayashi Ken­Ichiro. Március 3-án, a megyei művelődési központban a művészeti hetek megnyitó­jának keretében szintén ran­gos hangversenyt hallhaturuk. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola hallgatói Mo­zart-, Schumann-, Schubert-, Verdi- és Bizet-darabokat adnak elő. Nyírbátor évszázadai cím­mel látható állandó kiállí­tás a Báthori István Múze­umban, amely március 1- től a meghosszabított tava­szi-nyári nyitvatartási rend szerint látogatható. Mostan­tól szeptember végéig, na­ponta 10-től este 6-ig tart nyitva a múzeum, ahol az érdeklődők tárlatvezetés se­gítségével is megismerked­hetnék a történelmi erek­lyékkel. Irodalmi alkotások filmen — címmel ifjúsági filmsoro­zatot mutat be a mándoki művelődési ház mozija — — ezzel is segítve az általá­nos iskolai irodalomtanítást. Nagy örömmel és érdeklő­déssel fogadták a gyerekek az értékes irodalom tanul­mányozásának ezt az újabb lehetőségét — így olvasmá­nyaik megelevenednek, so­kaik számára talán átélhetőb- bé válnak. Elsőként kicsik­nek a Kincskereső kisköd- mönt vetítették, illetve a na­Újabb időszakos kiállítás is várja a közönséget március 3-tól. Pénteken délután 3-kor Viga Gyula, a miskolci Her- mon Ottó Múzeum néprajzi osztályának vezetője mutat­ja be a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye népművészete cí­mű anyagot, amelyen a nézők a szomszédos megye sokszínű népművészeti-néprajzi ha­gyományaival ismerkedhet­nek meg, június végéig. gyobb iskolásoknak az Embe­ri sors című Solohov-re- gényből készült filmet, a kö­vetkezőkben pedig a tervek­ben a Pál utcai fiúk, a János vitéz és a Légy jó mindha­lálig című film műsorra tű­zése szerepel. Elő újság Oroson Folytatják Oroson a ta-‘ nárképző főiskola népmű­velés szakos hallgatói Élő új­ság című sorozatukat, ame­lyen közérdekű témákat tűz­nek napirendre. A hallgató­ság vendége lesz március 6-án este 6-kor Csabai Lász- lóné Nyíregyháza tanács­elnöke, Hegedűs Tibor a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, dr. Barta Tibor főorvos és Szedlák István a 85-ös ABC vezetője. Ugyancsak főiskolások szervezik a Zsebszínházban Kátai Zoltán előadóestjét, aki mai magyar költők meg­zenésített verseit tolmácsol­ja március 7-én este 6 órai kezdettel. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból. Rendezvények, előadások: A művészeti hetek megnyi­tóját március 3-án 15 órától tartják. Március 4-én, 5-én népfőiskolái foglalkozások lesznek. Március 8-án lengyel előadóművészek közremű­ködésével jazzkoncert vár­ja az érdeklődőket. Klubok, körök, foglalko­zások: A versmondó műhely 3- án és 5-én tartja foglalko­zását. Harmadikán a Nyíri AFK tagjai is találkoznak. A Kopernikusz kör március 4- én rendez összejövetelt. A művészetbarátok egyesületé­nek találkozójára március 7-én kerül sor. Az életveze­tésről tartanak előadást március 8-án, s a Galaktika Baráti Kör is ekkor várja az érdeklődőket. Március 9- én menedzserklub és fotó­klub tart összejövetelt. A pantomim kedvelői, továbbá a modem tánctanfolyam résztvevői március 5-én találkoznak. Testmozgató aerobicra március 6-án és 9-én kerül sor. Szolgáltatások: A pszicho­lógus szokás szerint hétfőn és szerdán 5—7-íg tart fo­gadóórát. Ki-ki megmérheti edzettségi szintjét a sport­orvosi szolgálat közremű­ködésével hétfőn és csütör­tökön. Népművelő a háttérben Ő k nem állnak reflek­torfényben, pedig nélkülük nem jöhe­tett volna létre program, produkció. A nyíregyházi művészeti hetek ideje alatt szervező népművelőket mu­tatunk be. ★ Nagy Miklós tanárképző főiskolát végzett matema­tika—ének szakos, 4. éve dolgozik a nyíregyházi Vá­ci Mihály művelődési köz­pontban, melynek a kö­zelmúltban lett megbízott igazgatóhelyettese. — Hogyan érzékeli a nép­művelő: sikerül-e a művé­szeti főiskolások meghívá­sával megfiatalítani ezt a két évtizedes rendezvény- sorozatot? — Valóban eléggé meg­fáradt a korábbi művészeti hetek programja, és friss lendületet kapott a mű­vészjelöltek szereplésével. Az a gondom inkább ezzel kapcsolatban, hogy az nem érzékelhető: a közönség „vette-e a lapott”. Itt ná­lunk most már harmadik éve minden márciusban olyan kiállítások, fellépé­sek vannak, melyeken ko­moly művészjelöltek, mű­vészek szerepelnek, akik külföldön díjakat nyer­tek, bárhol telt házakat vonzanának. Főleg a kép­zőművészek és a muzsi­kusok között vannak ilye­nek — a mi közönségünk mintha még nem fedezte volna fel őket. — Talán nagyobb hírve­rés kellene? — Biztosan; a sajtóban, a közönségszervezők köré­ben is, amit a következők­ben szeretnénk jobban elő­készíteni. — Megéri-e a főiskolások­nak ide jönni bemutatkoz­ni? — Ml a tanáraikkal tart­juk folyamatosan a kap­csolatot, úgy tudjuk, meg­éri. Csak az érdekesség kedvéért megjegyzem: Szentendre nem vállalta rendszeres fogadásukat... — Hogyan sikerült Ko- bayashit megnyerni? — ö egyébként is fellé- lépett volna a filharmónia bérleti koncertjén, egy más időpontban, de tár­gyalásunkon figyelembe vették, hogy nekünk már­ciusban van ez a művésze­ti rendezvényünk, alkal­mazkodtak, amit szeretnék megköszönni, tehát március 7-én az evangélikus temp­lomban ... Borsod-Abaúj-Zemplén népművészete Bátori hívogató A képviselőig gyűrűzött az ügy Réka fogta „szomszédok” Nyírtelek új lakótelepén a Benczúr utcán és közvetlen környékén nincs békesség. Több mint egy éve folyik a hu­zavona egy rókafarm körül. Az ügy megjárt a helyi szer­vektől a minisztériumig minden fórumot. Végül egyik pa­naszos negyven aláírással Bánfalvi András országgyűlési képviselőt kereste meg, aki a szakemberek bevonásával a feleket egy nyilvános beszélgetésre hívta meg. Igaz, volt, aki nem tu­dott (?) eljönni (műszaki osz­tály, KÖJÁL-képviselő). Az elhangzottak azonban ke­resztmetszetei adnak arról, hogyan válhat konfliktussá az államigazgatás, a jog ol­daláról „szabályos" eset. Minden rend­ben, mégis... A tényeket dr. Hajdú Ber­talan megyei főállatorvos foglalta össze. A panasz sze­rint a rókatairtás szaga és zö­rejei zavarják a környék nyugalmát. A prémrókákat egy félig nyitott színben, ketrecben helyezték el. Erre építési engedély nem kell! A minifórumot megelőző vizsgálat eredményei csak megerősítették az előzőeket. Egy-egy településen az álla­tok tartását a helyi tanács állattartási rendeletben sza­bályokra. (Ennek meghozata­la nem kötelező — így a me­gye több községhez hasonló­an, Nyírteleknek sincs.) Ilyen esetben is jogszabá- lydk írják elő az állattartás­sal kapcsolatos tudnivalókat: általános építésrendészeti, valamint a köz- és állat­egészségügyi rendeletek. Az állomány rendszeres állat­egészségügyi felügyelet alatt áll. A tudomány mai állás­pontja szerint sem emberre, sem állatra közvetlenül, vagy közvetve nem jelentenek ve­szélyt. Nincs olyan műszer, amely a rókatenyészet által termelt gázokat a közelben még nyomokban is kimutat­ná. Az viszont nem vitatható, hogy valamennyi állatnak, így a rókának is van fajára jellemző szaga, — függetle­nül attól, hogy milyen körül­mények között tartják — amit nem lehet megszüntet­ni. A panaszosok által elmon­dott vélemények közül né­hány idézet: Kakuk Pál el­ismerte, hogy a tenyészet vi­lágszínvonalon tartott, de „akkor mi okozza, hogy ál­landó bűzt lehet érezni?” — teszi fel a kérdést. Nem érti, hogy az építményre, amely­ben elhelyezték a ketreceket, miért nem kell engedélyt kérni? Hogyan lehet az, hogy egyes szakemberek vé­leménye eltér a rendelet ér­telmezésénél? Meglepő az is, hogy a tanács csak 1988 feb­ruárjában kérte a szakható­ság véleményét, mikor a ró­kák mór 1987 júliusában let­tek elhelyezve. Mi fontosabb? Matiscsák Lászlóné, Nyír­egyházáról költözött ki: „Mi fontosabb, hogy az itt élők jól érezzék magukat, vagy egy embernek legyen róka- farmja? A kutyák is érzik a vadaik szagát, egész éjjel ugatnak. Véleményem sze­rint az emberi orrnál nincs jobb műszer. Mi 150 méter­ről is érezzük a bűzt. Ez már egy városiasodó község, ahol a lakások szorosan egymás mellé épültek. Vajon köve­telhetünk-e kártérítést, ér­tékcsökkenés miatt?” Papp István, arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a nyáron meg­nőtt a legyek száma, ez is valószínű a telepnek köszön­hető. Rácz István elismeri, az állatok népgazdasági hasz­nát, de ha zavarja a környe­zetet, ki kell telepíteni távol a lakott területektől. Páll Istvánná, kihangsúlyozta, hogy az itt lévőiket nem a harag, vagy a rosszindulat vezérelte. Gutyán Gáborék, a tulaj­donosok, szintén Nyíregyhá­záról 'loöítöztek ki azzal a céllal, hogy állattenyésztés­sel foglalkozzanak. „Mi beje­lentettük a nagyközségi ta­nácson a rókatartást. A far­mot és környékét rendben tartjuk, nálunk nem érezni semmiféle szagot. (Nyolc-iki- lenc ezer forintot fordítunk havonta tisztítószerre.) Hoz­zánk még seriki sem kopo­gott be, menjünk el megnéz­ni, hogy érezni lehet a ró­kák szagát. Itt nincs légy, minden állat külön edény­ben eszik, amit meleg vízben elmosunk, a húsőkat pedig hűtőben tartjuk. Ezt az állo­mányt nem lehet csak úgy felszámolni. A farm bekerü­lési értéke 1 millió forint, plusz az évi haszon. Ha min­den áron ragaszkodnak a la­kók a kitelepítéshez, kártérí­tést fogunk kérni.” Szemtől szembe A vitában tizenegyen nyil­vánították véleményt. A be­szélgetés részben elérte cél­ját. A nézetek szemtől szem­be ütköztek meg, mert eddig levelek jöttek-mentek, a kü­lönböző szervek vizsgálata kb. 100 ezer forintba került Lopott és közfeladatot ellátó személy ellen követett el erő­szakot a fiatalkorú L. Zoltán, rozsályi lakos. Történt, hogy 1987. július 24- ére virradóan L. Zoltán két tár­sával, a jánkmajtisi Áfész rozsáji italboltjába az ablakrács lefeszítése után behatolt, és onnan különböző italokat, cso­koládékat, zsebszámológépet, valamint váltópénzt elvitt. 1987. július 27-én, huszonhárom óra körül pedig a vádlott — szintéh két társával — megje­lent a Dózsa Mg. Tsz gacsályi gyümölcsfeldolgozó épületénél. A ventilátorablakon csupán nejlon borítás volt, melyet egyikük zsebkésével kivágott, és az épületbe a résen keresztül mindhárman bemásztak. A gyü­mölcsfeldolgozóból egy villany- rezsót, egy kávéfőzőt, valamint különböző élelmiszereket eltu­lajdonítottak. — ami az adófizetők pénzét emésztette. A főállatorvos szavaiból kicseng, hogy a tu­lajdonos mindenkor szabá­lyosan járt el, az állomány nagyon értékes genetikailag, — de az is igaz, ha zavarja a környezetét, az ott lakók­nak ez nem vigasz. Tény, hogy államigazgatási eszikö- zök most nincsenek arra, hogy ezt a rókaitartáísf meg­szüntessék. Ugyanaiklkor a^- ra sincs törvény, hogy a la­kosság a rókákkal együtt él­jen. Megértéssel A zárszót Bánfalvi András mondta; melyben kitért, hogy a tanácsnak meg kell aL'kotni a településre vonat­kozó állattartási rendeletét. Ezt a most folyó falugyűlése­ken, és más fórumokon tár­sadalmi vitára kell bocsáta­ni. S ha a lakosság többsé­ge úgy dönt, hogy zavarja a róka, s hosszabb távon ront­ja a jó közérzetet, ezt figye­lembe kell venni! Az állat­tartónak pedig biztosítani kell egy kis türelmi időt, mi­vel ő is jóhiszeműen járt el. Dönthet a tanács! Gsalk ki­fizeti ki a rókatairtó kártérí­tési igényét? A szaikigazga- fcási szervnek erre nincs pén­ze. Ha az ügy bíróság elé ke­rül, szakértői vélemény, fel­lebbezés, idegesség, nagyon sokáig elhúzódhat a tortúra. Vajon ki fog engedni? Dankó Mihály A lopás közben Sz. József éjjeliőr tetten érte őket. Ekkor L. Barnabás egy léccel Sz. Jó­zsef felé csapott, a kalapját is leverte, L. Zoltán pedig az őrt ököllel többször megütötte, majd meg is rúgta. A bántalmazás kö­vetkeztében. Sz. József nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de magánindítványt nem terjesztett elő. A Nyíregyházi Városi Bírósá­gon (mint fiatalkorúak bírósá­ga) dr. Bodnár Zsolt tanácsa, a 18 éves, öt általános iskolai osz­tályt végzett L. Zoltánt tízhóna­pi fiatalkorúak fogháza bünte­tésre ítélte, melynek végrehaj­tását két évi próbaidőre fel­függesztette. A vádlott pártfo­gói felügyelet alatt áll, a maga­tartásával kapcsolatban koráb­ban különösebb kifogás nem me­rült fel. Az ítélet jogerős, (cs. gy) Cipópróba — tavaszra, (a a.) A tárgyalóteremből Lopott és ütött a betörő Színháznaptár

Next

/
Oldalképek
Tartalom