Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
XLVI. évfolyam, 21. szám ÁRA: 1,30 FORINT 1989. január 25., szerda ELVI MEGÁLLAPODÁS fl képzés 1990 szeptemberében indul Egészségügyi fíiskola Nyíregyházán Az év eleji áremelkedés következtében csökken a tejtermékek fogyasztása, s. hogy ez az ipar számára is elviselhető legyen, át kell szervezni a kereskedelmi tevékenységet — hangzott el január 24-én a Mátészalkai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésén, amelyen a résztvevők többek között beszámolót hallgattak meg a tejipari vállalat mátészalkai gyárának lakosságellátó tevékenységéről, valamint a dolgozók érdekében hozott egészségügyi, szociálpolitikai és munkaügyi jogszabályok végrehajtásáról. A gyár 1988-ban 4 féle tejet. 3 féle étkezési túrót, 5 féle ízesítésű Túró Rudit, 3 féle vajat, 7 féle tejport és 13 féle ízesítésű fagylaltport készített. Termékeiket a megyén kívül ismerik Budapesten, TataMegszületett a várt és remélt elvi megállapodás a megyei tanács és az Egészség- ügyi Minisztérium között a nyíregyházi egészségügyi főiskola létesítéséről — kaptuk tegnap a jó hírt Gyúró ImDerzsi András miniszter (középen) a fényesiitkei északi rendező pályaudvar irányítótornyában a korszerű biztosító- berendezéssel ellátott kocsirendezést tanulmányozza. (Elek Emii felvétele) kellene indítani a helyi automata központ bővítését, hiszen több, mint kilencezren várnak telefonra. A megyében dolgozó építőipari vállalatok kapacitása nincs kihasználva, szükséges, hogy az ország más részein és külföldön is vállalhassanak munkát. Az ötéves terv eddigi három évében a tervezettnek 96 százaléka, 11 106 lakás épült meg. Nem valószínű, hogy az idén és jövőre a tervezett hétezer megépül. A tanácsok 73 milliót szánnak a magánépítők szociális célú céltámogatására, a tanácsi lakásokból kiköltözők kifizetésére. Nincs lehetőség, hogy az úgynevezett „C-lakás” programban a putrikban élőknek, a rossz körülmények között lévő cigányoknak elegendő lakást építsenek. (Folytatás a 4. oldalon) Mennyi jutott Szabolcsnak? Emelik az ügyeleti dijakat Hosszas viták, tanácskozások után eldőlt a kérdés: emelik az egészségügyi dolgozók bérét. A központi bérrendezésre idén 1,7 milliárd forint jut, felhasználásáról január 23-i ülésükön határoztak az illetékesek. Döntésüknek megfelelően január 1- jétől elsőként az ügyeleti, illetve készenléti díjak emelésére kerül sor, erre a célra összesen 300 millió forint áll rendelkezésre. — Mennyi jutott belőle Szabolcs-Szatmárnak? — kérdeztük dr. Csiszár Gabriellától, az Egészségügyi Dolgozók megyei titkárától. Mint kiderült, a közös kasz- szából 16 millió 169 ezer forintot kap megyénk az ügyeleti díjak rendezésére. Ezt az összeget a létszámhoz, ügyeleti számhoz viszonyítva állapították meg az illetékesek, akik ilyen szempontokra hivatkozva Békés megyének 13 milliót, Borsodnak 25, Hajdú megyének pedig 16 millió forintot adtak. A Szabolcs megyének kijelölt 16 millió 169 ezer forintot az intézmények között osztják szét, a lebontás szempontjai azonban még nem ismeretesek. A megyei koncepció kidolgozása folyik, egyetlen biztos pont jelenleg az, hogy az eddig felhasznált ügyeleti díjak arányában állapítják majd meg az egyes kórházaknak, rendelőintézeteknek kiutalt összeget. Az ügyeleti díjakat úgy kell korrigálni, hogy azzal az adó ne növekedhessen. Ehhez a minisztérium és a központi szakszervezet ajánlása szolgál alapelvül, amelyben kalkulációt, próbaszámításokat dolgoztak ki a szakemberek. Ez persze csak ajánlat, nem muszáj követni, a rendelkezésre álló pénzek felhasználásában ugyanis az intézetek teljesen szabad kezet kapnak, ök döntik el azt is, teljesen átalakítják-e eddigi ügyeleti díjazásukat, vagy a már meglévőt emelik. Fontos tudni azt is, hogy a választás nem az intézet vezetőinek személyes joga, döntés ugyanis kizárólag a szakszervezet illetékes testületének egyetértésével hozható. (Folytatás a 4. oldalon) Vállalkozók az almáskertekben Tejtermékek Szatmárban Eladó részvények (3. oldal)--------------------------------------— Ken fásták ki a eveivé! Futótűzként terjedt a hír, hogy egy fiatalembernek Nyíregyházán kivágták a nyelvét, és az Illető jnspnérouít. A rémhír szerencsére kacsa. Részletek az 5. oldalon- A szabolcs-szatmári almáskertek csaknem 80 százalékát a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kiadták részes vagy bérművelésre egyéni vállalkozóknak. Ezzel jelentős költségmegtakarítást érnek el, s megoldódik a korábban tapasztalt munkaerőgond. A gépt munkán kívül ugyanis mindent a vállalkozók és családtagjaik ypßpznftk ti A gyümölcs értőkésítését követően pedig a különböző költségek megtérítése után a jövedelmen osztoznak a gazdaságokkal. A vállalkozókat az új gyümölcsösök telepítésébe is igyekeznek bevonni a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Elsőként a nagy- halászi Petőfi Tsz amely 50 hektáron telepít így gyümölcsöst, százegy egyér: vállalkozó részvételével. bányán, Veszprémben is. Naponta 170 településen közel 230 ezer ember biztonságos tej- és tejtermékellátását oldják meg a mátészalkaiak. rétől, a megyei tanács elnök- helyettesétől. Bizonyára nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy az új főiskola a maga nemében hasonló lesz a tanárképző főiskolához, amely működésének több mint negyed- százada alatt megyénk oktatási feltételeiben hozott alapos változást. Most az egészségügyben várhatunk fordulatot. A kisvárdai, mátészalkai, vásárosnaményi, fehérgyarmati kórház építésével, felszereléseinek, műszereinek gyarapításával, korszerűsítésével az utóbbi években javult megyénk lakosságának ellátása. Hála a közeli Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, az orvosok közül is egyre többen vállalkoztak arra, hogy megyénkben gyógyítanak majd, és az utóbbi időben legtöbb helyen a kórházi osztályokat is országosan elismert szakorvosok irányítják. Ugyanakkor hiány volt szakdolgozókból, ápolókból, s ezért kellett létrehozni a mátészalkai és az új nyíregyházi szakközépiskolát. (Ez utóbbiban egyébként a képzési időt 5 évre emelik majd fel.) (Folytatás a 4. oldalon) Az újonnan létrehozott Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium vezetője, Derzsi András miniszter első vidéki útja megyénkbe vezetett. Látogatása második napján a MÁV záhonyi átrakókörzetével ismerkedett. Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság első titkára és Bánóczi Gyula megyei tanácselnök társaságában vasúti létesítményeket nézett meg. Az ott folyó munkát Sipos István üzemigazgató mutatta be. Ugyancsak Záhonyban került sor a minisztérium és a megye vezetőinek feladategyeztető megbeszélésére. Elhangzott, hogy különösen alacsony a tanácsi úthálózat kiépítettsége, a közúti személyszállítás fejlesztését gátolja, hogy a Volánnak nincs pénze elegendő új autóbusz vásárlására. A hírközlésben országosan is a legrosszabb helyzetben van a megye, a Postánál még az sem látszik biztosítottnak, hogy az erre az ötéves tervre előirányzott 1,3 milliárdos fejlesztést megvalósítsa, mert csak a tanácsok tudják letenni a költség 40 százalékát, a Postánál mintegy 300 millió forintos hiány mutatkozik. Nyíregyházán ezen felül már meg A párt leien akar lenai a politikai nyilvánosság minden területén * * * Lényeges változások szükségesek az agrárpolitikában (TUDÓSÍTÁS AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL A 4. OLDALON) Miniszteri egyeztető megbeszélés lövőre átadják a kisvárdai felüljárót Jó ütemben épül a mátészalkai állnmán Repülőforgalom Indul Nyíregyházán Érdekvédelem a tsz-ben TOT-vezetők megbeszélései megyénkben A megújulás időszakát éli a termelőszövetkezeti mozgalom, és február végén szövetkezeti konferenciára készülnek az érdekvédelmi szervezetek. Mindkét dologgal összefüggésben volt, hogy Eleki János a T©T főtitkára és Bálint Csaba a TOT köz- gazdasági főosztályának helyettes vezetője január 23-án a megyénkbe érkezett. A kétnapos program keretében a főtitkár tárgyalt Szabó Istvánnal, a megyei párt- bizottság titkárával, áttekintették Szabolcs-Szatmár tsz- einek helyzetét, egyeztették a gazdálkodással összefüggő feladatokat. A megbeszélésen Hosszú László a termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára is részt vett. Bálint Csaba Botpaládon a helyi termelőszövetkezet gazdasági ügyeinek rendezése miatt járt. A TOT tisztségviselői a területi szövetség székházában a szövetkezeti konferenciára történő felkészülésről tanácskoztak. Január 24-én a nap hátra lévő részét Nyírbátorban az Új Barázda Termelő- szövetkezetben töltötték. A tsz megyeszerte ismert vállalkozói tevékenységéről, az érdeklődés ezúttal is az alkalmazott vállalkozási formákra vonatkozott.
