Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. március 2. Tanácsadó testület alakul (Folytatás az 1. oldalról) zést. A nagy tömegű és nem egyszer ellentmondásos ' információt a párttagság jó része nem képes befogadni. Az alapszervezetek tájéke-, zottsága, önképzési igénye általában nem éri el a kívánt mértéket. A pártvitákon is tapasztalható volt, hogy hiányoznak a közvetlen beszélgetések, nem kap teret a meggyőzés. Az alapszervezetek vezetőségei nem egy esetben nehézkesek, az új helyzethez nehezen alkal- mazkodók, az önállóságra nem érettek. A végrehajtó bizottság ezért is tartja szükségesnek a helyi viszonyok alapos, mély elemzését, egy offenzívabb pártmunkához nélkülözhetetlen irányítási mechanizmus kialakítását, a tájékoztatás javítását. A városi, nagyközségi, üzemi és alapszervezeti szinteken is ki kell alakítani a rövid távú programokat, amelyek a párttagok számára kapaszkodókat adnak. Következetesen véghez kell vinni a személycseréket, s az alapszervezeti szintekig versenyképes vezetőket kell választani. A párt — hangzott el —akkor lesz jól politizáló szervezet, ha erősíti, egyszerűsíti, az új helyzethez igazítja tagfelvételi tevékenységét is. A végrehajtó bizottság tagjai ezt követően tájékoztatást kaptak a pártszervezetek helyzetéről, a KISZ megyei szerveződéséről, s a testület hatáskörébe tartozó más kérdésekről. Ezek sorában közölték, hogy Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Berecz János, a Központi Bizottság titkára elfogadták a felkérést, hogy Záhony, Nagy- kálló, illetve Csenger várossá válása alkalmából az avatás napján — a közeli jövőben — tartsanak ünnepi beszédet. Hz MSZMP és az Új Márciusi Fnnl meghetzéléséa Javaslat „társadalmi kerékasztalra” A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Üj Márciusi Front egyetért abban, hogy mihamarabb létre kell hozni egy olyan tanácskozó fórumot, amely a sokszínűvé váló magyar belpolitikai élet legkülönfélébb politikai-társadalmi szervezeteinek párbeszédét, megegyezését szolgálná. Erre a megállapításra jutottak szerdán az MSZMP és az ÜMF vezető képviselőinek részvételével a Központi Bizottság székházában megtartott tanácskozáson. A találkozón az Üj Márciusi Frontnak azokat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közelmúltban tettek a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az eszmecsere házigazdája arról tájékoztatta az Üj" Márciusi Front vezetőit, hogy Megalakult a Magyar-Finn Társaság Elnök Pozsgay Imre, titkár Révay Valéria (Nyíregyháza) A hazánkban működő magyar—finn baráti körök szövetségeként megalakult a Magyar—Finn Társaság. A télutón. Kalevala napján tartott alakuló ülésnek kedden a fővárosban, a Budai Vigadó adott otthont. A társaságot 28 magyar —finn baráti kör hozta létre, a két nép közös nyelvi örökségére és hagyományos barátságára alapozva, az országok közötti kapcsolatok ápolására és erősítésére. A társaság választmánya Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját választotta elnökül; az alel- nök Hajdú Péter akadémikus és Gáti Tamás, az MSZMP KB társadalom- politikai osztályának munkatársa, a titkár pedig Révay Valéria, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docense lett. A csúcsvezetésben nincs reformellenes szárny — mondta Nyers Rezső az Európai Parlament küldötteinek „Ügy véljük, hogy a szociáldemokrácia az európai politikai élet tartós értéke” — jelentette ki szerdán Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, az Európai Parlament küldöttségével folytatott beszélgetés során. Az Európai Közösségek törvényhozásán belül szerveződött képviselőcsoport Paul Staes belga politikus vezetésével tartózkodik Budapesten. A delegáció tagja Habsburg Ottó is. Nyers Rezső az Országház Vadásztermében tartott találkozón, a nyugat-európai vendégek által feltett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az MSZMP eszmeisége ikét fő összetevőből áll: egyrészt a hagyományos szociáldemokrata értékekből, másrészt a kommunista mozgalom értékállónak bizonyult törekvéseiből. Az újjáalakult szociáldemokrata párthoz hasonlóan, az MSZMP is a szociáldemokrácia örökösének, sőt, részben szociáldemokrata pártnak tekinti magát — jelentette ki Nyers Rezső. Arról is szólt, hogy az MSZMP csúcsvezetésében nincs reformellenes szárny, de a vezetés gyűrűjében és a párt egészében már kimutatható a reformellenes irányzat. Ezek a fundamentalisták azonban kisebbségben vannak — tette hozzá. Kulcskérdésnek minősítette azt, hogy a párttagság jelentős része „úton van” a konzervatív gondolkodástól a reformpolitika irányába. A kormányzatban nincs nyílt reformellenzék, de a reform sikerét illető kétkedés időnként fölmerül — állapította meg az államminiszter. a párt az elkövetkezendő napokban intenzív kétoldalú párbeszédet folytat számos politikai, társadalmi szervezettel, a többi között a Magyar Demokrata Fórummal, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, 'a Münnich Ferenc Társasággal, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségével, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsával, a Szabad Demokraták Szövetségével. Az előkészítő jellegű eszmecsere-sorozat után többoldalú konzultációra készül az MSZMP. Az Üj Márciusi Front részéről a tárgyalóasztal mellett helyet foglaló Vitányi Iván ügyvezető titkár azt javasolta: hozzanak létre előkészítő bizottságot az ÜMF által szorgalmazott országos nemzeti bizottság megalakításáról. A kompromisszumos megoldásként javasolt előkészítő bizottság feladata lenne az egyelőre még vitatott kérdések tisztázása. Így például az előkészítő munkálatok során kidolgozhatnák az országos egyeztető fórum működésének feltételeit, rögzíthetnék annak ügyrendjét, s meghatározhatnák a résztvevők körét is. A megbeszélés résztvevői megerősítették azt a korábbi álláspontjukat, miszerint a jelenlegi belpolitikai helyzetben korai lenne általános választások kiírása egy alkot- mányozó nemzetgyűlés összehívására. Ugyanakkor a társadalom bizalmi válságának áthidalására — az úgynevezett legitimációs vákuum betöltésére — elengedhetetlen a majdani választásokon induló politikai erők párbeszéde, a politikai „játékszabályok” mielőbbi kialakítása. A leendő „társadalmi kerekasztal” főbb témájaként mind az MSZMP, mind az Üj Márciusi Front az alkotmányozással, a választási törvény előkészítésével, illetve a párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseket tartaná. Eszmecsere a párt és az egyház viszonyáról Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága tegnap Berecz János elnökletével ülést tartott. A bizottság — az MSZMP megújuló tevékenységének részeként — megvitatta a pártnak az egyházakhoz, az állami egyház- politikához, a hívőkhöz és a vallásos nézetekhez való viszonyát, e viszony továbbfejlesztésének, korszerűsítésének lehetséges módjait. Az elmúlt több mint 30 év tapasztalatait értékelve a testület megállapította, hogy a párt szövetségi politikájának szelleme és gyakorlata sikeresen hozzájárult az állam és az egyházak közötti kapcsolatok fejlesztéséhez, a belpolitikai stabilitás fenntartásához és hazánk nemzetközi tekintélyének emeléséhez. A megváltozott politikai viszonyok között is arra törekszik az MSZMP, hogy új összefogást, a társadalom feszítő gondjainak megoldását elősegítő együttműködést teremtsen az önálló és független egyházakkal, mint a társadalom intézményeivel, valamint a hívő magyar állampolgárokkal. Az ad hoc bizottság véleménye Nem kell újra tárgyalni a vízlépcsőről Az Országgyűlés bős—nagymarosi ad hoc bizottsága Berdár Béla elnökletével szerdán összeült. Megvitatta azokat az irányelveiket, amelyeket Magyarország és Csehszlovákia határvizi kor- mánymeghatalmazottai, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei dolgoztak ki a bős—gabcsiikovo—nagymarosi vízlépcsősrendszer környezetvédelmével összefüggő magyar—csehszlovák megállapodás előkészítéséhez. Az eredeti napirendtől eltérően Buhta Gyula (Budapest) és kilenc más ország- gyűlési képviselő indítványáról is tárgyalt az ad hoc bizottság; ők tízen azt javasolták, hogy az Országgyűlés a soron következő ülésén vizsgálja felül a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló — az októberi ülésszakon hozott — határozatát. Indítványozták továbbá, hogy az Országgyűlés foglaljon állást a bős—nagymarosi vízierőmű ökológiai és ökonómiai kihatásának — független szakértők bevonásával történő — alapos és az ország lakosságának részletes tájékoztatása mellett folytatandó felülvizsgálatáról, továbbá a nagymarosi erőmű építési munkálatainak felfüggesztéséről. Csaknem háromórás vita után a 20 tagú ad hoc bizottság megjelent 12 tagja közül kilencen úgy szavaztak: nincs szükség arra, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét márciusban az Országgyűlés napirendjére tűzze. A damaszkuszi úton mindig megy valaki... Soraimat Kiss Gábor Paulusból Saulus című írásához ajánlom A ködös, nyálkás hajnalok a legszömyűb- bek. A csúszós országút mellett a sáros, síkos járdán szinte mindig igyekszik egy kis asszony kézen- fogott óvodás gyermekével, előtte a kocsiban a kisebbik. Kocsink reflektorfénye glóriát von köréjük. Hajnali 5 óra van Nyíregyházán, Ti- szavasváriban, Nagykőrösön, Magyarországon, magyar sors. A kis baktató asszony már jóval előtte kicibálta — jó ha kérlelve, sírva vagy mérgesen, megeshet, hogy káromkodva — az ágyból az alvó gyermekeit, a kisebbeket. Az iskolás még marad, ó.’acsengésre fog ébredni az üres lakásban. A súlykolt anyai intelmekre majd felöltözik és ő is indul egyedül. Az óra mellett 15—20 forint élelemre. Az asszony minden reggel lelkiismeretfurdalást érez, mert sejti, hogy téli fagylaltra, nyalánkságra lesz elköltve. Évek óta látom a szívbemarkoló képet a hajnali útjaimon. Alvó gyermekkel a buszra kétségbeesve kapaszkodó kis magyar asszonyokat. A tömött buszon csak a fel- és leszálláskor kell óvatoskodnia, egyébként elesni sincs hely a hajnali járaton, kapaszkodni azért ajánlatos. Kocsink kikerüli a buszt, de visszatekintve belesaj- dul az ember szívébe ez a szociális gondoskodás, hiszen óvodába, bölcsődébe igyekszenek. Lassan fogy alattunk a sáros, kopott, túlzsúfolt út. Az előttünk haladó traktor mocskot ver fel a járdára és á baktatok ijedten ugrálnak félre, vagy húzódnak a kerítéshez. A lengyel mikrobuszból felülről és belülről nézem őket és mégis közéjük tartozom. Hat óra van, még sötét az olvasáshoz. Eltűnődöm és előtolakodik az egyik hetilapunkban megjelent interjú, amely az egykor központi hatalomhoz tartozott államférfi már régen felnőtt és magas politikai pozíciót betöltő fiával készült. Ennek a fiatalembernek — mondta — a gyermekkoráról szép emlékei vannak. A rózsadombi villából reggelenként lefüggönyözött kormánykocsival állami sofőr vitte az óvodába, iskolába. A lefüggönyözésre a szülei szerénységéből került sor. Nem tudok szabadulni a gondolattól: vajon hányán nőttek és nőnek fel így magukat munkásmozgalmi elvtársnak tituláló emberek gyermekei az 50- es évektől, a régi rend arisztokráciájára licitáló módon és ma is a nyugati milliomosokat utánzó miliőben, egy proli gyermekkel talán szót sem értve? Kitől kapott felhatalmazás alapján van ez a nagy elkülönülés, honnan ehhez a bátorság és önbizalom? A gyermekével hajnalban baktató, zsúfolt buszra tolongó asszony nem ismeri a „pálfordulást”. Neki nincs értelme forgolódni. Napi életét mélyebb meditációk nélkül éli át, hiszen mire megvirrad ő már holtfáradt. Amíg tehenet fej, mérlegre vagy kosárba rakja a gőzölgő kenyeret, féltőrli a műtő padlóját nem filozofál. Napi gondjai gyötrik. Vajon elért-e a nagyobbik az iskolába, az idén beköltözhetnek-e az épülő házba, az anyós megetette-e a hízót, és áz éjszakai műszakból hazatérő férje, aki pár órai alvás után száz dolga után szalad, célt ér-e? A damaszkuszi úton a régmúlt időkben csoda történt. De vajon történik-e csoda a mai magyar utakon? A mai nagy pálfor- dulásban kik mennek majd végig a próféták kövekkel kirakott sanyarú, dicsőséges útján. A Farizeus Saul megkeresztelkedetf és vállalta a vértanúk útját, hirdetve a jövő századok embereinek is: „aki szánt, annak reménység alatt kell szántania és aki csépel, az ő reménységében részesnek lennie reménység alatt”. A hajnali baktatóknak és igyekvőknek a reménytelenségben reményt kell adni. Ám számolni kell a „pikszisben” bennmaradni akaró farizeusokkal csakúgy, mint azokkal, akik hasonlóképpen bekerülni akarnak. A verseny a hatalomért, egy nép hatalmáért folyik és a Paulusoknak győzniük kell a prófétaságukkal, tanúságtételül. Mert: „ ... nem tudjátok-é, akik versenypályán futnak mindnyájan futnak ugyan, de egy viszi el a jutalmat?1 Ügy fussatok, hogy elvigyétek. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra. Ügy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos. Hanem megsanyiargaitom testemet, hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek”. (Pál I. lev. Korint- hosbeliekhez, 9.) A hatalomban bennmaradni vagy oda bekerülni akaróknak az intelmet örök igazságként ajánlatos megfogadni, mert a nagy versengésben a hatalmat hamis próféta- sággal Magyarországon sem megtartani, sem megnyerni nem lehet. Mire végiggondolom e sorokat reggel van. A délelőtti szürke ködben úticélomhoz közeledve egy reménysugár azért maradt. A damaszkuszi úton mindig megy valaki. • Sinka Ágnes Nyíregyháza Hegindult a határforgalom (Folytatás az 1. oldalról) vámrendeleteket, így nem árt némi tudnivalóval felvértezve elindulni. E szerint egyáltalán nem lehet kivinni az országból többek között: televíziót, hűtőt, mosó- és varrógépet, gyermekruhát. A háztartási klímaberendezés és a szórakoztató elektronikai cikkek után 25, a szőrme és a bőráru után 30 százalék a vám. ötven százalékot kell fizetni egyebek mellett a lakatosszerszámok, gépkocsialkatrészek, abroncsok után. Száz százalékos a vám, ha a Szovjetunióból porszívót, ventilátort, kávédarálót, konyhai robotgépet, centrifugát, elektromos szivattyút, kötőgépet, bojlert, fa- és fémmegmunkáló gépeket akarunk hozni. Sztankovics Imre, a külügyminisztérium főosztályvezetője munkatársunk kérdésére elmondta, újabb tárgyalásokat folytatnak a szovjet illetékesekkel. Ha ezek eredményre vezetnek, Kárpátalja teljes területe bekapcsolódhat a kishatárforgalomba. Az elképzelések szerint erre már az idén sor kerülhet. (b. g)
