Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-14 / 62. szám
Földérték M it ér a föld manapság, szinte senki sem tudja. Az érvényben lévő rendelet szerint termelőszövetkezeti keretek között a föld adásvételének kulcsszáma az aranykorona érték százszorosa. így kellene ennek lennie — hagyaték esetében is, de a gyakorlat más. Egy örökös, személyes beszélgetésünk során azt panaszolta, hogy nála illetékfizetéskor nem a százszoros, de az ezerszeres értéket számították. A hat koronás föld értékét a hivatal nem 600, hanem 60 ezer forintra értékelte. Miért? Bölcs lenne az, aki ma a feltett kérdésre választ tudna adni. A földnek jelenleg nincs forgalmi értéke. Azt követően, hogy a 60-as évek elején befejeződött a szocialista átszervezés, a földmozgás Magyarországon szinte megszűnt. A mozdulatlanságot az a földtörvény is erősítette, amely az állami és szövetkezeti tulajdonú földek adásvételét korlátozta, a magánszemélyek által birtokolható földterületet maximálta. így következhetett be, hogy sem ára, sem becsülete nem lett a földnek. Az, hogy nem becsültük eléggé termőföldjeinket, megnyilvánult a nagymértékű és sokszor indokolatlan kisajátításokban, amikor is a legjobb szántókon ipari és más beruházásokat valósítottak meg. A föld, mint a mezőgazdasági termelés legfőbb eszköze, nem véletlenül lett a reformkövetelések céltáblája. Az okozat kettős, rendezni kell (főként szövetkezeti szinten) a tulajdonviszonyokat, másrészt a föld tényleges értékét vissza kell adni. Ebben az MSZMP és az alternatívok politikája megegyezik. Az MSZMP március 11-én a sajtóban megjelent programja 5. pontjában kimondja, hogy a párt a tulajdonformák egyenrangúságát, és a föld forgalmi értékének visszaállítását akarja. Az említett akarat, a legszélesebb népréteg, a parasztság óhaját fejezi ki. Természetesen jó lenne, ha mindez már holnap bekövetkezne, de tudjuk, hogy egy program és az annak alapján készült törvényerejű rendelet (rendeletek) végrehajtása, gyakorlati alkalmazása nem megy egyik napról a másikra. Idő kell ahhoz, hogy a mozdulatlanságból mozgás, tempó, végül lüktető elevenség legyen. A ddig is el kell kerülni, meg kell szüntetni azokat az ellentmondásokat, amely a földértéknél olyan differenciákat okoz, mint a példaként említett tulaj- donviszonyi változásoknál. Ne legyen egyik esetben csak százszoros, másik esetben ezerszeres a szorzó. Legyen egy reális, főként a magánszemélyek számára is elfogadható földérték. Seres Ernő (4. oldal) Világűrben a Discovery Együtt március 15-én Emlékező nagygynjés a Kossuth téren Holnap ünnepi díszbe öltözik szőkébb hazánk is, hogy külsőségeiben is a nagy évfordulóhoz méltóképpen emlékezzék 1848 március 15-re. Már napok óta láthatják az érdeklődők a nyíregyházi Jósa András Múzeum előcsarnokában azokat az 1848-as zászlókat, amelyek az egykori szabolcsi ezredek emlékét őrzik. A megyeszékhely lakói 8 óra 30-itól 9 óráig gyülekeznek a Petőfi téren, az ünnepségek első színhelyén, ahol 9 órakor hangzik el a Szózat, majd a város fiataljainak képviselője köszönti a résztvevőket. Szavalat hangzik el március 15-ről, majd a nyíregyházi polgárok elhelyezik a kegyelet virágait a szobor talapzatán. Együtt vonulnak az ünneplők a Petőfi, Széchenyi utcán, Bessenyei téren és a Bethlen Gábor utcán át a központi rendezvény színhelyére, a Kossuth térre. Az ünnepség első epizódjaként a nemzeti zászlók bevonulására kerül sor, majd a Himnusz hangjai után vers következik. Ezután hangzanak el az emlékbeszédek, majd a 4. sz. általános iskola kórusa énekel. A résztvevők eléneklik a Szózatot, a zászlókat vivő csapatok kivonulnak a térről, majd az ifjúsági fúvószenekar mű(Folytatás a 4. oldalon) Számítógépes esztergán tanul a diák A szakmunkásképző intézetekben is alapvető változásokra kell felkészülni, a korszerű technika ott is teret hódít. A nyíregyházi 1X0. számú iskolában már számítógépes esztergán tanul a diák. (7. oldal) A világ elítéli az emberi jogok megsértését Interparlamentáris konferencia Budapesten Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg hétfőn délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban a 81. Interparlamentáris Konferenciát. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója, számos nemzetMilliók új erdőkre Faültetés kétezerig A megye erdőterülete az elmúlt évben tovább növekedett: jelenleg 76 ezer hektár, aminek nagyobbik fele mezőgazdasági üzemek, míg 28 ezer az erdőgazdaság kezelésében van. Az erdőgazdálkodás feladatait hosszabb távra megalapozza az ezredfordulóig szóló felmérés, amely a meglévő erdők kezelését és egy nagyobb szabású erdőtelepítési program szakmai feladatait tartalmazod. Még ebben az évben indul a megye komplex fásításának tervezése. Az elmúlt két évtized alatt ugyanis a fasorok, erdősávok nagyobb részét kitermelték, vagy különböző okok miatt ezek elpusztultak. Pótlásukról és védelmükről tudatosan, tervszerűen kívánunk gondoskodni. Az elkészült, illetőleg a készülő tervek ehhez jó alapot nyújtanak. A megye erdőgazdálkodása tavaly mind szakmai, mind közgazdasági értelemben egyaránt eredményes volt. Az erdőgazdaság és a mező- gazdasági üzemek együttesen a szükséges csemete- mennyiséget megtermelték. Az üzemek összesen 1659 hektár területen végeztek faikitermelést és 2208 hektáron erdőfelújítást. Néhány termelőszövetkezet és állami gazdaság gyengébb teljesítménye ellenére a megyében a fakitermeléseket és az azt (Folytatás a 4. oldalon) közi szervezet, képviselője és a parlamenti kapcsolatok több száz szakértője a hét végéig folytat megbeszéléseket hazánk fővárosában számos nemzetközi fontosságú kérdésről, az Interparlamentáris Ünió magyar csoportjának meghívására. Az Országgyűlés és az IPU magyar csoportja nevében Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke köszöntötte a tanácskozást. — Nem mulaszthatom el felhívni a figyelmüket arra — hangsúlyozta —, hogy korunk változásai szükségszerűen más megvilágításba helyezik az emberi jogok és a szabadságjogok kérdéseit is, amelyek az eddigieknél sokkalta nagyobb szerephez jutnak valamennyi társadalomban. Az emberi jogok tömeges megsértését a civilizált világ elítéli, s nemcsak az államok, de a különböző (Folytatás a 4. oldalon) ■ végrehajtó bizottság napirendjén Több szakembert —helyből is Március 30-án tart ülést a megyei tanács Nemcsak a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, hanem több helyütt a megfelelő szakemberek hiánya is rontja a mezőgazdasági termelés esélyeit a megyében. Bár az élelmiszergazdaságban az utóbbi időben javult a szakemberellátottság, azonban érdemes szorgalmazni megyén belül a nagyobb arányú képzést, mert a külső ígéreteknek nem mindig lehet hinni — hangoztatták a megyei tanács végrehajtó bizottságának hétfői ülésén. A testület beható vitában elemezte az élelmiszergazdaság agrárszakember-ellátásának és szakemberképzésének helyzetét. Az itt dolgozó 68 ezer ember irányítását több mint 2300 egyetemet, főiskolát végzett szakember végzi. Az országos átlaggal közel megegyezik a mező- gazdasági üzemek szakembereinek a száma (227 hektár terület jut egy emberre). Viszont nagy gond, hogy igen kevés a közgazdász, pénzügyi és számviteli főiskolát végzett üzemgazdász. Jellemző, hogy a termelőszövetkezetekben szinte minden elnök és főagronómus rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg a főkönyvelőknek a fele sem mondhatja el ugyanezt. A felmérések szerint mintegy négyszázan tanulnak a megyéből lévő fiatalok közül szakirányú egyetemeken, főiskolákon. Távlatokban — ha mindenki visszajön a megyébe — elegendő lesz a szakember, azonban például a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola sorsa még mindig nem megnyugtató (a gödöllői egyetemhez való csatolására tettek javaslatot a szakminisztériumban). Nincs kertészképzés, az erőfeszítések (Folytatás a 4. oldalon) Cserebere határon át Valódi partnerkapcsolatot alakított ki a Nyír- lugosi Állami Gazdaság egy nyugat-csehországi gazdasággal. A hagyományos tapasztalatcserék és üdülőtúrák mellett műszaki cikkeket küld gyümölcsért, zöldségért cserébe a külföldi partner. Hogyan látják egymás munkáját? (3. oldal) Vörös Vándorzászlg a KEMÉV KISZ-fiataljainak Támogatják a fiatalok fakásboz jutását KISZ -küldöttértekezl etet tartottak szombaton Nyíregyházán, a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnál. Saliga László, a vállalati KISZ-bizottság titkára az írásos beszámoló szóbeli kiegészítésében többek között a fiatalok előtt álló gazdasági és politikai feladatokról beszélt. Megemlítette azt is, hogy a KEMÉV kiszesed támogatják a nyíregyházi városi KISZ-bizottság által kidolgozott, és az OTP-hez eljuttatott, az ifjúsági betéttel rendelkező fiatalok lakáshoz jutását érintő javaslatokat. Az alternatív szervezetekről szólva kifejtette: velük keresik a párbeszéd lehetőségét, és a céljaikat szeretnék jobban megismerni. A társLibaháború Tiszaeszláron Az egész falu összefogott, hogy kézrekerítsék a jószágállományt dézsmálókat. (2. oldal) PALÓCFÖLD NYÍRBÁTORBAN. Magyar tájak, népművészete című sorozatban Palócföld mutatkozik be a nyírbátori Báthori István Múzeumban. A miskolci Herman Ottó Múzeum által készített gazdag népművészeti anyag a berlini kiállítás után egyenesen Nyírbátorba érkezett. (Elek Emil felvétele) vállalatokkal bővíteni szeretnék kapcsolataikat. Több hozzászóló a KISZ közösségi munkavállalás előnyeit taglalta, meg azt, hogy aKISZ-életet sok alapszervezetben fel kellene lendíteni. Megfogalmazták: valamennyi fiatal tartozni akar valahová. Az ifjak a KISZ közösségi munka kapcsán is jelentős jövedelemhez jutnak, de e tevékenységből a vállalat is sokat profitál. A KEMÉV anyagilag az első lakáshoz jutó dolgozóit is jelentősen szeretné segíteni, vagyis a cég a fiataljait igyekszik az országosan jellemzőnél kedvezőbb helyzetbe hozni. Egyik hozzászóló kijelentette: Először dolgozni kell, s utána magyarázni. Egy másik fiatalember arról beszélt, hogy a KISZ valamikor M- doigozott egy Lakáshoz juttatási koncepciót, de annak nyoma veszett. Más a különböző vállalatok kiszesed ösz- szefogásának előnyeit hangsúlyozta. Tukacs István, a Nyíregyházi Városi KISZ-bizottság első titkára gratulált a kemé- vesek eredményeihez, majd Saliga Lászlónak átadta a KIS Z Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját. Ezután a küldöttértekezlet a KISZ XII. kongresszusára kiadott dokumentumokat Vitatta meg, illetve azokkal kapcsolatban állást foglalt. Ezután választásokra ikerült sor. A Kemév KlSZ-bizottsá- gának titkárává — titkos szavazással — isimét Saliga Lászlót választották. (csgy) A kapitány ciklonriadója (2. oldal) XLVI. évfolyam, 62. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. március 14., kedd :
