Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
a községet. Az alapvető szolgáltatásokon kell javítani : gáz, telefon, út, csatorna és így tovább. Mert ha ezek megvannak, akkor nem fordul vissza egy vállalat azzal: nem hozo^ide semmit, mert az alapvető feltételek sincsenek meg. Márpedig nagy szükségünk lenne új munkahelyekre! Ami pedig a „föld feletti” dolgokat iJlefi: e téren se szégyenkezhetünk. — A főtéren az új ABC épülete valóban figyelemre méltó. — Az úgynevezett Mako- vecz-stílusban épült. S nemosafc ABC, hanem van fölötte tizennyolc lakás is. Kilenc szolgálati, kilenc bérlakás. A tanács és az ÁFÉSZ közös beruházása egyébként az épület. — Hogyan fog folytatódni? — A központ — reményeink szerinte — alapvetően megújul hamarosan. HaKalendárium Nézem a tartalomjegyzéket: van itt minden: csen- ger múltja és jelene, nagyjai és tervei, A vállalkozás példamutató: a tanács kiadja a Csengeri Kalendárium című kötetet, mely kiváló forrásmunka lesz a későbbi kutatók számára is* s olvasmányos, gazdag tartalmú kötet a maiaknak. Reményeik szerint a várossá avatásra talán meg is jelenik, de ha nem. az se nagy tragédia — maradandó műnek ígérkezik, nem fontos hát a nagy sietség. — Egyik ismerősömnél jártam, mielőtt bejöttem most ide, a tanácsra. Meglepve láttam, hogy ott a polcon a telefonkészülék, s még jobban meglepett, hogy ötjegyű a számuk ... No, igen, a telefon. Nagy öröm számunkra, hogy egy crossbar konténerközponttal sikerült megoldanunk: ezer állomás fölszerelésére van lehetőség. S ami még fontosabb: társközségeinket is rákapcsolta a posta! Hogy mennyivel gyorsabb és egyszerűbb a kapcsolatA régi tanácsháznak már csak a romjai vannak meg, ide épfii majd az új szolgáltató ház sonjó stílusban, egységes arculattal épül be. Lesz itt egy szolgáltatóház — a régi tanácsház épületét most bontják, oda épül majd. Előbb úgy terveztük, hogy hiányzó szakmákból kisiparosok dolgoznak majd benne, de pályaudvar. Odébb akarjuk tenni, hogy rendezettebb legyen a városunk központja. — A művelődési ház marad? — Marad, de átépítve. — Itt van a központban séggel vannak. Lesz-e hozzá pénzük? — Nagyon remélem, hogy a legfontosabbakra futja majd. Az, hogy városi címünk lesz, nem jelent pluszpénzt. Sajnos. Okosan kell használnunk a saját Az új ABC-ben — Egy év késéssel, de decemberben nyithattunk — mondja Nagy Béla, az ABC vezetője. — ötmilliós árukészlettel töltöttük fel a polcokat. s gyorsan el is ment szinte minden. A január gyengén indult, de hát persze, kiköltekezték magukat az emberek, meg aztán bejöttek az áremelések is. 4l dolgozója van az áruháznak, négy pénztárunk működhet egyszerre, van büfénk, tágas raktáraink. Az idei évre het- venmllliós forgalmat terveztünk. nagyon remélem, hogy meglesz. Ott szemközt a régi boltban megvolt az évi ötvenmillió. — Abból mi lesz? Most zárva van. — Ügy tudom, átalakítják, s iparcikk- vagy műszaki bolt lesz belőle. erőnket, s Igyekszünk megnyerni a gazdálkodó szerveket. Lényegében a látványosabb fejlődésnek most kell elkövetkeznie. Az a bizonyos „föld alatti” fejlődés nem volt szembetűnő, de rendkívül fontos. Tarnavölgyi György kell igazodnia a szervezetnek. — Ha most sebtiben áttekintjük az elmúlt egy-két esztendőt, sikkor mire a legbüszkébb? — A fejlesztéseinkre gondol? A gázprogramot emelném ki mindenekfelett. Nyolcvanhét-nyolcvan- nyolcban elkészült a fogadó-átadó állomás, és ma már sok lakásban gázzal fűtenek. Egyébként három ütemben, azaz három évre terveztük a megvalósítást, de sikerült két esztendő alatt elvégezni a nagyját. A helybeli gazdálkodó szervek és a lakosság pénze segített. — Mennyibe került egy- egy lakásnál? — Tavalyelőtt lakásonként tíizenötezret kértünk. Ezért a pénzért az utcába bevitték a gázt, és a telekhatártól már a gazdának kell a bekötésről gondoskodnia. A csonkok megvannak. Tavaly emelnünk kellett volna a hozzájárulás összegén, de egy kicsit igazságtalannak éreztük volna, hogy sokan önhibájukon kívül — egyszerűen a sorrend miatt — többet fizessenek. Ezért úgy oldottuk meg a dolgot, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon, azaz: a különbözetet munkában kértük a lakosoktól — árokásás, miegyéb. — Mit szólt a lakosság ehhez az egészhez? Mostanság mindenhol kevés a pénz ... — Bevallom, először mi is tartottunk attól, hogy kevés lesz az önkéntes jelentkező. Mert csakis önkéntes alapon szerveztük. A végén már válogatni kellett, hogy melyik utcában legyen gázvezeték s melyik marad későbbre. Igen nagy az érdeklődés! Oda vitte be GÁZ kapacitásától függ a tempó. — Azt hallottam: volt olyan csengeri ember, aki letett negyvenezer forintot, csalk hogy legyen feléjük is gázvezeték... — Így igaz. De sajnos egy ember kevés, így hát neki még várni kell, míg összejön a megfelelő számú igénylő. Nem félek attól, hogy nem lesz meg. Beszélgetés — Mit szól hozzá: Csender város lesz. A megszólított férfiú meg- hökkenve néz az idegenre. Mellette a buszmegállóban négy-öt asszony. Azok veszik át a szót. — Város?! Ugyan, kérem! Falu ez. — Nagyon jó. hogy város lesz. így biztos gyorsabban fog fejlődni. — Pénz kérdése ez, nem attól függ, minek hívják. — Es ml lesz majd akkor? Nem lehet jószágot tartani, mert városnak nevezik? — A. nem hiszem — — Különben is. minek érdekli magát a véleményünk? Ja. hogy az újságba? Hát írja meg akkor, hogy itt a nagy „városi” ABC, eleinte minden volt, még kókuszreszelék is, most meg egy csomó dolgot nem lehet kapni. — Vagy nézze meg a könyvtárat abban a kis házban. Lassan rádől a fal. Hogy lesz ez városi könyvtár? Röpködnek a szavak, csi- vitelnek az asszonyok. Soksok kérdés, alig-válaszok, várakozással teli hang, remények és kétségek. Valami születik. Mint olvasóink láthatták, lapunkban sorozat indult a leendő megyebeli városokról. A Csengeri Tükör ennek keretében mutatja be a szatmári nagyközség életét. M l is lehetne más • témája az immár második alkalommal megjelenő „Csengeri Tükör”-nek, mint az: a kormány ülésén jóváhagyták Csenger kérését, s több más településsel egyetemben elnyerheti a városi címet a közeli jövőben (ha igaz, már márciusban!). S az is különlegesség — kicsit talán még mulatságos is —, hogy jószerivel Csenger miatt kellett az Alkotmányt módosítani... — Hát, ha nem is csak miattunk, de azt hiszem, nekünk van a legtöbb társközségünk — mondja mosolyogva Suta Mihály, a közös tanács végrehajtó bizottsági titkára. — Más települések is hasonló cipőben jártak, ha nem is ilyen nagy létszámmal a hátuk mögött, hiszen egy-két társközség sok helyütt van. Az Alkotmány úgy rendelkezett ennek előtte, hogy csak falvak társulhatnak ily módon, város és falu nem. Nos, ezt megváltoztatta az Erdős Pál, a csengeri új műszaki állomás vezetője. Egy kis Polskit javít éppen, de előtte elmondta: igen hagy a forgalmuk. A körzetükben legalább tízezer személykocsi van, s ha nem kell Szálkára menni egy-egy kisebb javításért, az már nagy dolog. Két fővel indultak, ma már hárman dolgoznak, de ez is kevésnek tűnik. A műszaki állomáson vizsgára felkészítést vállalnak (Autóklub), itt működik a Hungária Biztosító kárfelvételi irodája, hamarosan megnyílik az alkatrészbolt is. S ha minden igaz: márciustól vizsgáztatni is itt lehet majd a kocsikat! „Kispiac” a főtéren — a román határ közelsége, a kisha- tárforgalom vonzerő. Kapható itt lábostól kezdve a zokniig sok minden. Bár... lehet, hogy nem teljesen legálisan ... Országgyűlés legutóbbi ülésszakán, így nincs akadálya annak, hogy együtt maradjunk. — Eszerint nem „városi tanács” lesz a titulus? — Pontosan még nem tudom, de úgy sejtem, valami ilyesféle nevünk lesz: városi-községi közös tanács. S persze a belső felállást is a helyi szükségletekhez kell igazítanunk. Még nem döntöttük el, hogy pontosan műiképp is lesz, de alaposan tanulmányozzuk a lehetőségeket. — Van erre valamilyen központi instrukció? — Nincs különösebb megkötés, a helyi igényekhez a TIGÁZ a vezetéket, amelyik Utcából legtöbben jelentkeztek, s fizettek ... Ma egyébként mintegy tíz kilométernyi gázvezetékünk van, összesen ez több, mint harminchárom millióba került. Félezernél több lakásnál van lehetőség a bekötésre, s ez megy, illetve menne folyamatosan. A TItartás, azt nemigen kell külön ecsetelnem. Azelőtt fél napokba télt egy-egy telefon. Ami pedig a jövőt illeti: ha elkészül a mátészalkai új központ, akkor rákapcsolódhatunk a távhívásra is! — Hogy továbbra is a „föld alatt” maradjunk: látom az út mentén a jókora betoncsöveket: gondolom, szennyvízhálózat készül. — Részben már el is készült, s ez így nagy dolog. Tudja, úgy van ez, hogy az az alapvető cél: ha már város akarunk lenni, akkor egy kicsit „komfortosítsuk” ez nem jött össze. így hát a takarékszövetkezet, a Hungária Biztosító, a Fény- szöv fotóműterme, a TIGÁZ irodája lesz benne. Ezekre is nagy szükség van. Egyébként ennek az épületnek a felső szintjén is bérlakások lesznek. Aztán említhetem a nagy tervünket: egy élelmiszeripari szakközépiskolát. Ez is a főtéren épül: 12 tanterem, torna- csarnok, kollégium. A mai gimnázium átköltözne, profilt változtatna, azt az épületet pedig megkapja az általános iskola. Vagy sorolhatnám tovább: a busz-' az fgfsufglUyl szakrendelés is. Lesz-e változás? — Szeretnénk fejleszteni. Hogy állandóan legyen itt szakrendelés, ne kelljen alkalomadtán Szálkára utaznia a betegnek. — Ügy tűnik, terveik bőA láthatatlan alapozás KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1989. január 28. •a mm TŰKOR CSENGERI
