Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

Kelet-Magyarország 198&> január 23. Honnan származik a fonok kanapéja? Alt mondják, az életszín­vonal egyfajta értékmérője: mi kerül a szemétbe. Anél­kül, hogy ebbe belebonyo­lódnánk, megfordítjuk a kérdést: vajon ml kerül ki a szemétből? A kérdésekre a leghitele­sebb választ maguktól a gu­berálóktól kaphatnánk meg, akik viszont nem szívesen árulnak el „hadititkokat”, tartva a konkurenciától. Utunk tehát a Szállási útra, a nyíregyházi szeméttelepre veze­tett. Kalauzunk Bak Miklós, a kommunális és ipari hulladékle­rakó telep vezetője. Azzal kezdi, hogy éppen én is turkálhatnék hasznosítható anya­got keresve, ha megváltanám a 30 forintos napijegyet. Ám. hogy nem ezzel a szándékkal jöttem, bevezet az ízlésesen berendezett irodába. Hellyel kínál, mire ké­nyelmesen elhelyezkedem egy fotelban. — Tudja min ül? — kérdezi, s mivel értetlenül nézek rá. így Lepkét, rézmozsarat tessék! Mindössze öt százalék az „igazi" szemét folytatja: — Ezt nemrég hozták ki a telepre. Kétszáz forintért áthuzattuk, és olyan, mintha új lenne. De ha kimegy az igazol­tatói szobába, az ülőgarnitúra, a futószőnyeg, a 200 literes hűtő- szekrény is így került ide. Sőt, még tévénk is van. Ha úgy tet­szik, éltünk „előguberálási jo­gunkkal”. És tudja, mit? A múlt­kor hoztak be egy kiváló szek­rényt. Töröm a fejem, hogy megszerzem, mert jobb állapot­ban van, mint az, amit a köz­ponttól kaptam. Kezdem bánni, hogy mégsem váltottam napijegyet. Régóta vá­gyom egy olcsó étkező garnitú­rára . . . — Ilyen gazdagok lennénk? — Tudja, sokszor a gazdasági önállóság és a túlszabályozottság készteti a vállalatokat, intézmé­nyeket arra, hogy ilyen „bőke­zűen” hajigálják a szemétbe a bútorokat. Novemberben és de­cemberben, amikor a maradvány pénzeket el kell költeni, semmi Megijul a munkásőrség is (Folytatás az 1. oldalról) A megyei parancsnok „ki­váló” minősítéssel értékelte a Bereg munkásőregység 1988. évi teljesítményét, s ezért több alegység és mun­kásőr kitüntetésben része­sült. Az egység élén álló Ba­kó Sándor „Kiváló parancs­nok” kitüntetést kapott. Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében is köszöntötte a munkásőregy­ség kollektíváját, majd be­szédében egyebek mellett ki­emelté : — Céljaink valóra váltása elképzelhetetlen a nyugodt alkotómunka feltételeinek biztosítása nélkül«. Ha nincs stabil társadalom, szilárd ál­lam- és közbiztonság, törvé­nyesség, akkor nincs társa­dalmi nyitottság, bizalom, ve­szélybe kerülhet a reformfo­lyamat megvalósítása. E tár­sadalmi nyugodtság őrzésére hivatottak a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői és testületéi. Feladatainkat csak szoros együttműködésben tudjuk megvalósítani. A harckészültség magas szin­ten tartása, az állam- és köz- biztonság védelme, fenn­tartása, a bűnözés visszaszo­rítása, államhatárunk őrizete mind olyan feladat, amely­ből a munkásőrség — mint önkéntes harci szervezet — példamutatóan veszi ki ré­szét. Nekünk, határőröknek pedig semmivel sem pótol­ható az a segítség, amelyet a határ mentén tevékenyke­dő mumkásőregységektől ka­punk. A mostanában helyenként a munkásőrséget sem kímélő szóbeszédről szólva a vezér­őrnagy elmondta: a közeljö­vőben az MSZMP vezető tes­tületé tekinti át a munkás­őrség működését, feladatait. Ezzel is tisztázni kívánják a helyzetet a munkásőrség kö­rül, hogy továbbra is jó ér­zéssel, a becsülettel végzett munka tudatával szolgálhas­sanak a munkásörök. Köszöntötte a munkásőrö­ket Gyuricsku Kálmán, a me­gyei pártbizottság első titkára is, aki elismeréssel szólt ál­dozatkész tevékenységükről. Ezt követően a felgyorsult társadalmi változásokról, po­litikai életről beszélt. Hang­súlyozta, hogy a kibontako­zói program megvalósításá­nak még csak a kezdetén va­gyunk. Kiemelte: a mennyi­ségi szemléleten kell mielőbb változtatni, a minőség javá­ra, s múlhatatlanul szükség van új lendületre, új kezde­ményezésekre. Másfél hónap­pal a megyei pártértekezlet után is joggal fogalmazható meg — mondta —, hogy va­lódi változások kellenek, s azokat nekünk, magunknak kell kiharcolnunk. A MÁTÉSZALKAI egy­séggyűlésen a parancsnok be­számoló jelentésében egye­bek közt elmondta, hogy ta­valy főleg a MOM, az ISG, valamint a csengeri és jármi tsz munkásőrei jártak élen a termelésben és a munkásőri feladatok teljesítésében. A megye legjobb szállító alegy­sége címet a mátészalkaiak kapták. Az elismerést Fábi­án Sándor alegységparancs­nok vette át. A határőrség az együttműködés elismerése­ként jutalomban részesítette Péter Tibor és Szilágyi Sán­dor munkásőrt. FEHÉRGYARMATON a parancsnok egyebek közt hangsúlyozta, hogy tavaly Rozsály nagyközségben sike­rült egy ütőképes szakaszt szervezni. A szakasz tagjai most tettek esküt. A megye legjobb híradó alegységének járó elismerést Piros Imre al­egységparancsnok vette át. A határőrség Csahor József és Kicska Márton munkásőmek adott jutalmat. NYÍRBÁTORBAN a mun­kásőrök csapatzászló alatt, felvonulva érkeztek az egy­séggyűlésre. A parancsnok a csepeli fúrógépgyár és a nyírgyulaji tsz munkásőrei­nek múlt évi teljesítményét emelte ki. A megye legjobb ellátó alegységének járó el­ismerést Győrfi Antal alegy­ségparancsnok vette át. A határőrség Éva Tibor és Ná­dast Lajos munkásőmek adott jutalmat. sem drága. Nem egyszer úgy jönnek be a gépkocsivezetők, hogy mesélik: nekik fájt a szí­vük, amikor a székeket, aszta­lokat a szemük láttára törték össze. Nemrég felszámoltak egy kocsmát. Egy az egyben hozták ki a berendezését, még a hűtő­pult is működött. így aztán már nem is csodál­kozom azon. hogy az itt gube­rálók az összegyűjtött holmit platós teherautóval szállítják el. — Tizenöt-húsz fő jár ide rendszeresen. Egyrészük elesett csavargó, aki másutt nem kap­na munkát. Itt legalább össze­szedi a kenyérre, pálinkára va­lót, nem kell koldulnia, lopnia. De volt már vendégünk nyak- kendős férfi Is. aki saját autó­val vitte el az itt lelt holmit. — Mi a legkelendőbb cikk? — A papír, a textília, a réz. az alumínium, összegyűjtik a ká­belt. otthon leégetik róla a mű­anyagot, és eladják. Rézmozsár, szenes vasaló, komplett lepke-, bogár- és növénygyűjtemény is került már elő. Tudja, mivel szórakoztak itt néhány évvel ez­előtt? Az élővilág órákról Ismert „Samu” leselejtezett csontvázá­val riogatták egymást a hasznos­anyag gyűjtők. Két dolgot azonban egégzség­ügyi okokból tilos kivinni a szeméttelepről: élelmisvért és lábbelit. Holott élelmis?fer van bőven, ha csak a tomj&számra kihordott krumplira és konzerv- re gondolunk. Búcsúzáskor még hozzáteszi: — Kérem. írja meg azt is. hogy azok a guberálók, akik az utcán a kukákban turkálnak, nem a Köztér dolgozói. A köztudatban ugyanis ez gyökeredzett meg. Nem tudják, hogy súlyos bünte­tést fizetnének nálunk azok. akik ezt tennék. Ahogy távolodunk a szemétte­leptől, eszembe jut, amit egy is­merősöm mesélt. Nyugaton sze­lektív gyűjtés folyik. Ez azt je­lenti. hogy külön zacskókba gyűjtik a háztartások ételmara­dékát, az üveget, a ruhaneműt, a vasat pedig a kuka mellé rak­ják az iskolásoknak. S ha vala­ki nem így tesz, azt megbírsá­golják. Nálunk a szemétszállí­tásnak nincs presztízse, ott vi­szont milliomosok a „kukások". Az is elgondolkodtató, hogy egyes számítások szerint Nyír­egyháza napi átlagosan ezer köb­méter „szemetének” mindössze az öt . százaléka igazi szemét. A többit vissza lehetne forgatni az iparba, újrafelhasználásra. (cskj Járműgyártás Szabolcsban Ki gondolná, hogy megyénkben is foglalkoztak teherszállí­tásra alkalmas gépjármű sorozatgyártásával. Nem is olyan régen, a 70-es évek elején a Nyíregyházi Vasipari Ktsz 200—300 darabot is készített a képen látható „Szabolcs” névre keresztelt járműből. Több kivitelben ajánlották: nyi­tott, zárt csomagtérrel. Először 125 köbcentiméteres Cse­pel, majd 250 köbcentiméteres Pannónia motor szolgáltat­ta a hajtóerőt. A gyors, mozgékony, energiatakarékos jár­műből talán egy pár még mindig „szolgálja” gazdáját, (dm) Ma már szinte naponta megvá­dolnak és megfenyegetnek! Súlyosak és drámaiak a sza­vak. és nem kevesebbet állíta­nak. mint hogy jóvátehetetlen vétket veszek magamra, ha a gazdasági reform megvalósítása érdekében nem vállalok az eddi­ginél is nagyobb terheket. A jobb jövőt taszítom a szakadékba, ha tiltakozók és felháborodok az árak társadalmi valóságra fittyet hányó emelése miatt. Akadályo­zom és meghiúsítom a stabilizá­ciót és a kibontakozást, ha ész- reveszem a már ma is éhező ezreket, a nélkülöző tízezreket és a reményeikben fogyatkozó • százezreket. • Súlyos és drámai szavakkal nem kevesebbet állítanak rólam és a több millió, bérből és fize­tésből élő magyar állampolgár­ról. mint hogy a Lengyelország és Jugoszlávia által megjárt, már-már kilátástalan útra taszít­juk az országot, ha nem tűrjük szótlanul jövedelmeink szinte minden határon túli megcsapolá­sát, az áremeléseket, az inflá­ciót. a nyomott béreket. Megfenyegetnek és megvádol­nak szinte mindennap. A súlyos és drámai szavak azonban bennem nem félelmet, még csak nem is ijedtséget vagy szorongást keltenek, hanem ke­serűséget és szomorúságot. Elke­serít és elszomorít ok és okozat összekeverése, összemosása. Kö­zelebbi történelmünk és jelenünk félreismerése, félremagyarázása. Annak a ma már kimondható és ki is mondott igazságnak a sem­mibevétele. hogy mostani súlyos helyzetünknek — a szocialista országok súlyos helyzetének — végső soron egyetlenegy oka van. Az emberek, az állampolgárok egyéni és közösségi törekvései­nek elfojtása és elnyomása, ér­dekeik egyszer durvább, másszor finomabb eszközökkel történő visszaszorítása, az alapvető em­beri jogok sokszor tragédiába torkolló megnyirbálása. A végig­gondolt gondolat és a kimondott vélemény megtorlása. Mert nem igaz az — a szűkén vett gazdaság példájánál marad­va —. hogy a magyar állampol­gár. a magyar fogyasztó tíz, húsz. vagy harminc esztendővel ezelőtt elégedett lett volna mind- • azzal a bóvlival, selejttel. amit a honi ipar az asztalára rakott, és amiért a külpiaci vevők már hosszú évek óta csak centeket, filléreket fizetnek! Nem. A magyar fogyasztót, a magyar állampolgárt előbb a diktatúra, később a jog. majd a gazdaságirányítás adminisztra­tív eszközeivel egyszerűen kény­szerítették arra. hogy elégedett legyen mindazzal, ami a gazda­ság termékeiből számára jutott. Ennek a gazdaságnak nem szá­mított a fogyasztó. És az állam­polgár is csak úgy, mint mun­kaerő. Ez a gazdaság rossz mun­kájának. alacsony hatékonyságá­KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője: Robert Bums (ism.) — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: George London operafelvéte­leiből. — 11,05: Történeti for­rás. — 11,25: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. — 11,36: Glemba. Csák Gyula regénye folytatásokban. — 12,45: Mese az összetört kocsi­ról. Hollauer Tibor riportja. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Gyilkos. Tersánszky Józsi Jenő novellája. — 14,22: Népdalok. — 14,45: Holhap közvetítjük. A Concerto Armo- nico kamarazenekar játszik a Magyar Nemzeti Galériában. — 15.00: Világablak. — 15,30: Kó­ruspódium. — 16,05: Hangoló. Gyerekek zenélő órája. — 17,00: Eco-mix. Gazdasági ma­gazin. — 17,30: Hamarosan hall­juk őket. Lyonéi Friend kar­mester. — 17,50: Mese-zene gyerekeknek. — 19,15: Közvet­len kapcsolat. Szerkesztő: Pásztor Magdolna és Simkó János. — 20,15: Hétfő este min­denkinek. — 21,30: Válasszon magának ellenfelet. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Rádiószín- ház. Hangok az űrben. Karirt- thy Ferenc hangjátéka. (1973). — 23,28: Weiner: Magyar szvit. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalok, néptáncok.— 8,50: Délelőtti torna. — 9.05— 12,00: Napközben (élő). —12,10: .Déki Lakatos Sándor és Laka­tos Sándor népi zenekara ját­szik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig . . . (élő). 17,05: Kölyökrádió. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip­top parádé. Az Omega együt­tes felvételeiből. — 19,05: Nó­ták. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Tamtam dobok beszél­nek Kamerunban. — 20,35: Lemezbörze helyett. — 21,30: Hogy volt...?! 1988 Sikerlis­tája. — 22,30: Peter Erskine dzsesszegyüttese játszik. — 23,15: Az élő népdal. — 23,25— 0,14: Könnyűzene esti hangu­latban. BARTÓK RÁDIÓ 9,06: Boito operáiból. —9,39: Vivaldi: Tizenkét hegedűver­seny Op. 4. — 10,35: Zengjen a muzsika. — 11,05: Zenetör­téneti értéktár. 12,03: Zenekari muzsika. — 13,05: Kilátó, — 13,50: A Szófiai Nemzeti Ta­nács fúvószenekarának felvé­teleiből. — 14,07: Lohengrin. Részletek Wagner operájából. — 15,05: A Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat új Mozart-le­1989. január 23., hétfő mezeiből. — 16,04: A Rádió Dal­színháza. Hidas Frigyes: Du­nakanyar. — 17,00: Híres elő­adóművészek hangszerszóló­felvételeiből. — 17,34: Üj ma­gyar zene a Rádióban — a közönség és a szakmai zsűri, valamint a KÓTA 1988. évi dí­jáért. — 18,30: A hét zenemü­ve. — 19,05: Opera-művészle­mezek. — 19,50: Schubertiada — 1988. 5. befejező rész. — 21,17: Oj lemezeinkből. Bach: h-moll mise. — 23,02: Zenei panoráma. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00—18,30: Hétnyitó. Zenés, információs magazin. Szerkesz­tő: Ágoston István. NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ (A műsor a teljes adáskürzetben fogható) 19,30: Mese — Hurrá, cigi! (az Egészségnevelési Központ kis- filmje) — Munkásőr fórum Nyíregyházán — Fémgarázsok a Korányi Frigyes utcán — Friderikusz-show (vendégek: Ipper Pál, Hernádi Gyula, Jan- csó Miklós és Kishonti Ildikó). VTV MOZICSATORNA 18,00: A nagy kölyök (színes francia film). Ismétlés: kedden délelőtt 10,30-tói. MAGYAR TV 9,00: Képújság. — 9,05: Tévé- torna nyugdíjasoknak. — 9,10: A HÉT (ism.) — 10,10: Fogat fogért. 3. rész: Egy kürönleges nap. — 11,10: Delta. — 11,35: Képújság. — 13.40: Hírek. — 16,45: Déli videoújság. — 16,55: Hírek román nyelven. — 17.00: Perpetuum mobile. — 17,45: Három nap tévéműsora. — 17,50: Műsorajánlat. — 18,00: Szám-adás. Gazdasági negyed­óra. — 18,15: Egy szó mint száz. Nyelvi fejtörő játék. — 19,00: Üj cim-cim. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. 20,00: Reklám. — 20,05: A művésznő születésnapjára. A főszerep­ben: Tábori Nóra. — 21,05 Pa­noráma. — 21,50: Reklám. — 21,55: Színház az egész világ. 9. rész: A fejetetejére állított világ. Angol filmsorozat. — 22,50: Híradó 3. TV2 Sugár Ágnessel és Rózsa Péterrel 17,00: Képújság. — 17,15: TV2 Benne: Riportok — Időjárás- jelentés — Tévétorna — Rek­lám — Zene. — 17,45: Van egy kettese? Telefonos játék. — 18,00: Hétfőn hatkor. — 18,30: Gyerekeknek! 1. Biga Csiga és Batka manó. 2. Mekk mester. 3. Pampallini és a grizzli med­ve. — 18,52: TV2. — 19,00: A chateauvalloni polgárok. 4. rész. — 19,55: TV2. — 20,00: Körzeti tévéstúdiók műsora: Budapest, Pécs, Szeged. — 20,55: TV2. 21,00: Híradó 2. — 21,20: TV2. Benne: Reklám. — 21,30: Telesport. — 23,00: TV2. Napzárta. SZLOVÁK TV 1. műsor: 16,15: Művelődési sorozat. — 16,45: A nap percei. — 16,55: Katonák műsora. — 17,45: Pozsonyi magazin. — 18.20: Esti mese. — 18,30—19.10: Vitaműsor. — 19,30: Híradó. 20,00: Rast professzor (tévéjá­ték, befejező rész). — 21,30: Időszerű kérdések. — 21.50: Portréfilm. — 22,15: Kilencszer tangó ... és Bach. 2. műsor: 16,55: Angol nyelv­tanfolyam. — 17,25: Emberek és delfinek. — 17,55: Károly, a detektív. — 18,10: Publicisztikai műsor. — 18,30: A hét esemé­nyei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Sport­visszhangok. — 21,00: Folklór. — 21,30: Híradó. — 22.00: Világ­híradó. — 22,15: Dokumentum- film. SZOVJET TV 13,30: Hírek. — 13,45: Doku­mentumfilmek. — 14,10: A mo­dern mezőgazdaság. — 14,40: Objektív. — 15,10: Gyerekek órája. — 16,10: Hírek. — 16,15: A XIX, pártértekezlet után. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Rajzfilm. — 17,05: Gonoszság (angol film). — 19,00: Híradó. — 19,40: A választások elé. — 19,50: A világ népeinek művé­szete. — 20,20: Találkozás a sajtóval. — 20,35: Világhíradó. — 20,50: V. Artyemov: Rekvi­em. — 21,30: Fekete háromszög (tévéfilm 1 .rész). — 22,35: Hí­rek. — 22,40: L. Filatov egy­személyes színháza. — 23,40: J. Antonov dalai. SKY CHANNEL 6,30: Üzleti hírek. — 7,00: Reggeli magazinműsor. — 8,00: Gyermekműsor. — 10.00: Pop­zene. — 11,00: Rockshow. — 12,00: Slágerlista. — 13.00: Egy másik világ. — 14.00: 2000 után. Ismeretterjesztő filmso­rozat. — 15,00: Légihíd a va­don felett. — 15.30: Csillagosz­tag. — 16,00: Slágerlista. — 17,00: Gyermekműsor. — 18,00: Repülő Kiwi. — 18,30: Jeannie- ről álmodom. — 19,00: Kísér- tet-kapitány. — 19,30: Benn­fentesek. Akciókrimi-sorozat. — 20,30: A halál édes leheleté. — 22,00: Autó- és motorsport. — 22,30: Soulzene. — 23,30: Slágerlista. — 0,30: Könnyűze­ne. — 1,00: Zongoravariációk — 2,00: Afrikai kultúra. 4. rész.— 2,45: A mogulok. „Asszonyok és harcosok”. — 3,55: Hajnali zene. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: NASZÉJSZAKA KÍSÉRTETEKKEL (ÜSA). Videoház: A KUNG-FU MES­TERE (video) (hongkongi). Ea.: 9,30, 11,30 és 14 Óra! A NEGY­VENEGYEDIK (mozi) (sz.) Ea.: 16. 18 és 20 óra! Béke mozi: A SÁRKÁNY ÚTJA (hongkongi). Móricz mozi: ISTEN AKARA­TÁBÓL (m.) 23„ hétfő, 19,00: ŐFENSÉGE PINCÉRE VOLTAM. Bérletszü­net!* Krúdy Színpad! nak következményeit és költsé­geit mindig is átháríthatta a fo­gyasztóra, az állampolgárra. Ami­hez bőven voltak eszközei. A fo­gyasztói érdekvédelem korláto­zása éppen úgy ezek közé az eszközök közé tartozott, mint az emberi szükségletek ideológiai minősítése, bizonyos javak, áruk polgárinak bélyegzése, a ke­reslet alacsony bérekkel történő visszaszorítása — de hát ki is tudná a módszereket hiánytala­nul felsorolni?! S íme, most, amikor végképp és egyértelműen kiderült, hogy ez az út nem járható tovább, hogy a társadalmi igényekre fity- tyet hányó. öncélúan működő gazdaság törvényszerűen gyen­ge hatékonyságú és pazarló, kö­vetkezésképpen inflációgerjesztő és . országot. állampolgárt egy­formán elszegényítő, még most is munkál a központi diktálás ördögi szelleme. Nem engedve meglátni azt az alapvető össze­függést. hogy a magyar gazdaság azért korszerűtlen, azért pazarló, azért alacsony hatékonyságú, mert a terheket évtizedeken ke­resztül akadálytalanul átháríthat­ta a fogyasztóra, az állampol­gárra. S hogy az is marad mind­addig, amíg az állampolgár, a fogyasztó mindezt kénytelen el­tűrni. S nemcsak ezt. Évek óta immár annak a veszteségnek a terheit is szinte szótlanul visel­ni kénytelen, amit ez a gazdaság külpiacokon elszenved. A veszteségek okozta lyukakat majdnem másfél évtizedig — jó­zan intelmek ellenére — külföldi bankok pénzével próbálta a gaz­daságirányítás kifoltozni. Ahe­lyett. hogy a piac eszközével kényszerítette volna ki a jobb munkát. Az ország külföldi adós­sága mára tragikus méreteket öl­tött. tartozásunk tovább nem nö­velhető. De növelhető-e tovább belföldi „eladósodásunk”? Ha a külföldi bankok nem fizethetik tovább a magyar gazdaság vesz­teségeit. megfizettethető-e az a magyar fogyasztóval, a magyar állampolgárral? Megfizettethető-e úgy és ak­kor. ha ez a gazdaság jószerivel semmit sem változik? Hiszen mi­től is változna meg. ha az elvi- selhetőség határán túlra mutató tehervállalás kikényszerítése to­vábbra is a kényelmes öncélúság helyzetében tartja a gazdaságirá­nyítást? Elszomorító és elkeserítő az is, hogy a fenyegetők, a vádlók nem veszik észre gondolkodásmódjuk logikátlanságát. . Azt. hogy mi­közben az életszínvonal további csökkentését elviselni nem tudók százezreit vádolják reformelle- nességgel — ők maguk válnak reformellenessé. Hiszen, mint az elmúlt napok eseményei mutat­ják. csak meghallani képesek, hogy saját érdekeikkel ellentét­ben százezreknek, millióknak mások az érdekeik! De megérteni alig-alig tudják, hogy a politi­kai intézményrendszer reformja, a nyíltság és a nyilvánosság megteremtése, az érdekközössé­gek szerveződése, a szakszerve­zetek szerepének tisztázása, az alapvető emberi jogok megadá­sa, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, egyszóval a demok­rácia nem a társadalmak játék­szere. S főként nem pótlék, ami­vel feledtetni lehet a rosszul mű­ködő gazdaságot, a rosszul mű­ködő államot. Ellenkezőleg, mindez éppen ar­ra való. hogy a gazdaság, az ál­lam ne működhessen az embe­rek, a fogyasztók, az állampol­gárok érdekei ellen. S tudomá­sul kell venni, hogy ha az em­berek — e bizony még csak kez­detleges jogaikkal élve — tilta­kozásuknak. felháborodásuknak adnak hangot, akkor valami — nevezhetjük azt a jobb hangzás miatt akár reformnak is — ér­dekeik ellen működik. Vagy talán az emberek érde­kei szerint való reform az. ame­lyik csak az állampolgári terhek növelésére képes gyors intézke­déseket hozni, de lassú és bi­zonytalan minden olyan lépése, melynek eredményeként az em­berek ezeket a terheket köny- nyebben hordozhatnák? Van kap­kodva elkészített adóreform, de nincs bérreform. Vannak csökke­nő-megszűnő állami támogatások, de nincs valódi árreform. Késik a költségvetés és a szociálpoliti­ka reformja, a nyugdíjak reál­értékének megőrzéséhez szüksé­ges intézkedések sora, és a tár­sadalombiztosítás eddigi korsze­rűsítése is csupán arra volt jó, hogy a lakosság jövedelméből az újraelosztók újabb hányadot von­janak le. A legutóbbi áremelés a magyar társadalomban újabb tízezreket szorított szegénységbe, taszított a megélhetési gondokkal egyre re­ménytelenebből küszködök közé. Emiatt sokan tiltakoztak, ezen sokan felháborodtak, "és a bérek, jövedelmek, a nyugdíjak feleme­lését követelték. Azonnal rájuk sütötték a refprmellenesség bé­lyegét ! Ugyanebben az időben Csepe­len az öregek klubjában az em­berek arról panaszkodtak az új­ságírónak. hogy végzetes hely­zetbe sodorta őket az áremelés. Ezért aztán a klub vezetői fele­lősségre vonták a panaszkodó nyugdíjasokat, s megtiltották ne­kik. hogy újságírókkal beszélje­nek. Kísérteties a párhuzam. És én nem attól félek, amivel megfe­nyegettek. hanem ettől a párhu­zamtól. Attól, hogy sokan gon­dolják még úgy: könnyebb len­ne megvalósítani az immár el­odázhatatlan gazdasági-társadal­mi reformot, ha ez a kilencven- háromezer négyzetkilométer egyetlen nagy öregek klubja lenne! (1989. január 21.) II demokrácia nein pótlék 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom