Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. január 10. Pesten éld szabolcsiak. Találkozás Nyíregyháza és Nagykállí vezetőivel A vendégek között Zenthe Ferenc, Ratkó József, Erőss Pál Ebben az évben is gazdag programot szervez a Sza- bolcs-Szatmár Megyei öregdiákok Klubja, amely köztudottan a fővárosban élő, dolgozó, megyénkből indult értelmiségieket fogja össze. Céljuk, hogy ápolják a kapcsolatokat a szülőfölddel, s hogy tájékozódjanak annak helyzetéről, kilátásairól. Mindezt igyekeznek színvonalas kulturális műsorral gazdagítani. Az 1989. első félévi programjuk január 13-án kezdődik, ahol Kecskés Mihály tanszékvezető egyetemi tanár, a klub elnökhelyettese mond újévi köszöntőt, majd a nyíregyházi születésű Zenthe Ferenc színművész találkozik az egybegyűltekkel. Két héttel később a MaTÁNCOKTATÓ TANFOLYAMOK. Az Országos Közművelődési Központ 1989-ben alap- és középfokú tanfolyamokat indít. Jelentkezni lehet alap-, és középfokú népi tánc, 4—12 éves gyerekek tanításához képzettséget nyújtó balett, modern tánc, jazz- és diszkó- táncoktafói tanfolyamra. A modem táncoktatói tanfolyamra jelentkezéshez nem kell táncos előképzettség. Feltétele: középiskolai érettségi. Jelentkezni lehet a megyei és városi művelődési központban, a 93-as szobában január 25-ig. Válasz cikkünkre Zárt bejárat A „Zárt bejárat” cím alatt december 28-án közölt olvasói vélemény kapcsán mindenekelőtt elnézést kérünk Harsányi Gábortól, amiért a megyei művelődési központ Körút felőli oldalán zárt bejárattal fogadtuk. Ennek egyetlen oka van, nevezetesen, hogy még nem történtek meg azok a belső átalakítások, amelyek révén a portaszintet mindkét oldalról fogadóképessé kívánjuk tenni. Február közepétől remélhetően nemcsak tárt karokkal, de tárt kapukkal is várjuk minden kedves látogatónkat, akár „elölről”, akár „hátulról” jönnek. (L. T. L.) gyár Nemzet napját tartják, amikor a szintén Nyíregyházáról indult Soltész István főszerkesztő vezetésével a lap legjelesebb újságírói cserélik ki véleményüket az egykori szabolcsiakkal. Februárban többek között a közismert Erőss Pál, továbbá H. Bartha Lajos író találkozik a klub tagjaival. Márciusban Nyíregyháza város képviselői köszöntik a megyei öregdiákok klubjának tagjait a budapesti Thököly út 73. szám alatt. Ekkor a terv szerint Csabai Lászlóné, Nyíregyháza város tanácselnöke, Nagy Ferenc, a megyei művelődési központ igazgatója és Csermely Tibor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára ad tájékoztatót és válaszol a kérdésekre. Az áprilisi hónap kiemelkedő eseménye Nagykálló bemutatkozása lesz. A találkozó házigazdája ekkor Czine Mihály tanszékvezető egyetemi tanár, Nagykállót Fodor János tanácselnök, Ratkó József József Attila- díjas költő és a városiasodé település szellemi életének más személyiségei képviselik. Amolyan osztálytalálkozóra kerül sor májusban, amikor Margócsy Józsefné és Szitka Mária tanárnő üdvöz- lik a Nyírségből elszármazott diáktársaikat. Új artaTszenár. szolgálati lakásoh Védett az intarziás bútor Megtörtént a műszaki átadása a település központjában a modem gyógyszertárnak, mely a környék lakosságának igényeit iis kielégíti. A helybeli építőipari kisszövetkezet által kivitelezett 340 négyzetméter alap- területű gyógyszertárhoz három szolgálati lakás csatlakozik az emeleti részen. A garzonban gyógyszerész házaspár részére körzeti, megyei helyettesítési feladatok ellátására is gondolva biztosítanak lakást. A régi gyógyszertárban — 1840-ben készített „magyar cseresznye”, intarziás betéttel bútor volt, amely átkerült az újba. A műemléki felügyelőség utasítására az épület tervezésénél a bútorok stílusához is alkalmazkodtak. A kiegészítő bútorzatokat a szikszód bútoripari ktsz készítette el, szigorúan ragaszkodva a régi jellegéhez. Az új létesítményben a három gyógyszerésszel együtt 15-en dolgoznak majd a legkorszerűbb körülmények között — írja nagyikállói tudósítónk, Szabó Csaba. MI VAN A LEVESBEN? Panaszos lóvéi nyomán Gelénesen „A szociális étkezés efj adagja olyan kicsi, egy macskának is kevés lenne. A levesnek nincs jó íze, legtöbbször üres.” írja levelében tizenkét idős ember Ge- Iénesről. Ha nem 'lenne a helység- névtáhla alatt, hogy határőrközség, akkor is sejthető, hogy ha nem is a világ végén, de az orság széle felé jár az ember. A gyér forgalom alig zavarja a csendet, mely csak az ilyen nagyvárostól távoleső települések sajátossága. ' Az időjárás is kegyedbe fogadta az ide látogatót, bár „nálunk fentebb, északon mindig hidegebb van” — mondják az idevalósiak — s ezt igazolják a jeges mellékutak és a hófoltokkal tarkított rét. Sok fórumot megjárt Gelénes Barabás társközsége. Oláh István elnökkel, a tanácsházán beszélgettünk. A levelet elolvasva meg sem lepődik. — A .devesügy” már nagyon sok fórumot megjárt. Jeleztük ezt a problémát az áfésznek is. A gondok megértéséhez ismerni kell ezt S települést. Hozzánk tartozik még Vámosatya is, az összes Üj ABC-ARUHÁZ CSENGERBEN. Eladta árukészletét az új csengeri ABC-áruház. A múlt év december 14-én nyitották meg az áfész-áruházat, 5,5 millió forint értékű árukészlettel. Az év hátralévő napjaiban ugyanennyi értékű árut értékesítettek, (elek) lakónépesség 2500. Van olyan utca, ahol nem lakik fiatal. Egyre több idős ember szorul segítségre. Közülük sokan rendszeres segélyt kapna, mert nem dolgoztak sehol sem. Ellátásukban egy hivatásos és több társadalmi gondozó működik közre. Segíteni szerettek volna ezeken az embereken azzal is, hogy lehetőséget biztosítottak szociális étkeztetésre. Először csak négyen igényelték — ezek is nagy rábeszélésre — ma pedig már huszonnégy adag szükséges. Elsősorban a gelénesiek problémájáról van most szó. Az óvoda főzőkapacitása túl kicsi, ezért az. időseknek Tisza- szaJkáról hordják az ételt a tsz segítségével. A végszóra megérkezik Bafesa Gyuláné szociálpolitikai előadó. Elnézést kér, pont egy idős magányos bácsi halt meg, s ez ügyben intézkedett. Mivel nemrég diszidált az orvos és a pap (férj, feleség) gondban vannak, a szomszéd községből várják a segítséget. Gelénesre együtt megyünk, az úton folytatjuk a beszélgetést. Mindenki előtt... — Sokan nem fizetnek térítést, de legfeljebb három- hat forinttal járulnak az ebéd árához az érdekeltek. Rendszeresen hallom én is, hogy kevés és nem jó. Talán az egyszerű falusi embereknek szokatlan az étrend (például főzelék), a más ízek is problémát okoznak. Ez nem házi koszt. A tanácsnak 28,50 forintjába kerül naponta egy flő részére — jegyzi meg. Megérkeztünk. Mindenütt kedves ismerősként fogadják. Az óvodába az ételt már meghozták. A polcon katonás sorrendben 24 ételhordó. Simon Béláné porciózza az érkezőknek a levest. — Nincs előre étlap, csak amikor megérkezik, tudjuk meg mi a napi fogás. Kihűl egy kicsit és meg is törlik. Mi igyekszünk, de nagyon kevés. Lehet olyat is hallani, hogy elveszünk belőle, pedig itt mindenki előtt történik az elosztás.' Például ha gulyásleves van, az elsőnek több hús kerül a merőkanálba, le kell rázni egy kicsit, mert az utolsónak akkor nem jut. Biztosan ezért a szóbeszéd — teszi hozzá. Nem is kell kérdezősködni. Többen körbevesznek, ki-ki vérmérséklete szerint mondja. Varga Berta néni felemeli az ételhordó tetejét, s mutatja, hogy milyen kevés. — Nem megenmávaló ez, csak egy Ids meleg víz. — Krumplit szeretnénk gyakrabban nem pedig zsír- talon rizst — veti közbe egy újonnan érkező. Ezek után a „bajok forrásához”, a tiszaszalkai beregi Tisza étterembe látogatunk el. Gál Mária vezetőnő gyakorlatias válaszából napjaink közétkeztetésének minden gondja kitűnik. Ez 1988. január 1-jétől változott meg központilag 17,81 forintra nyersanyagnorma. Levesből' fél liter jár, a két fogás közül valamelyik minden nap hús. — Nem tudunk többet adni a mai árak mellett. Legfel- ' jebb a nyersanyagnorma emelésével — jegyzi meg. Sült csirke, húszért Naponta 294 fő részére főznek. Minden üzemnek kü- lön-külön. Eddig még senki nem fordult panasszal hozzájuk. A mai menü tarhonya- leves és székelygulyás, 15,97 forintos nyersanyagértékkel. Holnap zöldségleves, sült csirike burgonyával 19,43 forintért. (Így jön ki a heti átlag.) A vezetőnő szerint a közétkeztetés ma eleve ráfizetéses. Talán ha csökkentenék a húsos napok számát, de erre nincs mód. Az ördögi kör itt bezárul. Rendeletek írják elő, hogy a nyugdíj alapján mennyit fizethetnek az idősek. A vendéglőben szívesen főznének ugyan huszonnégy embernek külön, magasabb normáért, de a tanácsnak nincs több pénze erre a célra. A megoldás a helyi idősek klubjának létrehozása, vagy a főzőfca- pacitás bővítése lenne. Erre egyelőre a „kasszában” nincs pénz. Addig is a vendéglő jóindulatára 'kell apellálni: főzzenek változatosan, ízletesen, az adagok mennyiségének szigorú megtartása mellett! Dankó Mihály A tárgyalóteremből Víkendházak fosztogatói A hivatal packázásai Amíg a pénzt visszaadják Kilenc után már sorszám sincs Megélénkült a lakásépítési és -felújítási kedv a lakosság körében, melynek szembeötlő bizonyítéka az a közel másfél száz ember, aki naponta ostromolja az adófelügyelőséget. Fél nyolc és nyolc óra között sorszámot osztanak az érkezőknek, mely a bebocsáttatás sorrendjét hivatott eldönteni. Naponta annyian jönnek, hogy aki kilenc óra után próbálkozik, már sorszámot se nagyon kap. Pedig „csak” a neki jogosan járó pénzt szeretné visszakapni. Mi tagadás, áldatlan ez az állapot, konfliktusok garmadája ered innen. Felindultságból fakadó keresetlen szavak, korholó megjegyzések minősítik az ÄFA- visszatérítés jelenlegi módját. Megyénkben a peremrészeken élő emberek kárvallottjai ennek, akik még hajnalban útra kelnek azért, hogy viszontlássák forintjaikat. Fárasztó buszozás és vonatozás után mire beérnek a megyei adófelügyelőségre, annyian „lekörözik” őket, hogy üres kézzel kénytelenek hazatérni. És másnap vagy harmadnap kezdődhet előröl minden. Nem csoda, ha rengeteg kritika, bíráló megjegyzés címzettje ezért az adófelügyelőség. Mi a teendő a bosszúságok orvoslására? Azt tanácsolják, hogy a fölösleges utazásokat elkerülendő, keressék fel a vidéki ügyfél- szolgálati irodákat az érintettek, ahol az építkező vagy lakást felújító ügyfél számláit és okmányait gondosan átnézik, hogy minden rendjén legyen. A megyeszékhelyen mindezt „átfésülik” és ha minden szabályos, kap az ügyfél egy csekket és egy határozatot. Ez alapján folyósítja a pénzt az OTP. Végeredményben hosszadalmas, időrabló tortúra végén juthat hozzá kikönyökölt forintjaihoz az ember. Kézenfekvő megoldásnak az látszana, ha a vidéki ügyfél- szolgálati irodákat is felruháznák olyan jogkörrel, ami alapján a felmerülő igényeket helyben kielégíthetnék. Ennek gátja — mondják ők — a jelenlegi nyilvántartási rendszer. Számítógépeken történik az ÁFA-visszatérí- téssel és ügyfelekkel kapcsolatos adatok regisztrálása, amihez csak a megye- székhelyen adottak a technikai feltételek. Korábban a kézi nyilvántartásokba visz- szaélésekre okot adó hiba is csúszhatott, amit a számítógép mint lehetőséget teljesen kiküszöböl. örvendetes tény a technika térhódítása, de ezen a szinten nem állhat meg a fejlődés. Ennek a technika mai színvonalán nem lenne akadálya. A már meglévő vidéki ügyfélszolgálati irodákba számítógépeket telepítve élő kapcsolat, összeköttetés alakulhatna ki az adófelügyelőség nyíregyházi számítógépével. Erre a célra igénybe vehetők a telefonkábelek, melyek biztosíthatják az információáramlást. Költséges vállalkozás — mondhatni —, de megtérülne, ha a kiesett munkanapokat, az ügyintézéssel járó nem kevés időt a termelőmunka javára írhatnánk. Arról nem is beszélve, hogy az adófizető állampolgárok ennyit jogosan várnának el pénzükért cserébe... Cs. Zs. „A más ügyben előzetes letartóztatásban lévő” tizennyolc éves érpataki fiatalember, B. Jenő és két társa ügyében született ítélet decemberben a Nyíregyházi Városi Bíróságon. A fiú jellemzésére még annyit: lopás bűntette miatt kapott korábban fél év, felfüggesztett szabadságvesztést, így most ezt is le kell majd töltenie. A huszonöt éves, parádi illetőségű Balogh Elemér súlyos testi sértés miatt, az ötven- esztendős Balogh József (legutóbb) szintén súlyos testi sértés miatt volt büntetve. Ezekhez viszonyítva — ha úgy vesszük — mostani tettük enyhének számít... Még ’87 októberében követte el B. Jenő az első, most terhére rótt bűncselekményt. Érpatakon, a Szabadság utcán jártában, az éjszakai órákban betörte egy ház ablakát, bement, és kerékpárral, valamint szerszámokkal távozott — mintegy kilencezer forint értékben. ’88 februárjában aztán Balogh Elemérrel társulva Nagyikálló külterületén látogatott meg egy hétvégi házat. Itt is bicikli után kutattak, de végül üres kézzel voltak kénytelenek távozni. A sikertelen kísérlet után a közelben kiválasztottak egy másik ví- kendíházat, s onnan vittek el rotációs kapát, motoros permetezőt, gázpalackot, ruhaneműt — 18 ezer forintos kárt okozva. Valamin el is kellett szállítani a szajrét, ezért egy szomszédos házból loptak gyorsan kézikocsit. Ezután következett Balogh József színrelépése, aki tudta ugyan, hogy a gázpalack és a kocsi honnan származik, de ez nem akadályozta meg abban, hogy vevőt keressen (és találjon) rájuk. A Nyíregyházi Városi Bíróság B. Jenőt tíz hónap fog- — házra, Balogh Elemért nyolc hónap — egy évre felfüggesztett — börtönre ítélte. Balogh Józsefet orgazdaság vétségében találta bűnösnek a bíróság, s ezért száz napi tétel, összesen hatezer forint pénzbüntetést szabott ki rá. Az ítélet jogerős. „Ez nem házi koszt..”
