Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

1989. január 27. Kelet-Magyaionng 3 Eggyel több! MEGLEHETŐSEN SOK TÉTOVASÁG közepette alakult meg az országos környezetpolitikai bizott­ság. Se a miniszter, se más nem tudta pontosan megmondani, mi lesz a feladata, célja. Egy biz­tos: pénze nincs, csak ja­vasolhatnak, előterjeszt­hetnek, vitázhatnak a ta­gok. Vagyis van egy bi­zottsággal több, s ezzel úgy tűnik, történt is va­lami. Volt olyan megfo­galmazás, hogy ez a bi­zottság „országos jelentő­ségű és léptékű ügyekkel foglalkozik”, ez azonban újra csak egy kiadós frá­zis. Azért, mert ezzel egy időben olyan nyilatkozat is napvilágot látott, amely szerint a „lokális ügyek­kel” nem foglalkoznak. Ilyenek a nagymarosi erő­mű, ófalui temető, gyön­gyösi akkumulátorfelújító stb. Tudjuk, mit jelentenek a globális problémák. Olyan témákat, melyekről lehet „elvi” vitákat foly­tatni, miközben minden megy a maga útján. Félő, hogy az országos bizott­sággal párhuzamosan me­gyeiek is születnek, ami aztán teljesen olyan ké­pet mutat, hogy íme, tár- sadalmasítottuk a környe­zetvédelmet. Ami persze újfent csak látszat. Nem vonom kétségbe: a kör­nyezetvédelemmel foglal­kozó miniszternek kellene egy tanácsadótestület. Mindenhez ő sem érthet. De ahogy kimúlt az aka­démiai bizottság, melyben kiváló elmék csoportosul­tak, _ úgy mi a garancia, hogy ez a testület meg­marad? Elvi-vitázni ? EGYRE KONKRÉTAB­BAN merül fel az igény: kapjon a környezetvéde­lem a korábbihoz hason­lóan önálló szervezetet. Nem egy olyan miniszté­rium keretében, ahol se az érdek, se a szakérte­lem. se a társadalmi igény és kontroll nem szinteti­zálható. Nem megoldás, hogy ezt a hatalmas prob­lémát egy hatósági skerr vezetre testálják, mely mellett alibi bizottságok tevékenykednek. Sokan sírják visszá ma is azokat a szép időket, amikor a környezetvédelmi hivatal még olyan mozgalmi és nem hivatali eszközökkel működött, melyek képesek voltak hatást is elérni. NE IS TAGADJUK: a magyar környezet állapo­ta nem jó. A pillanatnyi gazdasági érdekek priori­tásai mindig elnyomják a védelem érdekeit. Várha­tó, hogy egy minisztéri­um, mely a kormány alatt működik, szembe fog va­laha szállni olyan kor­mányintézkedéssel, mely a környezetet veszélyez­teti? Szerencsétlen házas­ság volt ez. Ideje lenne, ha bizottság helyett a va­lós helyzet ismeretében független és ütőképes szer­vezet állna a környezet- védelem élére. Olyan, mely lobbyktól mentes légkörben, csak a valós érdekek figyelembe véte­lével dönt. Csak ne az le­gyen a javaslatból, hogy megvitatására bizottságot hoznak létre, (bürget) Előbbre lépő települések (2.) Kalló, a társközpont Ha van igazság a földön, akkor az az — mondják a lo­kálpatrióták —, hogy Nagykálló ismét város lesz. Ez pedig már közeleg, csak az hiányzik, hogy az Elnöki Tanács egyetértsen a Minisztertanács javaslatával. Az egykori me­gyeszékhely életében egymást váltották a virágzó és her­vadó korszakok. Amikor Bocskai a hajdúvárosok sorába emelte, a felemelkedés évei következtek, a Rákóczi-sza- badságharc alatt lerombolódott a vára, majd tűzvész pusz­tított. Az igazi leépülés akkor kezdődött el, amikor föld- birtokosai megtagadták a vasútépítést, Kálló elvesztette me­gyeszékhelyi rangját és kiváltságát Már a járási székhellyé vá­lást is a település ledegra- dálásának tekinthették, ami­kor pedig a járási székhelyi rangot is elvesztették, mély­pontra szállt az itt élők han­gulata. Szerencsére az el­múlt évtizedben újból fejlő­désnek indult Nagykálló, s ez tette lehetővé, hogy is­mét megcélozzák, megpályáz­zák a városi rangot. Gyarapedé monkahelyek Mit is tud nyújtani Nagy­kálló saját lakóinak és a környékének? Mint Nyíregy­háza közvetlen szomszédja, nem táplálhat olyan remé­nyeket, hogy a megye más részein élő városokhoz ha­sonló vonzáskörzete legyen, azt azonban megcélozhatták, hogy a település — mint kisváros a megyeszékhely kulturális, üdülési és idegen- forgalmi társközpontja .le­gyen. , E változó sors sem tudta megakadályozni ' Nagykálló gyarapodását. A század ele­jén még csak dohánygyárral, malommal -és kézműiparral rendelkező településen ma a MEZŐGÉP; á Magyar Posz­tó, a cipőipari, a textilruhá­zati, á vaSipári szövetkezet, a Budapesti Bőrdíszmű Szövet­kezet, az építőipari kisszö­vetkezet, á TÜZÉP, a SZA-. VICSAV, az ÁFÉSZ paplan­üzeme, a költségvetési üzem, a cipőüzem és természetesen a Nyírség Termelőszövetke­zet ad munkát és kenyeret a helybelieken kívül több mint ezer ingázónak is. ködfk, s most épül egy Ma- kovecz-iskolát járt tanít­vány, Túri Attila tervei alap­Leltár Állandó népessége 10 059, az eltartottak száma 4199. A la­kások száma 3560, 42,2 száza­lékuk összkomfortos, a száz lakásra jutó lakosok száma 313. Az ivóvízhálózat 44 kilo­méter, a szennyvízhálózat 7,2 kilométer hosszú, a szemetet minden háztól elhordják, a kiépített belterületi utak ará­nya azonban mindösssze 40 százalékos. Egy körzeti or­vosra 1720 lakos jut, a boltban egy nagykálló! egy év alatt 34 163 forintot költ, a vendég­látóhelyeken 3061 forintot hagy ott. A tanács egy la­kosra 855 forintot költhetett eddig, a lakosság ennek négy és félszeresét adta vissza, 3519 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. ján az új 120 személyes óvo­da. Iskoláikat is maguknak építették, középfokú oktatá­si intézményeik közül az óvónőképző a megye legfel­kapottabb oktatási intézmé­nyei közé tartozik. Kéttan- nyelvű gimnáziumi osztályuk is van. Helyet követelnének itt maguknak a közművelődési intézmények is, vagy a mű­vészeti csoportok, különösen a Kállai kettős, de ha már a megyeszékhely idegenforgal­A régi megyeháza Nagy kalló­ban mi társközpontjává akarnak válni, inkább ilyen jellegű terveikről mondunk néhány szót. Harangod a megye üdü­lőközpontjává fejleszthető te­rületei közül az egyik legje­lentősebb, ahol a Makovecz Imre-féle épületek — tánc­csűr, szauna, étkező — szol­gálják az ide látogató tábo­rozok kényelmét, s termé­szetesen adottak a tovább­fejlesztés lehetőségei. A zsi­dóság kiemelkedő talmudtu- dósának; Taub-Eizik Izsák­nak sírhelye nemzetközi hí­rű zarándokhely, az inség- dombot ma is sokan megte­kintik, nem kevésbé á késő barokk stílusban épült volt vármegyeházát, a reformá­tus templomot és a harang­tornyot, a görög katolikus, a római katolikus templomot és plébániaházat, a Kállay-kú- riát, a Korányi-szülőházat és az Arany Sas patikát. Igazi kisváros Nagykálló nemcsak városi rangra törekszik, hanem iga­zi kisváros akar lenni. E tö­rekvésük része kiiktatni a te­lepülés központjából az át­menőforgalmat, s olyan épü­leteket, üzleteket, idegenfor­galmi létesítményeket építe­ni, amelyek igazi központtá teszik a ma inkább csak an­nak nevezett főteret. Nagy céljuk a gáz bevezetése, a szennyvízhálózat bővítése, telkek kialakítása, hogy a fiatalok ne menjenek el, hogy a nagy történelmi múlttal rendelkező télepülés a jövő­ben is körzeténék központja, vonzáskörzete legyen. Balogh József Adózás előtti helyzetkép „Jutalom'; ami adóba megy Aligha túloz az ember, ami­kor úgy fogalmaz: nincsenek irigyelt helyzetben a vállala­tok, üzemek bérszámfejtői ezekben a napokban. Nyo­masztó teherként nehezedik vállukra a dolgozók adófi­zetésével kapcsolatos tenni­valók sokasága. Munkájuk óhatatlanul reflektorfénybe került. A jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni­uk, de arra sem árt ügyelni­ük, hogy a dolgozókat ne ér­je meglepetés... A Fémmunkás Vállalat vi­déki gyárainak egyike a nyíregyházi központ, mely­nek kihelyezett telepe a bal- kányi gyárrészleg. Elsőként itt érdeklődtünk, hogyan is állnak adóügyben. A tervezett ütemben — Eddig minden a terve­zett ütemben halad — tájé­koztat Ács László, a gyár­részleg vezetője. Január vé­géig dolgozóink kézhez kap­ják jövedelemigazolásukat. Mivel a nálunk dolgozó em­berek többsége főfoglalkozás­ból szerzett jövedelemből él, helyettük a vállalat készíti el az adóbevallást. Gyárrészle­günkben régóta nem működik vállalati gazdasági munka- közösség, egy előnyösebb for­ma, a KISZ közösségi mun­kavállalás honosodott meg helyette, ami csaknem 40 embert érint. Életre hívása mellett szólt a kedvezőbb adózás és az a lehetőség, hogy a pénz egy része közös­ségi célokra fordítható. Ná­lunk — miként máshol is — jelentkezett az adó téljesít- ményvisszafogó hatása, ami a hétvégi műszakok vissza­esésében mutatkozott legin­kább. Egyszerűen nem volt érdeke a dolgozónak a túlóra vállalása. Rózsavölgyi Sándor köz- gazdasági vezető — aki je­lenleg adótanácsadói tanfo­lyamot is végez — készség­gel vállalta, hogy segítséget nyújt a gyár önadózó dolgo­zóinak, akiknek száma közel húszra tehető. Figyelembe vé­ve az összjövedelmet csök­kentő tételeket (például az alkalmazotti kedvezményt, a szakszervezeti tagdíjat, az alapítványt, a három vagy több gyerek után járó ked­vezményt ... stb.j állapítják meg az adózó jövedelmet. Mivel az adóelőleg levonása folyamatos volt; csupán mi­nimális eltérés mutatkozhat Hét irányba Hogy azért fejlődött a köz­ség infrastruktúrája, mert az üzemeknek szükségük volt rá, vagy azért épültek az üzemek, mert volt kiépített közműhálózata, ma már nem tyúk és tojás kérdés Nagy- kállóban. Tény, hogy az egész települést behálózza az ivóvízvezeték, hogy van 7 kilométernél több szenny­vízvezeték, az összes szenny­vizet tisztítani tudják. Két helyi autóbuszjáratuk viszi munkába és haza a dolgozó­kat és a vonat mellett hét irányba utazhatnak távolsági járatokon a nagykállóiak. Van gondjuk is bőven, mert 52 kilométer úthálózatukból még a felét sem mondhatják kö­vesnek, hogy a telefonháló­zatuk korszerűtlen. Minden nagyközségétől jobb az egészségügyi ellátás, két óvodájukban 19 csoport mű­' jm zt mondja Sto- ' hanek, siet ' haza, meg­'' számolja a családját '• és ha kettőnél többen '> vannak, akkor egye- ! sületet alakít. Nem ! akar lemaradni. ! Ahány ház, annyi egyesület. Ne hiá- ; nyozzon a sorból a ; „Független Radikális : Stohanek Egyesület” ; sem. Erre én azt mondom, sejt vala­mit egy renitens, kó­borló hámsejtem. Osztódni fog, majd felkiált: hurrá ketten vagyunk, de ha töb­ben leszünk, párttá alakulunk. — Gúnyolódik? — kérdezi suttogva a szomszéd. — Dehogy. Csak pluralizálok. Nálam a pluralizmus csúcs­formája a blődség. Azt mondok, amit akarok, vagy ami ép­pen eszembe jut. Fon­tos, hogy ne értse senki. Ezek után követke­zik az a ritka pilla­nat, amikor Stoha­nek elgondolkodik. Ez nála úgy megy, hogy beszopja bal ba­juszát, rágódik raj­ta, homlokráncait mélyíti és néz bam­vajat, húsból is né­hány kilót. Kell majd a cipeléshez a fele­baráti nyers erő. De mit látok. Három zsemle, kettő zacskó tej és már csörtet is a kasszához a jó em­ber. bán a semmibe. Mondom is: — Kukucs. Lát va­lamit? — Maga öregszik — mondja. — Min­dent elfelejt. Gom­bolja már be a slic­cét és jöjjön segítsen bevásárolni a közért­be. Jó szomszéd Stoha­nek, megyek vele. Hiszem, hogy vastag, vesz majd a boltban lisztet, cukrot, ke­nyeret, sajtot, tejet és — Mit segítsek? — kérdezem azzal a hangsúllyal, amely­ben jelzem, hogy ve­lem ne járassa a bo­londját. — Mit, mit? Hát nem hallja, hogy be vagyok rekedve. Meg­osztjuk a munkát. Én fizetek, maga meg káromkodik. Jó zaf­tosán. Ahogy azt a tévé is közölte. Re­mélem, látta a mű­sort. Pénztárosnőket WWWWWWWW N.X XX nyilatkoztatott a ri- t porter. f — Erről lemarad- í tam. Na és mit mond- 4 tak a pénztárosnők? f — Hogy zúgnak, f hangos megjegyzé- j seket tesznek és ká- f romkodnak a kedves f vevők. f — Káromkodnak? j — Naná, majd ma- f gyarnótákat énekel- f nek... Na rajta. Cif- f rázza szomszéd, mert f én következek. f ifrázom, bele- / adtam apait, $ anyait, oly- ^ annyira, hogy a pénz- * tárosnő fülig pirulva * megjegyezte: ne vi- s gyem túlzásba. Hagy- f jak valami cifrát a í következő áremelés- t hez is. Mert volt, van, f sőt jövőre is lesz ár- j emelés. f Hát nem aranyos f az optimizmusa — ^ suttogja Stohanek. f _ f Seres Ernő ^ adóhátralék vagy túlfizetés címén. A nyíregyházi gyár mun­kaügyi és személyzeti osztá­lyának vezetője, Jenik Mária készségesen felvilágosít a gyár dolgozóinak adózásá­nak előkészítéséről. Itt tör­ténik a balkányi gyárrészleg dolgozóinak bérszámfejtése Kézi nyilvántartással — Kézi nyilvántartásunk van a személyi jövedelem­adóról, számításainkat csak úgy ellenőrizhetjük, ha össze­vetjük a személyi jövedelem- adó nyilvántartó lap és a bér- karton tartalmát. Ezeken té­telesen megtalálható minden lényeges adat. Kisebb-na- gyobb eltérések előfordulhat­nak, különösen azok eseté­ben, akik évközben változ­tattak munkahelyet. Akinél adóhátralék jelentkezik, a hatályos rendelkezések sze­rint — április ötödikéig kell a munkáltatónak levonni ezt az összeget az illető béréből. Amennyiben ennek valami­lyen elvi akadálya van, je­lezni kell a megyei adófel­ügyelőségnek. Más a hely­zet, ha túlfizetésről van szó. Választhat az érdekelt adó­alany: átírhatja a következő évi adóalapra vagy a mun­káltatónál igényelhető a visz- szafizetés. Hasonló kép fogadja az ide­gent a nyírmihálydi Űj Élet Termelőszövetkezetben is, ahol Kereki Tibor téeszelnök foglalja össze a helyi sajá­tosságokat adóügyben. Mivel első alkalommal állnak ilyen próbatétel előtt, ráadásul ed­dig a szegényes információ- áramlás és a nyomtatvány­hiány is hátráltatta’ a mun­kát, több hibaforrással is szembe kell nézniük. Hagyo­mányos módszerekkel készí­tették el a kimutatásokat, de lehetőségük nyílt arra is, hogy a nyírbátori Üj Baráz­da Tsz-ben számítógépen kontrollálják a kapott ered­ményeket. Az elnök szavai­val élve „tűrési határon be­lül volt a hibaszázalék”. Volt rá példa a korábbi gyakor­latban, hogy egy adott ösz- szeg után az adóelőleget té­vesen állapították meg és hónapok múltán kellett kor­rigálni. Azoknál is jelentke­zett adóhátralék, akik az év egy adott szakaszában más munkáterületre kerültek át. Példaként említhető egy fű­részüzemben alkalmazott éle­ző, aki aratási szezonban kombájnra ült. Nyolcezerből mínuszba Négy-öt millió éves nyere­séget hagyva maga mögött, lehetősége adódott a termelő- szövetkezetnek arra, hogy múlt év decemberében a fi­zetésen túl „jutalmat” is fi­zessen dolgozóinak. Akinél az adó nem volt rendjén, eb­ből finanszírozták a korrek­ciót. Egy rendkívüli esetben még az is előfordult, hogy 8000 forintos jutalom ellené­ben még néhány száz forin­tot a dolgozónak kellett áll­nia. Ezek után különösebb meglepetés már nem érheti az itt dolgozókat, akik janu­ár 31-ig szintúgy kézhez kapják a munkáltatótól a jö­vedelemigazolást, mint má­sutt a megyében. Akik ön­adózók lesznek a termelőszö­vetkezetben, számíthatnak a munkaügyi, számviteli szak­emberek segítségére az adó­bevallásók elkészítésénél... Csonka Zsolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom