Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

Hó, hó, hó, hohó. Itt az igazi, hamisítatlan tél, tekintélyes mennyiségű hó esett a bét végére a megyében, így hát a korcsolyázás, a szánkózás, a jéghoki és a sízés kedvelői hódol­hattak kedvenc időtöltésüknek. Benépesültek a domboldalak, a befagyott vizek, a fehér sportok barátai végre „kitombolhatták” magukat. (Suri Attila felvételei) Segítség erdélyi diákoknak A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének tanárképző főiskolai csoportja szívesen vállalja az Erdélyből menekült diákok segítését. Magyar irodalom­ból és nyelvtanból,- illetve történelemből készítenék elő felvételire a fiatalokat, és rendszeres korrepetálást is vállalnának. Az érdeklődők Nyíregyhá­zán a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola történe­lem tanszékén jelentkezhet­nek. Komoly áremeléseket jelentett he a Kormány A Minisztertanács az 1989. évi terv alapján döntött egyes központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről. A népgazdasági tervben számított gazdasági telje­sítmények és feltételek sze­rint a fogyasztói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél mér­sékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő, átlagosan 20—22 szá­zalékos mértékű központi ár­emelésre kerül sor. Az árin­tézkedések a ráfordítások nö­vekedésével, a termelői és a fogyasztói ' ártámogatások csökkentésével, az adózási feltételek változásaival van­nak összefüggésben. Január 9-től az élelmiszer- árak a mezőgazdasági támo­gatások jelentős csökkenté­se, valamint az egyéb sza­bályozó- és költségváltozások következtében átlagosan 16— 17 százalékkal emelkednek. Ezen belül a húsárak 15—16 százalékkal növekednek. A marhahúsnál az átlagos ár­emelkedés közel 30 százalék. Így például a vastaglapocka, fartő, Stefánia kilogrammon­kénti ára 130 forintról 170 fo­rintra nő. Á sertéshúsok és -húskészítmények átlagosan 13—14 százalékkal drágul­nak. Így például 1 kg rövid­karaj ára 150 forintról 170 forintra, a párizsi felvágotté 88 forintról- 100 forintra, a veronai felvágotté 110 fo­rintról 130 forintra, a gép­sonka jelenlegi 220 forintos kilogrammonkénti ára 250 forintra emelkedik. A barom­fiárak átlagosan 13—14 szá­zalékkal növekednek. A vá­gott csirke fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 fo­rintra növekszik kilogram­monként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. A zsiradékok árai átlago­san 15 százalékkal emelked­nek. így például 1 kg sertés­zsír ára 30 forintról 34 fo­rintra, a palackos naprafor­gó étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a ne­gyedkilós Kama margarin ára 17,50 forintról 20,80 fo­rintra változik. A tej és tejtermékek árai átlagosan közel 40 százalék­kal emelkednek. így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtar­talmú pasztőrözött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtar­talmú vaj ára 9,40 forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogrammonkénti ára 107 fo­rintról 152 forintra változik. A sütőipari termékek árai 15—16 százalékkal emelked­nek. így például a fehérke­nyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli da­rabonkénti ára 1,10 forintról 1,30 forintra változik. A fi­nom liszt ára kilogrammon­ként 9,10 forintról 10,90 fo­rintra nő. A kristálycukor ára 26,10 forintról 27,90 fo­rintra emelkedik kilogram­monként. Drágulnak még a fűszerpaprika-félék és a déli­gyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses ét­keztetésnél a nyersanyagdrá­gulás adagonként kb. 3 fo­rinttal növelheti az igénybe­vevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlago­san 8 százalékkal emelked­nek, így például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról ' 175 forintra, a 3 kg-os Perlux ára 220 forintról 248 forintra nő. Változik a gyógyszerrende­lés, -kiadás és -térítés rend­szere. A gyógyszerek térítési díjai jelentős differenciáló­dás mellett átlagosan 82 szá­zalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybe ve­hető gyógyszerek köre, első­sorban a krónikus betegsé­geknél, a vény nélküli gyógy­szerek viszont teljes áron (támogatás nélkül) kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágu­lás 7 százalékos lesz. A személygépkocsiárak az importárak, a vevőszolgálati költségek növekedése és az import forgalmi adó emelése miatt átlagosan mintegy 25 százalékkal növekednek. így például a Lada 1300 S típusú új ára 199 ezer, a Skoda 120 L ára 176 ezer. a Trabant Limousin 91 ezer, a Dacia TX 171 ezer, a Polski Fiat 126 650 ára 120 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha — a Merkúr Vállalat gépkocsi átvételére szóló értesítése alapján — a gépkocsi teljes vételárát január 7-ével bezá­rólag befizette, de a kocsi át­vételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabáru-fuvarozás dí­jai 15 százalékkal lesznek magasabbak. Február 1-jétől módosul­nak — az élelmiszerárak emelésével összhangban — a gyermek- és diákjóléti intéz­mények térítési díjai. Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifák át­lagosan 62 százalékkal nő­nek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 szá­zalék. így például a villamos vonaljegy ára egységesen 5 forint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a ha­vi villamosbérlet ára 75 fo­rintról 180 forintra, a kom­binált bérleté pedig 170 fo­rintról 280 forintra emelke­dik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérletek új ára 70 forint’ lesz. A vasúti sze­(Folytatás a 4. oldalon) A Magyar Demokrata Fórum és a nyíregyházi képviselők „Szembeuéző — közös jövőnkért” címmel szer­veztek beszélgetést szom­baton délelőtt Nyíregyhá­zán a művelődési köz­pontban. A Hazafias Nép­front, a Magyar Demok­rata Fórum városi szer­vezete és a Párbeszéd egyesület szervezte talál­kozón a megyeszékhely három országgyűlési kép­viselőjének tehettek föl kérdéseket a megjelentek. Novak Lajos, Varga Gyu­la és Pregun István „állta a sarat”, s a higgadt, (bár szenvedélyektől sem men­tes) hangulatú összejöve­telen valóban az együtt- munkálkodás szándéka, a közös jövőnkért érzett fe­lelősség volt a jellemző. (Jegyzetünk a lap 3. olda­lán, Szembenéző címmel.) Gépkocsiárak (4. oldal) M em hiszem, hogy len­ne ember ma reggel, aki ne az áremelé­seknél kezdte volna az ol­vasást. Ott, ahol összeha­sonlíthatja eddigi informá­cióit az előzetesekkel: mi mennyi volt, és mennyi lett? Budapesten már ta­valy járt kézről kézre egy futólag sokszorosított elő­zetes, melyről az árhivatat képviselője azt mondta a kellemetlenkedő újságíró­nak: nem érti, hogyan jut­hatott ki az illetékes mű helyekből. Én nem láttam ilyet, de ezek szerint: volt. Mini az MSZMP tagja pénteken nyolcszázezred- magammal futólag élhet­tem volna azzal a privilé­giummal, hogy biztosat tud­hassak. Nem éltem vele. Végtelenül felbosszantott, hogy a pártonkívüliek is­mét „másodrendű állampol­gárok" lettek, nekik meg kellett várni a vasárnap es­tét. Nem sokan voltak, akik velem idegeskedtek emiatt. Olyan volt az egész, mint a futballmeccsek a lo- tókirály tündöklésének ide­jén. Holtbiztos tippekkel járták az állampolgárok az üzleteket. A hét vége így megma­radhatott a méltatlankodás­nak. Olvasom saját lapom­ban a szakszervezetek me­gyei sztrájkfelhívását, köz­ben hallgatom a nyíregy­házi rádió jegyzetíróját: mit sem használ az ilyes­mi. Utána a 168 óra el­mondja, hogyan síboltak az ORI-nál milliókat emberek tucatjai és kapzsi rokonaik. Zúdítja a tömegkommuni­káció, miként engednek el „még egyszer utoljára” mil- liárdokat nagy iparvidékek­nek és szénbányáknak. Visszaemlékszem tsz-elnö- kökre, miként sarkallja őket a bázisszemlélet a 13., 14. havi fizetés folyósításá­ra ... Nem sorolom tovább ver­gődő gazdaságunk őrületes mindennapi balfogásait. Igazat adok a fogát össze­szorítva küzdő állampol­gárnak, aki kapar-keres, rohan és aggódik, mert tudja; a munkával kevésbé boldogul. A vállalatigazga­tónak, aki a tervet csak a banknak csinálja, mert hi­telt különben nem kap, és azt számolja, hogyan ala­kuljon át három kft-vé, mert úgy 20 millió alatt lesz a bér, és annyit fizet­het, amennyit akar — hi­telből. M iért adok nekik iga­zat? Mert nem tu­dom vitatni cseleke­deteikben a rációt. Az em­berek és gazdálkodó szer­vezetek azt csinálják, ami­re a népgazdasági szabá­lyozás sarkallja őket. Köz­ben bízom és várok, hogy ebben az ördögi körben le­lassul és nem felerősödik az a mindent felemésztő spi­rál, ami gyötör bennünket. Amikor lesz értelme az ag­gódásnak : mennyi kárt okoz a tíz perc munkabeszünte­tés. Nevetséges. Ugyan me­lyik az a munkahely, ahol az első tíz percet munkával töltik? Esik Sándor Borisz Jelcin nyilatkozata A peresztrojka kamikazéja „Történt néhány jelentős előrelépés a demokrácia és a nyilvánosság terén, de a pe­resztrojka eredményei még váratnak magukra. Egyelőre nem azok, amit vártunk, és amire szükség lenne” — je­lentette ki Borisz Jelcin, a volt moszkvai első titkár a római La Repubblica tudósí­tójának egy nyilatkozatban, amely a hét végén jelent meg. Jelcin közölte: indulni kíván a legfelsőbb tanácsi választásokon, és a képvise­lői helyért szívesen feladná jelenlegi miniszteri beosztá­sát. „A peresztrojka eredmé­nyei eddig elmaradnak a vá­rakozástól, az emberek konk­rét változásokat várnak az életkörülményeikben, és ilyen eddig kevés van" — han­goztatta Jelcin, aki azonban nyomatékosan hangsúlyozta: bízik a peresztrojkában. Jelcin szerint a legutóbbi személyi változások nyomán Mihail Gorbacsov helyzete a párt élén jelentősen megerő­södött, a reform hívei ke­rültek előtérbe, de ezekre a változtatásokra „már sokkal előbb sort kellett volna ke­ríteni”. „Nem lehet mindent egyszerre megváltoztatni. Éppen ezért ki kellene vá­lasztani néhány alapvető kérdést, és azokban minél előbb eredményeket felmu­tatni, mint a élelmiszer- ellátás, a fogyasztási javak és szolgáltatások. Ha ez nem történik meg, a peresztrojka egyre inkább fecsegéssé vá­lik” — mondta a szovjet po­litikus, akit a La Repubbli­ca a „peresztrojka kamika­zéja” névvel illet. XLVI. évfolyam, 7. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. január 9„ hétfő I. Bemutatót tartottak a nyíregyházi színház Krúdy Színpadán vasárnap este: Per Olov Enquist „A nagyapa házában” című darabját matatták be. A képen: jelenet a drámából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom