Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
A mellékes nem mellékes O mezőgazdasági termelésben a termelési szer- talakítása (az ipari tevékenység javára), állandó folyamat. Szinte látványosnak is mondható fejlődés az, ami itt a megyében az elmúlt nyolc évben lezajlott. Míg 1981-ben termelő- szövetkezeteinkben az alaptevékenységből származó nettó árbevé- -tel 7 milliárd 361 millió forint volt, a melléküzemágak csak 3 milliárd 965 millió forint árbevételt adtak, (melléküzemág: ipari, építőipari, szállítási, kereskedelmi és egyéb tevékeny-" ség). Az arányok 1985- re kiegyenlítődtek. Akkor az alaptevékenység 6 milliárd 332 milliós árbevételt, az alaptevékenységen kívüli munka 6 milliárd 423 millió forintos nettó árbevételt ért. Ma ott tartunk, hogy a mellékes egy-másfél milliárd forinttal többet hoz a konyhára, mint az alaptevékenység. Főként az alaptevékenységhez kapcsolódó élelmiszer- feldogozás lendült előre, növekedett nagymértékben. Ha csak az elmúlt év fejlesztéseit vesszük figyelembe annak alapján is képet kaphatunk arról, hogy merre tart a mezőgazdaság az élelmiszeripari termelésben. Avattak tavaly tej- feldolgozó-sajtüzemet, húsüzemet, bővültek a tsz-konzervüzemek, építettek gyümölcs-zöldség cukrosítót, aszalót és mást. Ezekben a fejlesztésekben az a jó és említésre méltó, hogy a helyi, környezeti adottságokra és lehetőségekre épül. A vasiparnak, a bőriparnak, a könnyűiparnak nincs vagy kevés köze van a mezőgazdasághoz — ám az élelmiszeripar a mezőgazdaságban szinte otthon van. A hagyományokat . is tekintve a tejfeldolgozás, a húsfeldolgozás, a zöldség-gyümölcs tartósítás, az aszalás, a legyártás nem idegen a mezőgazdaságban. A naturális gazdaságban, a paraszti portákon ezeket a tevékenységeket kicsiben mindig is csinálták. Csillárt, cipő- felsőrészt, vasszerkezetet viszont soha sem készítettek. A fejlesztés, a vállalkozás tehát jobb irányú attól, mint volt egy évtizede és ezt csak üdvözölni lehet. a indezek most csak azért kerültek papírra, mert nagyon is egyetértek azzal a tsz-elnökkel, aki azt mondta: „ha az alaptevékenység nem tud bennünket eltartani, akkor besegíthet a feldolgozás, viszont a takarító vállalatot, a parképítést kétes dolognak tartom”. Ha van is ebben a véleményben túlzás alapvetően- igaz, hogy az élelmiszeripar egy mezőgazdasági üzemben nagyonis sokhasznú. Egy kis konzervüzem példuál több száz kis- árutermelőt foglalkoztat, megveszi áruikat, ugyanakkor a feldolgozás 50—100 asszonynak munkát ad és végül a nyereség, a gazdálkodás egészét teheti eredményessé. Mezőgazdasági üzemeink erre az évre is terveznek fejlesztést és ebben továbbra is — helyesen — kiemelt helye van a feldolgozó iparnak. S. E. Foglalkoztatás, munkadíjazás a. tsz-okben Visszahúzó erő a jövedelemadó XLVI. évfolyam, 24. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1989. január 28., szombat A TOT érdekvédelmi tevékenységét is érintette az a sajtótájékoztató, amelyet pénteken Budapesten tartottak a szervezet székházában. A foglalkoztatás és a munkadíjazás .kérdéseivel kapcsolatban ezúttal olyan részletek is elhangzottak, amelyekről az elmúlt években nem kaptak ennyire részletes tájékoztatást az újságírók. A tsz-ekben dolgozók létszáma az elmúlt négy évben 8,5 százalékkal esett vissza, ez nagyobb arányú, mint az ipar területén és azt jelenti, hogy évente 30—32 ezerrel csökkent a dolgozó tagok és alkalmazottak száma. Nem valamiféle drámai folyamatról van szó, hanem arról, hogy a nyugdíjba vonulók helyeit a szövetkezetek nem töltik be újakkal. Egyelőre van elég munkáskéz a gazdaságokban, s a termelékenység értelemszerűen növekedett; manapság az egy főre jutó művelt földterület a közösben 20 hektárt tesz ki, amíg 3 évvel ezelőtt 17,5 hektár volt. Kétségkívül van tehát egy „kifutó” réteg a tsz-, ekben, amelynek helyére nem lépnek újak, mivel a környéken többnyire hiányzik a Hadüzenet az Idegborzelí bürokráciának szakképzett munkaerő. Kifejezett foglalkoztatási gondok országosan általában nincsenek, ám Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már számos helyen nem tudnak munkát adni a tagoknak, alkalmazottaknak. A kormány foglalkoztatási) alapjából különben 44 tsz részére juttattak 200 millió forint támogatást, ennek felhasználásával mintegy 270C embernek teremtettek munkaalkalmat. A tsz-dolgozók keresetének növekedése évek óta elmarad az iparban dolgozókétól. Tavaly ez a lemaradás havonta mintegy 900 forintot tett ki. Kevesebb pénzhez jutnak (Folytatás a 4. oldalon) Hazai megrendelés mellett dolgoznak külföldi megrendelésre is a HÓDIKÖT fehérgyarmati üzemében. Az USA részére női pulóvereket, míg Romániának női és férfigarbókat gyártanak. Képünkön:Tőrök Gyöngyi kötő-hurkoló konfekciós szakmunkás láncológépen finn megrendelésre készülő pulóvert varr össze. Ahol „Robit” gyógyítják Honda-szerviz a főiskolán (3. oldal) Valamennyi megyénkben jelen van azl Agroszer Mező- gazdasági Szerviz Szerelő és Szolgáltató Közös Vállalat az üzemegységei és kirendeltségei révén. Szabolcsba már több mint hat éve „leköltöztek” azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági erőgépek, betakarítógépek felújításából és garanciális javításából részt vállaljanak az ország legkeletibb megyéjében. Éveken át kirendeltségként működött a nyíregyházi üzem, mígnem 1987 januárjában üzemegységi rangra emelkedett. Harsányi János üzemegység-vezető vonja meg az eltelt időszak gazdasági mérlegét. Ez az üzemrész 18,5 millió forint bruttó árbevétellel zárta a tavalyi évet, melyből a nyereség 4,5 millió. Ha mindehhez hozzátesz- szük, hogy egy 26 fős kollektíva munkájának gyümölcse a nyereség, akkor értékelhető ez igazán. Saját telephely és javítóbázis hiányában a mezőgazdasági főiskolától bérel az Agroszer egy 540 négyzetméteres épületszárnyat és egy 80 négyzetméteres, fűtetlen raktárhelyiséget, melynek (Folytatás a 4. oldalon) Balkányi Iáitól falig Itt készül a sávos álmennyezet Kiegyensúlyozott, eredményes évet zárt a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárának balkányi részlege. A vállalat szabolcsi gyárának mintegy 450 milliós árbevételéből tavaly csaknem 261 millió forintot a vidéki üzem tett le a gyár asztalára. A balkányi Fémmunkás hagyományos tevékenysége a hengereiéi, a több tonnás tekercslemezek kívánt méretűre történő hasítása és az ebből készülő termékek végső megmunkálása. Ács László gyárrészlegvezető értékeléséPártbizottsági ülés Vásárosnaményban Ülést tartott csütörtökön az MSZMP Vásárosnaményi Városi Bizottsága. A testület — többek között — személyi kérdésekben is döntött. Illés Elemért, a pártbizottság eddigi első titkárát — érdemei elismerése mellett, más fontos beosztásba kerülése miatt — felmentette tisztségéből, pártbizottsági tagsága alól. A testület egyúttal jelölőbizottságot alakított az új első titkár megválasztásának előkészítésére. Megkezdődött a MIIOSZ közgyűlése Tóth Sándor szobrászművész tárlatát nyitották meg tegnap délután Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban. A kiállításon a Munkácsy-díjas művész több mint félezer érme és kisplasztikája, valamint néhány portréja látható. A Nyíregyházán most közönség elé kerülő anyag előzőleg Bécsben, majd a Művészettörténeti Múzeumban szerepelt. Hosszan tartó ügyrendi vita után került sor érdemi beszámolóra, vitára a Magyar Újságírók Országos Szövetségének pénteken délután kezdődött közgyűlésén. A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hozták előre — az egyébként 1990-ben esedékes közgyűlést. A tanácskozáson a hazai újságíró társadalom több mint 5 és fél ezer tagjának képviseletében mintegy 600-an vesznek részt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A közgyűlés azzal a céllal tanácskozik, hogy — a társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamathoz kapcsolódóan — megújítsák az újságíró szövetség tevékenységét. A tanácskozást Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyitotta meg, majd megkezdődött az érdemi munka. (Lapzártakor még tartott a választott testületek beszámolója.) ben előrevetíti az ez évi gyártási, piackutatási feladatokat, sürgető tennivalókat is. Ez idő tájt három meghatározó terméktípus készül az üzemben. Elsőként említendő az a könnyűszerkezetes nyílászárócsalád, amit általában kommunális létesítményekbe, ipari üzemcsarnokokba építenek be a kivitelezés során. Egy másik sajátos balkányi termék az úgynevezett sávos álmennyezet. Ez az alumíniumból készülő belső burkolóelem előnyös tulajdonságokkal bír, köny- nyen kezelhető és hosszú élettartamú. Legújabb termékük, a HI- lo nagy teherbírású állvány- rendszer, amit angol licenc alapján gyártanak. Az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézettel együttműködve készítik a belföldi piacokon is kelendő állványokat, melyek felhasználhatósága a kereskedelemtől a termelő vállalatokig széles körben mozog. A gyárrészleg 9000 négyzetméteres csarnokában létrehoztak még a múlt év végén egy HILO kereskedelmi raktárát, melynek készlete csaknem 5 millió forint. Ennek célja az volt, hogy a kis tételű igényeket minél előbb ki tudják elégíteni a helyszínen. Amennyiben típustervektől eltérő állványok iránt is mutatkozna igény, ennek gyártására is vállalkoznak, feltéve, ha számukra kifizetődő. Jelenleg kétféle kivitelben gyártják a férőhelyenként 1 tonnányi teherbírású állványokat: polcos és raklapos összeszerelésben. Ilyen rendszerű tartóállványokat már több helyütt alkalmaznak az országban. A tavalyi 20 milliós árbevétellel szemben idén már 80 millióra szeretné „felfuttatni” a HILO értékesítését az üzem. (csonka) Vigyázat, zsebtolvaj! (2. oldal) Az úttörők a nyakkendőről szavaztak (15. oldal)
