Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. január 10. ÚJABB LÉGI KATASZTRÓFA. Legalább 46 halálos és több mint 80 sebesült áldozata van a British Midland Airwis London—Belfast járaton kényszerleszállás közben vasárnap este lezuhant utasszállító gépnek. A húsz napon belül bekövetkezett második nagy- britanniai légi katasztrófát ezúttal minden jel szerint nem szabotázs, hanem a csaknem vadonatúj Boeing műszaki hibája okozta. A rövid és középtávon közlekedő kétmotoros Boeing 737—400-as a haethrowi repülőtérről 118 utassal és 8 fős hajózó személyzettel indult a 70 perces repülőútra lévő Belfastba A pilóta tíz perccel a felszállás után jelezte a londoni irányítótoronynak, hogy a baloldali hajtómű kigyulladt. A vasárnap lezuhant gépet 12 héttel ezelőtt állították forgalomba, s eddig alig 500 órát repült. A hivatalos vizsgálat megindult a légi katasztrófa okainak kiderítésére. M----- j ' éÍ ■ jr m m m Arhirárailiif ■BB^^^Bn BB JIB BB1BB; BB ^BBBP BB ^B^BB ■ Sajtótájékoztató az A fogyasztói árak emelésének hátteréről tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a Magyar Sajtó Székházában az Országos Árhivatal, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselői. Az áremeléseket a Minisztertanács közleménye már vasárnap részletesen ismertette, a lakosság tájékozódhatott arról, hogy az elkövetkező napokban, hónapokban mikor, milyen árucikkek, szolgáltatások ára növekszik, s hozzávetőlegesen arról is, hogy milyen mértékben. A hétfői sajtótájékoztatón elmondták, hogy a jelentős értékű áremelésekre egyebek közt az állami támogatások leépítése, a költségvetési egyensúly javítása miatt volt szükség. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke tájékoztatójában szólt arról, T arif aemelések Sajtótájékoztatón ismertették hétfőn a február 1-jétől esedékes tarifaemelések tételes mértékét és az áremelések Indokait a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban. A vasúti személyszállítási díjak átlagosan 30 százalékkal emelkednek, ezen belül viszony- leg kevésbé lesznek drágábbak a gyorsvonati jegyek. A távolsági autóbusz-közlekedés díjai 'átlagosan 10 százalékkal lesznek magasabbak, á különjáratok tarifáit 50 százalékkal emelik. A helyi tömegközlekedési jegyek árai átlagosan 62 százalékkal növekednek. Február 1-jétől Budapesten és vidéken a villamos, a troli, a metró vonaljegyek egységesen 5 forintba, az autó- buszjegyek pedig 6 forintba kerülnek. Egy villamósbérlet ára Budapesten 180 forint lesz. Ezzel a bérlettel trolin, metrón, HÉV-en és fogaskerekűn is lehet utazni. Az egy vonalra szóló buszbérleteké 140, a kombinált bérleteké pedig 280 forint lesz. A villamosbérletek ára vidéken 90—120 forint, a troli- és villamosbérleteké: 150, az egyvonalas autóbuszbérieteké 100—120, az összvonalas autóbuszbérleté 140 —180, a kombinált bérleté pedig 240 forint lesz. A tanulók és a nyugdíjasok havi bérletének ára az általános bérletek árának 25 százalékát teszi ki. A lakossági telefonelőfizetési díj főállomás esetében 120" forint lesz a mostani 40-nel szemben, az ikerállomás pedig 100 forint a jelenlegi 30 helyett. Egy szabványlevelet 4 forint helyett 5 forintért, levelezőlapot, képeslapot 2 forint helyett 3 forintért lehet február 1-je után feladni. Az expressz díj 10 forintról 12-re, az ajánlási díj fj forintról 8-ra emelkedik. A nemzetközi levélpostai szolgáltatások átlagosan 50 százalékkal nőnek. Indoklásként egyebek között elmondták, hogy a díjemelések a távolsági személyszállításban — a támogatások változatlan szintje mellett — is csak részben fedezik a begyűrűző költségnövekedést. A vasúti személyszállításnál a megmelt díjak csak a lejelenegi feltételek szinten tartását biztosíthatják. A helyi tömegközlekedési díjak emelésének egyik célja, hogy feloldják azokat az ellentmondásokat, illeve különbségeket, amelyek a díjarányokban az elmúlt években kialakultak. így például arra törekedtek, hogy közelítsék egymáshoz a vidéki és a budapesti tarifákat, egységesítsék a tanulók és a nyugdíjasok kedvezményét. A vasúti személyszállítás támogatására 1989-ben 6 milliárd forintot fordítanak, a távolsági autóbuszközlekedésben továbbra is mintegy 1,1—1,2 milliárd forint a fogyasztói árkiegészítés. A helyi tömegközlekedésben 1988-ban a fogyasztói árkiegészítés és a tanácsok által folyósított támogatás együttes összege elérte a 12,8 milliárd forintot. Ez a támogatás 1989- ben 500 millió forinttal csökken. A postai — átlagosan 27 százalékos — dijemelések indoka, hogy a Magyar Posta csak így tudja fedezni növekvő költségeit. A tájékoztatón szóba került az is, hogy a díjrendszer megváltozásával egyidejűleg a posta lehetőséget nyújt arra, hogy az előfizető saját tulajdonában lévő távbeszélőkészüléket csatlakoztasson a postai hálózathoz, ebben az esetben az előfizetői díjak 20 forinttal alacsonyabbak. A mechanikai művek képviselője elmondta: felkészültek az új helyzetre, és a postai követelményeknek megfelelő, korszerű telefonkészülékeket kínálnak a fogyasztóknak. Doros Béla, a posta elnökhelyettese arról számolt be, hogy már javában készülnek szervezetük korszerűsítésére. Az a szándék, hogy legalább két vállalattá váljon a posta, egy hagyományos postai és egy távközlési feladatok elvégzésére hivatott céggé. (MTI) Világvisszhang A vasárnap bejelentett áremelkedésekről, s azok hátteréről a világhírügynökségek terjedelmes anyagokban számoltak be. A TASZSZ és az Új Kína tényszerűen, s a párhuzamos szociális juttatásokról is beszámolva adott hírt az intézkedésről. Az Independent című angol lap, s nyugati hírszolgálati irodák felhívják a figyelmet a „drasztikusnak” is nevezett áremelés esetleges politikai kihatásaira. A szovjet hírügynökség részletesen közli az áremeléseket, s a közleményt idézve hozzáfűzi: „A fogyasztói árak emelésével egyidejűleg a kormány széles körű szociálpolitikai intézkedéseket foganatosít”. Az Űj Kína az áremelésről szóló jelentésében kiemeli: a magyar kormány az árak ellenőrzésének felszabadításával jelentős lépést tesz a piacgazdaság irányába. * Az AP az áremeléseket ismertető anyagában megemlíti azt, hogy a SZOT vezetősége kérte: az ártámogatásokból származó pénzeszközöket ne csak a költségvetési hiány finanszírozására használják, hanem szabadítsák fel az így létrejövő alapokat a legnehezebb helyzetű rétegek segélyezésére is. Az Independent című brit lap tudósítása kitér a kormány felmérésére, amely szerint a magyaroknak héti 70 órát kell dolgozniuk, ha fenn akarják tartani élet- színvonalukat. Az EFE főként az áremelések politikai kihatásait mérlegeli. „A jelentős áremelés fokozhatja a szociális feszültséget, kihat a közélet minden területére, s olyan időpontban történik, amikor Magyarországot a felgyorsult változások légköre jellemzi” — írja a spanyol hírügynökség. hátteréről hogy a központi támogatások összege 1988-ban 200 milliárd forintot tett ki, ebből 60 milliárd forint jutott a fogyasztási cikkek ártámogatására. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a helyi közlekedéshez, az állami lakásokhoz, az ivóvízhez, a csatornahálózat szolgáltatásaihoz, az élelmiszerek közül pedig a tejhez és tejtermékekhez jutott kedvezményes áron a lakosság. Az egész évre tervezett áremelések egy főre vetítve havonta 800 forintos többlet- kiadást jelentenek a családoknak. A kereskedelem számol azzal, hogy élelmiszerekből az év első felében 10— 15 százalékkal kevesebb fogy majd, mint az elmúlt év azonos időszakában. A mezőgazdaságnak, illetve az élelmiszeriparnak azonban ez nem okoz különösebb problémát — hangzott el a tájékoztatón —, a megtermelt áruknak ugyanis külföldön találnak piacot. Másrészt várhatóan arra ösztönzik a magas fogyasztói árak a termelőket, hogy az igényekhez igazodva bővítsék az olcsóbb cikkek kínálatát. . Mivel a bérmechanizmus lényegesen rugalmasabbá vált 1989-ben, mint a korábbi esztendőkben volt, így a nagy mértékű áremelés ellenére adottak a feltételek ahhoz, hogy a reáljövedelmek az idén kisebb mértékben csökkenjenek, mint 1988-ban. (MTI) TELEX Magyar—bolgár megbeszélés Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Andrej Lukanovot, a bolgár külgazdasági kapcsolatok miniszterét, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökét, aki a bizottság 23. ülésszakán tartózkodik Budapesten. Andrej Lukanovot a nap folyamán hivatalában fogadta Nyers Rezső államminiszter. A megbeszéléseken részt vett Berecz Frigyes ipari miniszter, a bizottság magyar társelnöke. Részvéttávirat Hirohito japán császár elhunyta alkalmából Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban fejezte ki részvétét Akihito császárnak. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke, ugyancsak részvéttáviratot küldött Ta- kesita Noboru japán miniszterelnöknek. Berlinből Berlinbe Immáron több napja olyan NDK-állampolgárok tartózkodnak illetéktelenül az NSZK berlini képviseletének épületében, akik ezzel a cselekményükkel szeretnék kieszközölni a másik német államba való áttelepülésük engedélyezését. Ezt hétfő délután jelentette a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása. Az adó az ilyen jellegű humanitárius kérdéseket az NDK hivatalos megbízásból intéző Wolfgang Vogel berlini ügyvéd közlésére hivatkozott. Vogel közölte : az NDK hatóságai — mint korábban is — szavatolják a büntetlenséget a képviseleten tartózkodó négy személynek, ha önként távoznak. Minthogy azonban nem engednek erkölcsi nyomásnak, nem szavatolhatják számukra eleve a kiutazási engedély biztos megadását. Áz ENSZ-főtitkór előadása Kéksisakosok karrierje — A jövőben növekedni fog az ENSZ békefenntartó erőinek szerepe — jelentette ki hétfőn Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az oslói egyetemen tartott előadásában. A világszervezet főtitkára — egyéb elfoglaltságai miatt — csak most köszönhette meg a kéksisakosok nevében az 1988. évi Nobel-békedíjat. A békedíj kitüntetettje hagyományosan előadást tart. az általa időszerűnek tartott, a díjjal összefüggő témáról. Pérez de Cuelíar kiemelte: a Szovjetunió visszavonta a békefenntartó erőkkel kapcsolatos kifogásainak többségét, s így a Biztonsági Tanács nagyobb lehetőségeket kapott a nemzetközi alakulatok felhasználására. Azt is hangsúlyozta, hogy a szovjet leszerelési javaslatok hatására a BT helyzete „biztatóvá vált”. A főtitkár nehéznek ítélte a kéksisakosok anyagi helyzetét, majd kijelentette: igazságtalan az az eddigi gyakorlat, amely szerint a békefenntartó alakulatokat küldő országoknak kellett fedezniük a felmerülő költségeket. Pérez de Cuellar szerint a jövőben a nemzetközi fegyverkereskedelem megadóztatásából, vagy a kéksisakosok jelenlétéből „hasznot húzó” országok hozzájárulásaiból ' kellene előteremteni a szükséges pénzmennyiséget. Pérez de Cuellar nemcsak a, békefenntartó erők szerepét tartja szükségesnek, hanem állást foglalt amellett, hogy fegyveres konfliktusok esetén hozzanak létre külön ENSZ-erőket. Kijelentette: Mivel még nem szavatolhatjuk, hogy egyetlen országot sem ér agresszió, az időben helyszínre siető és határozottan fellépő erőkre nagy szükség van. „Ilyen áremelésre senki sem számított” Mire elég a 10 perc? Akik csatlakoztak, s akik nem Tiltakozó levelet jelentetett meg a szombati Ke- let-Magyarországban a szakszervezetek Szabolcs megyei vezetése. Arra szólította fel megyénk dolgozóit, hogy szervezett keretek között tízperces késleltetett munkakezdéssel tiltakozzanak a kormányzati intézkedések, konkrétan a tervezett nagymértékű áremelések ellen. Hányán és kik csatlakoztak a felhíváshoz, mit várnak a tíz perctől? Erre kerestünk választ. ^ — Nem csatlakoztunk, s hasonló tartalmú felhívásokhoz a jövőben sem fogunk — válaszolta Budai Géza, a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola igazgatója. — Nem mintha elégedettek volnánk a jelenlegi helyzettel, csak éppen gyerekes dolognak tartjuk. Mire elég tíz perc? Legfeljebb arra, hogy nyo- matékot adjon annak, amiről naponta hallani a rádióban, olvasni az újságokban. Ily módon tiltakozni az áremelés ellen...? Értelmetlen, így megváltozni semmi nem fog. Értelme csak az olyan megmozdulásnak van, . amitől eredmény is várható. A pedagógusok nem pusztán az áremelés, hanem számps egyéb társadalmi jelenség és gyakorlat ellen tiltakoznak, ahhoz pedig egy másfajta fellépés kell. Csakhogy annak következményeit nem háríthatjuk a gyerekre. A pedagógusoknak ezért az átlagosnál türelmesebbnek kell lenniük. Más kérdés, hogy a kormány is tudja ezt, s szerintem vissza is él a türelmünkkel. Olykor mintha nem venné komolyan jelzéseinket, pedig az oktatásba fektetett tőke térül meg a leghamarabb. A tíz percre visszatérve: szerintem olyan, mintha az SZMT kipipált volna egy feladatot, mondván, a szakszervezet elegét tett az elvárásoknak. Szatmári Gyula, a Csepeli Szerszámgépgyártó Rt. Részvénytársaság nyírbátori gyárának műszaki igazgatója: — Nem csatlakoztunk a felhíváshoz. A mi szakszervezeti bizottságunk nem találta indokoltnak, aminek én, ha úgy tetszik „munkakörömből adódóan” örülök. Dolgozóinkkal együtt magam sem látom azt, hogy egy ilyen fellépésnek eredménye lehet. Igaz, a havi jövedelem nálunk magasabb az országos átlagnál, s idén várhatóan további húsz százalékkal nő. Ez elsősorban múlt évi tőkés termelésünknek köszönhető. Tudni kell azt is, hogy ehhez az országosan megszokottnál jóval feszesebb munkatempó tartozik, s hogy a Csepeli RT-nél gyártott gépek a magyar ipari átlagnál lényegesen korszerűbbek. Mi a magánvéleményem a sztrájkról? Az, hogy a mi viszonyaink között semmit nem old meg. Több eredményre vezetne, ha a kormány gazdaságpolitikájáról végre nem Csak beszélnénk, hanem meg is valósítanánk. . Persze nem csak a munkásokra, hanem magára a kormányra is értendő a dolog. A HAFE szb-tikára, Adami Pál, civilben energetikus. — Csatlakoztunk a felhíváshoz. Azért tettük, mert egyetértünk a felhívás szövegével, ugyanakkor nem értünk egyet a korhiány áremelés-politikájával. Nálunk 6-kor kezdődik a munka, 8 órakor tíz percre leálltunk, a bizalmiak felolvasták a szombati Kelet-Magyarországban megjelent tiltakozó levelet. Már csak azért is, mert sokan voltak közülük, akik nem ismerték annak tartalmát. Mit várunk a munkabeszüntetéstől? Nézze, túl sokat nem várhatunk, inkább figyelmeztetésül szántuk. így szerettük volna felhívni az illetékesek figyelmét, nemcsak az egyén, hanem az egész megye súlyos, hátrányos helyzetére. Dolgozóink ugyanis fel vannak háborodva. Igaz, az áremelésről tudtak, hallottak. Csak éppen arra nem számítottak, hogy az ennyire magas lesz, s arra sem, hogy az alapvető termékeknél teszik ezt. Legjobban azon döbbentek meg, hogy az eddig bejelentett emelések csak öt százalékot tesznek ki. Mi lesz akkor, ha bevezetik a többit is...? Kovács Éva Nyitott kapukat döngetnek Petíció az Országgyűléshez az alternatív katonai szolgálatról Az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről, illetőleg a fegyveres szolgálaVit megtagadó elítéltek ügyének felülvizsgálatáról intézett petíciót az Országgyűléshez több alternatív szervezet. A Kelet—Nyugat Párbeszéd Hálózata Kör. a FIDESZ, az Inconnu, s más csoportok képviselői hétfőn benyújtották kérelmüket az Országgyűlés Sajtóirodáján. Faragó András, a Sajtóiroda Lombikbébiper Sanghajban Első ízben került sor Sanghajban egy úgynevezett lombik- bébiperre és ennek kapcsán válás kimondására. Kínai sajtójelentés szerint egy sanghaji gyermektelen házaspár közös megegyezéssel úgy határozott, hogy egy idegen férfi spermájának fel- használásával mesterségesen megtermékenyítik a feleséget. A kísérlet sikerült és az asszony egészséges fiúgyermeknek adott életet. A férj családja azonban elmarasztalta az asz- szonyt, s a családi háborúság eredményeként a férj a gyermekkel együtt elzavarta lakásukból. Az asszony bírósághoz fordult, válási keresetet nyújtott be és kérte, hogy a férjét kötelezze a bíróság tartásdíj fizetésére. A bíróság — bár ilyen esetre még nincs jogi formula Kínában — helyt adott az asszony kérésének, kimondta a válást és az asszony gondozásába helyezte a lombikbébit. vezetője válaszában elmondotta, hogy a beadvány nyitott kapukat dönget: a kedden folytatódó országgyűlési ülésszakon tárgyalják az alkotmánymódosítást, amelynek egyik pontja az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettségéről szól. Ha a módosítást — amely a társadalmi viták, és az alternatív szervezetek eddigi felvetéseit követően mostani formájában lehetővé tenné majd a polgári szolgálatot —. elfogadják, akkor nyílik mód arra, hogy a kérdést törvényben is szabályozzák. Kiemelte. hogy november közepétől gyorsított ütemben folyik e törvénytervezet előkészítése. Február közepéig tervezett elkészítése után lesz majd lehetőség további társadalmi vitára. Az így kialakított, megvitatott tervezetet megtárgyalja a kormány. s azt követően kerülhet az országgyűlési képviselők elé. Faragó András elmondotta azt is, hogy az ügyrend szerint a petíciót továbbítja az Országgyűlés elnökének, s ő fog annak sorsáról dönteni.
