Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

1989. január 28. Kelet-Magyarország 3 A politika új játékszabályai V égre színessé vált po­litikai és közéletünk­ben mélyreható vál­tozások tanúi lehetünk. Legalább ilyen izgalmas a várható változások előké­születe is, elég, ha csak a jogállamiság megteremtésé­re gondolunk. De önmagá­ban a pluralizmus, a poli­tikai intézményrendszer át­alakítása, a pártban vég­bemenő változások, a törté­nelmi közelmúlttal történő őszinte szembenézés is fel­fokozza az emberek érdek­lődését. Vita is bontakozik ki, részben nyilvánosság előtt zajló, de olyan is, mely kisebb-nagyobb közös­ségekben, netán családok­ban nyújt lehetőséget a vé­lemények cseréjére. Monda­ni sem kell — s ez a jó! —, a vélemények különbözőek, ütköznek, néha csattannak. Ha valamilyen elv szerint csoportosítani kellene a vi- tázókat, véleményt kifeje­zőket, nagy bajban lennénk. Annyi azonban látható, hogy vannak a türelmetle­nek, higgadtak, együttmű­ködők, lojálisak, izgágák, aggódók, tagadók. Ez utób­biakról is érdemes szólni, mert látható: olyan erők so­rakoznak a változás szük­ségességét tagadók mögé, melyek ugyancsak cselesen igyekeznek manipulálni a közt. Régi érdemeik, har­caik pislákoló fényét szítják magasra, közben nosztalgi­ázva fogalmazzák meg sa­ját idejük, az ötvenes-hat­vanas évek megannyi „szép­ségét”, lezser eleganciával nem vesznek tudomást ar­ról, mi az a felelősség, ami őket terheli. Mindezt a köz féltésének tüntetik fel. Fél­tik dicsfényüket, és tarta­nak attól, hogy erőszakos­ságukra alapozott tekinté­lyük elfogy. Mindez az ag­godalom nem is alaptalan. Ha e baloldal frazeológiá­ját hallgatjuk, kicsit mégis ijedhetünk. Szidják a saj­tót, mert reformot akar, és leleplezi azokat, akik köz­ellenesek. Mindezt alig lep­lezett méreggel teszik. Ilyenkor, nehéz megmarad­ni a politikai kultúra tala­ján, hiszen a politikai kul- turálatlanság ellen ez a módszer gyengécskének hat. Pedig más megoldás nin­csen. Higgadtan kell szem­benézni azzal, hogy a kor­szerűsödésnek nemcsak jobbról vannak türelmet­lenjei, de balról is szép számmal akadnak intole­ránsai. E z a tény is hozzá tar­tozik napjaink színes életéhez. Meg kell szokni, hogy minden olda­lon vannak, akik másként gondolkodnak, mint a több­ség. Meg kell sZokni, el kell viselni, mi több, meg kell tanítani őket is a politika új játékszabályaira. Egy jogállam kínálta játéksza­bályra. Nem lesz könnyű. Mint minden esetben, most is: az indulat elviselése sok türelmet igényel. Elmél­kedhetünk azon, hogy ag­godalmuk mennyire elvsze­rű és őszinte, s mennyi benne a sorozatos önigazo­lás kényszere. De eközben sem feledhetjük: potenciá­lis kerékkötők ők is. Tudni kell: velük is vitázni kell, nézet ellen érvet kell sorolnunk. De ne feledjük,, nem' nekünk • k'ell ‘ felőlük* ítélnünk. Ez a történelem dolga, (bürget) „Éneklő Magyarország”- hangverseny Nyíregyházán Tavaly novemberben , in­dult útjára a vasas kórusok Éneklő Magyarország néven ismeretessé vált hangverseny- sorozata. Az első koncertet Jászbérényben , tartották, majd még ugyanabban a hó­napban Budapesten folytató­dott a program. Az idén ja­nuárban előbb Dunaújváros adott otthont egv ilyen hang­versenynek, most, január 28- án pedig Nyíregyházán lesz három vasaskórus találkozó­ja. A nyíregyházi területi kon­certet a Korona Szálló dísz­termében tartják ma délután 16 órától. Ezen a hangverse­nyen fellép az egri 212-es Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola vegyes kara (vezé­nyel Kisgergely Mária, zon­gorán kísér Kalmár Gyula), a diósgyőri Vasas Vegyes kar (vezényel Juhász; Tibor); Me­gyénket a nyíregyházi lKÍ-es ipari szakközépiskola és szak­munkásképző intézet Vasas Fiúkórusa képviseli Fehér ©ttóné vezetésével. Vendég­ként közönség elé lép a nyír­egyházi Anonymus Kamara- kórus is. Konferál Bőzsöny Ferenc és Mohai Gábor. A vasaskórusok legközeleb­bi területi hangversenye Ba- latonfüreden lesz. majd feb­ruár 25-én a fővárosban feje­ződik be a koncertsorozat. «■MMMnaMB '('K:'.,y Kétszintű igazgatás — fokozatosan Hadüzenet az idegborzoló bürokráciának A járási tanácsok helyébe előbb a hivatal lépett, majd a városi tanácsok vették át szerepük egy részét. Az elv azonban nem változott: lehetőleg ott szülesse­nek a döntések, ahol a leginkább adottak a feltételek, ahol legjobban ismerik a körülményeket, a lehetsé­ges következményeket. A helyi tanácsok szerepe tehát régóta változóban van, a fent említett célok megva­lósulását szolgálja az úgyne­vezett kétszintű igazgatásra történő folyamatos átállás. B t. Fekete Zoltánnal, a me­gyei tanács szervezési és jo­gi osztályának vezetőjével beszélgettünk erről. Többrétű feladat — Mit jelent a fogalom: kétszintű igazgatás? — Talán még senki nem definiálta pontosan, de meg­próbálom körülírni. _ A járá­sok megszüntetése után me­rült fel, hogy a helyi és a — területi szerepkört ellátó — megyei tanácsok a koráb­binál közvetlenebb kapcsolat­ba kerüljenek egymással. Vagyis e két szint közé le­hetőleg ne ékelődjön be egy harmadik. A tanácsok fel­adata többrétű. Képviseli a lakosság érdekeit, ugyanak­kor gondoskodik a jogsza­bályok, a központi, állami célok végrehajtásáról is. Ez utóbbiak során a tanácsnak olyan funkciója is van, hogy a lakosság esetleg úgy érez­heti, nem önkormányzati, ha­nem jnkább végrehajtó sze­lepet betöltő szerv. A két= szintű" igazgatás megvalósu­lásával remélhetőleg csök­kenhet ez az érzés. — Volt megye, amelyik egyszerre, egy döntéssel „ve­zette be” a kétszintű igazga­tást. Szabolcs-Szatmár azon­ban más módszert válasz­tott ... — Azonnali váltásra nem érettek még meg a feltételek, ezért a városok közreműköd­tek a megyei irányításban. Csak látszólag nyilvánvaló, hogy a városok, mint helyi tanácsok hatékonyabb segít­séget tudnak adni a közsé­geknek, nagyközségeknek. Hj- ábá folytatnak hasónló gya- ' korlatot, a mindénhapók" só- rán nem annyira á munka- megosztás, mint inkább' a fel­ügyeleti tevékenység került előtérbe. A megyei tanácsok felhatalmazást kaptak arra, hogy a sajátos viszonyoknak megfelelő mértékben vonják be a városi tanácsokat a me­gyei irányítás ellátásába. Ez a tevékenységi kör fo­kozatosan csökkent, egyes te­rületeken meg is szűnt. A folyamat első jelentős lépé­seként 1984-ben öt nagyköz­séget vont a megyei tanács közvetlen irányítása alá. 1988-ban februártól, illetve júliustól tizenhárom újabb. Február elsejétől pedig Nyír­egyháza városkörnyékének immár mindegyik községe. A további ütemezés szerint jú­liustól Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor környéke, 1990- től pedig a fehérgyarmati és a vásárosnaményi városkör­nyék helyi tanácsai kerülnek ebbe a körbe. Ezzel lezárul a kétszintű igazgatásra átté­rés folyamata a megyében. Ennek ellenére a helyi taná­csok egy sor témában nem szakadnak ki a városkörzet­ből. Néhány, például a föld­nyilvántartás, a bíróság, ügyészség tartósan így is marad. Nagy előrelépést je­lent viszont, hogy hatósági ügyekben önálló döntési jo­guk lesz a helyi tanácsoknak. logi iroda alakalt — Nem maradnak-e ma­gukra a helyi tanácsok? Van-e mindenütt, mindenre megfelelő képzettségű szak­ember? — Nem maradnak maguk­ra. Egy sor intézkedés köny- nyíti meg az átállást. A ta­nácsok jogi. képviseletére már tgvjdjj rjapuárban létrehozta a megyei tanács a jogi irq- dát. ahol a tanácsok és in­tézményeik képviseletét szak­jogászok látják el, s tanács­adó szerepet is betöltenek. (Még pénzteremtő szerepe is van a jogi irodának, hiszen a helyi tanácsok az iroda se­gítségével bátrabban perelik kintlévőségeiket.) Jó tapasz­talatokat szereztünk a köz- igazgatási társulások műkö­déséről is. Főként építési igazgatási feladatokra szer­veztek ilyeneket egymáshoz közeli tanácsok, de más te­rületeken is bevált a mód^ szer: azonos feladatokra, kö­zös költségviseléssel kevesebb szakember kell. A megyei tanácshoz kerül­tek a helyi tanácsi tisztségvi­selők személyzeti ügyei, ez is egyszerűbbé teszi a képzésü­ket, továbbképzésüket. URH a tanácsokon — Műszaki fejlesztésekről is hallani... — Az információk áramlá­sának gyorsítását célozza az URH-hálózat kialakítása, bő­vítése. Egyelőre csak néhány községet érint, de létreho­zunk egy rádiótelefonhálóza­tot, s ezzel minden tanáccsal közvetlen kapcsolatot te­remthetünk. (Ráadásul ez a hálózat kettős rendeltetésű lesz: nappal a tanácsoké, munkaidőn túl pedig az egészségügyé, így • például mentő' hívására is használ­ható lesz.) Ugyanilyen fontos feladatnak tartjuk a telex- hálózat kiépítését is. — Az állampolgár egy ilyen átszervezéstől azt is re­méli, hogy egyszerűbben in­tézheti ügyeit, csökken a bü­rokrácia, s ezáltal a hivatali apparátus száma is. Így lesz-e? — Érdemi előrelépést ak­kor jelent ez az új rendszer, ha a helyi tanácsok önálló­sága nem csak deklarált, ha­nem valódi önállóság lesz. Ehhez át kell alakítani az egész; ihtézményrehdfczért. ‘ Néni -fezabhd Té^pkfteni a kérdést 'az .appárátüs csök­kentésére. A cél csak az lehet, hogy az átszervezés a feladatoknak megfelelő le­gyen. Azt akarjuk, hogy a la­kosság kedvező változásként élje meg az átállást. Hogy szakszerű apparátus szaksze­rűen végezze munkáját. Nem minden esetben lesz egysze­rűbb az államigazgatási munka, de pontosabb lesz. Az állampolgárok idegeit borzoló bürokráciának ugyanis nem elsősorban a papírmunka, hanem a szak­szerűtlenség a melegágya.- * - . P. D. A vállalat „vallomása” Minden dolgozónak e hó­nap végéig kézhez kell kap­nia a munkahelyén az 1988- as év adóköteles jövedelmé­ről és a levont adóelőlegről készített igazolást. A Nyír­egyházi Dohányfermentáló Vállalat munkaügyi osztály- vezetőjének tájékoztatása sze­rint a náluk foglalkoztatot­tak 60 százalékának már ki­adták és január 27-ig min­denki meg fogja kapni a ki­töltött nyomtatványokat. Már a bérek és pótlékok bruttósítására nagy gondot fordítottak, így az év végi elszámolás nem okoz külö­nösebb nehézséget. A feldol­gozás nem számítógéppel történik, a munkaügyi osz­tály dolgozói végzik az ezzel kapcsolatos feladatokat, kü­lön adócsoport létrehozásá­ra nem volt szükség. Az elszámoláshoz szüksé­ges nyomtatványokat az év első napjaiban Budapestről szerezték be, 4—5 nappal ko­rábban, mint a többi válla­lat. A dolgozók olyan mellék­letet is kapnak, amely hasz­nos információkat tartalmaz az adózással kapcsolatban. Akinek csak a vállalattól származik a jövedelme, • an­nak ők végzik-él az adóbe­vallást, ezért az adózó-nyi­latkozatot február 20-ig visz- sza kell juttatni a munka­ügyre, a kedvezményekről szóló igazolásokkal együtt. Jó tanáccsal szolgálnak azok számára is, akik jövedelme több forrásból származik és így külön adóbevallást kell kitölteniük. Szarvas István elmondta még, hogy az adóhátralékot a márciusi fizetésből vonják le, ám ennek mértéke nem haladhatja meg a nettó ke­reset felét Náluk azonban csak néhány száz forintos hiányok - jelentkeznek., . Az adótöbbiífeS Meitf- ífel V S*»yiza- igényelni, ezt automatikusan hozzáadják a márciusi fize­téshez. A dohányfermentáló sze­zonális jellegéből adódóan hónaponként változott a ke­resetek nagysága, és ezzel együtt az adóelőleg mértéke is. Ez a kifizetések előtt min­dig többletmunkát jelentett, de sikerült egy olyan rend­szer szerint dolgozniuk, amelyben ■ a levont előlegek összege csak kis. mértékben tér el az egész éves adótól. f , (sz. zs.) Oj kivitelben gyártják a trágyaeltávolító berendezést a Nagykállói Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Képünkön Vágó József és Pável József az elektromos berendezést köti be. (E. E. felv.) I. Korcsagina: Hogy lehetünk úrinők? mm anapság nagyon twt könnyű úrinönek lenni. Nem kell — mint hajdanán — elvégezni a nemes kisasszonyok inté­zetét. Még a pukedlizés mű­vészetét sem kell elsajátí­tani, sőt a francia nyelv elsajátítása sem fontos. Elegendő egy kalapot vásá­rolni. A leghétköznapibb, egyszerű, férfi szabású női kalapot. Iparunk, hála ég­nek, elegendő mennyiség­ben állítja elő ezeket, már öt rubelért is kapható. így aztán potom öt rubelért olyan úri dáma lehet bár­ki, hogy még. Épp csak ki kell lépni az utcára, máris mindenki látja, itt egy úri­nő megy. Capiat a hölgy a megál­lóba, látja, ott áll a busz. És mivel ki tudja, mikor jön a következő — munká­ba pedig időben kell érkez­ni —, fülébe húzza kalap­ját, és minden erejét meg­feszítve rohan a megálló­hoz. Egészen biztos, hogy mindenki feléje fordul; le­hetséges, hogy egy dáma úgy ugrándozik, mint egy eszement? A sofőr is fel­tétlenül észreveszi, minő úrinő közeledik, épp ezért pont az orra előtt csukja be az ajtót. Mégsem engedheti meg, hogy egy ilyen úri­hölgy felszálljon a zsúfolt autóbuszra. Még tönkre­menne a kalapja. Kiváltkép előnyös kül­sőt kölcsönöz egy kalap a közértben, ezért ha megje­lenik egy fiatalember, va­lamiféle társadalmi aktíva, akinek soha nincs ideje, hát mindenhová soron kívül akar jutni, a sorbanállók pedig, mi sem természete­sebb, lázonganak, és nem engedik előre, kétségtelen, hogy az összes jelenlévő közül a kalap tulajdonosát veszi észre, és hevesen fel­kiált: — „Na, maga ott ab­ban a kalapban, úrinőt...” ... Úrinőt, ilyen pompá­sat kellemes érzés magam körül látni, természetesen ezt akarná mondani a szer­fölött tisztelettudó fiatal­ember, de félbeszakítják azok, akik nem kalapban vannak. Irigyek. A kalapnak mindössze egyetlen hátránya van: kis­sé megnehezíti a munkából való hazatérést. A cukor­ral, mosóporral (tartalék minden eshetőségre) meg­tömött szatyor mindkét kézben, nem teszi lehetővé, hogy a dáma megfogja ka­lapját, ezért aztán egy erő­sebb széllökés lerepíti a fe­jéről, és magától tér haza. Közben megtisztítja a jár­dát a pocsolyától, a portól, a kosztól. Mindezekre való tekintettel igénytelen színű kalapra célszerű szert tenni — legjobb a szürke. O dahaza ... Egyébként otthon semmiféle ka­lapra nincs szükség. Már a régiek megállapítot­ták, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. És senki sem hiszi el ön­nek, hölgyem, hogy ön egv hölgy. Itt, legyen bár tíz kalapja is, teljesen mind­egy, szakácsnak, mosogató- lánynak, háziasszonynak, mosónőnek, padlófényező­nek, ablaktisztítónak kell lenni. Mindegyiknek amúgy sem lehetne kalapot venni, így tehát legjobb az egyet­len egyet reggelig az elő­szobában hagyni. Reggel pedig munkába indulva méltóságteljesen húzza ki magát a tükör előtt, vegye le a kötényt, és tegye fel a kalapot — újra úrinő lehet. Horváth Lilla fordítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom