Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

1989. február 28. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Gazdasági helyzetkép Válogatás a KSH Szabolcs-Szatmár Hegyei Igazgatóságának 1988. évi jelentéséből A megye elmúlt évbeli gazda­sági fejlődése ellentmondásosan alakult, néhány területen elérte vagy meghaladta a korábbit, he­lyenként viszont csökkenés kö­vetkezett be. A teljesítmények differenciái fokozódtak. A megye lakónépessége az 1980 óta tartó fogyás és elván­dorlás következtében 1989. janu­ár 1-jén ismét kevesebb, 564 ezer volt. A szocialista ipar termelése a korábbi évek emelkedése, illet­ve stagnálása után 1988-ban elő­ször mérséklődött. Erőteljessé vált a létszámcsökkenés, ennek következtében a termelékenység lényegében az előző évi szinten alakult. A gazdálkodó egységek nagyobb részénél a termelés el­maradt a korábbi évtől. Az ér­tékesítés a megyei székhelyű iparban nem érte el az 1987. évit, a belföldi eladás jelentősen visz- szaesett, a kivitel mennyisége viszont a megelőző évi szinten alakult. A kivitelező épitőipar termelé­sének volumene egytizedével meghaladta az egy évvel koráb­bit. Az országhatáron kívül vég­zett tevékenységük értéke meg­közelítette a 700 miiló forintot. A befejezett vállalkozói terme­lés 12 százalékát a fenntartási jellegű munkák tették ki (a szö­vetkezeteknél egybarmadát). Az előző évinél negyedével keve­sebb, 630 lakás építését kezdték meg. A mezőgazdaság az előző évi­hez hasonló eredményeket ért el. A megyét kevésbé érintette az ország nagy részére kiterjedő aszály, szinte valamennyi nö­vénykultúrából rekordtermést takarítottak be, ami esetenként értékesítési és szállítási gon­dokat okozott az üzemek­ben. Az állatállomány csök­kenése valamelyest mérsék­lődött, a szarvasmarha-állomány az 1987. évi alacsony szinten ma­radt, bár a kisüzemekben to­vábbra is nagy mértékű a csök­kenés. A sertésállomány a tava­lyihoz képest emelkedett, de az 1986. évit még igy sem éri el. A vágóállatok és az állati termékek ‘többségéből kevesebbet értékesí­tettek, mint egy évvel korábban. A megyei székhelyű szocialista szervek folyó áron az előző évi­hez hasonlóan 6,4 milliárd fo­rintot fordítottak beruházásokra. A tanácsi beruházások folyóáras értéke (2,3 milliárd forint) nem változott az 1987. évihez képest. A kommunális beruházásokra több mint 1,4 milliárd forintot fordítottak, ennek legnagyobb részét kulturális célokra. A me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek beruházásainak pénzügyi teljesítése kevesebb az előző évi­nél. A beruházások egyharmada az állattartó telepek rekonstruk­ciójára és az élelmiszeripari fel­dolgozó kapacitások fejlesztésé­re irányult. A foglalkoztatottak számának csökkenése folytatódott, nagyobb mértékben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban, valamint az iparban, főleg a fizikai foglal­kozásúaknál. Tovább romlottak a pályakezdők elhelyezkedési le­hetőséged. A .munkaerő-kereslet jelentősen csökkent, a munka- közvetítő irodák forgalma élén­kült. A nettó átlagbérek és átlagke­resetek jelentősebben (10—12 százalékkal) az építőiparban, az iparban és a vízgazdálkodásban emelkedtek. A lakosság kész- oevétele 1988. évben megha- a a 26 milliárd forintot, a /akedés üteme (6,9 százalék) utóbbi években fokozatosan mérséklődött. A lakosság eladó- odása évről évre emelkedik, 100 urint betétre 160 forint hitel jut. A kiskereskedelmi eladási for­galom 28,9 milliárd forint volt, 2,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit, összehasonlító áron viszont 5,4 százalékkal esett vissza. A csökkenés leginkább a vendéglátást és a ruházati cik­kek eladását érintette (3,7 száza­lék és 6,1 százalék), kisebb mér­tékben a bolti élelmiszereket, élvezeti cikkeket és a vegyes­iparcikkeket (1,7 százalék és 3,4 százalék). A kiskereskedelmi ár­index átlagosan 16,5 százalékos volt, a ruházati cikkekhez csak­nem 20 százalékkal drágábban lehetett hozzájutni. Az idényáras cikkek megyei árindexe csök­kenést mutatott (92 százalék). A választék gyakran nem igazo­dott a megváltozott lehetőségek­hez, a termékek minőségét is sok kifogás érte. A boátok és vendéglátóhelyek uima növekedett (51-gyel, illet­Az agroökológiai potenciál és a piac a jövő fejlesztésének két olyan meghatározója, amelyek egy időben és egymással köl­csönhatásban határozzák meg az agrárágazatot. A piacgazda­ság felé haladva egyre sürge­tőbb igényként jelentkezik, hogy a két tényező közül leg­alább az egyik alapvető pon­tot stabilan megismerjük. Ku­tatási eredmények bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban te- vénykenykedők életnívóját, az előállított agrártermékek ver­senyképességét, sőt még a pia­ci érvényesülés lehetőségeit is nagyon sokban az agroökológiai potenciál határozza meg. A potenciál így elsődlegesnek tekinthető, mert ez dönti el, hogy adott területen milyen te­vékenység folytatható, hogyan alakulnak azok ráfordítás- és a hozamarányai, s milyenek a jövedelemszerzés esélyei. A tudatos cselekvéshez azonban a helyzetismerettől többre van szükség, kell egy olyan jövő­kép is, amely a potenciál fej­lesztését, prognózisát adja, s egyúttal számításba veszi a hasznosítás lehetséges kombi­nációit is. Felmérés és előrejelzés Az országos felméréseket kö­vetően több megyében sorra vették a természeti erőforráso­kat, és koncepciót fogalmaz­tak meg térségeik mezőgazdasá­gának fejlesztésére. Szabolcs- Szatmárban 1988. végére befe­jeződött a felmérő és szinteti­záló munka. Aktualitását az adta, hogy a megújuló agrár­politika jegyében hamarosan sorra kerül megyénk agrárága­zata hosszú távú fejlesztési programjának kimunkálása is. A természeti erőforrásokra tá­maszkodó termelési-fejlesztési döntések előkészítése, a társa­dalmi érdekek összehangolása, a rövidebb távú tennivalók meg­határozása akkor igazán ered­ményes, ha azok hosszabb tá­vú prognózisra támaszkod­nak. E felismerésből adódóan a mezőgazdasági potenciál fel­tárásának és prognosztizálásá­nak célja tehát annak a megál­lapítása volt, hogy a mai is­meretek szerinti technikai, technológiai, biológiai, szervezé­si és ökonómiai feltételek, va­lamint ezek várható módosu­lásai mellett Szabolcs-Szatmár és annak mezőgazdasági kis­tájai mennyi és milyen ösz- szetételű mezőgazdasági termé­ket képesek kibocsátani, s a ve 5-tel), a jövedelem-érdekelt­ségű formában működőknek vi­szont nem kedveztek a megvál­tozott közgazdasági feltételek. Az előző évinél kevesebb új lakást adtak át, és tovább csök­kent az állami erőből megvaló­sulók száma. Az egészségügyi ellátás folyamatosan javult 1988- ban is. A lakosság alapellátását szolgáló általános orvosi körze­tek száma kettővel ismét több, és közülük kevesebb a betöltet­len. A javulás ellenére még min­dig a legmagasabbak közé tarto­zik az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma (2029). Az év fo­lyamán négy új gyermekkörae­prognosztizált termelésnek mi­lyen hasznosítási változatai képzelhetők el. A prognózis a mezőgazdasági alapanyagtermelés mellett fel­ölelte az erdő- és fagazdaság, valamint a mezőgazdasági ter­mékfeldolgozás területeit is. Kiemelten négy időszakot fog át: 1. A tájkutatási adatbázisra épülő 1952—1977. évek, mint ki­indulási, s egyúttal természetes termőképességet tükröző idő­szak; 2. Az 1976—1986. évek tényada­tai alapján készített évtizedes helyzetkép; 3. A prognózis-megvalósítás megkezdésének időszaka (1989 —1993. évek); 4. Az ezredforduló körüli évek. A feladat megoldásához szük­séges információk részben a KSH-, az AKI- és a megyei ta­nácsi megfigyelések, feldolgo­zások forrásaiból, részben pedig a várható mennyiségi és minőségi változások feltárásá­ra vonatkozó becslésekből, szakértői véleményekből szár­maztak. Ez utóbbihoz szolgált támpontul az e célra összeállí­tott információs csomag, amely tárcaközi összefogással készí­tett agroökológiai felmérések­ből és a vállalkozói kollektí­vák hasonló munkák során szerzett tapasztalataiból táp­lálkozott. Szakértők bevonása A kutatási irányok részlete­sen kidolgozott és logikailag fel­épített sorrendben követték egymást. A vonalvezetést tu­dományos pályán tevékenyke­dő, illetve a megyei ágazatve­zetésben dolgozó képviselők­ből összeállított konzultatív testület irányította. A részté­mákat a terület országosan is elismert szakértői dolgozták fel, amelyeket gyakorlatban te­vékenykedő és helyismeret­tel is rendelkező bizottságok előtt vitattak meg. A munka többször is emlegetett tudomá­nyos jellegét nemcsak az igé­nyesség, hanem a változatok­ban való gondolkodás és a különféle módszerek egyidejű alkalmazása bizonyítja. A mód­szerek között az egyszerű ösz- szehasonlító elemzéseket, cso­portos szakértői becsléseket csakúgy megtaláljuk, mint a prognóziskészítés és optimum­számítás matematikai módsze­reit. Az optimumszámítás eredmé­nyeiben az abszolút nagyság­rendekkel és mennyiségekkel szemben a különféle kölcsön­hatások, összefüggések és ten­denciák kaptak nagyobb sze­repet. Maga az optimumszámí­tás lényegénél fogva kistájak­ra épülő statikus, lineáris ösz- szefüggéseket feltételező, a ter­melés területi elhelyezésének modellje. Külön-külön minden egyes kistáj szintjén előreje­lezték a különböző célok, fel- tételezések, korlátok és tech­nológiai koefficiensek szerin­ti optimális termelési szerke­zetet, annak kiemelt szempon­tok szerinti változatait, s mellette a megye egészére is prognosztizálták a fejlesztés alternatíváit. Optimális szerkezet A számításokkal választ ke­restek a lehetséges termelési változatonként! optimális szer­kezetre, ezen belül: a művelé­si ágak változásának irányára tét szerveztek, így összesen 50 lett, közülük 9 üres. Kedvezőbb lett a fekvőbetegellátás is. A korábbi évek változatlansága után 1988-ban 200-zal (4790-re) növekedett a kórházi ágyak szá­ma. Az időskorúak klubjai iránt megnövekedtek az igények, e téren évről évre jelentős fej­lesztés figyelhető meg. Bővült a házi szociális gondozás is. Az oktatás területén differenciált fejlesztések valósultak meg. A legmagasabb élveszületésű kor­osztályok most fejezik be az ál­talános iskolát, a nyolcadikosok száma évtizedek óta nem volt ilyen magas. Ennek megfelelően ismét emelkedést mutat a kö­zépiskolád tanulók száma és ez a következő tanévekben még to­vább nő. Or. Hajdú Bertalanná KSH megyei igazgatósága és mértékére, a növénytermelés optimális szerkezetére, a zöld­ségtermelés fejlesztésére, a szőlő- és gyümölcstermelés jö­vőjére, a rét- és legelőgazdál­kodás lehetőségeire, az állatte­nyésztés állatfaj onkéntí bőví­tésére és a takarmányellátásra, a megtermelt növényi és ál­lati eredetű termékek mennyi­ségére, a termelés és felhaszná­lás összhangjára, a megyében a lakossági szükségletek kielé­gítésén túli árufeleslegek nagy­ságára. Ugyanakkor a számítások ar­ra is feleletet adnak, hogy a megcélzott növekedéshez mi­lyen ráfordítások kellenek, il­letve a feltételek megváltozta­tása milyen folyamatot indít­hat el, s ebben az esetben ho­gyan hasznosíthatók az ökoló­giai adottságok a változó pia­ci igények között. Az anyag ki­válóan alkalmas, hogy támpon­tokat nyújtson a hosszabb tá­vú és a közeljövő feladatai­nak megalapozásához, külön­féle cselekvési programok ki­dolgozásához, az alkotó kezde­ményezéshez és a továbbgon­dolkodáshoz. Galó Miklós megyei tanács KALIFORNIA: a Cosmos II, a világ legkisebb két- kamrás szívritmus-szabályo­zója, amelyet először egy 84 éves amerikai férfi mellka­sába ültettek be. A szabályo­zó kb. fele akkora, mint az eddig használt kétkamrás készülék, és olyan könnyű hogy levélben elküldve egy 25 centes bélyeggel lehetne bérmentesíteni. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztő­ség) Hogyan védekezzünk ? Garattól Imre tíszavasvári ol­vasónk levélben kért tanácsot, mit tegyen, mert a babja zsizsi- kes. Mint írja, bizonyára nem­csak neki okoz gondot, hogy a megtermelt bab a kártevők mar­taléka lesz. .Valóban ,a babzsizsik veszélyes kártevő, és bár Europa legtöbb országában , általános, nálunk csak szórványoson fordul elő, A babzsizsik gazdánövenyei a pil­A lonfl—I Leonardo da Vlnci-klállítás egyik nagy érdek­lődésre számot tartó darabja, az eredeti tervrajzok alap­ján James Wink brit mérnök által készített repülő szerkezet. A 11 méter fesztávolságú, emberi meghajtású „ősrepülőgép” modellje eredeti anyagokból:' hajókötélből, vas és réz merevítőrudakból, valamint faggyúval átitatott bőrből készült. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztö- ’.V.Y.Y..Y. Ve-.- . ,V.\V.\Y. .V Mire képes az agrárágazat (2.) A piacgazdaság felé haladra Nagy az érdeklődés ezekben a napokban az új növényház iránt Bábolnán, amelyet a Bá­bolnai Iparszerű Kukoricater­melő Közös Vállalat építtetett 20 millió forintos beruházással. Az új létesítményt Hadfalvi Márta, a ház vezetője mutatta be. Az osztrák Voith cég ezzel a növényházzal elsőként vállalko­zott arra, hogy kukorica, ga­bona és egyéb kultúrnövények számára egyaránt alkalmas, szabályozott környezetet hoz­zon létre. Elsődleges fontossá­gúnak tekintette az energiata­karékos anyagok beépítését, technológiák megvalósítását. Így az üvegház borítása kettős falú, ultraviola sugarakat át­engedő plexi, amelynek hőszi­getelése ötven százalékkal jobb a hagyományos üvegnél. A növényház két részre kü­löníthető el, kiszolgáló épületre és az üvegházra. Az üvegház kétszáz négyzetméter alapterü­letű, benne 110 négyzetméteres nevelőtér és négy klímafülke található. A kiszolgáló épület­ben a számítógépes vezérlőte­rem és további két klímafülke kapott helyet. Országosan egyedülálló, hogy a növényhá­zat előre megírt program alap­ján, komputer segítségével mű­ködtetik. A számítógép a para­métereket kézi beavatkozás nélkül» tartja a kívánt értéken, méri a helyiségek pillanatnyi állapotát és tárolja a vizsgála­tok adatait. Az eredmények grafikus és szöveges formában is megjeleníthetők. A techno­lógiai helyiségekben lévő mű­szaki megoldások, mérő-, sza­bályozóelemek és a mestersé­ges feltételek újdonságot jelen­tenek a hazai növényházak vi­szonylatában. A nevelőtérben a teljes vege­tációs időszakot vizsgálni tud­ják. Meghatározott összetételű földkeverékbe vetik a magot, és nevelik a növényt. Az opti­mális talajhőmérsékletet a ta­laj fűtésére szolgáló ötven cen­timéter mélyre süllyesztett csö­vekben keringő meleg vízzel tudják beállítani. A kívánt megvilágítási értéket — egyen­ként 400 watt teljesítményű — nátrium és higanygőz lámpa bekapcsolásával 16 000—28 500 lux között változtathatják. A megfelelő szén-dioxid-koncent- rációt a teremben elhelyezett jeladók segítségével mérik, és a vezérlőteremben elhelyezett számítógép segítségével szabá­lyozzák. A nevelőtérhez csatlakozó négy, egyenként tizenegy négy­zetméteres klímafülke egy­mástól függetlenül programoz­ható. Normál viszonyok közötti (hőmérséklet: 5—25 fok) nö­vényvédelmi, csíráztatási, táp­anyag-visszapótlási és vízgaz­dálkodási vizsgálatokat végez­nek itt. Két fülkében szélsősé­ges hőmérsékletet is be tud­nak állítani. Különböző stressz­helyzetek (hidegtűrés, hőtű­rés, szárazságtűrés) vizsgálatá­hoz —5 fokról + 45 fokra tud­ják emelni a hőmérsékletet. I Érdekesség még, hogy a számí­tógép csak nyolcórás áramki­maradás után „felejti el” a programot. (Bábolnán 1988-ban egész évben mindössze 1,5 óra áramkimaradás volt!) A növényi kísérleteknél nagy előny az azonos paraméterek biztonságos, újbóli beállítása, a vizsgálat nagyszámú ismételhe- tősége. A folytonosság révén az éves vegetációs ciklusok szá­ma a rövid tenyészidejű fajok­nál megtöbbszörözhető, de éve­lő növényeknél is nagyfokú felgyorsulás érhető el. Például búzából, vagy kukoricából 3—4 generáció is felnevelhető egy év alatt. A növényházban nemcsak a közös vállalatuk részére vé­geznek kísérleteket, hanem bérmunkában alapkutatásokat is folytatnak. Ezen kívül az azonos mérési és értékelési normatíváknak megfelelően le­hetőségük van az eredményeik nemzetközi összehasonlítására. Száraz Attila Számítógép az üvegházban Zsizsik a babban langósok, nemcsak a bab, de a borsó, a lóbab és szója is. Szakemberek szerint a legjobb védekezés a megelőzés. A fertő­zésgyanús magokat nem vetik el, megsemmisítik, elégetik. A ter­més megvédésének módja kis tételben, ha a bab zsizsikgyanús, hűtőszekrényben kell tárolni, de télen eredményre vezet az is, hogy a babot kiakasztjuk a tor­nácra, vagy más olyan helyre, ahol átfagyhat. A zsizsik, mint azt a termelők is tapasztalják a termésben, lár­váival okoz kárt. Egy magban általában több lárva van, és mire ezek kifejlődnek, a babot elfo­gyasztják, csak az ürülékük ma­rad vissza. Ha nagy a fertőzött- ség, akkor helyesebb a készlet, megsemmisítését vállalni. Uralás Me népet Időszerű prognózis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom