Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
1989. január 10. Kelet-Magyarország T Sertésól a város szélén GazdaasszonyEgy évtizede annak, hogy városi rangot kapott Fehérgyarmat. Az erőteljes urbanizációs törekvések közepette sokan megkérdőjelezték szabad-e, lehet-e állattartással foglalkozni egy rangos településen. Az ezzel kapcsolatos vélemények a vállalkozó kedvűeket kevésbé befolyásolták. Ha van alkalom és lehetőség, ha az állattartás a környezetre nincs káros, vagy hátrányos hatással, akkor a jószágnak helye van a ház körül. Ezt az elvet vallja Császár András is, aki városszéli kertes házában nagyban gyakorolja a kisárutermelést. Császár András olyan sertésólat épített, ahol egyszerre 80—100 süldő elhelyezése lehetséges. Elmondta, hogy a sertéstartás, figyelembe véve a húsipar adta kedvezményeket, kifizetődő. A jelenlegi árakkal egy- egy malac után, ha az állat készre hízik, 300 —400 forint a jövedelem. Sok kicsi sokra megy alapon 80—100 sertés utón az együttes bevétel nem lebecsülendő. A tápellátás megfelelő, az értékesítéssel (leadással) nincs gond. Felvételünkön a Császár család ser- tésfalkája, amit bérhizlalásban tartanak. (Molnár Károly felvétele) Kistermelők szövetsége képzés Újraéled egy oktatási forma Azt írja a Magyar Mező- gazdaság idei első számában, hogy új oktatási formákat vezetnek be a kistermelés, a háztáji gazdálkodás és az otthoni falusi munka szervezésére, könnyítésére. A tanfolyamok szervezői, támogatói a Magyar Agrártudományi Egyesület, a MÉM és a TIT. Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen olyan okleveles gazdákat képeznek, akik szakértői lesznek a mezőgazdasági kistermelésnek, a kisüzemek szervezésének, a kisszövetkezeti tevékenység szakmai irányításának. A TIT keretében ezüst- és aranykalászos gazdasági tanfolyamok indulnak. Lesz, illetve már van, gazdaasz- szonyképzés is. A Baranya megyei Szentlőrincen rövidesen megkezdi tanulmányait a leendő gazdaasszonyok csoportja. Gazdaasszonyi képzésre érettségizetteket vesznek fel és az egyéves bentlakásos oktatás tematikája mező- gazdasági kistermelés, ház körüli munka, háztartási ismeretek. A nyolc általános iskolát végzettek első gazdaasszony-tanfolyamát Zir- cen szervezik. Ezen a tanfolyamon a tanulmányi idő két éves lesz. Kertbarát- és kisáruterme- lői körökben már évekkel ezelőtt felvetődött annak az igénynek a gondolata, hogy legyen a mezőgazdasági kis- árutermelőknek is érdekvédelmi szövetsége. Most, hogy a piacgazdaság kialakítása, központi akarattól egyre erőteljesebb, a kistermelők érdekvédelmi szövetségére még inkább szükség lesz. A piacgazdaságon túl sürgeti a kistermelők szövetségének létrehozását az is, hogy a kis- árutermelés, az összes mezőgazdasági termelésből 50 százalékot is meghaladóan részesül és addig, amíg a nagyüzemeknek van érdek- védelmi képviseletük, addig a kisárutermelők érdekeit semmi sem védi. Mind ez ideig ha a kisáru- termelés szervezése, támogatása, az áru értékesítése szóba került mint érdekvédő, érdekegyeztető lehetőségre, a szerződésekre hivatkoztunk. Hosszú évek gyakorlatából tudjuk, hogy a termeltetői szerződés szinte semmire sem nyújtott garanciát a termelőket illetően. Hovatovább a szerződéskötés nem volt több kötelező formalitásoknál. A szerződést a termeltető akkor szegte meg, amikor akarta, de szerződés- szegővé vált nem egyszer a termelő is. A termeltető és termelő kapcsolatában sohasem alakult ki az áz együttműködés, amely egyfelől az árutermelést, másfelől az értékesítés biztonságát garantálta volna. Mindig attól függött minden, mekkora volt a kínálat. Ha sok volt a meggy, a paprika, a paradicsom, akkor a termeltető diktált. Ha kevés volt az áru, akkor a termelő fordított hátat partnerének. Ez utóbbira természetesen ritkábban került sor, hiszen a szervezetlen kisárutermelés általában többet termelt a piac, a feldolgozóüzem igényétől. Az érdekvédelmi szervezetnek egy olyan feladatot is meg kell majd oldania, hogy informáljon, hogy közvetítsen. Erre azért van szükség, mert a termelői szándék csak ritkán találkozik a. termeltetői, sőt népgazdasági igényekkel. Jó példa erre a tavalyi káposztatermelés, vagy azt megelőzően a paprikatermesztés. Egy érdekvédelmi szervezet sokmindent tehet az összhang megteremtéséért. Ott lehet a szerződési feltételek kidolgozásánál, a szerződések megkötésénél, részese lehet az árak kialakításának, bekapcsolódhat a kistermelői szabályozók kidolgozásába. A szövetség szolgáltathat és érdekeket védhet. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkársága — a kistermelők érdekeit figyelembe véve — egy előkészítő bizottságot hozott létre. Az elképzelések szerint a Kistermelők Szövetségének megalakítására már a közeljövőben lehetőség nyílik. Az előkészítő bizottság kidolgozza a szövetség működési szabályzatát (alapszabálytervezetét) és ehhez felhasználják a kistermelők javaslatait is. A javaslatokat az előkészítő bizottság örömmel veszi, azokat a HNOT gazdaság- és településpolitikai osztályára kell elküldeni. (1056 Budapest, Belgrád rkp. 24.). Örök igazság, tanulni hasznos és jó dolog, másrészt mindenki magának tanul, ugyanakkor az említett tan: folyamok egyszer már részesei voltak a magyar mezőgazdászképzésnek. A felszabadulást megelőzően (és azt követően is) voltak arany- és ezüstkalászos, valamint gazdaasszony képző tanfolyamok. Akkor ezek az iskolák nagy hasznára voltak a paraszti társadalomnak. Remélhetőleg így lesz ez ezúttal is. Egyébként itt a megyében is szerveznek majd (a fentebb említett) tanfolyamokat, Télen is ápoljuk a gyepet Mikor metsszCk a díszfákat? Az őszi. utolsó nyírással nem feleződhet be a több éves és Igényes gyepnövényzet ápolása. Ha a tél derekán, amikor éppen nem takarja hó. alaposan átgereblyézzük. akkor pázsitunk szép marad, nem ritkul ki. A gyep takarítására olyan napot válasszunk, amikor a földfelszín már szikkadt, nem sáros. A gereblyét alaposan a fűre nyomva fésüljük át a pázsitot, és tisztítsuk meg a tavalyi, száraz vagy korhadt növényi maradványoktól. A szépen beállott, sűrű gyepet. különösen kötött talajon, nem árt villával is alaposan megszurkálni, hogy a talaja levegőzzék. A megtisztított gyepre most már teríthetünk érett szerves trágyát vagy komposztot. Természetesen a Cofuna. vagy a Szuperkomposzt nevű bioaktív humusztrágyák is igen megfelelnek. ezek azonban igen drágák. Bármilyen tiszta és helyesen kezelt szerves trágya jó. az a fontos, hogy földdé érett legyen. Annyi trágyát használjunk föl. hogy az másfél-két centiméter vastagon borítsa be a gyepet egyenletesen. Helytelen gyakorlat nitrogén műtrágyát (pétisót) szórni a gyepre, különösen télen. A tavaszi olvadások alkalmával ugyanis a műtrágyaoldat jó része elfolyik, nem hasznosul, mert a mélyebb, még fagyos rétegek nem fogadják be. Az egyoldalú nitrogéntrágypzás azért sem jó dolog, mert fokozott növekedésre készteti a füvet, amiért azt többször kell nyírni, de ebből semmi technológiai vagy biológiai előny nem származik. Az északi lejtésű területeken, valamint a mélyen fekvő, árnyékos részeken a gyep moíiá- sodik. Itt még alaposabban gereblyézzük át, és vasvillával sűrűn szurkáljuk meg a pázsitot. Ide is szórjunk komposztot. Amennyiben a mohásodást nem sikerül megszüntetnünk, célszerű az ilyen területekre árnyéki gyeppótló növényeket telepítenünk. Arnyéki talajtakarónak megfelelnek a borostyán és a télizöld meténg, amelyet tavasz- szal ültessünk. A fagymentes téli napokon már elkezdhetjük a lombhullató sövények metszését. Ritkíthatjuk a fagyait, a gyertyánt, a mezei juhart. A korán virágzó díszcserjékhez azonban ne nyúljunk. ezeket csak majd elvirágA fejes saláta hajtatása azóta foglalkoztatja a kísérletező kedvű kertbarátokat, amióta ínyil- vánvalóvá vált. hogy a saláta tápértékét, illetve gazdag vitamintartalmát a kutatók és az orvosok felismerték. Különösen C-vitamin-tartalma jelentős, mivel minden 100 grammjában mintegy 30—40 mg C-vitamin található. Természetesen B-vita- min és karotin-. valamint ásvá- nyisó-tartalma (mész. foszfor és vas) sem elhanyagolható! Sajátos ízanyagai pedig rendkívül jó hatással vannak a gyomorműködésre. A tapasztalatok szerint igen korai és jól fejésedő és szállítható salátafajta a soroksári hajtató, de mivel apró fejeket képez. ezért kisebb tenyészterület- re érdemes ültetni. Szép fejeket képez viszont a Ventura, mely hazánkban az egyik legjobban elterjedt holland eredetű fajta. Termesztése igen változatos formában történhet a fóliasátrakban. mert hideghajtatás mellett találkozhatunk gyenge fűtéssel .beállított” hajtatással éppúgy. zásuk után metsszük meg. A nagyobb sebfelületek gondos kezeléséről ne feledkezzünk meg. E célra a Cellcid. a Vulneron sebkezelő, vagy a Standom nevű fémmentes olaifesték használható. A korán virágzó díszbokrokról (aranyvesszöről vagy somról) egy-egy virágrügyekkel megrakott gallyat már leszedhetünk, és vízzel teli vázába állítva virágoztathatjuk a szobában. mint a fűthető berendezésekben intenzívebb fűtéssel történő termesztéssel is. Salátatermesztéskor akkor járunk el a leghelyesebben.' ha először gondosan tanulmányozzuk a fejes saláta hőigényét a különböző fejlődési szakaszokban. Vetéstől kelésig 16—20 fokot igényel. A vetéstől lüzdelé- sig viszont nappal legalább 8— 12 fok hőmérsékletre, éjjel pedig 6—7 fokra van szüksége. Tüzdelése után egy-két napig 12 —16 fok körüli hőmérsékleten érzik jól magukat a növények. Salátaneveléskor a nappali időszakban 10—14 fokot kíván, éjjel 6—10 fokkal is megelégszik. Az edzés időszakában pedig 6— 8 fokon lehet tartani. Fontos dolog, hogy kis gyökérzetére és nagy lombtömegére való tekintettel a salátát még a jó víz- és levegőgazdálkodású talajokon is rendszeresen öntözzük. A fejképződés ideje alatt viszont a saláta már nem szereti a vizet, ilyenkor ne öntözzük. Széles Csaba Hőigény vetéstől a fejesedéiig Fejes saláta téli hajtatása Balkányi nyúl olasz piacra Biztos jővodelomkiegéssítós Milyen szép nyuszibundám lehetne belőlük! — sóhajtott fel Mikó Józsefné, amikor a sok szép tapsifülest meglátta. Hát, amikor azt hallotta, hogy a nyúl- tenyésztés biztos forintot hoz a konyhára, összeült a balkányi család és gyors számvetést készítettek. Az asszony betanított munkás a Fémmunkás Vállalat helyi üzemében, keveset keres, de a táppénz, a nyugdíj miatt nem adja fel az állását. A férj felvásárló a TSZKER-nél. A három gyermek közül a legidősebb. Attila szintén az apa munkahelyén talált állást, a nagylány már férjnél van. viszont a hatodikos Brigitta szívesen segítene a nyulak gondozásában. Ennek a családi röpgyülésnek öt éve és azóta Mikóék egyetlen percre sem bánták meg a vállalkozást. — Balkányban hagyománya van a nyulászatnak, bár mi kevés tapasztalattal rendelkeztünk — magyarázza Mikóné. közben lopva az órájára néz. pelrcek múlva kezdődik a délutános műszak. Majd egy csomó iratot vesz elő a konyhaszekrényből, pontosan vezetnek ugyanis mindent. — Ügy tudjuk, Gyomaend- rődre viszik most a nyulakat. onnan pedig — már feldolgozot- tan — Olaszországban találnak fogyasztóra. S ami a lényeg, egy kiló nyúlhúsért múlt év decemMikó Brigitta a tanítás után eteti, itatja a nyulakat. béréig 68 forintot kaptunk, ez év januártól állítólag 76 forint lesz a felvásárlási ára. Ez az összeg akkor mond valamit, ha azt nézzük, hogy egy kiló nyúlhús elő- áUítása nekünk átlagosan 30 forintba kerül. Tehát megéri a tartás, a fáradság. Mikóék. amikor a nyúltenyész- tésre adták a fejüket, vagy 60 ezer forintért szerezték be a ketreceket és szakkönyveket. De mit kíván a tapsifüles? Tápot, szénát és vizet adnak neki, meg sárgarépát a kertből. Eleinte a betegségektől tartottak. Szerencsére alaptalan volt a félelem, mert az állatorvos mindent rendben talált. Gyakori vendég azóta is, az átvételnél például kötelező a gondos vizsgálat. Még azt is megnézi, hogy a nyúl 2,40 és legfeljebb 3—4 kiló közötti testsúlyt érhet el, csak így szabványos. — Tulajdonképpen azért döntöttünk a nyúltenyésztés mellett, mert biztos jövedelem-kiegészítést garantált a családnak. Az eltelt öt év megerősítette szándékunkat. Közben annyira megszerettem ezeket a kedves jószágokat. hogy már nem tudnék nyuszibundában járni — búcsúzik Mikó Józsefné. Tóth Kornélia Nöyényvédoszer-kutatás Nem kis bosszúságot okoznak a kertekben, veteményesekben a kártevők. A gyomok, a gombák és a rovarok komoly pusztítást visznek végbe az elhanyagolt területeken. Ott viszont, ahol a termesztő gondoskodik a kártevők pusztításáról, igen szép eredmények születnek, egészséges, jó ízű gyümölcsök, zöldségek teremnek. Jó, jó, mondhatja valaki, lehet, hogy a kertemet megmentem a bajtól, de az én egészségemre ki vigyáz? Hiszen a ma használatos irtószerek — ha nem is nagymértékben — károsítják az ember szervezetét is. A legnagyobb gondot a rovarölő szerek okozzák. Rlatolcsy György, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének osztályvezetője tájékoztatott az e területen folytatott újabb kutatásokról. — A rovarirtó szerek a kártevők idegrendszerén keresztül érik el hatásukat. Tehát olyan életfunkciót gátolnak, támadnak, amely életfunkció az emberben és más élőlényben is megvan. Logikus hát, hogy valamilyen mértékben károsítják az említett élőlényeket. Ezért fontos a legújabb rovarirtó szerek kutatása, de erről tudni kell a következőt. Minél jobban hasonlít a célzott és nem célzott szervezet egymásra, annál nehezebb meghúzni valahol a határt, nehezebb elérni a szelektív hatást. Ezért van az, hogy a gyom- és gombaölő szerek más növényeket is képesek pusztítani, de emberre kevésbé károsak. A rovarok felépítése, szervezete viszont hasonlóbb az emberi, az állati szervezethez. Ebben az esetben tehát hasonló élettani funkciókkal. biokémiai működéssel kell számolnunk. A háromféle irtószer közül ezért a rovarölő szer esetében a legnehezebb elérni azt, hogy csak a célzott szervezetre hasson, más élőlényéket. például a madarakat ne pusztítsa. Ezért itt van a legtöbb tennivaló, és legintenzívebb a kutatás is. Amin mi most dolgozunk, továbbfejlesztése egy évtizedekkel ezelőtt megkezdett kutatási irányzatnak. Különböző kutatóhelyeken már meghatározták az alapokat, de hathatós eredmények nem születtek. Miről is van szó? Olyan rovarölő szer kidolgozásáról, amely más szervezetre, emberre, madárra nem káros. Csak és kizárólag a célzott szervezetet, a rovart támadja. Ennek az elképzelésnek az az elméleti alapja, hogy a rovar- szervezet rendelkezik egy egészen speciális biokémiai, élettani mechanizmussal, amely csak a rovarokra jellemző. Ilyen például a metamorfózis, vagyis az a fejlődési forma, amikor különböző stádiumokon megy át a rovar (pete, lárva, báb, kifejlett rovar fejlődési ciklus). Ismerjük azokat a hormonokat, amelyek a rovarok metamorfózisát, átalakulását szabályozzák. Ezért van lehetőség arra. hogy megtervezzünk és előállítsunk olyan anyagokat, amelyek ebbe a hormonrendszerbe beavatkoznak. Ha ilyen specifikusan ható anyagokat sikerül kidolgoznunk, akkor elérjük az igazi szelektivitást, tehát azt, hogy csak a rovarokra hat majd az említett anyag. Mégpedig azért — és remélem, nem baj, hogy ismétlem önmagam —, mert olyan működés ellen hat az az anyag, ami más élőlényben nincs meg. Ez a kérdés egyébként most intenzív kutatási stádiumban van az egész világon. Vadászszezon Szatmárban Ma már a Zöldért fehérgyarmati • hűtőháza is felvásárolja az elejtett vadakat, miután a Balatonnagybereki Állami Gazdaság megszervezte a rendszeres elszállítást. Korábban Nyíregyházára kellett szállítani' a vadhúst. Vadkacsa, nyúl, fácán, de őz és vaddisznó egyaránt szerepel a szatmári vadászok által értékesített kínálatban. Tarpa, Tyunyogma- tolcs, Kölese, Fehérgyarmat, Nábrád vadásztársaságának tagjai élnek a lehetőséggel, de a császlóiak is itt adják le szabott áron, hűtőtárolásra alkalmas állar- potban az őzet, kilogrammonként 140 forintért. A közeljövőben Fehérgyar- .maton arra is lehetőséget kívánnák teremteni, hogy helyi vadhúseladás is legyen. Ebben az esetben a térségben elejtett vadállatok húsán túl, a HUNOR más területeiről felvásárolt vadhúsokhoz is hozzájuttathatná magán és közületi fogyasztókat. (Felvételünkön: vaddisznó a a hűtőtárolóban.)
