Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
4 Kelet-Magyaroirszág 1989. február 16. A Magyar Szocialista Munkáspárt cjj 1> ■ "" i;"" Központi Bizottságának állásfoglalása ■ 1 - ■" ■■■' ^ ......................... . a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (tervezet) O Pártunk történelmi jelentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi ki céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növekvő társadalmi feszültségekhez, a vezetéssel szembeni bizalmatlansághoz és távlatvesztéshez vezetett. Más szocialista országokban is keresik az átalakítások útját. Saját történelmi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a részleges reformtörekvések — amennyiben csupán a gazdasági mechanizmusra korlátozódnak — nem vezetnek tartós eredményre. A fordulat elkerülhetetlenné vált, s ez egyszerre igényli a gazdaság, a társadalom, a politika, de a szellemi-morális viszonyaink megújulását is. O Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete új feltételeket teremtett, s megfogalmazta a fordulat követelményét és irányát. Az azóta eltelt időszakban kiteljesedett a nyilvánosság, és megindult a politikai intézmény- rendszer demokratizálása, pluralizálása. Ezek a folyamatok rendkívüli gyorsasággal bontakoztak ki, s teremtettek — ellentmondásoktól nem mentes — új közállapotokat. A valóságos gazdasági-társadalmi folyamatok és az intézményrendszerek átalakításához azonban az idő nem volt elégendő, az eddigi intézkedések pedig nem voltak kielégí- tőek. A gazdasági reform új stratégiájának kidolgozása folyamatban van, a gazdaság stabilizálása, a szerkezeti váltás, a kibontakozás megalapozása még nem mehetett végbe. Mindez hosszabb időt igényel. A kialakult feszültségek feloldását szolgáló elgondolások nagyobbrészt az MSZMP-től indultak ki, de a folyamatok sodrában esetenként mégis az utólagos igazodás látszatát keltik. Az MSZMP szükségesnek tartja, hogy újabb kezdeményezésekkel lépjen fel. Ebben legfontosabbnak a gazdaság területét tekinti. Javasolja, hogy a kormány — az ország szellemi kapacitásának mozgósításával — gyorsítsa fel a gazdasági stratégia kimunkálását. Ennek a gazdaság törvényszerűségeit, a világgazdaság követelményeit érvényesítő, nyitott, teljesítményelvű, hatékony, vegyestulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézmény- rendszer átalakítása is> Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. O A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egypártrendszér körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézményrendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennék útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában, jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására,,. Az e döntés nyomán ikibontaíkozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak a feltételek az egypártrendszer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy demokratikus hatalomgyakorlás -a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek ás alkotmányos garanciát kapjanak. O A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük részt vevő politikai mozgalmiak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint, a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanásána”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok feiszámíhatóságá- ra, a bizalmalanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanú- sítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők közöt a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. O Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó konzultációs fórum létrehozásához. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. O A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rö- videbb időszakot felölelő politikád, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt működésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. O A politikai intézményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkká* szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. ★ Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10—11-ei üilésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetét. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válasza az Új Márciusi Front felhívására O A Központi Bizottság üdvözli az Üj Márciusi Front „Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban résztvevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. • A pártértekezlet állásfoglalása a szocialista pluralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizáló- dása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Űjabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. O A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak. A törvényesen megválasztott Országgyűlés jogosult az alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja, hogy az új alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősítse meg. O Az Űj Márciusi Front felhívása szerint a társadalom olyan alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is e demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. FOIdplac földosztás nélkül (2.) Keresletélénkftés árkiegészítéssel MAGYARORSZÁGON AZÉRT FIZET az állam árkiegészítést, mert az árcent- rum a közepes minőségű földön előállított termék előállításához szükséges társadalmi ráfordítás szintjéhez van igazítva. Ennek megfelelően, a rosszabb minőségű földön előállított termék értéke után árkiegészítést ad, míg a jobb földek használatáért földadót számol fel. Mivel a nehezebb helyzetben a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetek vannak, itt most csak az árkiegészítéssel foglalkozok. Azzal mindenki egyetért, hogy a jelenlegi formájában az ár- kiegészítés, egy mindenáron való termelési kényszert jelent a föld használójára és így nem megfelelően ösztönöz a jövedelmezőbb termékszerkezetek kialakítására. Amennyiben az árcentrum nem változik, szükség szerint meg kell maradjon az árkiegészítés, mivel a népgazdaságnak a mezőgazdasági termék az egyedüli hosszú távú, olcsóbbá tehető nyersanyagforrása, és ennek vertikális ipari fejlesztése, kínálatának javítása lehet a népgazdasági termékszerkezet megújítására irányuló stratégia alapja. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőség-javításának alapja, a vállalkozói versenyhelyzet kialakítása, elképzelhetetlen valós forgalmi értékű földpiac nélkül. Jelenleg a mezőgazdasági termelés jövedelemszintje, az árkiegészítéssel együtt is olyan alacsony mértékű, hogy beavatkozás nélkül elképzelhetetlen a vállalkozói kereslet élénkülése a föld használati jogának megszerzése iránt. A beavatkozás leglényegesebb eszköze kell legyen áz árkiegészítés, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokban. A tanulmányomban részletes javaslatot teszek a föld értékének megállapítására, nyilvántartására és a termelőszövetkezeti tulajdonjog változtatása nélküli, de valódi földpiac kialakítására. A TERMELŐSZÖVETKEZET INDULÓ VAGYONÉRTÉKÉBŐL és a vállalkozó hozzáadott forgalmitöbblet vagyonértékéből közös tulajdonú földérték jön létre, mely értékesítésekor a termelőszövetkezeti tulajdonrész újra használatba adásra, míg a hozzáadott többlet- forgalmi-érték tényleges eladásra kerül. A termelőszövetkezet tulajdonrésze a hozzáadott több- letforgalmi-érték 15 százalék részével, minden újra használatba adásnál növekszik, így megvan a lehetősége, hogy kövesse a forgalmi árfolyamszint-növeke- dést. A jelenleg érvényes árkiegészítést, inflációarányos mértékű folyamatos növeléssel, 60 százalékban földterületre kellene adni. A földterületre jutó árkiegészítés megosztásra kerül a termelőszövetkezet és a vállalkozó között, a tulajdonarányuknak megfelelően. A másik 40 százalék részét átmenetileg, de legalább addig, míg a valódi földforgalmi érték ki nem alakul az értékesített termék árbevétel-százalékában kell folyósítani. Az értékesített termék utáni árkiegészítést a mező- gazdasági vállalkozó, illetve a föld használója kapná meg. Az értékesítési árbevételen felüli árkiegészítés javítaná a vállalkozásban végzett mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét is, ezáltal növelné a föld iránti keresletet és a föld forgalmi értékét. Minél jobban megközelíti a föld értéke a valós forgalmi értéket, annál nagyobb teljesítménykényszerrel hat a föld használójára, aki kénytelen a piac igényének legjobban megfelelő termelési szerkezetet kialakítani a jövedelmezőség növelése érdekében. Ebben az esetben mindig a legnagyobb teljesítményt nyújtó mezőgazdasági vállalkozók fogják művelni a földet, így a vállalkozói verseny egy piacérzékeny, rugalmas mezőgazda- sági termékszerkezettel önmagát megújítva nyújtja a világpiacon is a népgazdaság jövedelemelvárását. AMENNYIBEN A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS jövedelmezőségének mértéke eléri a népgazdasági átlagot, a magánvagyonszerzés lehetősége megfelelő vállalkozói keresletet alakít ki a földszerzés iránt, mely 5—10 év alatt kialakítja népgazdasági szinten a föld valódi forgalmi értékét. Javaslatom szerint az árkiegészítés módosításával és a reálértékének biztosításával gyorsítható ez a folyamat. Többféle modellszámítást végeztem, melyből egyértelműen megállapítható, hogy az árkiegészítés kapcsán ugrásszerűen nő meg a vállalkozó jövedelme, ez pedig lerövidítheti azt az időszakot, mely szükséges a föld valódi forgalmi értékének kialakulásához. Az átalakulási időszak alatt a termelőszövetkezet jánadókpozíciója is javul a kiadáselőttihez képest. A valódi földérték kialakulásakor ha valaki nem értékesítette a földjét, a szomszédos területek átlagárfolyama alapján legalább kétévente újra lehet értékelni. Ebben az esetben forgalom nélkül is változik a föld értéke. az Árkiegészítést tehát a föld valódi forgalmi értékének kialakulásáig 60 százalékát terület, míg 40 százalékát termékértékesítés alapján kellene kialakítani. A föld valódi forgalmi értékének kialakulása után ameny- nyiben marad az árcentrum, a közepesen termő földek termékének társadalmi ráfordítása szintjén, a teljes árkiegészítést a földterületre kellene adni úgy, hogy az a tulajdon arányában megosztásra kerülne a termelőszövetkezet és vállalkozó között. A mezőgazdaság egyéb jellegű támogatását úgy kell a továbbiakban szabályozni, hogy ez teljesen a vertikális ipari fejlesztést segítse és a világpiaci követelményeknek megfeleljen. Petis Mihály elnök Nyírbátor, Űj Barázda Tsz (Folytatjuk) A Hírlapelőfizetési és Lapellátási Iroda alkalmaz érettségizett munkavállalókat ELŐADÓI munkakörbe. A munka adminisztratív jellegű, a Magyarországon megjelenő valamennyi bel- és külföldi lap előfizetéseinek nyilvántartását foglalja magába. A továbbtanulási szándékot támogatjuk. Vidékiek számára a munkásszálláson való elhelyezkedés megoldható. DOLGOZÓINK RESZERE A KÖVETKEZŐ EGYÉB KEDVEZMÉNYEKET BIZTOSÍTJUK: — bejáróknak utazási hozzájárulást, — vidékieknek — 18. életév felett — havonta 2 alkalommal az állandó lakóhelyükre történő hazautazásuk térítését, — különböző postaszolgálati díjkedvezményeket, — üdülési, sportolási, művelődési lehetőségeket. Bérezés: kezdőknek 4500—5000 Ft között, a már munkaviszonnyal rendelkezőknek a munkában töltött Idő függvényében. JELENTKEZNI LEHET személyesen — vidékiek levélben Is — HELIR 1900 Budapest, XIII., Lehel út 10/a. I. emelet, 102-es szoba, a .munkaügyi előadónál. A munkahely megközelíthető a 3-as (kék) metróvonal Elmun- kás téri állomásától, gyalogosan 5 perc. (304)
