Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
1989. február 11. Keiet-Magjraroraság 3 Irány a piac! Azt mondja Takács József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, hogy ebben az ellentmondásos világban a piacgazdaság felé haladás és a versenyhelyzet szélesítése lett a fő csapás iránya, noha a kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek még jócskán érzékelik a korlátokat. Nincs ugyanis kellő árualap, csökken vagy értéktelenedik a lakosság jövedelme, így aztán nincs vásárlóerő. Meg is fogalmazzák ezért elég sokan: hogyan akarunk piac- gazdálkodást kibontakoztatni olyan időben, mikor ennek anyagi-technikai korlátái vannak? Mik ezek a korlátok? Az egyik, hogy a kereskedelemnek kellene mozgatni a gazdaságot, a kereskedelemnek kellene megmondani, mit termeljenek, mennyit és hol tudnak értékesíteni. Ám ez most inkább fordítva van, az ipar maga keresi a kiutat. A külgazdasági egyensúly megteremtése miatt a kormány a gazdaságos exportra termelést favorizálja, a belső egyensúly javítása érdekében pedig egy jövedelem- és fogyasztáscsökkentő intézkedést hozott 1988-ban. Ez lesz a jellemző ebben az évben is. Hogy ebben a helyzetben mégis mozogni tudjanak a gazdálkodó szervezetek, olyan intézkedések szükségesek. amelyek elindítják a mozgást. Egyik ilyen intézkedés az import liberalizálása. A konvertibilis elszámolású importnál a fogyasztási cikkek közül egyes gyermekruhák, háztartási gépek, berendezések. higiéniai papíráruk, kerámia burkolólap behozatalát tették szabaddá. Ami a rubel elszámolású kapcsolatokat illeti: itt is változott a helyzet, bár a kontingens továbbra is meghatározott, ezen belül azonban szabad a gazda. Nagyobb1 mértékű behozatalra viszont csak egyedi engedély alapján nyílik lehetőség és feltétel, hogy legyen mivel a kereskedelmi vállalatnak, a szövetkezetnek fizetnie. A másik liberalizálódási pont az áralakítás feltételeinek változása. A január 9-i áremelések óta minimálisra csökkent á hatósági áras termékek köre. Árhatósági előírások nem érvényesek, tehát a piac alakíthatja az árakat. Itt kellene érvényesülni a kereslet-kínálat szabályozó szerepének, ami bátrabb árkialakításokra ösztönzi a kereskedelmet. A megye kereskedelmében sajnos még mindig az árkövető magatartás a jellemző. Befolyásolja az idei gazdálkodást az anyagi ösztönzési rendszer korlátainak oldása. Az új bérgazdálkodással megszűnt a korábbi keretek közé szorítás, nincs átlagbér- és bértömeggazdálkodás, sem progresszív adó, sem büntető konzekvencia, ugyanis a bért a vállalkozási nyereségadóval azonos mértékű adó terheli. Olyan mértékben emelheti a bért a vállalkozó, amilyen nyereséget elért. Sokkal nagyobb differenciálódás lehetséges így: tulajdonképpen a jól termelő vagy kereskedő gazdasági egység jól megfizetheti a dolgozóját, míg a rosszul gazdálkodó esetleg emelni sem tud. Semmilyen központi mutatóhoz nem kötik most már a vezetők prémiumát, mindenütt a munkáltató határozza meg ennek mértékét. A változás jele a gazdálkodás adminisztratív kötöttségeinek feloldása. A bankok gazdálkodási önállósága bővült, az új társasági törvény elősegítheti a tőkeáramlást és a szervezeti korszerűsítést. Egy sor jogszabály felülvizsgálatát intézményesen is elindította a kormányzat, de sok, a gyakorlatban feleslegesnek mutatkozó jogszabályt is felülvizsgálnak. Ezeket nevezik most divatos szóval deregulációnak, vagyis egy kis lélegzetvételhez jutnak a gazdálkodó szervezetek, mert kevesebb jogszabály köti kezüket. Tapasztalható egy nagyfokú türelmetlenség a hatósággal szemben, ami az ügyintézés még mindig meglévő bonyolultsága miatt tulajdonképpen érthető. Ám mindaddig, amíg jogszabályok írják elő a bürokráciát, addig sajnos elmulasztása törvény- sértést jelent. A mai idők egyik nagy ellentmondása ez, mert kellenek a jogszabályok, a keretek, de feloldásuk is elodázhatatlan, mert merevítik, görcsöket okoznak a gazdálkodásban. A tulajdonviszonyok racionális átrendezése hasonlóképp elodázhatatlan á gazdálkodás javításához. Ebben a túlállamosított, túlcentralizált gazdálkodási szerkezetben a nagyvállalatok sokszor' csak gazdaságtalanul tudnak feladatokat ellátni, miközben a kis szervezetek mind a vendéglátásban, mind a kereskedelemben bebizonyították, hogy életképesek. Vannak olyan központi források, amelyek a gazdasági szerkezet átalakítását, felzárkóztatását segítenek megoldani. Ilyen Szabolcs-Szat- márban a településfejlesztési alap, amelyhez hozzájutni, amelyből részesedni helyi gazdasági érdekeket szolgál, mert olyan forrást ad a fejlődéshez, amit a gazdálkodó szervezet önmaga nem tudna előteremteni. Ugyanakkor kötelezettséggel is jár: hozzájárulni a terület felzárkóztatásához. Napjainkban versenyfeltételek alakulnak ki. egyenlő feltételek között mozoghat a vállalat, a szövetkezet és a magánszemély, s az élet dönti majd el, ki tud lehetőségeivel jobban élni. Segítenek ebben úgy is, hogy a kistelepülésen az élelmiszerkereskedelemmel és a lakossági szolgáltatással foglalkozók kedvezményeket kapnak. Ugyancsak az ellátást segítő szándékkal tarthatják vissza az élelmiszér-kéreskedelém- ből származó nyereség 40 százalékát, és az idegenforgalom egyes területeinek fejlesztése is a kedvezményezettek körébe került. Mert nem csak területi érdek a termál- és gyógyturizmus fejlesztése, a közepes kategóriájú szállodák építése, hanem az országé is. És ezzel bűn lenne nem élni Szabolcs- Szatmárban. Balogh József Oj háztartási gép a Hajdúsági Ipámúvekből: a szerelősoron az első 500 „0” szériás mosogatógépet szerelik. Éjiéi is Intézkedik a diszpécser Jöraek az új kaiiaiok Megszólal a telefon az éjszakai csöndben. Segítséget kér egy kamionos, az NSZK- ból, gépkocsija lerobbant, nem tud továbbmenni. Az ügyeletes diszpécser feladata eldönteni, mi a további teendő... A tizenkét órás szolgálat alatt többször futhat be ilyen hívás a Szabolcs- Volán Vállalat diszpécser- szolgálatához, hisz a vállalat gépjárművei járják az európai országokat. A diszpécserek felelősek azért, hogy rendkívüli események bekövetkezésekor, például tűzeset, baleset, hóakadály, azonnal megkezdődjön a mentés. A kereskedelmi szakszolgálattal közösen rendszeresen részt vesznek fuvarpiac-kutatásban és esetenként fuvarvállalás is törFordulat a paládi sakkjátszmában Huszár lép, patt A parasztok újra felsorakozhatnak Falugyűlés volt Paládon a múlt hónap végén. Mi más körül foroghatott volna leginkább a vita, mint a tsz sorsáról, a megélhetésről. Nagyon sajnálom, hogy nem lehettem ott. Huszár Imre, a helyi tsz elnöke, a majd kétméteres tekintélyt parancsoló küllemű ember mesélte: elszorult a torka, amikor idős emberek negyven évvel ezelőtti eseményeket emlegettek. „Én alapító tag voltam, negyvenkilencben, hatvanban ... most mi lesz? Meddig hercehurcáinak még velünk?” A két Paládon kétszer is „összebarkácsolták” a tsz-t, volt vagy másfél-két évtized, amikor virágzott a gazdaság. Ma azonban? Tavaly, karácsony előtt írtam meg Botcsinálta szanálás Paládon című írásomat, melynek főszereplői közül hiányzott Huszár Imre. A szanálás sikertelenségének történetét azóta más és másként is előadta már ahhoz képest, ahogy én. Javul a vízminőség A megyeszékhely vízminőségének javításáról tartottak megbeszélést február 8-án a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon. Elhangzott, hogy a Feti-Kövizig Vállalat* 1987-ben tanulmányt készített a városi csatornába érkező szennyvízforrások felderítéséről. A Szavicsav felderítette, hogy a Móricz Zsigmond és a Széchenyi utca közötti szakaszon illegális szennyvízbekötéseket végeztek a csapadékvíz-csatornába, amelyet idén kívánnak megszüntetni. A vízminőségjavításra és a fenntartási munkákra a VIII. számú szakaszon az elmúlt két évben 7 millió forintot fordított az igazgatóság. Fontos dátum inon február l0-> I7O7. Péntek. Hetek óta, legalább öt hete elkedvetlenítő statisztikai jelentéseket és közvéleménykutatási eredményeket olvasok. Már-már annyira sokat, hogy fülledt volt a szobámban a levegő, ilyenkor belebámultam a felleges égbe, álltam a nyitott ablakban, amíg bírtam a hivatalos cáfolatok szerint nem, de az igazság szerint szmogos levegőt. Fontos a dátum: 1989. február 10. A rádió ugyanúgy beszélt, mint tegnap, az újságok ugyanúgy megjelentek, de más volt az egész. Sütött a nap! öt hét után kisütött, olyankor, amikor már nem is reméltük. És mert szép lassap a kertek alatt ólálkodik a március, ma reggel vidámabban kiáltott a madár, táncos fenekűvé lett a lent játszó kutyám és én elkezdtem hinni, hogy annyi ködösítés után majd csak kiderül a világ. Azt hiszem egy pilótaindulóban van, hogy a felhők felett mindig kék az ég. Lehet, hogy most még nem tudunk társadalmilag a felhők fölé emelkedni, de attól még tisztább lehet a levegő, egészségesebb a légzés, az élet. Tegnap reggel kisütött a nap. Lehet, hogy még rászorulunk, de a gondolatainkban azért gazdálkodni kellene már minden nyalábnyi fénnyel. . Bartha Gábor Akkor úgy fejeztem be a cikket: az új elnököt is rövidesen megkeresem, megtudni, miért vállalta? Mik a tervei? Ügy tartják, a becsvágy hozta ide. Egy garast sem látna — Ezt mondják? — kérdez vissza, nem tudja leplezni zavarát. — Nem árt, ha tudja: huszonegy évig voltam termelési elnökhelyettes Nábrádon, ahol igen jó dolgom volt. Ha nem így lett volna, már rég másutt kötöttem volna 7ki. A tsz-szövet- ségből, a pártbizottságról kerestek, mondták nekem: legyek itt előretolt csatár. A helyem pedig megvan. Bármikor visszamehetek. Beszélgetésünk elején az állattenyésztő vállalat szakembereivel tárgyalt jószágvá- sárlásról. Közben egy termelési rendszer szaktanácsadó- I ja került elő, megbeszélni a ' tavaszi vetéstervet, a gépvásárlásokat ... Egyszóval úgy I megy minden, mintha nem I is állna felszámolás előtt a botpaládi Üj Barázda. Pedig az a csoda, hogy egyálta- I Ián egyben van még. — Mi is szeretnénk már túllenni az eljáráson, de addig is menni kell a szekérnek ... — váltunk témát. — Szerencse? Nem szerencse? Örülök is meg nem is, hogy az igazságszolgáltatás ilyen lassan dolgozik. Sokáig várták, melyik cég perel be végrehajtás céljából minket. Meglepő módon nagyon hosz- szú ideig kellett várni. Amikor ez megtörtént, utána kijött égy könyvvizsgáló, a Fővárosi Bíróságtól, az elküldte szakvéleményét ide és oda. Innen kezdve a krónikás nem vállalja az eseményekről való hiteles tudósítást, mert elvesztette a fonalat. Csakhogy közben Paládon arattak, szántottak, vetettek. Talán sejtették: sokáig kell sakkozni még a vereségért is. Ám Huszár Imre egy idő után döntetlenre kezdett játszani. — Ennek a tsz-nek a vagyona könyv szerint 41 millió forint, adóssága hárommillió híján ugyanennyi. De aki húsznál többet kiárul belőle egy esetleges árverésen, az varázsló. Egy húsmarha 30 ezerrel van nyilvántartva, 18-nál többet nem nagyon adnának érte. Egy anyajuh 3200, de 1500-at se ér. Az épületek a kutyának se kellenének, a meliorált földet pedig nem tudom melyik koldus szomszédunk tudná annyiért megvenni, amennyit beleöltek megjavítás címén. Az összeomlás, tehát senkinek. nem szolgálná az érdekét. A hitelezőknek legalább harmada egy garast se látna a pénzéből. Krőzusként járkált Marad tehát a hosszú menetelés. Huszár Imre Krőzus- kén't járkált egy-egy körút során; félmillió az aktatáskában ... A bikák ára így „nem terhelte” a bank ügymenetét. És persze nem lehetett az adósságszolgálat végeláthatatlan hosszúságú rubrikájába áttenni a pénzt. Viszont vehetett belőle műtrágyát, vetőmagot és fizethetett pontosan a tagoknak, amikor eljött a napja. — Ügy hallottam, hogy valami lazább szövetkezeti formára szeretnék átállítani a tsz-t — mondom el saját ismereteim summáját. — Nem úgy van ez, — ellenkezik az elnök. — A felszámolással minden szétzilálódik. Semmi nem azé lesz a jószágból és földből, akinek keze alatt jó helyen lehetne tudni. A kielégítetlen hitelezők helyzetét is megingathatja, ha végképp le kell írni ezt a kintlévőségüket. A szanáló szervezetet egyáltalán nem a gazdálkodás helyes útra való terelésének segítése vezeti, hanem szűklátókörű számviteli szemlélet. — A sommás ítélet után előveszi a Társadalmi Szemle legutóbbi számát, amelyben egy csoport neves szakember hosszú és alapos dolgozata tartalmazza ugyanazt. Akkor hát hogyan mégis? Kínlódva feszeng. Huszár Imre mázsás teste alatt keservesen nyög a szék. Mondaná is, meg nem is. — Ha bejön a tervem, akkor szakszövetkezet lesz, de nem jogutódja ennek a mostaninak. A vagyon marad, a parasztembereknek meglesz a földjük, felsorakozhatnak ismét a határban. De a régi adósság nyűge nélkül, tiszta lappal. Esik Sándor ténik a csoportnál. Biztosítaniuk kell, hogy minimális legyen az egyirányú fuvarozás, ne fussanak üresen a kocsik. A megye mezőgazdasági árutermeléséből gdódóan júliustól októberig többletfuvarozási igény jelentkezik (alma, cukorrépa), s ezért szükségessé válik a társvállalatok segítsége is. Ezek koordinálása is a Szabolcs- Volán feladata. A fuvarozásoknál figyelembe kell venni a fuvaroztatók igényeit, a rendelkezésre álló járműveket és ezekhez mindig naprakész információval kell rendelkezniük. Munkájuk megkönnyítése érdekében egy IBM kompatibilis számítógép telepítésén fáradoznak, úgy tűnik sikerrel. Szilágyi József fődiszpécser elmondta, hogy a programot a Volán Elektronika és a Volán vállalatok központjának dolgozói közösen készítették, és ezzel lehetővé válik a fuvaroztatók, ügyintézők adatainak nyilvántartása, a fuvaradatok és az ezeknek megfelelő gépkocsifajták gyors összerendezése, a beérkező információk rendszerezése. Jelenleg tizenkét gépjármű vesz részt a nemzetközi fuvarozásban, de ez kevésnek bizonyul. Mióta a nyugati országok nyitottak a Szovjetunió felé, megnőtt a tranzitforgalom, így az áru- továbbításba besegítenek a társvállalatok és a Hungaro- camion is. A helyzeten javíthat a közeljövőben a vállalathoz érkező nyolc darab Iveco típusú kamion. A tranzitárukon túl fuvaroznak még különböző mező- gazdasági termékeket és gépeket Ausztriába, NSZK-ba, a skandináv állárriokba, Hollandiába, Olaszországba és a szocialista országokba is. Fejlesztéseik arra irányulnak, hogy megbízóik helyett a szállítmányozási teendőket is ellássák. Ez jelenti az áru elkészítése utáni csomagolást, átmeneti raktározást, vámkezelést, vevőkkel való kapcsolattartást. A gépkocsivezetők külföldön a vállalatot képviselik, így kiválasztásuknál nemcsak a szakmai alkalmasság, hanem az emberi tulajdonságok is számításba kerülnek. Szerepük van az adott térségből történő visszfuvar szerzésében. Ennek lehetősége legtöbbször az áru lerakása és a különböző szállítmányozási irodákon történő bejelentkezés után dől el. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek 80 százalékában rakottan tértek vissza a gépjárművek. Az út során bizony nem sokat látnak a tájból, az egyes országokból, hiszen kötik őket a szabályok és a késésekért keményen kell fizetni. Szilágyi Zsuzsa Pályaválasztók Ebben a tanévben utolsó adásával jelentkezik február 13-án a televízió Mi legyek? című pályaválasztási tanácsadó sorozata. A hétfői műsorban a pályakezdésről, a beilleszkedésről, a munkahelyi korrekcióról lesz szó, és a jelentkezési lapok kitöltésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is összefoglalják az adásban. A műsor 17 órakor kezdődik, és 17,45-ig tart az egyes programban. Az adás felvételről megy, tehát esetleges kérdéseikre a műsorban ne reméljenek választ az érdeklődők. Nyíregyházán a megyei pedagógiai intézetben azonban 17 órától 18-ig él a 10-958-as számon hívható telefonvonál, akinek kérdése van, ily módon teheti fel.
