Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
4 1989. február 15. Ma 27 500 katona szerel le Alternatív szolgálat lelkiismereti okból Földpiac földosztás nélkül (1.) Használatba adás versenytárgyaláson A sorkatonák februári leszerelésével, az újoncok bevonulásával, valamint az alternatív szolgálat bevezetésével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatták a sajtó 'képviselőit a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetői kedden, a minisztérium Lehel úti épületében. A sorkatonák többsége, 27 500 fiatalember február 15-én szerel le. A harckészültség fenntartása érdekében mintegy ezren csak később, néhány hét múlva — az újoncok alapkiképzése után — térhetnek vissza a polgári életbe. (Folytatás az 1. oldalról) van szükség. Születtek tisztes eredmények a fejlesztésben (úszás, oktatási program, Bujtosi Szabadidő Csarnok, nyári szünidőre 12 tanácsi fenntartású tábor), ám mindez kevésnek bizonyul az igazán feszítő gondok enyhítésére. Újszerű és eredményes az ifjúsági közösségek letéti számlája, amely két éve működik megyénkben. Központi pályázaton nyert pénz segítségével (1,5 millió forint) ifjúsági Információs és tanácsadó irodát létesítenek még az idén Nyíregyházán. A vitában kemény megállapítások hangzottak el, ami a végső határozatot is lényegesen alakította. így: tudnunk kell, hogy az ifjúság egyúttal utódgondozás, emellett rendfenntartó kérdés is ... Kényszerpályát kell e téren működtetni, hogy szervezetileg kikerülhetetlen legyen az ifjúság ügye. A hatékonyabb tanácsi szervezet mostani korszerűsítése során kiemelkedő szerepet kell adni az ifjúsági ügyeknek, ha kell, önálló szervezet foglalkozzék vele. Szkeptikus vélemény is elhangzott: akinek nincs lakása,. aki kénytelen kivenni gyermekét a napköziből, mert nem tudja fizeni, azt nem nagyon érdekli, hogy miféle fórumok és bizottságok működnek. Kézzel fogható eredmények, érdemi döntések kellenek. Bár a vb néhány dologban állást foglalt — a pályakezdőik érdekében kezdeményezni kell a támogatott elhelyezkedést, vagy a munkanélküli segély kiterjesztését, az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre, stb. — ennek ellenére a végrehajtó bizottság úgy döntött, nem tekinti lezártnak a témát, ezt különböző szinteken tovább kell elemezni, keresni a megoldás módjait. Az idei bevonulás 28 500 fiatalt érint, időpontja: február 27—28. A létszámban a közelmúltban bejelentett csapatcsökkentés következményei még nem jelentkeznek, hatása csak az augusztusi bevonuláskor lesz érzékelhető. A sorköteles fiatalok az év második felétől kezdődően — amennyiben addig az Országgyűlés a honvédelmi törvény módosítását elfogadja — alternatív szolgálatot kérelmezhetnek. Azok, akik hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni, de lelkiismeretük tiltja a fegyveres szolgálatot, fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítését kérhetik. Akik lelkiismereti okból a fegyver néküli katonai szolgálatot sem vállalják — engedély alapján — állampolgári kötelezettségüknek polgári szolgálat teljesítésével tehetnek eleget. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az alternatív szolgálat teljesítése lelkiismereti okból kérhető. Az erre való hivatkozás megalapozottságát várhatóan egy bizottság vizsgálja. A határozat ellen Színvonalas szolgáltatást igényel a lakosság, de ehhez nemcsak a pénz kevés, hanem jogszabályok, rendeletek dzsungelében keresné a tisztes hasznot a szolgáltató cég. Egyebek közt ez a megállapítás is elhangzott tegnap a nyíregyházi városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén, amelyen az 1967. évi alapítás óta először adott számot tevékenységéről a Tempó Szövetkezet nevében Kohuth István elnök. Hozzátette: mindig a valós igényekhez igazították a szolgáltatások profilját. Ha kellett, üvegeztek, képet kereteztek, irtották a kártevőket, javították a tűzoltó készülékeket és az üzemanyag- kutakat. A jövedelmezőséget nézik — hiszen kénytelenek az ön- fenntartás miatt —i, ha egy új tevékenységet hoznak létre, netán szüntetnek meg. Ez utóbbival kapcsolatban a vb-ülésen többen emlékeztettek arra, milyen nagy port vert fel a hír Nyíregyházán: a külterületeken négy gázcseretelepet bezárnak. A közös érdeken alapuló érdefellebbezni lehet, s a másodfokú határozatot bíróság előtt meg lehet támadni. Az alternativ szolgálat időtartama — a javaslat szerint — azonos lesz a hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálat idejével. A honvédelmi törvény alapján ez jelenleg 18 hónap sorkatonai, valamint 18 hónap tartalékos katonai szolgálatot jelent. Ennek alapján a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat ideje 24 hónap lesz, amelyhez 12 hónap tartalékos fegyver nélküli szolgálati idő kapcsolódik. A csak polgári szolgálatot vállalók — mivel ők tartalékos szolgálatra nem vehetők igénybe — folyamatosan teljesítik 36 hónapos szolgálati idejüket az Állami Bér- és Munkaügyi hivatal által kijelölt munkahelyen. A polgári szolgálatot teljesítők foglalkoztatását elsősorban olyan munkahelyeken képzeli el az árhivatal, ahol a munka lehetőséget teremt a szolgálatot teljesítő személyiségének megfelelő emberbaráti elveinek gyakorlására, továbbá, ahol a tevékenység társadalmi hasznossága biztosítható. kéltségét mind a szolgáltatónak, mind a tanácsnak illő keresnie, már ha komolyan fontolgatja a tényleges szolgáltatás hangulatformáló erejét — tette hozzá Koncz Imre tanácselnökhelyettes. A Tempó hazai és nyugati partnerekkel tárgyal, vegyesvállalat alakításáról. Tavaly 124 millió forintos árbevételt ért el a szolgáltatásban a Tempó és ebből 22 millió a fogyasztói szolgáltatás. Döntően az egyéni megrendelésekre alapoznak, hiszen 20,1 millió forint bevétel a lakosságnak nyújtott szolgáltatásból származik. ★ Bereg idegenforgalmának fejlesztéséről tárgyalt többek között a vásárosnaményi tanács végrehajtó bizottsága kedden. Már a korábbi években történtek lépések a térség kedvező idegenforgalmi adottságainak hasznosítására. Nagyon sok még a .feltáratlan lehetőség, ezért hozott határozatot a megyei tanács vb. arról, hogy a térség idegenforgalmának fellendítésére a városi tanács készíttessen hosszú távú fejlesztési programot.. A tehóról is tárgyalt tegnapi ülésén a testület, és úgy határozott, hogy a márciusban esedékes tanácsülésen javaslatot tesz a település- fejlesztési hozzájárulás eltörlésére. Nyírbátorban több mint huszonhat hektárnyi tanácsi kezelésben lévő ingatlant adtak bérbe 1982-ben. A területek művelői azóta többször jelezték, hogy szívesen vásárolnák meg ezeket a földeket. Mivel a bérbeadásból származó tanácsi bevétel jelentéktelen összeg, nem indokolt a bérleti rendszer további fenntartása. Ezt állapította meg tegnapi ülésén a nyírbátori tanács végrehajtó bizottsága. A szétszórtan elhelyezkedő területek magántulajdonba adása viszont biztosítaná a folyamatos művelést, az intenzívebb termelést. A testület ezért úgy határozott, hogy a bérleti szerződés lejártáig a bérlők számára lehetővé kell tenni az ingatlanok megvásárlását. A JÖVEDELMEZŐSÉG két fő elemének — a hatékonyságnak és szakszerűségnek — egyidejű hatása csak a hosszú távú vagyonérdekel tség feltételeinek megteremtésével valósítható meg. Hosszú távú vagyonérdekelt- ség nem képzelhető el a vagyonértéket megtestesítő termelési eszközök piacának kialakítása nélkül. Jelenleg, ha korlátozottan is, de van kialakult piaci gyakorlata minden termelési eszköz forgalmának a föld' kivételével. A művelés alatt álló föld meghatározó része a termelőszövetkezetek kezelésében van. A termőföld zöme termelőszövetkezeti közös tulajdon, kisebb része tagi tulajdon, melyért a termelőszövetkezet földjáradékot fizet évente és elenyésző nagyságú az állami tartalékként nyilvántartott állami tulajdon. A nagyobb mértékű értékesítésnek jogi akadálya, a hármas tulajdon, ezen belül is a meg nem Váltott tagi tulajdon. A különböző tulajdonjogi földterületek vegyesen egymásba ékelődve helyezkednek el és közel 30 éve táblá- sítva közös művelés alatt állnak. A jelenlegi nyilvántartásból a „mezsgyehatárok'’ már nem állapíthatók meg, ezért valós azonosításukhoz teljesen új földmérésre lenne szükség. Az állami és termelőszövetkezeti közös tulajdonban lévő földmennyiséget még talán központi rendeletek alapján lehetne értékesíteni, de a tagi tulajdonban lévőt csak további kényszerítő eszközökkel lehetne megvalósítani, mely a mai demokratizálódási folyamatban nem képzelhető el. Tanulmányomban olyan megoldást dolgoztam ki, mely alapján a termelőszövetkezeti föld tulajdonjogának változtatása nélkül is teljesértékű földpiacot lehet létrehozni. NAPJAINKBAN MŰKÖDIK a termelőszövetkezetben egy földbérlési díjtáblázat, mely alapján évek óta automatikusan történnek a bérbeadások. A még kiadható bérleti díj nagyságát fogadjuk el a földvagyonérték egy évre jutó osztalék nagyságának. Az osztalék mértékét azonosnak vehetjük az évi átlag-kamatszinttel, vagy inflációs rátával, mely jelen esetben mondjuk 17 százalék. Ha tőkésítjük, megkapjuk a föld objektív vagyonértékét, az átlag kamatszintet. A föld objektív vagyonértékét megszorozzuk egy szubjektív szorzószámmal és megkapjuk a föld nyilvántartási értékét, mely egyben a kikiáltási ár is. A szubjektív szorzószám teszteléssel kerül megállapításra és meghatározza a szántóföldek tábláinak egymáshoz viszonyított értékarányát az alábbi összetevők szerint: földrajzilag hol helyezkedik el, milyen a belvízre való hajlamossága és közművesítettsége, milyen a tábla nagysága és megközelíthetősége, a talaj tápanyagszintje és kémhatása és kultúrállapota. A nyilvántartási érték eltérhet a valós forgalmi értéktől, ezért a használatba adás versenytárgyalás útján történik a kistermelőnek vagy vállalkozónak. A vállalkozó lehet természetes és jogi személy egyaránt. Ez a forgalmi érték képezi a szerződésben rögzített földterület induló vagyonértékét. Az így megszerzett használati jog mindaddig tart, míg a vállalkozó azt meg nem szünteti és át nem ruházza másra, ezáltal örökölhető is. A vállalkozás megszűnésekor az eladásra kerülő föld vagyonértékét az adott időpontnak megfelelő forgalmi értéken kell megállapítani. AZ ÚJ VÁLLALKOZÓT VAGY KISTERMELŐT a birtokon belül lévő vállalkozó jelöli ki megegyezéses alapon a tulajdonos jóváhagyásával. A valós forgalmi érték biztosítását célozza a tulajdonos elsőbbségi joga. A forgalmazásból képződött hozzáadott forgalmi többlet, a vagyonértékből, a forgalmazási részesedés illeti meg a tulajdonost. A forgalmi részesedés 10—15 százalék között reális, ezt a vállalkozási szerződésben rögzíteni kell. Az új vállalkozó, illetve kistermelő induló vagyonértéke az adott időpontbani megvásárlás forgalmi értéke. A vállalkozó eredményes tevékenységével tehát a hozzáadott forgalmitöbblet vagyonértéknek megfelelő ösz- szegű magántulajdont szerzett, mely minden évben a nyereségvisszaosztás alapját képezi. A vállalkozónak a munka szerinti jövedelmen túl vagyon jövedelme is van. A magántulajdonú rész vagyonértékének forgalmazással való növelhetőségi lehetősége termelési árkiegészítés és az év végi arányos nyereségvisszaosztás megfelelően ösztönzi és növeli a földet kereső vállalkozók számát, ezáltal valódi értéke lesz a földnek és működik a földpiac. A földvagyonértékben így közös tulajdon jön létre. a. Szövetkezeti tulajdon: A föld kiadáskori első induló vagyonértékének forgalmazási részesedésekkel növelt összege. b. Magántulajdon: Az adott időpontban meglévő föld forgalmi értéke és a termelőszövetkezet tulajdonában lévő föld vagyonértékösszegének különbözeié. A jobb megérthetőség kedvéért íme egy példa: a nyírvasvári 0181 hrsz-ú 14 ha 5969 m2 kistagi tábla kikiáltási ára 75 581 forint lesz. A versenytárgyaláson a legmagasabb 100 000 forintos ösz- szeget Kiss Péter ajánlotta, így ő szerezte meg a végleges használati jogot. Kiss Péter úgy dönt, hogy két év múlva átadja a használatot Nagy Pálnak 150 000 forintért. Az 50 000 forint többletforgalmi értékből 15 százalék forgalmazási részesedés 7500 forint a termelőszövetkezeté, míg 42 500 forint Kiss Péter vállalkozóé. Nagy Pál más közös tulajdonban műveli a 14,5 ha kistagi táblát, melyből a termelőszövetkezet tulajdona 107 500 forint, Nagy Pál magántulajdonban lévő része 42 500 forint. Ez a folyamat ismétlődik ahányszor gazdát cserél a terület. A földpiac abban különbözik más eszközpiactól, hogy akárhányszor cserél gazdát a terület, nem mozdítható el a helyéről, csupán az értékét kifejező pénzösszeg mozog. A vásárolt eszközt az új gazda minden egyéb értékesítési formánál „mozdíthatja”. Ezért nem lényeges, hogy a termelőszövetkezet földtulajdonjoga változzon, hiszen mindig a földhöz kötődik az új vállalkozó. A lényeg a földpiacnál az, hogy a többlet forgalmi érték annak a tulajdonába kerüljön, aki azt előállította. A földpiac tehát közös tulajdont hoz létre, amelyen belül a termelőszövetkezet közöstulajdon-érté- ke nem csökken csak nőhet a forgalmazással. A forgalmazással a tsz tulajdonértéke mindig csak használatba adásra, míg a vállalkozó tulajdonrésze eladásra kerül. A VÁLLALKOZÓ A HASZNÁLATÁBAN LÉVŐ FÖLD TELJES VAGYONÉRTÉKÉVEL vagy annak magántulajdonban lévő arányával és egyéb eszközértékével apportként beléphet és tagja lehet bármelyik új társasági formának. Amenyiben a föld összforgalmi értékével lép be a vállalkozó, rajta keresztül a vagyonarányoknak megfelelően a termelőszövetkezet is tagja a társulásnak. A földpiachoz hasonlóan működik minden eszközpiac azzal a különbséggel, hogy itt a teljes vagyonérték elidegeníthető. A termelőszövetkezetben elválik, illetve elválhatnak a tulajdonosi és a tulajdont működtető funkciók egymástól. Az művelje mega földet, aki a legnagyobb jövedelmet tudja előállítani és ez nem feltétlenül a tulajdonos. A termelőszövetkezet vagyona úgy növekedhet a legjobban, ha növekszik a földjének és eszközeinek a hatékonysága, azáltal megnő a piaci értéke és a legmagasabb értékkel kerül eladásra, illetve termelőszövetkezeti tulajdonrész használatba adására. Az értékesítés során a termelőszövetkezet induló vagyonértéke is növekszik minden esetben a forgalmazási részesedéssel. Rugalmas kapcsolódási lehetőséget teremt a gazdasági társasági törvényben elfogadott társasági formákkal — oda és vissza irányban — anélkül is, hogy a társasági törvény vonatkozna rá. Egyszerűen és könnyen kivitelezhető a föld értékelése, melyhez bármilyen országosan elfogadott földminőséget meghatározó rendszer felhasználható, így a jelenleg érvényben lévő termőhelyi értékszám szerinti is. Teljesértékű a földpiac anélkül, hogy a termelőszövetkezet közös földvagyonértékének tulajdonjogát meg kellene váltani. A VÁLLALKOZÓ ÁLTAL HASZNÁLATI JOGOT SZERZETT induló földvagyonérték adott időpontban történő részbeni, vagy teljes eladásakor és magánvagyonérték tényleges eladásra, míg a termelőszövetkezeti vagyonértékrész a forgalmazási részesedéssel növelt induló vagyonértékkel ismételten használatba adásra kerül. A termelőszövetkezeti közös vagyonrész piaci védelmét biztosítja a termelőszövetkezet elsőbbségi joga. Ha valaki áron alul akarná átadni más vállalkozónak azon az áron a termelőszövetkezet is megveheti. A termelőszövetkezeti vagyon értékének megállapítását, használatba adását és kezelését a forgalmi részesedés meghatározott százalékáért megbízott vagyonkezelő végzi, mely szintén lehet természetes és jogi személy. A saját érdekeltsége arra ösztönzi, hogy minél magasabb forgalmi értéken történjen az értékesítés, így egyszerre képviseli a vállalkozó és a termelőszövetkezet érdekét. A javasolt szövetkezeti, vállalati modell nem korlátozódik egyfajta belső érdekeltségi forma (például csak átalánydíjas) uniformis szerű használatára, hanem rugalmasan hozzá igazodik — esetleg változik — a vállalkozásoknál igénybevett eszközök legnagyobb hatékonyságát biztosító bármilyen társasági formához, magántermelőhöz, esetlegesen ha az a legjobb, a tevékenységet egyidejű vegyes működési formában is végezheti. A modell egyedi tartalma és komplexsége jól megkülönböztethetővé teszi használatát. SZABÁLYOZÁSÁT a mindig érvényben lévő törvényekhez könnyen hozzá lehet igazítani, hisz az érvényben lévő polgárjog szerint megfogalmazott használati és rendelkezési jog ilyen tartalmú adaptálásával megvalósítható az így szerzett magántulajdon védelme, ezáltal ahol a fogadási feltétel adott, azonnal bevezethető a földpiac működésén keresztül bemutatott vagyonérdekeltségi rendszer. Petis Mihály elnök Nyírbátor, Üj Barázda Tsz (Folytatjuk) Tájétoztali a läröfcszenlmifcloti rendőrhalálról fl vizsgálat szerint öngyilkos lett A közvéleményt élénken foglalkoztató ügyben, a Törökszenl- miklóson történt rendőrhalálról tartottak kedden sajtótájékoztatót a Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányságon. A szóbeszédre az adott okot. hogy február 3-án a város Ezerjó Éttermének mellékhelyiségében lőtt sebbel holtan találták Gonda Józsefet, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó 29 éves nyomozó hadnagyot. A tájékoztatón Jankovics Zoltán megyei rendőr-főkapitány elmondta, hogy a tragikus eseményt a jelzett napon 21 óra 6 perckor jelentették. A kivizsgálása azonnal megkezdődött. Az eddigi eremén.yekből még csak valószínűsíthető, hogy mi történt. Ezek szerint Gonda József aznap szolgálatból távozta után Törökszentmiklóson betért az Ezerjó Étterembe, ahol egy régi ismerősével, Rácz Antallal találkozott. Szeszes italt fogyasztva beszélgettek egy asztalnál, amikor társaságukhoz ült Rácz Antal két ismerőse, a büntetett előéletű és nemrég szabadult Tamási Csaba, valamint a foglalkozásnélküli Ramos Ernő. A beszélgetés során Gonda József és két új asztalvendége között vita támadt, amely az étterem mellékhelyiségében is folytatódott. Szóváltás közben Tamási és Ramos a nyomozótisztet tettleg bántalmazták, s mint utólag kiderült, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okoztak neki. Ezt követően Tamási és Ramos elhagyta a mellékhelyiséget. A rendőrhadnagy az időközben odaérő Ráczot megkérte, hozza ki személyes holmiját az étteremből, mert feltűnés nélkül akar távozni. Míg a rendőrhadnagy egyedül volt, egy lövés dördült. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint: Gonda József szolgálati fegyverével önkezűleg vetett véget életének. A visszatérő Rácz Antal már holtan találta a halántéklövéstől vérző nyomozótisztet. A rejtélyes ügyben a nyomozás tovább folytatódik. Tanácsi testületek napirendién Közös érdek a szolgáltatás ) Kelet-Magyaronsác
