Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-26 / 22. szám

1989. január 26. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 3 Gáz: Sóstó, Sóstóhegy, Nyírszőlős Márciusig előnyös Büntetés, csökkentés Hogyan adózzunk? Talán nem kell hangsúlyozni, hogy az adózás valamiképpen hazánk minden állam­polgárát érinti. Szűkebb hazánkban is ha­marosan vizsgáznák az adófizetőik, (és az adóellen örök), hiszen a múlt évben havonta fizetett adóelőleg után most először kell ösz- szegzést készíteni és leróni jövedelműn' után a megfelelő (?) összeget a hatóságnál Míg tavaly a bérbruttósítás, az idei é eleje az adózási rendszer kritikájával telt e Hogy mi jogos és mi nem a bírálatokból, bizonyíték rá, hogy a parlament nemrégi­ben ismét napirendre tűzte a 'kérdésit és már némi korrekciót hajtottak végre az adósá­vok megáMapí fásánál. önadózásra alapozza az állam az elvet — hangsúlyozta Bihari Albert adófelügyelőségi jogi és igazgatási osztályezető. Az egyéni vállalkozók, a kisiparosok, a kiskereskedők és a szerződéses kereskedők tartoznak az adófelügyelőség nyilvántartásába. Február 28-dg kell a vállalkozói adóbevallást két pél­dányban eljuttatni az adófelügyelőségre és ezzel együtt a személyi adóbevallást is nyújtsák be az érintették. Már a televízióban is elhangzott: igen kö­rültekintően kell kitölteni az egyébként rendkívül részletes kérdőívet. Azért nem olyan ilyeszrtő a dolog, sökoldalas útmutatót, mellékelnek a kitöltéshez. Ilyen iratot a Kis­iparosok Országos Szövetsége megyei, illet­ve városi alapszervezeteinól, az adófelügye- lóség ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a postahivatalokban kaphatnak az adófizetők. Az egységcsomag ingyenes, viszont a vállal­kozási bevallásra rendszeresített nyomtat­vány ára 40 forint. Nyíregyházán 3300 kisiparost, 900 keres­kedőt és 200, szerződéses formában dolgozó kereskedőt érint az adózás. Az adószámlá­kat Budapesten vezetik, a számítógép rend­szerezd és csak 3—4 hónap múltán tudják megmondani, milyen a nyíregyháziak adó­zási morálja, és főként azt, hogy mennyi pénz folyt be az államkasszába ilyen címen. önadózásról lévén szó, az adóhivatal bí­zik az ügyfelek fegyelmezettségében, kor­rektségében. Csakhogy sok esetben tájéko­zottság híján, vagy amiatt, hogy nem értel­mezik pontosan a kérdéseket, bizonyára ta­lálnak majd hibát az adóbevallásokban. Ha valótlan adatot közöl az ügyfél az adóhiva­tallal, előbb tisztázzák a kérdést. Viszont minden társadalomiján vannak olyanok, akik manipulálni igyekeznek az adóval, ná­lunk is felkészültek hasonlóra a hatóságnál. Ha azt tapasztalják az ellenőrzés során, hogy tudatosan titkolták el a jövedelem egy részét az állampolgárok, akkor az adóhiány­nak akár a 200 százalékéit is kiszabhatják bírságnak. Találkozunk-e majd az adóellenőrökkel? Minden bizonnyal, hisz úgy tervezik, hogy öt éven belül legalább egyszer megvizsgál­ják a vállalkozó könyvelését, adóbevallását. Ismét más a helyzet a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatban. Akiktől a munkahelyen tavaly havonta levonták az adóelőleget, a munkáltató még ebben a hó­napban nyilatkoztatja a dolgozót: van-e más jövedelme a fő munkaidőn túl. Azok a szel­lemi foglalkozásúak, akik másodállásban vagy eseti megbízás alapján kétezer forint alatti összeget vettek fel, úgy azt nem kell külön feltüntetni a nyilatkozatban. A fő munkahelyen végzett másodállás után már a munkahely levonta az adóelőleget, és a kétezer forint alatti eseti megbízásból szár­mazó pénzről is automatikusan leemelték az adót, így nem kell külön szerepeltetni. A magánszemélyek jövedelemadó-bevallását március 20-ig kell eljuttatni az adófelügye­lőségre. A nagyszámú irat beérkezésére szá­mítva a felügyelőség azt kéri az adófizetők­től, hogy lehetőleg ne az utolsó pillanatban adják postáira ezt a fontos nyilatkozatot. Az adófelügyelőség a KeJet-Magyarország hasábjain sorozatot indított az adózás leg­fontosabb tudnivalóiról. Amit feltétlenül ér­demes figyelembe venni valamennyi adózó­nak: bizonyos összegekkel lehet csökkente­ni az adót, illetve az adóalapot. A lakáscélú megtakarítás 20 száaalókát például levon­hatjuk az adóból, de ez vonatkozik az élet­biztosításra befizetett díjra is. Az út- és közműfejlesztésre fizetett összeg 30 százalé­kával lehet csökkenteni az adót. Természetesen nem egyszerű a nyomtat­vány precíz kitöltése a részletes tájékoztató ellenére sem. Ezért az adófelügyelőség ügy­félszolgálati irodáiban, Nyíregyházán a Széchenyi utca 41. és Szarvas utca 38. szám alatt január 9-tól már kérhetik az értelme­zéshez, és hangsúlyozzuk nem a kitöltéshez a szakemberek segítségét. (Hétköznap 8 és 16 óra között, szombaton 8 és 12 óra között állnak az ügyfelek rendelkezésére a szak­emberek.) Ezekben az ügyfélszolgálati iro- ‘ dákban ökiratot is 'kaphatnak az ügyfelek. A magánszemélyék adóztatása hazánkban még merőben új dolog, viszont a vállalatok, intézmények már kialakult szisztéma sze­rint, ráadásul igen sokféle adót fizetnek az államkasszába. A különféle adók és az ezek­kel párhuzamosan visszatérített támogatá­Efy adóbevallás. sóik dzsungelében próbálok eligazodni Már­ton Lajos igazgató és Hollós András osztály- vezető segítségével az adó- és pénzügyi el­lenőrzési hivatalban. A cégjelzés többször változott, de a funkció maradt változatlan: ez az igazgatóság foglalkozik a vállalatok, szövetkezetek, gazdasági társaságok, társu­latok adóztatásával, valamint a pénzügyi és gazdasági ellenőrzésével. A tevékenységük annyival bővült, hogy a magánvállalkozók adóztatásával kapcsolatos esetleges felleb­bezések esetén a másodfokú hatóság szere­pét töltik be. A vállalatok a negyedéves zárás után nyújtják be az adóbevallást. Az egyéni és társas vállalkozók évente egyszer közlik ve­lük az adózáshoz szükséges adataikat. A gazdálkodó egységek február 20-ig, a társas vállalkozók február 28-ig juttatják el az igazgatóságra az adóelszámolást. Az igazga­tóság összesen 2527 céggel (adóalany) tartja a kapcsolatot. Ebből igen tekintélyes lét­számot tesz ki a társas vállalkozók aránya, ide tartoznak a gazdasági munkaközösségek, a vállalati gmk-ik, szakcsoportok, polgári jo­gi társaságok, szerződéses polgári jogi tár­saságok, általányelszámolásos részlegek, me­zőgazdasági szakcsoportok, valamint az egyéb társaságok, például baráti körök, horgászegyesületek, sportegyesületek. Hogy mennyi féle adót fizetnek a cégek, csak egy példa rá. A szocialista iparhoz, ke­reskedelemhez, építőiparhoz, vízgazdálko­dáshoz, szolgáltatáshoz, egészségügyhöz tar­tozó cégek nyereségadót, termelési típusú adót, kereseti adót, különadót, fogyasztási adót, különbözeti termelői forgalmi adót fi­zetnek. Üj dolog számúikra a forgalomhoz kötődő ÁFA és a bérhez kapcsolódó szemé­lyi jövedelemadó. A fent felsorolt kategóriá­ba tartozó ipari és más cégek tavaly az első háromnegyed évben 5,5 milliárd forint adót vallottak be. Az előző év kilenc hónapjához mérten ez 15 százalékkal több, döntően az ÁFA és az SZJA miatt. Az adókat ellentételezi az államkasszától kapott támogatás, amelyet termelési árki­egészítés, dotáció, fogyasztási árkiegészítés címen lehet kapni. 1988. szeptember végéig megyénkben (a mezőgazdaság kivételével) 4.2 milliárd forint támogatást kaptak a cé­gek. Ez már 5 százalékkai alatta maradt az előző évi időarányos támogatásnak. A mezőgazdaságban a termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok szintén lefizetik a nyereségadót, a termelési típusú adót, a fo­gyasztási adót, az ÁFÁ-t és az SZJA-t. 1988. szeptemberéig a kilenc hónap alatt 166 mil­lió forint adót fizetett Szabolcs-Szatmár me­zőgazdasága. A támogatás ezzel szemben 1.2 milliárd forintra rúgott, amelyet múlt év januárjától szeptember végéig kaptak a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek. Csak összehasonlításul, az 1987. év hasonló idő­szakában a kormányzat még 2,4 milliárd forint támogatást nyújthatott Szabolcs- Szatmár mezőgazdaságának. (Tehát egy év alatt a felére csökkent a költségvetés segít­ségnyújtása, és sajnos, a támogatás további csökkentését helyezte kilátásba a kormány.) Ha az ipart és a mezőgazdaságot jelentő szocialista szektort megnézzük, akjcor a ta­valyi háromnegyed év adatai szerint me­gyénk cégei 5,6 milliárd forintról készítettek adóbevallást, és ezzel szemben 5,4 milliárd forint támogatást élveztek. Az előző év ha­sonló időszakában a bevallott 5,1 milüárdos adóra 6,7 milliárd forint támogatással rea­gálhatott a kormány. Az élet, a gazdálkodás tehát nehezedik, és a támogatás mérséklése még mindig várható. Az adóztatásból a nyíregyházi tanács is kiveszi részét. A 120 ezer lakosból 26 806 adófizetésre kötelezett állampoílgárt tartott nyilván a pénzügyi osztály. A múlt évi adó náluk 34,5 millió forintra rúgott, ebből 14,3 milüó forintot tett ki a hátralék. A telepü­lésfejlesztési hozzájárulást 27 570 nyíregyhá­zinak kellett befizetnie, összesen 21,3 millió forintot. Ebből mindössze 8,1 millió forint folyt be. Szociáüs indok alapján a tehóból 2,8 millió forintot engedtek el az alacsony jövedelműeknek, összesítve az adófajtákat, Nyíregyházán tavaly 63 millió forint adónak kellett volna a tanácsra beérkeznie, de saj­nos, csak 35 millió forintot fizettek be a la­kosok. T. K. A nyolcvanas évek elejétől alapvető vál­tozás történt a hálózatépítés terén, mert et­től az időtől csak lakossági összefogással épül a gázhálózat. A magánerős hálózatépítést nagymértékben segítette, hogy az OTP mind a hálózatépítésre, mind a belső szerelésekre kedvező feltételek mellett nyújtott kölcsönt. A lakossági fogyasztás jelentős növekedése mellett többszörösére emelkedett a közületi fogyasztók száma is, mert az energiagazdál­kodással kapcsolatos központi intézkedések az olajfűtés megszüntetésére és a gázfűtés kiterjesztésére ösztönözték őket. 1987 elejére olyan helyzetbe került a vá­ros, hogy a gázfogadó állomások már nem voltak képesek további fejlesztéseket befo­gadni, ezért korlátozó intézkedéseket volt _ kénytelen bevezetni a városi tanács. A ka­pacitás növelését úgy oldatta meg ideigle­nesen, hogy az Ipari Minisztérium segítségé­vel a régi gázátadó állomást ismételten üzembe helyezte, s így érhették el, hogy az idén és még 1990-ben is kielégítik a lakos­ság igényeit. 1990 utáni időszakra azonban csak akkor lehet majd újabb utcákat, laká­sokat a hálózatra kapcsolni, ha növelik a gázátadó állomások kapacitását és a megtáp­láló vezetékek kapacitását. Jelenleg 19 294 lakásban van vezetékes gáz Nyíregyházán, ami azt jelenti, hogy a megye- székhely minden második lakását gázzal fű­tik. A legtöbb otthont 1988-ban kapcsolták be, ekkor 1063 lakás vált gázzal fűthetővé. s ehhez 13 300 méter vezetéket kellett meg­építeni. Ebből jelentős terhet vállalt a lakos­ság is. Az elmúlt évek fejlesztéseiből kiemelhető a Ságvári-telep csaknem teljes körű gázellá­tása. Az alapfeltételeket tulajdonképpen a MÁV teremtette meg azzal, hogy megépí­tette a gerincvezetéket. Másik jelentős része a városnak Borbánya, ahol a Tünde és Al­ma utca közötti területen, a városban pedig a Honvéd, a Puskin és a Róka utca térségé­ben sikerült megteremteni a gáz bevezetésé­nek lehetőségét. A számok által jelzett szép eredményeken túl gondok is voltak a gáz bevezetésével. A lakosság lassúnak, bürokratikusnak tartotta és tartja a hálózat bővítését, s tulajdonkép­pen igaza van, mert az elhatározástól a meg­valósulásig körülbelül másfél-két év telik el. Időigényes az üzemeltetői és létesítési en­gedélyek beszerzése, de a gázfűtés veszélyes jellegéből eredő fokozott biztonsági intéz­kedések is magyarázatot adnak az ügyin­tézés lassúságára. A városi tanács 1988 első felében a város északi részének gázellátását is elhatározta. Ez Nyírszőlős, Sóstógyógyfürdő és Sóstóhegy területét és a Korányi Frigyes utca telekké alakított részét érintette és érinti. A városi tanács e városrészek ellátására tanulmány- tervet készített. A terv alapján közvetlenül a nyíszőlősi üvegtechnikai üzemet ellátó ve­zetékről, tehát a városi átadó és elosztóál­lomás kikapcsolásával juthat gázhoz a me­gyeszékhely északi területe, így az itt elhatá­rozott hálózatépítés nem terheli a várost el­látó állomás kapacitását. A tanulmányterv szerint körülbelül harminchét kilométer ve­zeték — amely gerincvezetékből és utcai el­osztó hálózatból áll — megépítésével körül­belül 1800 lakás és a körülötte lévő közin­tézmények gázellátása oldható meg. A terv alapján megkezdődött a lakosság szervezése: 1988 december 31-ig 1250 család vállalta, hogy részt vesz a társulásban, és in­gatlanonként 40 ezer forinttal járul hozzá a hálózatépítéshez. A teljes beruházási költség ÄFA nélkül 85 millió forint. A nyíregyházi Közúti Építő Vállalattal elkezdődtek a tárgya­lások és várhatóan februárban fővállalkozói szerződést köt velük a tanács, ennek alapján a vállalat 1989-ben megépíti a hálózatot. A TIGÄZ Vállalattal történt egyeztetés és en­gedélyezés szerint a lakások és intézmények rákapcsolására csak 1990. január elsejétől nyílik lehetőség. Eddig az időpontig azonban nem kell tétlenül várni a gáz bevezetését, hiszen a lakásokon belül a szerelést minden­ki elvégeztetheti, így ha elkészül a hálózat, várakozás nélkül rákapcsolhatok lesznek a lakások. Korábbi elképzelések szerint a hálózat Sóstógyógyfürdőt csak a Berenát utcán érintette volna, mert az üdülőövezetben kö­rülbelül száz épületet már eleve lakásnak építettek, 1977-ig ugyanis lehetőség volt la­kásépítésre is. További száz ingatlanon az üdülőnek megépített épületeket lakásként használják. Érthető volt tehát, hogy ezek az ingatlantulajdonosok is szerették volna, ha áttérhetnek a gázfűtésre, ezért kitartóan kér­ték is ezt a tanácstól. A hálózatépítés, illetve az ezzel kapcsolatos kölcsönök engedélyezése lehetetlen volt azonban üdülőövezetben, eh­hez előbb vegyes övezetté kellett változtatni a területet. A tanács végrehatjó bizottsága többszöri tárgyalás után végül decemberben rendkívüli ülésen hozott határozatot, amely­ben az üdülőövezetet vegyesövezetté nyilvá­nította, a műszaki osztály pedig azonnal hoz­zákezdett az ügyek intézéséhez, s még de­cember 31-ig lehetővé vált, hogy Sóstó- gyógyfürdőről háromszázhetven hitelkérel­met nyújtsanak be a gázt bevezetni szándé­kozók. Mielőtt a családi házakba gázt várók mér­gelődnének a Sóstógyógyfürdőnek megte­remtett lehetőség fölött, elmondjuk, hogy a hálózat megépítéséhez a városi tanács sem­milyen támogatást, illetve kedvezményt nem ad, mivel nem kívánja tanácsi pénzből tá­mogatni az üdülőtelek-tulajdonosokat. Az elkészített tanulmányterv szerint Sós­tógyógyfürdő gázellátása körülbelül 20—22 millió forintba kerül. Ahhoz, hogy elérhető és elviselhető összegbe kerüljön a családok­nak a gáz bevezetése, újabb jelentkezőkre van szükség, mert természetesen minél több­felé oszlik el a hálózatfejlesztés ára, annál kevesebb az egy családra jMtó fizetnivaló. Jelenleg a jelentkezők adatainak számítógé­pes adatfeldolgozása folyik. Azt tervezik, hogy ha ezzel elkészülnek, februárban fel­hívják azok figyelmét is, akik nem nyilatkoz­tak még, hogy belépnek a társulásba és meg­keresik azokat a vállalatokat, intézményeket is, amelyeknek Sóstón van üdülőjük. Ameny- nyiben a jelentkezési arány olyan mértékűre emelkedik, hogy hozzájárulásukból kitelik a kivitelezés teljes költsége, úgy a tanács meg­rendeli a terveket. Ha kevés lesz a jelent­kező, az is elképzelhető, hogy Sóstógyógyfür­dőn nem lesz minden utcában vezetékes gáz, csak ott, ahol sok a jelentkező, ahol a veze­ték viszonylag gazdaságosan kiépíthető. Sóstó kivételével már a múlt év végén erő­sen szorgalmazta a városi tanács a toborzást, mert időben bejelentette az OTP, hogy ez év január 1-től megváltoznak a hitelfeltételek és a korábbinál lényegesen magasabb kamat­ra adnak pénzt a lakosságnak. A Sóstógyógy­fürdőn lakó, vagy ott üdülővel rendelkező családok egy kicsit hátrányba kerültek, mert ez a szervezés később kezdődött, igy ott ke­vesebb családnak kikerült még a múlt évben hitelt igényelni, a többség tehát drágábban kaphat pénzt a gáz bevezetéséhez. A lehe­tőség azonban természetesen megmaradt, de Sóstóhegyen és Nyírszőlősön március 1. után már csak úgy fogadják el a jelentkezést, hogy a gázhálózatra csak az üzembe helyezés után lehet rákötni a lakások vezetékeit. Így nem zavarják a beruházás ütemét, ám a ké­sedelem miatt a tulajdonosoknak kell meg­terveztetni és kiviteleztetni a gerinchez csatlakozó vezetékeket. Ezek költségei is őket terhelik, s egy összegben kell megfizetni a bankkamattal növelt egy ingatlanra eső be­ruházási költséget. A legjobban tehát azok jártak, akik a múlt évben jelentkeztek, de március 1-ig sem éri még különösebb hátrány a társulókat, csak a hitel kamata lesz magasabb. Igaz, a tervek szerint a fűtési szezon után emelik majd a gáz árát is, de sajnos nem lesz olcsóbb a töb­bi tüzelő, vagy fűtőanyag sem. MatófyóKTfflrdA, FOrdtf u. Ha minden Jól megy, hamarosan ffixt kapnak as Itt lakók Is. Balogh József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom