Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

XLVI. évfolyam, 40. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1089. február 16., csütörtök Eső, havazás várható Ma eső, havas eső, ha­vazás várható. Eleinte bo­rult idő lesz, főként a ke­leti országrészben van esély havazásra. A mér­sékelt délnyugati szél a nap második felében északnyugatira fordul, és megerősödik. A hőmér­séklet kora délután 2 és 7 fok közé emelkedik. TermelfiszivetkezeU zárszámadások Dokumentumok az MSZMP KB február 10—11-i ülése után (4. oldal) Tartalékok a magyar—csehszlovák kapcsolatokban Grósz Károly Prágában tárgyalt Pozsgay Imre: Megőrizni a pártegységet Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter szerdán Tolna megyébe érkezett. Szekszárdon beszélgetésre ke­rült sor a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagjaival. Pozsgay Imre a KB-ülés jelentőségét két alapvető kérdésben ítélte kiemelkedő­nek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a pártszakadást, a másik pedig a többpártrend­szerről szóló politikai állás- foglalás. Megerősítette továb­bá, hogy valóban nem voif és ma sincs „Pozsgay-ügy”. A párton belül senki nem késztette véleményének meg­változtatására és maga sem érezte az önkritika szüksé­gességét. A népfelkelés for­muláját a forradalom-ellen­forradalom szélsőségei között reális, a nemzet többsége számára elfogadható' és vég­ső soron egységteremtő meg­határozásnak véli. Ezzel együtt kész elfogadni a Köz­ponti Bizottság ülésén kidol­gozott kompromisszumot, mi­vel annak hátterében a párt egységének megőrzéséről van szó. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának meghívására 1989. február 15-én baráti munka­látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és megbeszéléseket folytatott Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkárával. A baráti, nyílt légkörű megbeszéléseken Grósz Ká­roly részletesen szólt az MSZMP KB február 10—11-i üléséről. Kiemelte, az MSZMP eltökélt szándéka, hogy foly­tatja a gazdasági törvénysze­rűségek érvényesülése alap­ján hatékonyan működő szo­cialista piacgazdaság kialakí­tását, a politikai intézmény­A két küldöttség a tárgyalóasztalnál rendszer reformját, a több­pártrendszerre való áttérés feltételeinek megteremtését. Milos Jakes tájékoztatást adott a gazdasági mechaniz­mus átalakításával és a tár­sadalmi élet demokratizálá­sával kapcsolatban a CSKP előtt álló időszerű feladatok­ról. Rámutatott arra. hogy Csehszlovákia társadalmi éle­tében növekszenek a nemzeti frontba tömörült politikai pártok és szervezetek felada­tai. A két főtitkár hangsúlyoz­ta, hogy az MSZMP és a CSKP önállóan alakítja poli­tikáját, tevékenységükért sa­ját népüknek tartoznak fele­K önnyű és jó annak, aki olyan körökben forog, ahol első kéz­ből kap információikat. Még jobb annak, aki az információkat anyagi és termelőerővé változtatja. Szóba került ez egy zár­számadás után annak kap­csán, hogy a gazdálkodó- egység vezetői intézkedése­ikben egy-egy lépéssel min­dig előbbre jártak, mint mások. Korábban kezdték az ipari termelést, a részes művelést, az önelszámolást, a vállalkozó formát, de most is olyan tagsági vi­szony kialakításán, dol­goznak, amellyel fiz érde­keltség fokozható. Szó, mi szó, a szemé­lyes kapcsolat, ha infor­málódásról van szó, na­gyon lényegesek. Ott lenni, ahol a döntések születnek, ahol a célokat, a támoga­tásokat meghatározzák, ahol szóba kerülnek a ter­vezett intézkedések — ez valóban előny, de nem ak­kora, hogy a folyamatos gazdálkodási sikereket csaik ezzel magyarázzuk. Csak a vita kedvéért emlí­tettem, hogy szép szám­mal akadnak gazdasági ve­zetők, akik hallják és tud­ják ugyanazt, amit más, és mégsem cselekednek. Példa erre az almater­mesztés. A nagyüzemek fele — vagy több is már — a téli- alma-termesztést a részes­művelés valamilyen formá­jába adta. Az említett üzemekben nem gond a metszés, az almaszüretelés, javult a gyümölcs minősé­ge, hiszen a bérmunkát, az érdektelenséget felváltotta a részesedés, a személyes érdekeltség. Millió forinto­kat érő ez a szervezési, ter­melői mód, van üzem, ame­lyik ennek előnyét és hasz­nát évek óta élvezi. A szomszédban viszont kín­lódnak, ismétlődő gond a metszéshez, az almasze­déshez embereket találni, munkabért • fizetni. Ragozható a tehetetlenség azzal is, hogy vannak veze­tők és a vezetőknek olyan munkatársaik, akik azt a fáradtságot sem veszik, hogy a rendeletekből, sza­bályozókból, határozatok­ból informálódjanak és az üzemre,, a termelésszerve­zésre előnyös rendelkezése­ket kihasználják. Vonat­koztatható ez a közömbös­ség a termelés technológiá­jára, technikájára is, az olyan új anyagokra, gé­pekre, eljárásokra, amelyek költségcsökkentők, hozam- növelők, egyszóval hatéko­nyak. A képtelenek öniga­zolása általában az időjá­rás, az ár, az agrárolló és sok olyan jól hangzó ma­gyarázat, amely hangulatot kelt. Mit ér így az infor­máció? Az információ, amely segít az eligazodásban, amely alapja lehet a dön­téseknek, amely által job­bítható, eredményesebbé tehető a gazdálkodás, be­szerzési forrásától függet­lenül sokat ér. De nem igaz, az, hogy csak az a gazdaság fejlődik (fejlődött) erőtel­jesen, amelynek vezetője (vezetői) közel voltak a tűz­höz, informálódtak, sőt összeköttetéseket teremtet- tek. r csatjával lehetne sorol­ni olyan gazdasá­got, amelynek vezető­je nem képviselő, nem TOT-tag, nem vesz részt semmilyen bizottságban, mégis jól informált, az ál­tala irányított gazdaság te­vékenysége mégis eredmé­nyes. Van ez fordítva is. Más szóval, az információ csak jó kezekben haszno­sul. Seres Ernő lősséggel. Egyetértettek ab­ban is, hogy a szocialista építőmunka új tapasztalatai fokozottan szükségessé teszik a nézetek egybevetését, a kö­zös marxista-leninista hely­zetértékelést, az elvtársi együttműködést. Nyíltan szól­tak a meglévő nehézségekről, megfelelő kezelésük és meg­oldásuk szükségességéről. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megálla­pította, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az interna­cionalizmus és a marxiz­mus—leninizmus elvei alap­ján fejlődik, s szilárd alapot képez a Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a két országban élő népek sokrétű kapcsolatainak további gaz­dagításához. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatokban feltá­ratlan tartalékok vannak. Ki­emelték, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tokban a hosszú távú együtt­működést minőségileg maga­sabb szintre emelő új formá­kat kell energikusan alkal­mazni. Grósz Károly az esti órák­ban hazaérkezett Budapestre. Mir: rcMwrca Misiién: tízéves íéíIm Folytatódnak megyénk­ben a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések. Munkatársaink szerdán Nyírbátorban és Kállósem- jénben vettek részt a helyi tsz-ek jeles eseményén. A Nyírbátori Űj Barázda Termelőszövetkezetben ki­magasló eredményekről ad­hattak számot. Az 1988. évi jó munkának köszönhetően 34,5 millió forint nyereséget értek el, ami a tsz történeté­nek eddigi legeredménye­sebb esztendejét jelenti. Az árbevétel meghaladta a félmilliárdot, ami 120 millió forinttal több, mint az el­múlt esztendőben volt. A tevékenységek közel fele úgynevezett alaptevékenység többi pedig különféle szol­gáltató, illetve egyéb mun­kákból tevődik össze. Az 1988-as nyereség nagyobbik részét a korábbi évektől el­térően ezúttal az ipari, szol­gáltató és kereskedelmi tevé­kenység adja. Ugyaniakkor figyelemre méltó, hogy bár az alaptevékenységben is ki­magasló terméseredmények születtek, e forrásból szár­mazó nyereség mégis keve­sebb a vártnál. Az idei zárszámadő köz­gyűlésen Belényesi Sándor kormánykitüntetést, Harcsa Kálmán és Diczkó Mihály né miniszteri kitüntetést kapott, húszán pedig a Termelőszö­vetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesültek. A Kállósemjéni Űj Élet Termelőszövetkezet zárszá­madó küldöttgyűlése rendha­gyó volt. Mészáros János el­nök nemcsak az 1988. évi gazdálkodást értékelte, de ar­ról is megemlékezett, hogy egy nagyon nehéz időszak­ban szakszövetkezeteikből 10 éve alakult meg a közös gaz­daság. Az elmúlt évtized a fejlesztések időszaka volt an­nak ellenére, hogy a tőke- szegénység. a szakemberhi­ány, a tapasztalatlanság és az elhanyagolt föld nehezí­tette a gazdálkodást. Emlékezetes állomásai vol­tak a gyarapodásnak a gép­javító üzem megépítése, ipa­ri üzem építése, a növény- termesztés gépesítése IKR- segítséggel. Épült termény- szárító és raktár, és a leg­újabb vívmány, hogy elké­szült, és ez év januárjában már benépesült az a szako­sított szarvasmarhatelep, amely az állatokkal együtt több mint 60 millió forintba került. Miközben mindezek történtek a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét olyan ter­mésátlagok bizonyították, hogy 1979-hez viszonyítva a búzatermés hektáronként 2,5 tonnáról 5,9 tonnára, a ku­koricatermés 2,7 tonnáról 7 tonnára nőtt. Amit tízéves kemény és fegyelmezett munkával Kál- lósemjénben megalapoztak, az az 1988-as évben 30 millió forintos eredményt hozott. A tagok éves átlagkeresete a tavalyi év után meghaladta a 76 ezer forintot. Most a nye­reségből 17 százalék kiegé­szítő részesedést osztanak. Tárgyalta és jóváhagyta a küldöttgyűlés az 1989. évi gazdálkodási tervet is. Tel­jesítményben, termésátlagok­ban növekvőek a számok, a nyereségterv azonban szeré­nyebb. Nyilvános megyei fórum Terv: békeparlament Nyilvános fórumot tartot­tak tegnap Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága székházában a ma­gyar békemozgalom jelenét és jövőjét érintő feladatok­ról. A meghívottak előzőleg kézhez kapták az Országos Béketanács vitaanyagát, amelyet mintegy harminc helyszínen beszélnek meg az országban, s ennek alap­ján dolgozzák majd ki a bé­kemozgalom előtt álló újsze­rű tennivalókat. A nyíregyházi fórumon Fo­dor István, az Országos Bé­ketanács titkára tartott vi­taindítót, melyben hangsú­lyozta; nem valamilyen kam­pányszerű megújulási fo­lyamat miatt kezdődött el a magyar békemozgalom tar­talmi és szervezeti kérdése­inek újragondolása. A 80^as évek közepétől felerősödött folyamat eredményeként ke­rül sor a széles körű párbe­szédre, majd a program kidolgozására. Az előadó utalt az önszer­veződésű békéközösségek, szakmai békemozgalmi kol­lektívák megalakulására, valamint az alternatív bé­kemozgalom hazánkban is létjogosultságot nyert cso­portjaira, melyek képvise­lőivel már a 80-as években sikerült párbeszédet kezde­ményezni. A békemozgalomra is ha­tással volt azonban a koráb­bi évek szigorú centrális szervezeti struktúrája, mély­nek minden maradványától máig sem sikerült teljesein megszabadulni. Űj módon kell a békemozgalom tartalmi törekvéseit, szervezeti kere­teit végiggondolni. Egyéb­ként a közreadott vitaanyag­ban is szerepel, ha a viták után a bizottság javaslata támogatásra talál; az OBT ülése kezdeményezheti, hogy a jogutódlás fenntartásával — az Országos Béketanács Magyar Békeszövetség néven hirdesse meg újjászervező­dését. Ezek után kerülhetne sor az első magyar béke- parlamenitre, amely nyitott politikai fórum minden ma­gyar állampolgár és szervezet számára, a szövetséghez nem csatlakozók is részt vehetnek a munkájában. Fehéren» feketén Negyvennyolc lakás épül Mátészalkán a Kossnth utcában. A helyi költségvetési üzem a kivitelező, (elek) r jrl* M Sn» i?5»® Sr Spirit flf ir jgr» |E|| gjS S

Next

/
Oldalképek
Tartalom