Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

1989. február 22. Kelet-Magyarország 3 AZ IDEGENFORGALOM KORUNK LEGMO­DERNEBB IPARAGA. BEREGBEN E FELIS­MERÉST KŐVETŐEN A KÖZPONTI ELKÉP­ZELÉSEKET MEGHALADÓAN TERVEZIK, HOGY EZ LEGYEN a kitörés útja VESZTETT AZ ISKOLA „Mindig pénzhiánnyal indulnnk...” — Tudja, mi a legújabb vicc Tiszaszalkán? — az idős bácsi komótosan leszáll biciklijéről, majd hamiskás mo­sollyal belekezd. — Az új temetőben állítólag állva fogják temetni az embereket, hogy vízbe ne fulladjanak. Én nem tudom, miért a Bivalyfertő környékére építették, bár most ott száraz minden, de sokszor csizmaszárig is lehet süly- lyedni. A legfontosabb elemeket a megyei koncepcióhoz rögzí­teni, de ezt meghaladóan sa­ját erővel cselekedni. Így foglalható össze az a terv, melyet Beregben ma dédel­getnek. Arra ugyanis hamar rájöttek: itt központi nagy pénzekre számítani nem le­het. A meglévő idegenfor­galom ugyanakkor kevés pénzt termel, s az se mérhe­tő pontosan. Ez a bevétel a fejlesztéshez kevés, márpe­dig fejlesztés nélkül forga­lomnövekedésre számítani nem lehet. A mai realitás A beregi idegenforgalom esetleges. Jószerével a ger- gelyiugornyai Tisza menti kempingre, Tivadarra korlá­tozódik. A gyönyörű tájat, a népi értékeket, a templomo­kat megcsodálok jönnek és mennek, a tranzit pedig nem az igazi pénzteremtő. Szállás jószerével nincsen, a falusi turizmusnak csupán néhány erőtlen csírája létezik. Az infrastruktúra hiányos, a háttérszolgáltatás szegényes, az összes létező kezdeménye­zés szétforgácsolt. Tegyük ehhez még a kö­vetkezőket: a beregi ember, de még a gazdaságvezető is konzervatív. Óvatos, gyanak­vó. A vállalkozás, főleg az idegenforgalmi ismeretlen a számára. Szinte teljesen hi­ányoznak azok, akik az ide­genforgalomhoz értenek, nyelveket beszélnek. Jólle­het számos üres porta, épü­let van a térségben, haszno­sításukra nemigen vállalko­zik senki. Nem mellékes az sem, hogy a mai napig nin­csen, igaz már készül, egy olyan felmérés, mely a bere­gi táj minden lehetőségét számba veszi. Kik vannak jelen? El kell ismerni, Bereg vonzerejét sokan felismerték. Így a térségben ott van a Tisza mentén az idegenfor­galommal kacérkodó vízügy, a Márokpapi körzetében lé­tesült Galopp Kft, a vadá­szatra építő FEFAG, mind nagyobb érdeklődéssel a ZÖLDÉRT, nyomokban a Nyírtourist. Egy-egy községi tanács is próbálkozik saját eszközeit ilyen célra is moz­gósítani, gondoljunk elsősor­ban Tarpára. A vadászturiz­mussal foglalkozó cégek is megjelentek, ezek azonban főleg a téli programokra épí­tenek. Mint látható: különböző, és meglehetősen más és más érdeket megtestesítő vállal­kozások ezek. Jó hogy van­nak, de az is világos: vala­melyest átgondoltabb stra­tégia kellene ahhoz, hogy a legjobban fejleszthető terü­leteken változzék a helyzet. Főleg ami a szálláshelyeket illeti. Az is kiolvasható a felmérésből, hogy szinte tel­jesen hiányoznak, az áfészek, a termelőszövetkezetek. Az egyéni érdekeltség Ebben a helyzetben lénye­gében az első feladat, a hely­zetelemzés után a legfonto­sabb a lehetséges tőke fel­kutatása. A naményiak ép­pen ezért már tájékozódtak külföldi személyeknél, ala­pítványoknál, cégeknél, szá­míthatnának-e társulásra, pénzt hozó közös vállalkozás­ra. Ez, valamint a helyi pén­zek jelenthetik azt a kiindu­lást, mely már 1990-re rész­eredményeket hozhatna, és referenciaként működhetne. Frontális mozgolódást in­dítanak annak érdekében is, hogy a térségben meglévő magántőke is megmozduljon. Igyekeznek kedvező, ked­vezményes lehetőséget kí­nálni azoknak, akik a frek­ventált területen ajándékot, élelmet, emléktárgyat, a táj népművészeti termékeit kí­náló butikot, boltot akarnak építeni, nyitni. Szorgalmaz­zák, hogy a középiskolában idegen nyelvből minél többen középfokú vizsgát tegye­nek, sürgetik az idegenfor­galmi fakultáció bevezetését. A munkahelyteremtés ke­rül tehát az előtérbe, ami lehet szobakiadás, javító szol­gáltatás, idegenvezetés, ke­reskedelmi munka, motel vagy szállodaépítés, deviza­kezelés, szezonális egészség- ügyi szolgáltatás, reklám- és propagandatevékenység, tol­mácskodás. Mindebbe bevonják a ta­nácsokat, a pártszervezete­ket, közreműködésre kérik az egyházakat, aktív segítségre kérik a már tevékenykedő­ket. Külön kiemelt feladat­ként foglalkoznak azzal, hogy a kishatármenti forgalomból milyen hasznot lehet szerez­ni, részben a bevásárló, részben a tranzitturizmus révén. Több lépcsős rakéta A beregi idegenforgalom jövőjét tervezők úgy vélik: több lépcsőben kell megva­lósítani a fejlesztést. Az el­ső periódus, az idei, olyan előkészületi idő, melynek kezdeti eredményei már a jövő évben látszanak. Ügy vélik: ha kellő ütemű indu­lás lesz, akkor a jövő évben már arra is készek lesznek, hogy a világkiállítás tiszán­túli programjai között első­ként beregieket is kínálja­nak. Ehhez a tőke is köny- nyebben jön, és egy igen hosszú távú, látványos fejlő­déshez teremt lehetőséget. A csodás természet, a Ti­sza, a templomok kincsei, a népi építészet, a népművé­szet, a védett táj szinte el­dönti, hogy a jövőt milyen irányba kell alakítani. Szélsőséges vélemények alakultak ki Tiszaszalkán az új temetőről. Pedig a helyi tanács három változatot is megjelölt, amelyek közül a többség arra szavazott, hogy Tiszaszalka és Tiszavid kö­zött építsék fel a ravatalo­zót és köré telepítsék a te­metőt. Ehhez a tanács vala­mennyi szakhatóság bele­egyezését megkapta és már jelezték is az ott élők, hogy megnyitásakor a nemrég meghalt szeretteiket oda kí­vánják eltemetni. A ravata­lozó és az oda vezető út ko­hósalak alapja elkészült, a ja­nuár 19-i tanácsülésen pe­dig arról döntöttek a tanács­tagok, hogy az ez évre jutó 2 millió 190 ezer forint fej­lesztésből 1 millió az út el­készítésére jusson. Verseny­tárgyalás A tanácsülésen a hozzá­szólók közül Szemján Zoltán iskolaigazgató felvetette, hogy az útépítésből 500 ezer fo­rintot meg lehetne spórolni és ezt a pénzt az iskola fenn­tartására és kiadásaira lehet­ne fordítani. Lakatos József iskolai gondnok szerint 3 mé­ter széles, 15 centiméter vas­tag út tökéletesen megfelel­ne a célnak, az építésre az iskola 9 dolgozója 2 nap tár­sadalmi munkát áldozna. Vé­gül nem ezt fogadták el. — A betonnal burkolt út rövid időn belül tönkremegy — érvel Petróczki Lajos ta­nácselnök. — A javítása költséges, inkább aszfaltré­teggel borítjuk le. amire versenytárgyalást hirdettünk. Az iskolaigazgató másként vélekedik. — A tanácsülésig bíztam, hogy a tanácstagok megértik az iskola gondját — kesereg. — Megkapjuk az 500 ezer fo­rint plusztámogatást, ami csak a „lyukak” betömésére elég. A költségvetésünk évek óta alultervezett — jelenleg 600 ezerrel —, mindig pénz­hiánnyal indulunk, ami ro­hamosan növekszik. Amikor a régi GAMESZ helyett ön­álló gondnokság kezdett mű­ködni az iskolánkban. el kellett döntenünk, hogy me­lyik fontosabb: a szakmai munka, vagy az, hogy az épületek ne dőljenek össze. A múlt évi tartalékokat régen feléltük, ez a pénz lehetősé­get adott volna az alapellá­tás javítására. Csak töredék« Az iskolához tartozó, rész­ben romos épületeket (szociá­lis helyiségek, melléképüle­tek, iskolarészek) Orosz Miklós igazgatóhelyettes mu­tatja. A szabadban levő WC fala teljes hosszában megre­pedt, .az egyik iskolaépület fele süllyed; hatalmas repe­dések húzódnak mindenhol. Fenntartásra és kiadásra 850 ezret fordíthat az iskola, de ha csak a villanyégőket cse­rélik ki, az összegnek töre­déke marad. A szénárak emelkedésével a fűtési ki­adások 1 millióra emelked­tek, amire kaptak plusztá­mogatást, de ez is kevés. Az 500 ezer enyhített volna a- gondokon. — Azt tudjuk csak elosz­tani, amink van — tárja szét a kezét a tanácselnök. — Alacsony a fejkvóta, utolsó kategóriába vagyunk sorol­va. Ezért csak ennyi jut be­ruházásra, fejlesztésre. így marad a takarékosság. Az iskola kénytelen a belső munkálatokat saját erőből megoldani, amihez segítség, hogy a pénz maradványát megkapja. Javasoltuk, hogy a beszerzéseknél vásárolja­nak kistermelőktől. Ez az érem egyik oldala, a másik, hogy nézze meg a mi épüle­teinket. Az elöljáróságon csepeg az eresz, mállik a va­kolat, mi se állunk különbül. A falugyűlésen várhatóan a TEHO eltörlését fogják kérni a lakosok, további közteher viselésére felelőtlenség lenne kérni őket. Takarékosság címszó alatt már eddig is ventilátort sze­relt a kazánra Kretcz Zoltán Nagy számú érdeklődő je­lenlétében tartotta meg az esedékes falugyűlési beszá­molóját hétfőn Király Sán­dor, a nagyközségi tanács el­nöke Tiszalökön. Ezt köve­tően került sor a nagyközség két legidősebb lakosának, özv. Fekete Bálintné (95 éves) és Szentesi Lajos (99 éves) köszöntésére. A jövő­ben ebből évente visszatérő hagyományt kívánnak a köz­ség vezetői teremteni. A tanács elnöke szólt az eddigi eredményekről és azokról a várható gondok­ról, amelyek az egyre nehe­zedő gazdasági helyzet köze­pette a lakosságra várnak. A tervidőszak eddig eltelt évei­ben lényegében sikerült va­lamennyi kitűzött feladatot teljesíteni. Ezek közül a leg­fontosabb a 13 tantermes új általános iskola megépítése, amelyben még ebben az év­ben megkezdődik a tanítás. Ezzel lehetővé válik, hogy valamennyi osztály egymű- szakos tanítási rendre tér­hessen át. A külterületen élők hely­zetét javítja a Kisfástanyán a közelmúltban átadott ivó­vízrendszer, amelynek léte­sítéséhez a lakosság telken­ként 25 ezer forinttal járult hozzá. Az erőműnél lévő üdülőtelepen fiókposta nyílt, a községben pedig megkez­dődött a korszerű crossbar telefonrendszer kiépítése, ami előreláthatólag még eb­ben az évben, de legkésőbb a jövő év elején megkezdi működését. Mindezek a beruházások jelentős állami hitel felvéte­szakoktató, így gazdaságo­sabban használják a szenet. A vetítőket, számítógépeket saját maguk javítják, a sa­lakot a futópálya kialakítá­sára használják, az óvodát az iskolával összekötő föld alat­ti hővezeték fölé fóliasátrat telepítenek, amelyben retket, salátát, paradicsomot fognak termelni. Javasolta az iskola- vezetés egy szippantókocsi vásárlását, amely már a má­sodik évben behozná az árát, de ennek megvásárlásáról még nem született döntés. KMIményak — A tiszaszalkai Petőfi ut­cai szolgálati és két tanter­mes iskola, a szoborkerti is­kolarész, valamint a tisza- adonyi iskola és óvoda fel­újítása elsődleges — mondja a tanácselnök. — Ahogy a költségvetésből jut rá keret, úgy ütemezzük. A tiszavidi iskola időszakosan bezár, mert osztályonként a tanuló létszám 9 alá csökkent, így a gyerekek átjárnak Tiszaszal- kára. Ez is költségmegtakarí­tás. viszont a többi munkát (belső festés, vakolatjavítás) az iskolának kell felvállal- tatni. Tudom, hogy mind sürgető, de értsék meg: lehe­tőségeink korlátozottak. A tanács, az iskola tervez, a költségvetés végez, az út idén elkészül, az iskola épü­letei repedeznek, felújításuk­ra csak hosszabb távon van remény. A temető helyét las­san megszokják az emberek, talán a talajvízről szóló men­demondák is elülnek. Az is­kolában tovább folyik a ta­nítás, az oktatómunka mellett azonban a figyelem központ­jában a körülmények javítá­sa szerepel. lét tették szükségessé, de a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően ez nem ment az ellátási alapszint rovásá­ra. A község iránt az üdülési szezonban megmutatkozó ér­deklődés tette lehetővé, hogy a tanács a termelőszövetke­zettől megvásároljon és ki­parcellázzon újabb 260 tel­ket, aminek jó része már értékesítésre is került. En­nek az új üdülőkörzetnek részleges közművesítése is megtörtént. Mindez azt je­lenti. hogy egy-egy hét vé­gén mintegy 1500 fővel nő a községben ideiglenesen tar­tózkodók száma. Éppen a fentiekből is adó­dik, hogy aggasztóan rom­lik a község közbiztonsága, amit Tiszavasváriban egy új rendőrkapitányság felállítá­sa oldhat meg. Egyre több a vagyon elleni és más erősza­kos bűncselekmény. A nagy­község vezetősége csatlako­zott Tiszavasvári város ve­zetőméit petíciójához, ame­lyet a Minisztertanács elnö­kének juttattak el, s kér­ték önálló kapitányság fel­állítását. A közvéleményt ugyanis egyre jobban nyug­talanítja a jelenleg már tart­hatatlan helyzet. Nagy tetszés fogadta a ta­nács elnökének azt a bejelen­tését, hogy Tiszalök múltját és jelenlegi dinamikus fej­lődését tekintve — a megyei tanács illetékeseinek vélemé­nye alapján — a nyolcadik ötéves terv első felében le­hetőség nyílhat a városi rang elnyerésére. Export villanymotorok Nagyszekeresről. Jó munkalehető­séget találnak az asszonyok a nagyszekeresi Egyesült Érő Termelőszövetkezet tekercselő üzemében. Az Ikladi Ipari Műszergyárral kötött megállapodás alapján 29 fajta vil­lanymotort tekercselnek. Ezek a termékek exportra kerül­nek. Képünk: Németh Lászlóné munka közben. (Elek B. L. I Emil felvétele) áttam már szoknyát kötélből, megcsodál­tam rafiából, csábos- ságát testhez simuló se­lyemből, bársonyos kord­ból, finom angol szövetből, szexisen hatott a meztelen testen színes vászon sza­lagokból, hallottam csilin­gelő szoknyáról is, de még virsliből készült, spárgára fűzött derékra erősített szoknyáról soha! Bizonyára a farsang fű­tötte a fantáziáját annak a dolgozónak, aki sikerrel kísérelt meg egyik műszak alatt eltervezni, majd meg­alkotni és meg is „varrni"! a virsliszoknyát a húsipa­ri vállalatnál. Elképzelem milyen izgalmakat kellett megélnie, amíg átkerült az illető a veszélyzónákon, amelyek azzal a kockázat­tal jártak, hogy minden pillanatban lebukhat, mert elszakadhat a spárga, el­szabadul valamelyik virsli a derékra fűzött övről, s kész a baj. Virsli­szoknya Némi bonyodalmat oko­zott, amikor az árgus sze­mű, ám mégis felületes portás „átengedte” a szű­rőn a bátor, újító szellemű kockáztatót. Csupán any- nyi tűnt fel neki, hogy a szokottnál valamivel vasta­gabb az illető dereka, óva­tosabb a járása, vigyáz, ne­hogy kilengjen. Olyan dél­cegen haladt, amíg a portát elhagyta, hogy csupán ez tűnt fel az éber őrnek, no persze, nem annyira, hogy komoly gyanút keltett vol­na, s netán arra „veteme­dett” volna, akár az ügye­letes rendész is, hogy a szoknya alá nyúljon. Valójában a virslis szok­nyás érezte át csak igazán, mit élt át néhány perc alatt, amíg kiszabadult a portán az ellenőrzés bűv­köréből, és óvatosan fellé­pett a buszra, hogy aztán elinduljon haza. Állva, tü­relemmel várta az út vé­gét, hogy megérkezzen ott­honába, fi megszabaduljon végre a BNV nagydíjas virsliszoknyától, amely ta­lán sikert aratott volna a húsosok farsangi mulatsá­gán is. r7ökkenők nélkül, simán yj úszta meg az út nagy részét. Már-már csaknem célba ért, amikor egy hirtelen fékezés a le­bukását okozta. Nagyot zöttyent az autóbusz, egy gyors fékezés, egyensúly- vesztés, és virsliszerető ba­rátunk derekán megoldó­dott a spárga és leszaladt a sok-sok virsli az autóbusz terébe. Ott állt irulva-pi- rulva a kartársak hahotázá- sa kíséretében. Kacagták, nevették, tréfára vették. Pedig nem (csak) az... Farkas Kálmán Máthé Csaba Varas lesz Tiszalök is? (doszlop)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom