Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-12 / 10. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. január 12. Befejezte munka iát az Ország g vűlés (Folytatás az 1. oldalról) sodik paragrafus harmadik bekezdése ne arra utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető jogok védelmére vonatkozó büntető jogszabályok jelentsenek csak korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a miniszter. Van ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de ide tartozik a szabálysértés jogintézménye is. A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a megegyezés fontosságára. Megerősítette: az intézkedő hatóságok társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ellen is bírósághoz lehet fordulni, szóba leElmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosító javaslatait, amelyekről mások mellett véleményt mondott a Parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Miniszter- tanács és a Hazafias Népfront is. A módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett Házszabályokban rendezzék. Így abból kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére, választására, visz- szahívására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményére vonatkozó javaslatok. A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó, amelyeket az Alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőket, hogy — javaslataik jogosságának elismerése mellett — legyenek türelemmel és várják meg az új alaptörvény megalkotását. Azt követően természetesen ezeknek — a most tárgyalásra nem javasolt eljárásoknak — a rendjét tartalmazni kell majd a Házszabályoknak is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlansági intézmény.kodifi- kálásával nem várják meg az új Alkotmányt, hanem március 31-ig előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A Parlament és a kormány kapcsolatának körében viszont már most javasolja a bizottság annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előírja, "hogy az illetékes állandó bizottság a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt, és álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisz-' tikarának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából indítványozzák a jelölőbizottság létrehozását, amely a plenáris ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppígy, mint az időközben szükségessé váló személyi válto- sásokra. A megválasztott je- ölőbizottság ezért az ország- gyűlési ciklus egész időtartama alatt működne. Voltak, Akik a jelölőbizottság vá- asztását formálisnak tartót- iák, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara isszetételének megállapítá- .ára meghatározó befolyása hét azokat hozni a Parlamentben, kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá. Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezők felelős emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést, demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány eredeti előterjesztését fogadja el. van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben. így van ez hazánkban is; ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát kapna, amelyet — akár egyetért vele, akár nem — elő kellene terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a bizottság nem támogatja. Üj rendelkezés, hogy személyi kérdésekben — kivéve az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait — kötelezővé teszik a titkos szavazást. Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommunikációs eszközök közvetítésével az egész ország nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket. Az előkészítés során számost javaslat hangzott el a képviselői munka jobb feltételeinek új szabályozására, így például felmerült a képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségének a részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is várják meg az új alkotmányt, illetve a tervezett törvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. Ezután az elnöklő Stadin- ger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal következik. Először a módosító javaslatról szavaztak. Majd az elnök a már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvény- javaslatot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — az Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály (Bács- Kiskun m.), az új Házszabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját A bizottságnak az az ajánlása, hogy a képviselők évente negyven munkanap felmentést kapjanak feladatuk ellátásához. A tervezet szerint ez az idő a Parlament plenáris ülésein, a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tanácskozásain felül járna a törvényhozóknak. Többen kifogásolták, hogy a költségtérítés szabályozását az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja a Házszabály. A feladatot az .elnök a megyei képviselőcsoportok vezetőinek bevonásával végezné. A kifogás szerint ez a megoldás egzisztenciális függőséget hozna létre a képviselők és az Országgyűlés elnöke, valamint a képviselőcsoportok vezetői között. Az észrevételek szerint az lenne a legjobb, ha mindezekben az ügyekben a Parlament plenáris ülése határozna. A bizottság ezzel szemben nem osztja ezt az álláspontot, hiszen a döntés során számos részletkérdést, egyéni körülményt kell figyelembe venni. Az elfogadott alkotmány- módosítás bővíti az Ország- gyűlés elnökének jogkörét, s ezt már az ügyrendmódosítás tervezete is tartalmazza, így például megfogalmazódik benne, hogy az Ország- gyűlés ülései összehívásának joga az Elnöki Tanácstól szálljon át az Országgyűlés elnökére, kivéve az alakuló ülést. Ugyancsak az Ország- gyűlés elnöke és a soros jegyzők írják alá az elfogadott törvényeket, és az elnök gondoskodik azok alkotmányos kihirdetéséről is. Ez a jogkör eddig az Elnöki Tanácsot illette meg. A módosítások érintik az Országgyűlés állandó bizottságait is. Fontos változás, hogy az új Házszabály az állandó bizottsági tagok létszámának csak az alsó határát szabályozza, a felső határ megállapítását pedig a plénumra bízza. Sok észrevételt kapott az előkészítő bizottság a zárt ülés, a név szerinti szavazás, a szavazatok összeszámlálása, a határozatképesség kötelező megállapítása, az egyes javaslatok szavazásra bocsátásának témakörében. A testület végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell erősíteni azt a szabályt, amely szérint zárt ülést csak rendkívüli esetben tarthat az Országgyűlés. Ezzel megszigorodna az a jelenleg érvényben lévő előírás, hogy az elnök javaslatára bármikor zárt ülést lehet tartani. Ez úgy módosul, hogy az elnök is csak a rendkívüli eset indoklásával kérheti a zárt ülést. A jelenlegi ügyrend azt írja elő, hogy zárt ülést kell tartani, ha azt az Elnöki Tanács, vagy a Minisztertanács indítványozza. A bizottság javaslata szerint ilyen indítvány a jövőben csak az~ államtitok védelme érdekében lesz lehetséges. Jelenleg harminc képviselő indítványozhatja zárt ülés tartását. Ez a rendelkezés úgy módosulna, hogy ötven képviselő írásbeli indítványára, ugyancsak a rendkívüli eset indoklásával lehetne csak ilyen javaslatot a plénum elé terjeszteni. Képviselői javaslat nyomán született az a fontos új szabály, hogy nem lehet zárt ülést elrendelni, akárhányan javasolják is, ha a napirend tárgyalása nyilvános ülésen történik. Nagy érdeklődés kísérte a név szerinti szavazást is. A jelenlegi szabályozás szerint ezt bármely képviselő indítványozhatja. Ha azonban legalább harminc képviselő írásban javasolja, akkor el kell rendelni azt. Most azt javasolja a bizottság, hogy a képviselők egyéni kezdeményezési lehetőségének megtartásával legalább ötven képviselő írásbeli indítványa kelljen a név szerinti szavazás elrendeléséhez. Ennek a létszámnak a. felemelésére azért lenne szükség, mert az új Házszabály nem állapítaná meg a bizottság létszámának felső határát, így nem lenne kívánatos, hogy adott esetben egy- egy bizottság is kikénysze- ríthesse a név szerinti szavazást. Sóik vitát váltott ki az ügyrendnek az a megszorító rendelkezése, amely szerint, ha valamely módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, aíkkor előbb a Minisztertanács javaslatáról kell szavazni, s csak azt követheti a módosítás. A bizottság javasolja, hogy ezt változtassák meg, és térjenek vissza ahhoz a korábbi eljárási rendhez, amikor az Ország- gyűlés először a módosító javaslatról döntött. A módosított ügyrend pontosabban kívánja szabályozni a szavazatok összeszám- lálásána/k rendjét. Meg kell szüntetni a „látható”, vagy „nyilvánvaló” többség kifejezést, tehát azt, hogy csak a javaslatok ellen leadott, illetve a tartózkodó szavazatokat számolják össze. A bizottság javaslatot terjesztett elő a képviselői tevékenységgel összefüggő különböző parlamenti csoportosulások — frakciók — alakításának lehetőségéről is. Az előzetes viták során általános egyetértés fogadta ezt az elképzelést. Ilyen csoportokat azonban nem lehet felülről létrehozni, létrejöttüknek meg kell maradni az önszerveződés körében. E csoportok tevékenysége — fogalmazta meg a bizottság álláspontját dr. Korom Mihály — tartalmaKirály Zoltán (Csongrád m.) tapasztalatait osztotta meg a Tisztelt Ház tagjaival. Szólt a felszólalásokra jelentkezés, illetve az interpellációk bejegyzésének korábbi visszásságairól, ezzel kapcsolatban a képviselőket nem egyszer sértően érintő, az országgyűlési iroda tisztviselői által tanúsított hozzáállásáról, a kormánytagok, a párt- funkcionáriusok és az ország- gyűlési tisztségviselők „befolyásoló” telefonjairól. Foglakozott az 1986-ban elfogadott ügyrend korlátozó, és már a hatályba lépésekor tudottan betarthatatlan voltáról. A Házszabályok módosítására tett javaslatok döntő többségével egyetértett. Javasolta: a parlament fontolja meg, kérje Cel a kormányt — tekintettel a Parlament épületében uralkodó elhelyezési problémákra —, hogy a Budavári Sándor-palotában rendezze be a miniszterelnöki hivatalt. Az Elnöki Tanács, illetve a leendő köztársasági elnöki intézmény számára is célszerű lenne arra alkalmas reprezentatív épületet keresni. Szorgalmazta azt is, hogy teremtsék meg az ©rszág- gyűlés sajtóját, amely hetikétheti megjelenéssel ponsabbá teheti az ország munkáját. Sürgető feladatkét jelölték meg, hogy növelni kell a képviselők érdemi tájékoztatását. Megoldásra vár a képviselői munka szakértőkkel való segítése is. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a központban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek főhivatású dolgozói lehetnének, össze lehetne állítani egy listát eseti szakértők névsorával is. Meg kellene fontolni azt is, miként lehetne a megyei képviselőcsoportok munkáját szakértőikkel támogatni. Indítványozták azt is, hogy a karzaton helyet foglaló meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilalmát jelezni kellene a meghívókon. A bizottság egyetért ezzel a javaslattal. Ugyancsak megfontolásra ajánlja azt az indítványt, hogy az Országgyűlésnek is legyen állandó szóvivője. Dr. Korom Mihály végezetül kérte a képviselőket, hogy az előterjesztett bizottsági javaslatokat vitassák meg és az írásban beterjesztett kiegészítésekkel fogadják el az Országgyűlés Házszabályát. tos tájékoztatást adna a parlamenti munkáról. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m.) néhány negatív példával igyekezett képviselő- társainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik. Kovács Mátyás (Komárom m.) egyebek között kifejtette véleményét a párttag, illetve a párton kívüli képviselők parlamenti csoportjának egymáshoz való viszonyáról. Szerinte az ezzel kapcsolatos vita a parlament megosztásához vezet. Mint kommunista képviselő, igényt tart arra — mondotta —, hogy a párt orientálja, ismertesse vele a Központi Bizottság álláspontját a parlament tevékenységével, az ország helyzetével összefüggő kérdésekben. Viola Károly (Pest m.) javaslatot tett az ügyrendi tervezet 9. szakaszának olyan értelmű módosítására, hogy a Minisztertanács tagjára a miniszterelnöknek is legyen lehetősége indítványt tenni, hiszen közvetlen munkatársáról van szó. Biacs Péter (Budapest) elmondotta, hogy egyetért az új Tudománypolitikai Bizottság létrehozásával. Indítványozta, hogy az Országgyűlés is állítson szóvivőt. Árvái Lászlóné (Heves m.) üdvözölte az ügyrend módosítása nyomán megalakuló családvédelmi bizottság élet- rehívását. Réger Antal (Országos Lista) a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének ailelnöke a parlament és a nyilvánosság viszonyával foglalkozva megállapította, nem lehet azon csodálkozni, hogy a sajtó — úgymond — kikezdte a parlamentet. Mostanában derült ki ugyanis, hogy az országgyűlési munkának gyenge pontjai is akadnak. Ennek ellenére nem szabad félni a sajtónyilvánosságtól, sőt azt továbbra is igényelni kell, hiszen csak így ismerhetik meg a választók a képviselők munkáját. Kovács László (Pest m.) szerint szükséges, hogy a parlament évente meghatározza munkaprogramját, gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, s a képviselőknek időben ren(Folytatás a 3. oldalon) Pozsgay Imre, Straub F. Brúnó és Németh Miklós az ülésteremben. II parlament ügyrendjének módosítása Vita a Házszabályról
