Kelet-Magyarország, 1989. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

2 Kdet-Magyarország 1989. február 13. Olvasóink írják A főszerkesztő és Clcciollna Esti parti Nyíregyházái Milyen lesz ez ünnep? Mint párton- (pártokon-) szervezeten- (szervezeteken-) kívüli magyar állampolgár fogom kezembe kissé idege­sen a tollat. Egy gondolat bánt engemet — Petőfi so­raival élve. Békében ünne­pelhetem-e a HŐSÖKET? Nehéz a válasz, mert az el­múlt napokban a Kelet-Ma- gyarország. hasábjain meg­jelenő felhívásokat, kontra­felhívásokat, megmagyarázá­sokat, kimagyarázkodásO'kat — egyéni megnyilvánuláso­kat — olvasva az az érzésem, hogy nem a megoldást su­gallják az új munkaszüneti nap, március 15-e megünnep­lésével kapcsolatban. Inkább felfogható ez békétlenségnek, mint együttműködésnek. Mi kell? Szervezés, (szervezke­dés) gazdag program, öröm­mámor, egész napos akármi? Nem polgártársaim, SZÍV kell! Igazi, hazánkat szerető sok-sok szív. És egy szál gyertya (pár forint), mely­nek aranyló lángjánál em­lékezünk a hősökre némán, s ha még könnyet is ejtünk megigazult lélekkel, reményt sejtünk. Ha a szeretet szikrá­ja lángra lobban mindnyá­junk szívében akikor remény­kedhetünk NEMZETÜNK felemelkedésében. Tisztelettel: Árendás Miklós Nyíregyháza Esti parti címmel rendha­gyó közönségtalálkozón mu­tatkozott be február 10-én a nyíregyházi művelődési köz­pontban népszerű politikai és társadalmi hetilapunk, a Ma­gyarország. A programban szerepelt nosztalgia-tánc és -zene, vetélkedő, divatbemu­tató, kabaré, s természetesen nem hiányozhatott dr. Pálfy József főszerkesztő sem, akit a rendezvény megkezdése előtt kértem egy kis beszél­getésre. — Több műfaj is megtalál­ható összeállításukban. Mi a szerkesztőség célja ezzel a műsorral? — Valamennyi újság, így a Magyarország számára is fon­tos kezdettől fogva a közön­séggel való kapcsolat. Először ankétokat, előadásokat tar­tottunk, majd felhasználtuk a videótechnikát is. Amikor a Hungaroringet építették, rejt­vénypályázatot indítottunk, s a győztest műsoros esten ju­talmaztuk meg. A közönség­nek tetszett ez a forma. s hogy a lap most ünnepli ne­gyedszázados jubileumát, fel­újítottuk műsorunkat, s be­mutatjuk az ország több vá­rosában is. — Hogyan értékeli hetilap­ja 25 éves működését? — Hadd beszéljek a múlt­ról „csak a szépre emléke­zem” felkiáltással. A glaz- noszty szelleme nálunk már sokkal korábban megjelent. Mi ugyanis többet elmond­hattunk, mint más lapok, s pár témában a hivatalos, me­rev vonaltól rugalmasabb ál­láspontot is kialakíthattunk. Például mi írtunk először a kambodzsai Pol-Pot rezsim bűneiről, pedig az akkor még a szocialista táborral szövet­ségben volt. A glaznoszty- szellem vonatkozik arra is, hogy mi az olvasói ellenvéle­ménynek is helyt adtunk, pe­dig abban az időben — a hatvanas évek végén, a het­venes évek elején —, csak az újságnak lehetett igaza, az olvasónak soha. Az értékelés­hez tartozik még az is, hogy a Magyarország az első 15 év goznak —, az visszaüt. Az el­múlt évek során új gárdát kellett volna kialakítanom a megújulás érdekében. Talán ez a 25. év a választóvonal, s most majd a változások jön­nek. — Vonatkozik ez a főszer­kesztői székre is? — Nézze 67 éves vagyok, ennél a lapnál pedig az ala­pítás óta főszerkesztő. Elkép­zelhető, hogy én is távozom. — Megváltozik akkor tar­talmában is a lap? — Ez már nem az én dol­gom lesz... — Visszautalnék arra, hogy tavaly száznál is több új lap jelent meg hazánkban, s idén is számos új indul. Van köz­tük politikai, irodalmi, kultu­rális, ifjúsági, szórakoztató. Miként látja ön ezt a folya­matot? — Helyeslem. Az olvasó döntse el, hogy egy újság kell neki vagy nem. Egyik- másik mai sztár-lap nem fog megélni, elveszti varázsát, ugyanakkor megmaradnak harsányabb lapok is. Döntsön a piac. Így az újságírók kö­zött is lesz egy minőségi sze­lekció. Eddig a pályára kerü­léskor elég volt egy protek- tori, vagy szülői segítség, ami által nem biztos, hogy az il­lető újságíróvá is lett. Válto­zó világunkban ezen a pályán csak az tud megélni, aki az újságírást érti és jól csinálja. — Nyíregyházán is nagy port kavart fel a Cicciolina- ügy. Egyesek mellette, mások ellene vannak. Befejezésül árulja el olvasóinknak: mi az ön véleménye! , — Éjszakai bárban bármi­kor felléphet, de szerintem egy kulturális rendezvényre nem való. Az biztos, hogy a Magyarország-estre én nem hívnám meg!!! M. Magyar László a szomszédban tévét néztek. Miután hazatértek, Jónás Ist­ván még dolgozott, kosarat font, s közben beszélgettek. Később Vedres elköszönt Jónáséktől, mondván, lefek­szik. Azonban nem ezt tet­te. Éjjel fogta az előszobá­ban látott kisbaltát, majd kerékpárral a Rakamaz és Vidéke Áfész Tiszabercel, Vöröshadsereg úti „Liliom” nevű presszójához hajtott. Annak hátsó falát kibontot­ta és a nyíláson az eladótér­be bújt, ahonnan különféle szeszesitalokkal, nagy meny- n.yiségű cigerettával, hús­konzervvel, kávéval, csoko­ládéval, illetve az egyik fiók­ban talált pénzzel távozott. Amikor hazaért, felébresz­tette Jónás Istvánt, és közöl­te vele a betörést. Hozzálát­tak a lopott holmik elrejté­séhez. Erre a szoba sarká­ban a szekrény alatti körül­belül 60x50 centiméter fe­lületű, és 0,5—1 méter mély üreg szolgált, melyet Jónás István a patkányok kártéte­le ellen veremnek képezett ki. Az a lakásba lépve nem látszik. Miután végeztek, a szekrényt is helyére tették, megittak egy üveg Egri bi­kavért, és aludni tértek. Másnap reggel elmentek a tsz-be, mert úgy hallották: csordást vesznek fel. A szö­vetkezeti irodán azonban mondták nekik: már válasz­tottak csordást, lekéstek ró­la. A körzeti megbízott ott talált rájuk és onnan kísér­te őket a tanácsházára. Mit mosdott az ügyisznek? — A bűncselekményt tu­lajdonképpen elkeseredésem­ben követtem el — mondta Vedres Péter az ügyésznek. Eladják? Megdöbbenve olvastam a cikket, mely szerint eladják az egyháznak a volt járási ta­nács épületét, ámbár mint katolikus hívő már régebben hallottam róla. A hír igaz — írja az Önök újságja. Eladja a tanács az egyház­nak, ami rég az övéké volt? Vajon nem szebben hangza­na, hogy átadják a katolikus egyháznak szociális célokra? Nagyon sok pénz az a 25 millió, lehet hogy össze tud­ja gyűjteni az egyház, de szerintem lenne más helye annak a 25 milliónak. Bocsássanak meg egy öreg­asszony hangos gondolkodá­sának, aki azt kérdezi, hogy — Nem tudtam elhelyezked­ni, az alkalmi munkával ke­resett pénz pedig nem volt elég a megélhetéshez, tel­jesen kilátástalan helyzet­ben voltam. A betörés elkö­vetését megbántam. Részletek Vedres Péter életrajzából: „Cigány család­ból származom. Édesapám 1976-ban meghalt, édesanyám nyugdíja®. Tizenegyen va­gy unlk testvérek. Az általá­nos iskola nyolc osztályát Tiszabercelen végeztem el. Utána öt munkahelyen dol­goztam. 1988 novembe­ri szabadulásom óta alkalmi munkákat végzek.” Részletek a Tiszaberceli Közös Tanács által Jónás Istvánról adott jellemzésből: „A magatartása, életvitele erősen kifogásolható. Rend­szeres munkaviszonnyal alig- alig rendelkezik. Egy-egy munkába lépése között hu­zamosabb .idő telik el. Laká­sa OTP-részletét nem fizeti, sok esetben még a villany- számlát sem. A felesége, — hogy a gyerekeinek a leg­szükségesebb dolgokat meg­vehesse — gyakran fordul a gyámhatósághoz, vagy a szociálpolitikai előadóhoz segélykérelemmel. Jónás Ist­ván a látszatát sem mutat­ja annak, hogy magatartásán változtatni alkar.” Gyorsított eljárás A Nyíregyházi Városi Bí­róság Vedres Pétert gyorsí­tott eljárással nagyobb ér­tékre dolog elleni erőszak­kal elkövetett lopás bűn­tette miatt, mint különös, többszörös visszaesőt egy év hat hónapi börtönbüntetés­re ítélte és a közügyektől két évre eltiltotta, illetve köte­lezte a lopással és a fal­bontással okozott kár meg­térítésére. Jónás Istvánt bűnpártolás vétsége miatt 5600 forint pénzbüntetéssel sújtották. (cselényi) becsületes dolog-e ez? Ki­váncsi lennék mások véle­ményére is. Nem lehetne Nyíregyházán ezt az épületet átbundázni az egyháznak — mint máshol a sok milliót a sportolóknak? Tóth Gáborné Nyíregyháza A nemiség veszélyei A Kelet-Magyarországban február 4-én megjelent Kop­pány Károly főiskolai hall­gató „Fürdőnadrágot a szo­borra” című írása azt fejte­geti, hogy nevén kell nevez­ni a dolgokat és miért ne le­hetne néven nevezni, mikor hozzá tartozik a teljes em­berhez a szerelem is és az erotika is. Szerintem ezt sen­ki nem tagadja, sőt a Szent­írásban is az áll, hogy a „tisztáknak minden tiszta”. Akinek viszont szennyes a fantáziája és lelki világa, an­nak a tiszta is szennyes le­het. Ügy vélem, itt a fő kér­dés az, hogy a nemi ösztönö­ket — különféle művekkel, alkotásokkal — milyen mér­tékben megengedett és erköl­csös izgatni. A nemi ösztön óriási erő, amely legjobban a folyók fejtett erejéhez ha­sonlítható. A folyók is, ha gátak közé szorítjuk azokat, nagy hasznára vannak az Eltelt az első tíz nap az adóbevallások beküldési ha­táridejének kezdete óta. Ho­gyan töltöttük ki a nyom­tatványokat? — kérdeztük Márton Lajostól, az APEH megyei igazgatóságának igazgatójától. — Sajnos még kevés ta­pasztalatról tudok számot adni, ugyanis eddig a várt­nál lényegesen kevesebb be­vallás érkezett. Személyi jö­vedelemadó bevallásból 60 000—70 000-re számítunk, s eddig 1400 jött, az egyéni vállalkozói adóbevallásból a várt 9500-ból 330, a 2500 társas vállalkozói bevallás­ból mindössze 15 érkezett. A magánszemélyek esetében ért­hető ez az arány, ugyanis pár napja kapták meg a ki­töltéshez szükséges igazo­lásokat. — Az egyéni vállalkozók közül sokan úgy tudják, hogy ha nyeresége nem ér­te el a mentes határt, nem kell bevallást kitölteni. Nem ez okozza a lassú be­érkezést? — Lehet, de téves az in­formáció. Minden vállalko­zónak vállalkozói adóbe­vallást kell adni nyereségé­nek nagyságától, könyvveze­tési kötelezettségétől füg­getlenül. A beérkezett bevallásokból azért szűrhe­tő le tapasztalat. A magán- személyek közül sokan be­küldik a különféle igazolá­sokat. Az önadózás elvéből adódik, hogy ezeket az adó­hatósághoz nem kell becsa­tolni, hanem 5 évig otthon kell őrizni. emberiségnek és a bennük lakozó belső, természetes erőt az ember már régóta sokré­tűen felhasználja. Ám, ha a gátakat meggyengítjük, ugyanezek a folyók mérhe­tetlen pusztítást zúdíthatnak az emberiségre. így van ez a nemiséggel is. Ha az erkölcsiség emelte gá­tak között tartjuk ezeket az erőket, akkor haszonnal jár az emberiségre. A fiatalokat házasságkötésre indítja, a házasságokból új életek szü­letnek, másrészt a házasság roppant összekötő erőt jelent és erősíti az ember tűrőké­pességét mindenféle nehéz­ségek idején. Ha viszont az említett gátakat lebontjuk — pornófilmekkél vagy a Márta című alkotáshoz hasonló egy­velegekkel, a nemi erő mér­hetetlen károkat okozhat az egyénnek is, a családoknak is és nem utolsósorban az egész nemzetnek. Most, ami­kor az ifjúság egyébként is nehezen találja meg helyét az életben és sok-sok családi élet szétesik, nem az erköl­csi gátak újabb rongálására, hanem azok erősítésére van szükség. Orosz Árpád Érpatak Szívesen látná... Régóta olvasom lapjukban, hallgatom a rádióban és né­zem a televízióban a Romá­niából hozzánk menekültek sorsát. Szívből sajnálom őket. Egyedülélő elvált vagyok, 58 éves. Szívesen fogadnék egy 45—50 éves elvált, vagy özvegy asszonyt, aki magyar származású, s aki úgy dönt, hogy letelepedne örökre Ma­gyarországon és házasságot kötne. A feltétel: a paraszti munkát és az állatot szeres­se. Lehet gyereke is, hisz a lakás 2 család részére van építve, ami saját tulajdonom. Nekem családom nincs, így várnám annak a nőnek a je­lentkezését, vagy levelét, aki úgy dönt: neki is jó lenne ez az élet. Pataki István Rakamaz — A jövedelmek valódisá­gát még nem vizsgálhatják ennyi idő alatt, de milyen alaki hibákat találnak? — Nagyon sok bevallás­ról hiányzik az aláírás, a személyi szám, a foglalko­zás megnevezése. Nem töl­tik ki sokan a szükséges so­rokat, nem számolják ki a bevallott jövedelem adóját, s ezt nem állítják szembe a levont, vagy befizetett elő­leggel, vagyis nem hatá­rozzák meg, hogy fizetési kötelezettségük yan> vagy visszaigénylésre jogosultak. Sok az úgynevezett sorté- vesztés, például a nyugdíj sorba nem írnak összeget, de az adóját levonják, vagy pedig a nyugdíj összegét vonják le az adóból. Ezeket a hibákat javíttatnunk kell, s ezért kérnénk az állam­polgárokat, hogy minél előbb adják be bevallásukat. — És az egyéni vállalko­zók? — Náluk is hasonló hibá­kat tapasztalunk. Nem tölte­nek ki minden sort, nem vizsgálják a belső összefüg­géseiket, van például aki költségei között amortizációt számol el, de korrekciós té­telként már nem tüntetik fel. Elmarad a 100 forintra való kerekítés. Szeretném ezért felhívni a figyelmet, hogy minden táblát ki kell tölteni, s abból 2—2 pél­dányt kell beküldeni. Vége­zetül annyit: ügyfélszolgála­ti irodáink továbbra is eliga­zítást adnak a bevallások ki­töltéséhez. alatt eljutott a csúcsra, ahol aztán nem tudott megmarad­ni, mivel egyre nagyobb lett a konkurencia. — S hogyan tud lépést tar­tani a Magyarország az utób­bi időkben alapított lapok­kal? — Pillanatnyilag nehezen. Most a „harcosság” a legfőbb jellemző, mi pedig mindig visszafogottak voltunk, a tár­gyilagos, pontos tájékoztatást tartottuk célunknak nem pe­dig a szenzációhajhászást. Amit eddig érdemnek gon­doltunk —, hogy a lap alapí­tói még most is együtt dol­A legutóbbi börtönbünte­téséből 1988 novemberében szabadult. Utána a barátjá­nál, Jónás Istvánnál, Tisza­bercelen, a Rózsa Ferenc ut­ca 31. szám alatt lakott. Jó- násék Vedres Pétert és édes­anyját szívességből fogadták be. Kibontotta a presszó falát Idén január 29-én a kora esti. órákban a lakásban meg- itta'k négy deci pálinkát, majd Paszuly, krumpli, kukoricás káposzta Vendégcsábító gasztronómia A hivatal mellett mondjon véleményt az állampolgár is. Ezt a célt fogalmazták meg, amikor Bereg idegen- forgalmának fejlesztéséről társadalmi vitát szerveztek a napákban. Mintegy hatvan érdeklődő ment el, hogy meghallgassa, de még in­kább elmondja gondolatait a témáról. Bereg természeti adottsá­gaira kell alapozni az ide­genforgalom fejlesztését, ezt mondták a legtöbben. S még azt, hogy ha lehet, ne kell­jen fizetni üdülőhelyi díjat. Elsősorban a Tisza, a homo­kos gergelyiugornyai part és Tivadar áll a figyelem középpontjában, de többen is hangoztatták, kár lenne csak néhány objektumra fordíta­ni a fejlesztésre összeszed­hető forintokat, hiszen Tar­pa és az öreg-hegy, a tákosi, csarodai templom, a népi építészet remekei legalább annyira megérdemlik a ven­dég figyelmét. S ha az Itt élők nem mutatnak hajlan­dóságot ezek kínálására, bi­zonyára nem téved a távoli kisvárosba a turista. További lehetőség a sajá­tos beregi arculat megmu­tatására, ha a tájjellegű éte­lek minden vendéglátóhely étlapján szerepelnek. A sze­gényparaszti világ egykori fogásai mára ínyencséggé lettek, de tálán érdemes lenne megőrizni az utókornak a kukoricás töltött káposzta ízét, a lapcsánkát, a pa- szulyból, krumpliból álló ételek garmadáját. A gaszt­ronómiát is csatasorba kell állítani a vendégesábítas művészetében. Vermeltek pálinkát, csokit, cigarettát A kisbabáról jutott eszébe, hogy betör valahová Sok a hibás adóbevallás Eligazít az APEH „... az előszobában megláttam a kisbaltát, s arról eszembe jutott: elmegyek és betörök valahová...” __ mondta február 6-án a Nyíregyházi Városi Ügyészségen Vedres Péter, Tiszabercel, Rózsa Ferenc utca 31. szám alat­ti lakos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom