Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. február 8. Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből Postabontás K. L.-nek „Lassan egy éve biza­lommal fordultam a szer­kesztőséghez kérésemmel. Sajnos, köszönő sorokat nem írhatok, mert a mai napig hiába vártam segít­ségüket. Arra gondoltam, hogy név és pontos cím nélkül küldtem, ezért nem foglalkoztak a levélben leírtakkal. Lapjuk 1989. január 11-i számának 7. oldalán levőket mikor el­olvastam, kissé felhábo­rodva elhatároztam, hogy ismét megpróbálom a problémámat feltárni. Nevem és címem most sem írom meg” — kezdi levelét olvasónk, majd néhány névkezdőbetüt és jeligét idéz, mely szerinte igazolja, hogy mégis fog­lalkozunk névtelen leve­lekkel is. Véleményének alátámasztására az akko­ri Postabontásból is fel­elevenít néhány gondola­tot. A szemrehányások után következik a tulajdon­képpeni panasz: „Szom­szédom a lakásunk hátsó falánál gyümölcsfákat te­lepített. Az éléskamrától két méterre vannak a fa ágai, melyeket mindenfé­le vegyszerrel és méreg­gel permetez. Nyáron a nyitott ablaknál a szer rácsapódhat az élelmi­szerre, de a nagy meleg­ben párolog és olyan bűzt áraszt, hogy nem lehet ki­bírni. Az lenne a kéré­sem, szíveskedjenek a lap hasábjain tájékoz­tatni, hogy van-e lehető­ség a fenti állapot meg­szüntetésére és ki az ille­tékes? Előre is köszö­nöm.” Bár lapunk egy héttel ezelőtti Fórum oldalán részletesen kifejtettük az „anonim” panaszokkal kapcsolatos véleményün­ket, annyit azért megje­gyeznék, valóban sok eset­ben találkozunk olyan „irományokkal”, mely­ben megalapozatlanul szidnak, rágalmaznak va­lakit. A névtelenség ho­mályába burkolózva sze­mélyes sérelmeiket a mi segítségünkkel akarják megtorolni. Ellenben ne tévessze meg olvasónkat, ha sok esetben a teljes névvel és címmel érkező levéllel az újságban — csak jeligé­sen vagy kezdőbetűvel ta­lálkozik. Ez a panaszos kérése, melyet szerkesztő­ségünk minden esetben tiszteletben tart. Mi történt esetünkben? A levél K. L. monogram­mal és Nyírlugos megje­löléssel érkezett, egy szomszédvitáról szólt. A pontos cím és név elhall­gatása félelmet vagy bi­zalmatlanságot takar. Ak­kor mi mit tehetünk? Csak általánosságokban adhatunk tanácsot: for­duljon a település szak- igazgatási szervéhez, eset­leg idézzük a birtokvéde­lemmel kapcsolatos jog­szabályt. S bár jómagam meg­próbáltam utánajárni az ügynek, a nyírlugosi ta­nács segítségét kérve, egy félnapi kutatás sem ho­zott eredményt. Talán egy újabb levél közelebb visz a probléma megoldásához. Dankó Mihály KÖSZÖNET A feszültségekkel teli vi­lágunkban egyre kevesebbet találkozunk az emberség és a segítőkészség megnyilvánu­lásaival. Én egy jó példáról szeretnék beszámolni. 63 éves rokkantnyugdíjas va­gyok, több mint két évtize­den át mentősként dolgoz­tam. A közelmúltban száza­lékot tak le: keringési zava­rok léptek fel a lábamban, ami ezért megdagadt. Több­ször próbálkoztam már, hogy alkalmas lábbelit találjak, de sajnos mindhiába. Míg a nyíregyházi Szabolcs Cipő­gyárban el nem készítettek nekem egy papucsszandált, önzetlen segítségük számom­ra a mozgás lehetőségét je­lenti. Ponkú György Nyíregyháza JUBILÁNSOK Alakulásának négyéves jubileumát ünnepelte a fe­hérgyarmati nyugdíjasklub. A február elején tartott ösz- szejövetelükön jelen voltak a város vezetői is. A rendez­vényen Farkas Lajos, a nép­front városi titkára felhívás­sal fordult a résztvevőkhöz — az idős emberek véleményé­re alapozva — állítsanak em­léket a két világháború áldo­zatainak. A klubtagok vállal­ták: segítenek összegyűjteni azoknak a nevét, akik életü­ket vesztették a két világégés idején. A foglalkozáson meg­vitatták még a résztvevők az 1989. évi programot, melyek között szerepel ismeretter­jesztő előadás, kirándulás, színházlátogatás, találkozó. Az est befejezéséül a tagok megvendégelték egymást, elő­került a citera és felcsendül­tek a régi dalok. M. K. Fehérgyarmat KÜLDÖNC Talán nincs is ilyen hiva­talos elnevezés, hogy kül­dönc, inkább hivatalsegédnek hívják, akiknek az a felada­tuk, hogy leveleket kézbe­sítsenek, más szervekhez üze­neteket, anyagot vigyenek. S minden hónap elején ugyan­ők azok, akik a postai, OTP-pénztári sorállásokat gyarapítják. Feneketlen tás­kájukból a sokadik borítékot húzzák elő — egy-egy főnök befizetni valóját. Aztán né­hány helyen már a „ház kö­rüli” bevásárlásra is őket al­kalmazzák. Természetesen állami pénzzel, fizetéssel... Horváth Endre Nyíregyháza, Ungvár sétány KÉGYELMETLEN TAKARÉKOSSÁG Most, hogy felemelték a vonatjegyek árát, szeretnénk, ha a MÁV legalább a kultu­rált utazást biztosítaná. A Nyíregyházáról 14,47 órakor Záhony felé induló vonat fontos közlekedési eszköze a bejáró dolgozóknak és a di­ákoknak. Gyakorlattá vált, — azzal az indokkal, — hogy kevesebb az utas, a szerel­vényből egy-két kocsit le­kapcsolnak. Arra is volt pél­da, hogy a mozdony mind­össze két vagonnal közleke­dett. Sajnos azt tapasztaljuk, így túl zsúfolttá vált a vo­nat, és az utasok kénytelenek a peronon és az ülések kö­zött szorongani. P. F. Ajak FELHÍVÁS A nagykállói intézetünk a szenvedélybetegségek gyó­gyításának egyik központja. A kezelés után a bizonyta­lan családi háttérrel, anya­giakkal rendelkező betege­ket tovább is támogatjuk. Településünkön alkoholel­lenes klub működik. A kö­zösség sok beteg embert se­gített a normális életmódhoz visszavezetni. Programja­ink változatosak, sokrétű­ek, hogy a leggátlásosabb, legnehezebben mozgatható embert is sikerüljön bevon­ni. Ügy élünk, mint egy kis család. Szeretnénk felhívni azoknak a figyelmét, akik még bátortalanok: jöjjenek el közénk. E félelmetes be­tegség teljes leküzdésének érdekében sokat tesznek a község vezetői, valamint dr. Horváth Endre intézeti igaz­gató főorvos és dr. Bertók Katalin, úgy is, mint a re­formátus egyház alkoholelle­nes missziójának a vezetője. Tudom, e nehéz világban nem egyszerű megállni, de ha tíz embert megmentünk a családnak, a munkahely­nek, a társadalomnak, — már megérte. Polgár Tamás gyógyf. tanár, Nagykálló TÖRŐDÉS AZ IDŐSEKKEL 1964 óta vagyok nyugdí­jas, két éve meghalt a fele­ségem és magamra marad­tam. Eddig rendszeresen a nyíregyházi Arany Szarvas étteremben ebédeltem. Az utóbbi időben az ételárak na­gyon felszöktek az én kis nyugdíjamhoz viszonyítva, ezért közel egy hónapja a Vécsey utcai idősek klubjá­ba járok el. Itt a gondozók kedvesek, közvetlenek, ha véletlenül nem jelentem meg az étkezési időre, már egy óra múlva jöttek megnézni, mi van velem. A klubban jut idő szórakozásra és pi­henésre is. Bizonyosan így van ez másutt is, és mások­nak is jólesik a törődés és a figyelmesség. Péter Balázs Nyíregyháza, Toldi u. 64. sz. Szerkesztői Nagy Jánosné, Űjfehértó: Az 1988. év végi 1000 fo­rintos segélyt azok kapták, akiknek a nyugdíja nem haladta meg decemberben a 3000 forintot. Az intézke­dés nem terjed ki a mező- gazdasági, szövetkezeti, öregségi és munkaképtelen­ségi járadékosokra, a rend­kívüli szociális járadékban részesülőkre, bár az ő havi ellátásuk nem éri el az em­lített 3000 forintot. Egy levélírónak: 30 éves jubileumi jutalom nincs. A törzsgárda szabályzatok is csupán kerek évfordulókra írnak elő meghatározott jut­tatásokat. Üjfalusi asszonyok, Gáva: Kocsmai kártyázással kap­csolatos bejelentésüket ille­tékességből a Gávavencsel- lői Nagyközségi Közös Ta­nácshoz továbbítottuk. A vizsgálat eredményéről még nem kaptunk tájékoztatást. L. József né, Nyíregyhá­za: Csak 1989. január 1-jé- től illeti meg a két gyerme­két saját háztartásában egyedülállóként nevelő ma­gánszemélyt, gyermeken­ként havi 1000 forint adó­alapot csökkentő kedvez­mény. K. J.-né Nyíregyháza: A CSÉB 80 szervezeti sza­bályzatában foglaltak sze­rint a biztosított csak ak­kor jogosult „megrokkaná- si” szolgáltatásra, ha ré­szére a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság, a biztosí­tás megkötésétől számított hat hónapon túli hatállyal rokkantsági nyugdíjat álla­pított meg. Ennek előfelté­tele legalább 67%-os mun­kaképességcsökkenés és a munkaviszony megszűnése. Lőrincz József, Csenger: Annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjának folyó­sítása mellett fizikai mun­kakörben teljes időben to­vább dolgozik, első évben három, minden további év­ben öt nap pótszabadság jár. A rendelet hatálya azonban nem terjed ki a rokkantnyugdíjasokra, a nem fizikai munkakörben foglalkoztatottakra és a részmunkaidőben dolgozók­ra. Kovács Miklós, Balogh István, Bottyán Miklós, és Horváth Miklós, Nyíregy­háza: A térítésmentes rendelés a kezelőorvos hatáskörébe tartozik, de az esetek je­lentős részében a szakren­delés, szakgondozó javas­lata szükséges. SÖTÉTSÉG A nyíregyházi Kulcsár ut­cában a közvilágítási lámpák fele nem működik, a vasúti átjárónál, „temetőrésznél” pedig, már március óta sö­tétség van. A problémát többször jeleztük az illetéke­seknek, mégsem történt semmilyen intézkedés. Az ar­ra járók számára ez a hely nagyon balesetveszélyes és félelmetes is. M. Mihályné Nyíregyháza, Kulcsár u. (A TITÄSZ Nyíregyházi Üzemigazgatóságán tudnak a hiányos közvilágításról, a javítást a „nátriumgyújtó” hiánya miatt nem lehetett eddig elvégezni. Jelenleg korlátozott mennyiségben si­került beszerezni az alkat­részt, és a legszükségesebb helyeken megoldják a prob­lémát.) Az illetékes válaszol ÉLETVESZÉLYES GÁZTŰZHELY T. I. nyíregyházi olvasónk kisajátítás következtében ka­pott egy cserelakást. A be­Cserefflld - Erdő magántulajdonba! V. J.-né nyíregyházi levélírónk öccse egy termelőszövet­kezet alkalmazottja volt. Korábban mindig megkapta a 800 négyszögöl illetményföldet. Azonban múlt év január­jában leszázalékolták, s a továbbiakban a tsz megvonta a juttatást. Sajnos augusztusban az öccs elhunyt. Levél­írónk ezt követően személyesen járt el az ügyben és kérte az illetményföld, vagy annak megfelelő termény biztosí­tását. Arra kér választ, jogos-e az igénye? A leszázalékolással olvasónk öccse rokkantsági nyug­díjassá vált, amelynek következtében a termelőszövetke­zetnél a munkaviszonya megszűnt. Mivel az illetményföld­juttatás munkaviszonyhoz kötött, ennek megszűnésével nem jogosult a juttatásra. T. I. nyírbátori olvasónk édesapja 11 hold földdel rendelkezett, amikor a helyi termelőszövetkezet 1960-ban tagosított, s helyette lakásukhoz nyolc kilométerre biz­tosított csereföldet. Többször is kérték a szülők, hogy a tsz kártalanítsa őket. Mivel a korábbi földterületükön er­dő és szőlőrészlet is volt, így szerintük nem értékarányos a csere. Levélírónk tudni szeretné, van-e lehetősége édes­apjának a kártalanításra? Arra is választ kért, hogy a tulajdonukban lévő föld után kit terhel az adó, miután a tsz-tői bérelnek egy hozzájuk közelebb eső földterüle­tet, a sajátjukat pedig más bérli a szövetkezet közvetí­tésével. Levélírónk szülei annak idején elfogadták a felaján­lott csereföldet, bár reklamáltak, hogy a kettő nem áll arányban, mégis tudomásul vették azt. (Sajnos, jogi esz­közöket nem vettek igénybe!) Ennyi idő elteltével semmi­lyen lehetőség nincs a kártalanításra, az igényük el­évült. A másik kérdést illetőleg a jogszabály úgy rendelke­zik: hogy a közterhek viselése a haszonbérlőt terheli, sőt azonnali hatályú felmondásnak is helye lehet, ha a fel­szólítás ellenére sem fizeti azt meg. Javasoljuk levél­írónknak, hogy a szülei tisztázzák a tsz-szel a haszonbér­leti szerződésben foglaltakat és az ebből eredő jogosult­ságukat, illetve kötelezettségeket. Z. N. mátészalkai olvasónk kérdezi, hogy lehet-e erdő magántulajdonban, s ha igen, mekkora az engedélyezett terület? Magánszemély tulajdonában legfeljebb hatezer négy­zetméter erdő lehet. A házastársaknak és kiskorú gyerme­keik tulajdonát együttesen kell figyelembe venni. Ha a többlettulajdon öröklés, elbirtoklás, házasságkötés, vagy örökbefogadás révén keletkezett, akkor azt két éven belül el kell idegeníteni, úgyhogy megmaradó rész a rendelet­ben előírt 6000 négyzetmétert ne haladja meg. (Az elide­genítési kötelezettség alól az erdőfelügyelőség felmentést adhat.) Ha a tulajdonos elidegenítési kötelezettségét nem tel­jesíti, akkor az erdőfelügyelőség elrendelheti a többlet­tulajdon értékesítését. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a termőföld eladására vonatkozó rendelkezések az irány­adók. M. I.-né nyíregyházi levélírónk férje 22 éven át erő­gépkezelője volt a termelőszövetkezetnek. A múlt év ja­nuár 12-e óta igen súlyos betegséggel kezelik az egyik budapesti kórházban. Azt megelőzően munkáját a terme­lőszövetkezettel kötött szerződés alapján vállalkozási for­mában végezte. A bekövetkezett betegség miatt az elszá­molást nem készítették el. Levélírónk állítása szerint a tsz körülbelül 40 ezer forinttal tartozik, azonban a követelést nem teljesíti: ar­ra hivatkozva, hogy az erőgépet nem a kívánt műszaki állapotban vették vissza. Panaszosunk a súlyos csapás miatt rendkívül rossz anyagi körülmények közé került. Beteg férje leszázalékolása most van folyamatban, rend­szeresen látogatni kell, és gondoskodni kell három isko­láskorú gyermekéről is. Kérdése, hogyan szerezhet érvényt az őket megillető követelésnek. Mivel a jogosult az ügyben személyesen nem tud el­járni, szükséges, hogy meghatalmazzon valakit, aki őt tel­jes jogkörrel képviseli. (Ez lehet hozzátartozója is.) Amennyiben a beteg meghatalmazottja az ügyben kedve­zőtlen határozatot kap a tsz-től, úgy a szövetkezet döntő- bizottságától, végső esetben a bíróságtól kérhet jogorvos­latot. Dr. Kondora Zsuzsanna költözés után vette észre, hogy a gáztűzhely nem meg­felelően üzemel. A TIGAZ kirendeltségének szakembe­rei javítást végeztek a tűz­helyen, de ugyanakkor a ké­szülék használatát mégis megtiltották, mert életveszé­lyes. Panaszosunk ezután a fenntartóhoz fordult és kér­te a cserét, valamint a javí­tásért kifizetett összeg meg­térítését. Az IKSZV illetékesei sze­rint a lakás „levételekor” — a TIGÁZ szakvéleménye alap­ján — a gáztűzhely üzemképes állapotban volt és így került átadásra. Olvasónk a beköl­tözést követően jelezte, hogy a tűzhelyen javítást végeztek és ismertette a szakvéle­ményt. Kérésére vállalatuk a csereköltséget átvállalta, de a javításért kifizetett ösz- szeg visszatérítéséért a TI- GÁZ-hoz kell fordulni. SZÜLÉS UTÄN Egy tunyogmatolcsi kisma­ma a szülés után járó jutta­tásokról kért felvilágosítást lapunktól. A választ a megyei társa­dalombiztosítási igazgató­ságtól kaptuk: A terhességi­gyermekágyi segély időtar­tama Í6B nap, mértéke: a fi­zetés 100%-a. A gyermekgon­dozási díj a terhességi-gyer­mekágyi segély 75%-a, a gyermek kétéves korának betöltéséig jár. A gyermekgondozási segély meghatározott összeg, első gyermek után 800 forint, má­sodik gyermek után 900 fo­rint és minden további gyer­mek után 1000 forint, plusz a jövedelempótlék, melynek összege 1989. január 1-jétől 1290,— Ft. A gyes a gyermek harmadik életévének betöl­téséig jár. ______7_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom