Kelet-Magyarország, 1989. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

1989. március 13. Kelet-Magyarország 3 Itt a 11-277! Tóth Kornélia újságíró válaszol Nem készítettem statiszti­kát, hányán fordultak hoz­zám az elmúlt héten közér­dekű kérdésekkel. A bejelen­tések közt nagyon sok a sze­mélyes sérelem, amelynek megpróbálok utánajárni. Kovács József a 17-588-as te­lefonszámról azt kérdezte: a Sóstóra vezető kerékpárúlat el­lepi a szemét, vajon miért nem takarítja azt senki? A közterület fenntartó vál­lalat igazgatója, Soltész Jó­zsef elmondta: nem az ő cé­gük hatáskörébe tartozik ez az út, hanem a közúti igaz­gatóságé. Teljesen jogos a panasz, de mivel még műsza­kilag nem adták át a kerék­párútat, addig a takarítást sem szervezték meg rajta. Azt már csak én teszem hoz­zá, hogy egy hétvége után az erdőszél, a tisztás, a tornapá­lya, a kerékpárút valódi csa­tatér a turisták szemetelése nyomán. Van, amit mi is te­hetünk a tisztaság érdeké­ben ... Rövidebb lesz a katonai szolgálat, ami a diplomásokat érinti. Egy nyíregyházi édes­anya azt kérdezte, a múlt év augusztusában bevonult me­zőgazdasági gépész üzemmér­nök fia hamarabb leszerel-e? Válaszért Ungvári Sándor ez­redeshez, megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi pa­rancsnokhoz fordultam. A honvédelmi törvény módosí­tására a közeljövőben sor ke­rül, addig a bevonulás idején érvényes szabályok vonatkoz­nak a sorkatonák leszerelésé­re. Várhatóan még 1989-ben megjelenik a törvény módo­sítása, akkor tudnak érdem­ben válaszolni. Hónapok óta rendezetlen a terület a nyíregyházi Stadion utcán a Szavicsav és a lőtér környékén — hallottuk dr. Har­gitai Gyula nyíregyházi lakos­tól. Mikor lehet már zavartala­Méltó emléket Az utóbbi időben egyre több településen döntenek úgy, hogy valami módon megörökítik a második világháború magyar áldo­zatainak emlékét. Több helyen a templom falán elhelyezett kötáblába vé­sik a neveket, másutt, így például Siómaroson, a te­metőben állítanak jelké­pes sírkereszteket, néhol pedig igazi emlékmű ké­szül, mint Mányban is. Ehhez, tehát emlékhe­lyek kialakításához, bőví­téséhez, a hiányzó jelké­pek újrafaragásához ajánlja önzetlen közre­működését a Kós Károly Céh. Az országos kulturá­lis egyesület építész és szobrász tagjai bármely településnek szívesen se­gítenek tanácsukkal, szak­értelmükkel. A fájdalmas hiányok pótlását szorgal­mazó állampolgári társu­lások, egyesületek jelent­kezését a következő — ideiglenes — címen várja a Kós Károly Céh: 1011 Budapest, Corvin tér 8. A hozzájuk érkező kéré­sekre mindenképpen rea­gálnak, és erejükhöz mér­ten vállalják a közremű­ködést az elképzelések megvalósításában. nul használni ott a garázsokat, arról nem beszélve, hogy sokan gyalogosan is közlekednek ar­rafelé. Előbb a Szavicsav igazga­tóhelyettesét, Tóth Tibort kérdeztem meg. Vállalatuk csak helyet adott a Tiszamen- ti Regionális Vízmű nagysza­bású vízvezetéképítésének. A TRV igazgatója, Tóth József elmondta, már múlt év vé­gére elkészültek a vízveze­ték-építéssel. A Kótajból és a Nyírtelek felől érkező vezeté­keket kötik össze egy 600 milliméteres kábellel. A Ti- szamenti Regionális Vízmű gyulai üzemigazgatósága ezen a hátén vonul fel és a föld­visszatöltés, tömörítés mint­egy másfél hetet vesz igény­be nekik. Utána a közúti építő vállalat aszfaltozza a területet és várhatóan április közepére ismét visszaállítják az eredeti állapotot. A föld­tömörítés és az aszfaltozás azért maradt el eddig, mert azt fagyott földdel és tíz fo­kos hőmérséklet alatt nem lehet elvégezni. V. J. nyíregyházi lakos pana­szolta, hogy a T1TÄSZ hőerő­művel szemben lévő lakásuk­ban szinte lehetetlen a pihenés, mert rendkívül nagy a zaj még éjszaka Is. Várható-e megoldás a közeljövőben? Dohanics László erőműve­zető azt a tájékoztatást adta, hogy a zajcsökkentést több lépcsőben oldják meg. Ez év második felére remélhetően a legnagyobb zaj megszűnteté­sére műszakilag megteremtik a feltételeket. Egyébként az erőmű zajkibocsátásának csökkentésére határozatát ho­zott a környezetvédelmi mi­nisztérium, ezt pedig támo­gatta a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság is. Tehát a kör­nyékbeli lakosoknak még ez év őszig kell a nagy zajt el­viselniük, utána remélhetően a nyíregyházi Bethlen Gábor utca térségében sem lesz el­érhetetlen az otthoni zavar­talan pihenés. Egyedileg tervezett, kisszériás bútorok Nyíri pamlag az Aranybikának Egy évtizeddel ezelőtt két szövetkezet — az asztalos- ipari valamint a kárpitos és üvegesipari — egyesüléséből nőtte ki magát Nyíregyházán a bútoripari szövetkezet. A múlt esztendő tapasztalatai­ról és az idei kilátásokról, tervekről Mikula János el­nök mondja: Szövetkezetünkben nem tömeggyártás folyik, 20—25- ös széria után képesek va­gyunk váltani, ha a piac úgy diktálja. Közvetlen a kapcso­latunk az üzletekkel, kéré­sükre rövid határidővel szál­lítunk. Bútoraink nem drá­gábbak a bútorgyárak ter­mékeinél és nálunk a minő­ség szent dolog. Kárpitozott fekvő- és ülő­bútorokat gyárt a szövetke­zet, de a profiljába más is belefér. Varrodájuk „öltözteti fel” a bútorokat és azon túl 14—15 ezer garnitúra gépko­csi üléshúzatot készít évente. A kishatármenti forgalom megindulásától eredménye­ket várnak a szövetkezetben. Tárgyalásokat kezdeményez­tek szovjet és csehszlovák partnerekkel üléshuzatok ér­tékesítésére, illetve a szov­jet féllel bútoripari alkatré­szek közös gyártásáról is szó van. — Szoros kapcsolatban ál­lunk Borsod, Hajdú és Sza­bolcs Domus Áruházaival, így termékeink három me­gyében kelnek el. A gépjár­mű üléshuzatokat részben a Taurus Kereskedelmi Válla­lat teríti az országban, ki­sebb tételben azonban a Merkur is forgalmazza eze­ket — emeli ki Mikula Já­nos. Szakítva a korábbi hagyo­mányokkal új területeken is próbálkozik a szövetkezet. Egyik ilyen a Dacia-program. Elkészült a nagykállói vas­ipari szövetkezet és a bútor­ipari szövetkezet együttmű­ködésében egy ülésirriirta, mely a Magyarországon ösz- szeszerelendő Dáciákba ke­rülne alkalmasint. Jó ideje már „halódik” a dolog, a borsodi összeszerelő konzor­cium és az autógyár még nem adott egyértelmű vá­laszt a megállapodásra. A Ganz Jármű RT részére vo­Daróczi Mihály a debreceni szálloda szülő dohányzóasztalkát eile nőrzi. megrendelésére ké­natüléseket gyártanak Nyír­egyházán, az egyszerű kivi­teltől egészen a luxus válto­zatig. Tavaly 4 vonatra való ülés készült a szövetkezet­ben, idén ez idáig 2 vonatra van megrendelés. — A napokban realizáló­dott egy újabb üzlet, melyre az átlagosnál is büszkébbek vagyunk — meséli az elnök. Megkeresett bennünket a debreceni Aranybika Szállo­da vezetése, hogy vegyünk részt a szálloda kárpitos bú­torainak a felújításában, cseréjében. Ez konkrétan azt jelenti, hogy szobánként két nyíri pamlagot, egy dohány­zóasztalt és két éjjeliszek­rényt gyártanánk az igé­nyelt színösszetételben. Az A nemzetőrség segédtisztje Böszörményi László emlékér© Egy most előlkerült Halotti Ének Böször­ményi Lászlóról emlékezik meg, aki Ko- pócsapátiban (1950-<től Aranyosapáti) szü­letett 1922. november 1 (?)-én. Apja kisnemes, gazdálkodó. Patakon jogi oklevelet szerzett és utána Nagykálló- ban ügyvéd. (Az ügyvédi gyakorlatot Pes­ten szerzi meg.) 1848. március 21-én tagja lett a Közbátorsági Bizottmánynak Nagy- kállóban, majd május 26-án felcsapott nem­zetőrnek. Hadnagyként a Patay István ve­zérlete alatt álló Szabolcs megyei nemzet­őrség segédtisztje. Részt vett Ozoránál Roth és Filipovics lefegyverzésében és a tavaszi hadjárat megkezdéséig határőrszolgálatot teljesített. A tavaszi hadjárat minden na­gyobb csatájában ott találjuk, végül ko­ntáromnál tette le a fegyvert október 2-án. Visszatérve Nagykállóba ügyvédi irodát nyitott. Bekapcsolódott a megye politikai életébe és 1861. január 28-án Szabolcs megye főjegyzőjévé választották. Április 4-én a nagykállói kerület országgyűlési kép­viselője lett. (Még kétszer megválasztják képviselőnek.) Az országgyűléseken a hatá­rozatiakkal tartott. Az 1865-ben összeülő országgyűlésen felszólalt a nemzetiségiek mellett: „nem kívánok olyan magyar nem­zetiségi alkut csinálni, amely egy hajszál­nyira is megfeledkeznék a Magyarország­ban lakó más nemzetiségek testvéri jogai­ról”. 1867. április 1-jén megjelent szer­kesztésében a Magyar Űjság, a baloldali el­lenzék lapja. A program szerint a cél: „Az országnak 48-ban átalakított önálló alkot­mányát vissza állítani, másrészt minden, úgy nemzetközi, mint beltársadalmi kérdé­sekben a szabadelvű haladás érdekében küzdeni.” Fellépett a kiegyezés ellen, haláláig ki­tartott Kossuth mellett. Augusztus 28-án közölte Kossuth váciakhoz írt levelét, mi­szerint az osztrák Habsburgok uralma ösz- szeegyeztethetetlen hazánk függetlenségé­vel és önállóságával. Augusztus 29-én el­kobozták az újságot, majd az országgyűlés megfosztotta mentelmi jogától és perbe fogták. Kétezer forint bírságra és egy év fog­házbüntetésre ítélték 1868. február 27-én. A büntetés letöltését július 14-én kezdte meg. 1868. március 18-án ismét képviselő­vé választották, március 24-én a beteg Bö­szörményi László meghalt a börtönben, a felajánlott kegyelmet nem fogadta el. Temetése, március 26-án az ellenzék gyászünnepe lett. A Halotti Ének a nyír­egyházi Jósa András Múzeumban találha­tó. Közreadja: Riczu Zoltán első tételek szállítása már­ciusban kezdődik. A teljes üzlet közel 6 millió forint értékű bútor szállítására ad lehetőséget. Csonka Zsolt SZERKESZTŐI NOTESZ Igazán sokféle vélemény elhangzott már az utóbbi időben az országyűlés mun­kájáról, köztük olykor vég­letek is. Egyik oldalról pél­dául, hogy a legdemokrati­kusabb módon választott képviselők ülnek ott, a má­sikról, hogy oszlassa fel ma­gát a parlament, mert al­kalmatlan feladata ellátásá­ra. Vérmérséklet, nézőpont, információbőség vagy hi­ány kérdése az effajta véle­ményalkotás, mégsem len- nénök talán ilyen végletek, ha a képviselők egy része nem szolgáltatna okot rá. Példáink a legutóbbi három napból valók. Az egyik képviselő az alkotmány-előkészítés vitá­jában idézett az 1949-es al­kotmányból. A Magyar Nép- köztársaság szocialista ál­lam; minden hatalom a dolgozó népé; biztosítja a munkához való jogot, az állampolgárok személyi sza­badságát és sérthetetlensé­gét és mondta utána vá­laszként: Nem voltunk és nem vagyunk szocialista ál­lam; a hatalmat a vezetés szűk csoportja sajátította ki és ebből a dolgozókat zár­ta ki. Törvénysértő ítéle­tek sorozata bizonyítja az alkotmány megsértését... Aki elmondta, több cik­luson át volt pártbizottsági első titkár, most pedig csak közel évtizede szakszerveze­ti vezető... Egy országos listán válasz­tott képviselő mondta; az elmúlt év eseményei arra A „rizikócsoport“ Szociális térkép az idősekről Közel 18—20 ezer em­bert otthonukban keres­nek fel Nyíregyházán az egyesített szociális intéz­mény munkatársai. A felmérési munkákat február közepén kezdte meg három gondozónő. Egy nap tizenöt-húsz időskorúhoz jutnak el. Több esetben előfordult, hogy ez a megkeresés eredménytelenül végző­dött, az emberekben erős a bizalmatlanság, s nem voltak hajlandóak az adatlap kérdéseire vála­szolni. S talán jogosan is, hiszen mindenki kétel­kedve fogadja az idegent, a kíváncsiskodót. A gondozónők azt sze­retnék tudni, hogy meny­nyi pénzből élnek, a nyugdíjhoz van-e valami kiegészítő jövedelmük. Az idős ember is szeretné hasznosnak érezni magát. A lehetőségeket kutatják, hogy ezt az igényt az ere­jükhöz szabottan ki tud­ják elégíteni. Az embert csak környe­zetével szoros kapcsolat­ban lehet vizsgálni, gyó­gyítani, szociálisan gon­dozni. Ezért vállalkozott a módszertani csoport er­re az igen nehéz munká­ra, amely nagy türelmet kíván. A szociális térkép elké­szítése széleskörű tájékoz­tatást ad majd arról, hogy a 60 éven felüli emberek milyen körülmények kö­zött élnek. Így időben tudnak gondoskodni a rá­szorultakról, a veszélyez­tetett helyzetűekről és a „rizikócsoportok” feltárá­sával a súlyosodó problé­mákat megelőzhetik. (bojté) Végletek engednek következtetni, hogy felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésé­re. S hozzátette: negyven év óta először lehet félelem nélkül beszélni. Ismert, ne­ves ember mondta e szava­kat, akiről azt beszélték, hogy rózsadombi villája van, nyu­gati márkájú kocsival jár. Biztosan félve élte le az el­múlt nyegyven évet... ★ Felszólalt Korom Mihály, az alkotmányjogi tanács el­nöke és azt javasolta: míg nem működik a szavazatszám­láló, ha nyilvánvalóan lát­ható többség emeli igenre a karját, ne számolják meg, inkább a kevesebb nemet és tartózkodást számlálják ösz- sze, hogy ezzel gyorsítsák a munkát. Javasolta ezt azok után, hogy korábban egyik képviselő pontos számlálást javasolt, s az is került az országgyűlés ügyrendjébe. Szavazásra tették fel Korom Mihály javaslatát, s ami­kor nyilvánvaló volt a többség, csak azt számolták össze, hogy van öt nem, ket­ten pedig tartózkodtak a sza­vazástól. Szót kért erre a mindig számlálást javasló képviselő és bejelentette: számlálást kér, mert neki kétségei támadtak. ~k Akik látták a parlamenti közvetítéseket, biztosan megfogalmazták maguk­ban: az ilyen, néha órákig elhúzódó, a lényegi munkát hátráltató szavazgatások nem méltóak a magyar parla­menthez. (B. J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom