Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

Kelet-Magyarország

198&> január 23.

Honnan származik a fonok kanapéja?

Alt mondják, az életszínvonal egyfajta értékmérője: mi kerül a szemétbe. Anélkül, hogy ebbe belebonyolódnánk, megfordítjuk a kérdést: vajon ml kerül ki a szemétből?

A kérdésekre a leghitelesebb választ maguktól a guberálóktól kaphatnánk meg, akik viszont nem szívesen árulnak el „hadititkokat”, tartva a konkurenciától.

Utunk tehát a Szállási útra, a nyíregyházi szeméttelepre vezetett. Kalauzunk Bak Miklós, a kommunális és ipari hulladéklerakó telep vezetője.

Azzal kezdi, hogy éppen én is turkálhatnék hasznosítható anyagot keresve, ha megváltanám a 30 forintos napijegyet. Ám. hogy nem ezzel a szándékkal jöttem, bevezet az ízlésesen berendezett irodába. Hellyel kínál, mire kényelmesen elhelyezkedem egy fotelban.

— Tudja min ül? — kérdezi, s mivel értetlenül nézek rá. így

Lepkét, rézmozsarat tessék!

Mindössze öt százalék az „igazi" szemét

folytatja: — Ezt nemrég hozták ki a telepre. Kétszáz forintért áthuzattuk, és olyan, mintha új lenne. De ha kimegy az igazoltatói szobába, az ülőgarnitúra, a futószőnyeg, a 200 literes hűtő- szekrény is így került ide. Sőt, még tévénk is van. Ha úgy tetszik, éltünk „előguberálási jogunkkal”. És tudja, mit? A múltkor hoztak be egy kiváló szekrényt. Töröm a fejem, hogy megszerzem, mert jobb állapotban van, mint az, amit a központtól kaptam.

Kezdem bánni, hogy mégsem váltottam napijegyet. Régóta vágyom egy olcsó étkező garnitúrára . . .

— Ilyen gazdagok lennénk?

— Tudja, sokszor a gazdasági önállóság és a túlszabályozottság készteti a vállalatokat, intézményeket arra, hogy ilyen „bőkezűen” hajigálják a szemétbe a bútorokat. Novemberben és decemberben, amikor a maradvány pénzeket el kell költeni, semmi

Megijul a munkásőrség is

(Folytatás az 1. oldalról)

A megyei parancsnok „kiváló” minősítéssel értékelte a Bereg munkásőregység 1988. évi teljesítményét, s ezért több alegység és munkásőr kitüntetésben részesült. Az egység élén álló Bakó Sándor „Kiváló parancsnok” kitüntetést kapott.

Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka az MSZMP Központi Bizottsága nevében is köszöntötte a munkásőregység kollektíváját, majd beszédében egyebek mellett kiemelté :

— Céljaink valóra váltása elképzelhetetlen a nyugodt alkotómunka feltételeinek biztosítása nélkül«. Ha nincs stabil társadalom, szilárd állam- és közbiztonság, törvényesség, akkor nincs társadalmi nyitottság, bizalom, veszélybe kerülhet a reformfolyamat megvalósítása. E társadalmi nyugodtság őrzésére hivatottak a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői és testületéi. Feladatainkat csak szoros együttműködésben tudjuk megvalósítani. A harckészültség magas szinten tartása, az állam- és köz- biztonság védelme, fenntartása, a bűnözés visszaszorítása, államhatárunk őrizete mind olyan feladat, amelyből a munkásőrség — mint önkéntes harci szervezet — példamutatóan veszi ki részét. Nekünk, határőröknek pedig semmivel sem pótolható az a segítség, amelyet a határ mentén tevékenykedő mumkásőregységektől kapunk.

A mostanában helyenként a munkásőrséget sem kímélő szóbeszédről szólva a vezérőrnagy elmondta: a közeljövőben az MSZMP vezető testületé tekinti át a munkásőrség működését, feladatait. Ezzel is tisztázni kívánják a helyzetet a munkásőrség körül, hogy továbbra is jó érzéssel, a becsülettel végzett munka tudatával szolgálhassanak a munkásörök.

Köszöntötte a munkásőröket Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság első titkára is, aki elismeréssel szólt áldozatkész tevékenységükről. Ezt követően a felgyorsult társadalmi változásokról, politikai életről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kibontakozói program megvalósításának még csak a kezdetén vagyunk. Kiemelte: a mennyiségi szemléleten kell mielőbb változtatni, a minőség javára, s múlhatatlanul szükség van új lendületre, új kezdeményezésekre. Másfél hónappal a megyei pártértekezlet után is joggal fogalmazható meg — mondta —, hogy valódi változások kellenek, s azokat nekünk, magunknak kell kiharcolnunk.

A MÁTÉSZALKAI egységgyűlésen a parancsnok beszámoló jelentésében egyebek közt elmondta, hogy tavaly főleg a MOM, az ISG, valamint a csengeri és jármi tsz munkásőrei jártak élen a termelésben és a munkásőri feladatok teljesítésében. A megye legjobb szállító alegysége címet a mátészalkaiak kapták. Az elismerést Fábián Sándor alegységparancsnok vette át. A határőrség az együttműködés elismeréseként jutalomban részesítette Péter Tibor és Szilágyi Sándor munkásőrt.

FEHÉRGYARMATON a

parancsnok egyebek közt hangsúlyozta, hogy tavaly Rozsály nagyközségben sikerült egy ütőképes szakaszt szervezni. A szakasz tagjai most tettek esküt. A megye legjobb híradó alegységének járó elismerést Piros Imre alegységparancsnok vette át. A határőrség Csahor József és Kicska Márton munkásőmek adott jutalmat.

NYÍRBÁTORBAN a munkásőrök csapatzászló alatt, felvonulva érkeztek az egységgyűlésre. A parancsnok a csepeli fúrógépgyár és a nyírgyulaji tsz munkásőreinek múlt évi teljesítményét emelte ki. A megye legjobb ellátó alegységének járó elismerést Győrfi Antal alegységparancsnok vette át. A határőrség Éva Tibor és Nádast Lajos munkásőmek adott jutalmat.

sem drága. Nem egyszer úgy jönnek be a gépkocsivezetők, hogy mesélik: nekik fájt a szívük, amikor a székeket, asztalokat a szemük láttára törték össze. Nemrég felszámoltak egy kocsmát. Egy az egyben hozták ki a berendezését, még a hűtőpult is működött.

így aztán már nem is csodálkozom azon. hogy az itt guberálók az összegyűjtött holmit platós teherautóval szállítják el.

— Tizenöt-húsz fő jár ide rendszeresen. Egyrészük elesett csavargó, aki másutt nem kapna munkát. Itt legalább összeszedi a kenyérre, pálinkára valót, nem kell koldulnia, lopnia. De volt már vendégünk nyak- kendős férfi Is. aki saját autóval vitte el az itt lelt holmit.

— Mi a legkelendőbb cikk?

— A papír, a textília, a réz. az alumínium, összegyűjtik a kábelt. otthon leégetik róla a műanyagot, és eladják. Rézmozsár, szenes vasaló, komplett lepke-, bogár- és növénygyűjtemény is került már elő. Tudja, mivel szórakoztak itt néhány évvel ezelőtt? Az élővilág órákról Ismert „Samu” leselejtezett csontvázával riogatták egymást a hasznosanyag gyűjtők.

Két dolgot azonban egégzségügyi okokból tilos kivinni a szeméttelepről: élelmisvért és

lábbelit. Holott élelmis?fer van bőven, ha csak a tomj&számra kihordott krumplira és konzerv- re gondolunk.

Búcsúzáskor még hozzáteszi:

— Kérem. írja meg azt is. hogy azok a guberálók, akik az utcán a kukákban turkálnak, nem a Köztér dolgozói. A köztudatban ugyanis ez gyökeredzett meg. Nem tudják, hogy súlyos büntetést fizetnének nálunk azok. akik ezt tennék.

Ahogy távolodunk a szemétteleptől, eszembe jut, amit egy ismerősöm mesélt. Nyugaton szelektív gyűjtés folyik. Ez azt jelenti. hogy külön zacskókba gyűjtik a háztartások ételmaradékát, az üveget, a ruhaneműt, a vasat pedig a kuka mellé rakják az iskolásoknak. S ha valaki nem így tesz, azt megbírságolják. Nálunk a szemétszállításnak nincs presztízse, ott viszont milliomosok a „kukások".

Az is elgondolkodtató, hogy egyes számítások szerint Nyíregyháza napi átlagosan ezer köbméter „szemetének” mindössze az öt . százaléka igazi szemét. A többit vissza lehetne forgatni az iparba, újrafelhasználásra.

(cskj

Járműgyártás Szabolcsban

Ki gondolná, hogy megyénkben is foglalkoztak teherszállításra alkalmas gépjármű sorozatgyártásával. Nem is olyan régen, a 70-es évek elején a Nyíregyházi Vasipari Ktsz 200—300 darabot is készített a képen látható „Szabolcs” névre keresztelt járműből. Több kivitelben ajánlották: nyitott, zárt csomagtérrel. Először 125 köbcentiméteres Csepel, majd 250 köbcentiméteres Pannónia motor szolgáltatta a hajtóerőt. A gyors, mozgékony, energiatakarékos járműből talán egy pár még mindig „szolgálja” gazdáját, (dm)

Ma már szinte naponta megvádolnak és megfenyegetnek!

Súlyosak és drámaiak a szavak. és nem kevesebbet állítanak. mint hogy jóvátehetetlen vétket veszek magamra, ha a gazdasági reform megvalósítása érdekében nem vállalok az eddiginél is nagyobb terheket. A jobb jövőt taszítom a szakadékba, ha tiltakozók és felháborodok az árak társadalmi valóságra fittyet hányó emelése miatt. Akadályozom és meghiúsítom a stabilizációt és a kibontakozást, ha ész- reveszem a már ma is éhező ezreket, a nélkülöző tízezreket és a reményeikben fogyatkozó • százezreket. •

Súlyos és drámai szavakkal nem kevesebbet állítanak rólam és a több millió, bérből és fizetésből élő magyar állampolgárról. mint hogy a Lengyelország és Jugoszlávia által megjárt, már-már kilátástalan útra taszítjuk az országot, ha nem tűrjük szótlanul jövedelmeink szinte minden határon túli megcsapolását, az áremeléseket, az inflációt. a nyomott béreket.

Megfenyegetnek és megvádolnak szinte mindennap.

A súlyos és drámai szavak azonban bennem nem félelmet, még csak nem is ijedtséget vagy szorongást keltenek, hanem keserűséget és szomorúságot. Elkeserít és elszomorít ok és okozat összekeverése, összemosása. Közelebbi történelmünk és jelenünk félreismerése, félremagyarázása. Annak a ma már kimondható és ki is mondott igazságnak a semmibevétele. hogy mostani súlyos helyzetünknek — a szocialista országok súlyos helyzetének — végső soron egyetlenegy oka van. Az emberek, az állampolgárok egyéni és közösségi törekvéseinek elfojtása és elnyomása, érdekeik egyszer durvább, másszor finomabb eszközökkel történő visszaszorítása, az alapvető emberi jogok sokszor tragédiába torkolló megnyirbálása. A végiggondolt gondolat és a kimondott vélemény megtorlása.

Mert nem igaz az — a szűkén vett gazdaság példájánál maradva —. hogy a magyar állampolgár. a magyar fogyasztó tíz, húsz. vagy harminc esztendővel ezelőtt elégedett lett volna mind- • azzal a bóvlival, selejttel. amit a honi ipar az asztalára rakott, és amiért a külpiaci vevők már hosszú évek óta csak centeket, filléreket fizetnek!

Nem. A magyar fogyasztót, a magyar állampolgárt előbb a diktatúra, később a jog. majd a gazdaságirányítás adminisztratív eszközeivel egyszerűen kényszerítették arra. hogy elégedett legyen mindazzal, ami a gazdaság termékeiből számára jutott. Ennek a gazdaságnak nem számított a fogyasztó. És az állampolgár is csak úgy, mint munkaerő. Ez a gazdaság rossz munkájának. alacsony hatékonyságáKOSSUTH RADIO

8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője: Robert Bums (ism.) — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35:

George London operafelvételeiből. — 11,05: Történeti forrás. — 11,25: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel.

— 11,36: Glemba. Csák Gyula regénye folytatásokban. — 12,45: Mese az összetört kocsiról. Hollauer Tibor riportja. — 13,00: Klasszikusok délidőben.

— 14,10: Gyilkos. Tersánszky

Józsi Jenő novellája. — 14,22: Népdalok. — 14,45: Holhap

közvetítjük. A Concerto Armo- nico kamarazenekar játszik a Magyar Nemzeti Galériában. — 15.00: Világablak. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Hangoló.

Gyerekek zenélő órája. — 17,00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17,30: Hamarosan halljuk őket. Lyonéi Friend karmester. — 17,50: Mese-zene

gyerekeknek. — 19,15: Közvetlen kapcsolat. Szerkesztő: Pásztor Magdolna és Simkó János. — 20,15: Hétfő este mindenkinek. — 21,30: Válasszon

magának ellenfelet. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Rádiószín- ház. Hangok az űrben. Karirt- thy Ferenc hangjátéka. (1973).

— 23,28: Weiner: Magyar szvit.

PETŐFI RÁDIÓ

8,05: Népdalok, néptáncok.— 8,50: Délelőtti torna. — 9.05— 12,00: Napközben (élő). —12,10: .Déki Lakatos Sándor és Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum.

— 14,00: Kettőtől ötig . . . (élő).

17,05: Kölyökrádió. — 17,30:

ötödik sebesség. — 18,30: Tiptop parádé. Az Omega együttes felvételeiből. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. —

20,03: Tamtam dobok beszélnek Kamerunban. — 20,35:

Lemezbörze helyett. — 21,30: Hogy volt...?! 1988 Sikerlistája. — 22,30: Peter Erskine

dzsesszegyüttese játszik. — 23,15: Az élő népdal. — 23,25— 0,14: Könnyűzene esti hangulatban.

BARTÓK RÁDIÓ

9,06: Boito operáiból. —9,39: Vivaldi: Tizenkét hegedűverseny Op. 4. — 10,35: Zengjen a muzsika. — 11,05: Zenetörténeti értéktár. 12,03: Zenekari muzsika. — 13,05: Kilátó, — 13,50: A Szófiai Nemzeti Tanács fúvószenekarának felvételeiből. — 14,07: Lohengrin.

Részletek Wagner operájából.

— 15,05: A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Mozart-le1989. január 23., hétfő

mezeiből. — 16,04: A Rádió Dalszínháza. Hidas Frigyes: Dunakanyar. — 17,00: Híres előadóművészek hangszerszólófelvételeiből. — 17,34: Üj magyar zene a Rádióban — a közönség és a szakmai zsűri, valamint a KÓTA 1988. évi díjáért. — 18,30: A hét zenemüve. — 19,05: Opera-művészlemezek. — 19,50: Schubertiada

— 1988. 5. befejező rész. — 21,17: Oj lemezeinkből. Bach:

h-moll mise. — 23,02: Zenei panoráma.

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

17,00—18,30: Hétnyitó. Zenés, információs magazin. Szerkesztő: Ágoston István.

NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ (A műsor a teljes adáskürzetben fogható)

19,30: Mese — Hurrá, cigi! (az Egészségnevelési Központ kis- filmje) — Munkásőr fórum Nyíregyházán — Fémgarázsok a Korányi Frigyes utcán — Friderikusz-show (vendégek:

Ipper Pál, Hernádi Gyula, Jan- csó Miklós és Kishonti Ildikó).

VTV MOZICSATORNA

18,00: A nagy kölyök (színes francia film). Ismétlés: kedden délelőtt 10,30-tói.

MAGYAR TV

9,00: Képújság. — 9,05: Tévé- torna nyugdíjasoknak. — 9,10: A HÉT (ism.) — 10,10: Fogat

fogért. 3. rész: Egy kürönleges nap. — 11,10: Delta. — 11,35: Képújság. — 13.40: Hírek. — 16,45: Déli videoújság. — 16,55: Hírek román nyelven. — 17.00: Perpetuum mobile. — 17,45: Három nap tévéműsora. — 17,50: Műsorajánlat. — 18,00:

Szám-adás. Gazdasági negyedóra. — 18,15: Egy szó mint

száz. Nyelvi fejtörő játék. — 19,00: Üj cim-cim. — 19,20:

Reklám. — 19,30: Híradó. 20,00: Reklám. — 20,05: A művésznő

születésnapjára. A főszerepben: Tábori Nóra. — 21,05 Panoráma. — 21,50: Reklám. — 21,55: Színház az egész világ. 9. rész: A fejetetejére állított világ. Angol filmsorozat. — 22,50: Híradó 3.

TV2

Sugár Ágnessel és Rózsa Péterrel

17,00: Képújság. — 17,15: TV2 Benne: Riportok — Időjárás- jelentés — Tévétorna — Reklám — Zene. — 17,45: Van egy kettese? Telefonos játék. — 18,00: Hétfőn hatkor. — 18,30:

Gyerekeknek! 1. Biga Csiga és Batka manó. 2. Mekk mester. 3. Pampallini és a grizzli medve. — 18,52: TV2. — 19,00: A

chateauvalloni polgárok. 4. rész. — 19,55: TV2. — 20,00:

Körzeti tévéstúdiók műsora: Budapest, Pécs, Szeged. — 20,55: TV2. 21,00: Híradó 2. — 21,20: TV2. Benne: Reklám. — 21,30: Telesport. — 23,00: TV2. Napzárta.

SZLOVÁK TV

1. műsor: 16,15: Művelődési

sorozat. — 16,45: A nap percei.

— 16,55: Katonák műsora. —

17,45: Pozsonyi magazin. —

18.20: Esti mese. — 18,30—19.10: Vitaműsor. — 19,30: Híradó.

20,00: Rast professzor (tévéjáték, befejező rész). — 21,30:

Időszerű kérdések. — 21.50: Portréfilm. — 22,15: Kilencszer tangó ... és Bach.

2. műsor: 16,55: Angol nyelvtanfolyam. — 17,25: Emberek

és delfinek. — 17,55: Károly, a detektív. — 18,10: Publicisztikai műsor. — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Sportvisszhangok. — 21,00: Folklór.

— 21,30: Híradó. — 22.00: Világhíradó. — 22,15: Dokumentum- film.

SZOVJET TV

13,30: Hírek. — 13,45: Dokumentumfilmek. — 14,10: A modern mezőgazdaság. — 14,40: Objektív. — 15,10: Gyerekek órája. — 16,10: Hírek. — 16,15: A XIX, pártértekezlet után. — 16,45: Világhíradó. — 17,00:

Rajzfilm. — 17,05: Gonoszság (angol film). — 19,00: Híradó.

— 19,40: A választások elé. —

19,50: A világ népeinek művészete. — 20,20: Találkozás a

sajtóval. — 20,35: Világhíradó.

— 20,50: V. Artyemov: Rekviem. — 21,30: Fekete háromszög (tévéfilm 1 .rész). — 22,35: Hírek. — 22,40: L. Filatov egyszemélyes színháza. — 23,40: J. Antonov dalai.

SKY CHANNEL

6,30: Üzleti hírek. — 7,00:

Reggeli magazinműsor. — 8,00: Gyermekműsor. — 10.00: Popzene. — 11,00: Rockshow. —

12,00: Slágerlista. — 13.00: Egy másik világ. — 14.00: 2000

után. Ismeretterjesztő filmsorozat. — 15,00: Légihíd a vadon felett. — 15.30: Csillagosztag. — 16,00: Slágerlista. —

17,00: Gyermekműsor. — 18,00: Repülő Kiwi. — 18,30: Jeannie- ről álmodom. — 19,00: Kísér- tet-kapitány. — 19,30: Bennfentesek. Akciókrimi-sorozat.

— 20,30: A halál édes leheleté.

— 22,00: Autó- és motorsport.

— 22,30: Soulzene. — 23,30:

Slágerlista. — 0,30: Könnyűzene. — 1,00: Zongoravariációk — 2,00: Afrikai kultúra. 4. rész.— 2,45: A mogulok. „Asszonyok és harcosok”. — 3,55: Hajnali zene.

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi: NASZÉJSZAKA KÍSÉRTETEKKEL (ÜSA).

Videoház: A KUNG-FU MESTERE (video) (hongkongi). Ea.: 9,30, 11,30 és 14 Óra! A NEGYVENEGYEDIK (mozi) (sz.) Ea.: 16. 18 és 20 óra!

Béke mozi: A SÁRKÁNY

ÚTJA (hongkongi).

Móricz mozi: ISTEN AKARATÁBÓL (m.)

23„ hétfő, 19,00: ŐFENSÉGE PINCÉRE VOLTAM. Bérletszünet!* Krúdy Színpad!

nak következményeit és költségeit mindig is átháríthatta a fogyasztóra, az állampolgárra. Amihez bőven voltak eszközei. A fogyasztói érdekvédelem korlátozása éppen úgy ezek közé az eszközök közé tartozott, mint az emberi szükségletek ideológiai minősítése, bizonyos javak, áruk polgárinak bélyegzése, a kereslet alacsony bérekkel történő visszaszorítása — de hát ki is tudná a módszereket hiánytalanul felsorolni?!

S íme, most, amikor végképp és egyértelműen kiderült, hogy ez az út nem járható tovább, hogy a társadalmi igényekre fity- tyet hányó. öncélúan működő gazdaság törvényszerűen gyenge hatékonyságú és pazarló, következésképpen inflációgerjesztő és . országot. állampolgárt egyformán elszegényítő, még most is munkál a központi diktálás ördögi szelleme. Nem engedve meglátni azt az alapvető összefüggést. hogy a magyar gazdaság azért korszerűtlen, azért pazarló, azért alacsony hatékonyságú, mert a terheket évtizedeken keresztül akadálytalanul átháríthatta a fogyasztóra, az állampolgárra. S hogy az is marad mindaddig, amíg az állampolgár, a fogyasztó mindezt kénytelen eltűrni. S nemcsak ezt. Évek óta immár annak a veszteségnek a terheit is szinte szótlanul viselni kénytelen, amit ez a gazdaság külpiacokon elszenved.

A veszteségek okozta lyukakat majdnem másfél évtizedig — józan intelmek ellenére — külföldi bankok pénzével próbálta a gazdaságirányítás kifoltozni. Ahelyett. hogy a piac eszközével kényszerítette volna ki a jobb munkát. Az ország külföldi adóssága mára tragikus méreteket öltött. tartozásunk tovább nem növelhető. De növelhető-e tovább belföldi „eladósodásunk”? Ha a külföldi bankok nem fizethetik tovább a magyar gazdaság veszteségeit. megfizettethető-e az a magyar fogyasztóval, a magyar állampolgárral?

Megfizettethető-e úgy és akkor. ha ez a gazdaság jószerivel semmit sem változik? Hiszen mitől is változna meg. ha az elvi- selhetőség határán túlra mutató tehervállalás kikényszerítése továbbra is a kényelmes öncélúság helyzetében tartja a gazdaságirányítást?

Elszomorító és elkeserítő az is, hogy a fenyegetők, a vádlók nem veszik észre gondolkodásmódjuk logikátlanságát. . Azt. hogy miközben az életszínvonal további csökkentését elviselni nem tudók százezreit vádolják reformelle- nességgel — ők maguk válnak reformellenessé. Hiszen, mint az elmúlt napok eseményei mutatják. csak meghallani képesek, hogy saját érdekeikkel ellentétben százezreknek, millióknak mások az érdekeik! De megérteni alig-alig tudják, hogy a politikai intézményrendszer reformja, a nyíltság és a nyilvánosság megteremtése, az érdekközösségek szerveződése, a szakszervezetek szerepének tisztázása, az alapvető emberi jogok megadása, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, egyszóval a demokrácia nem a társadalmak játékszere. S főként nem pótlék, amivel feledtetni lehet a rosszul működő gazdaságot, a rosszul működő államot.

Ellenkezőleg, mindez éppen arra való. hogy a gazdaság, az állam ne működhessen az emberek, a fogyasztók, az állampolgárok érdekei ellen. S tudomásul kell venni, hogy ha az emberek — e bizony még csak kezdetleges jogaikkal élve — tiltakozásuknak. felháborodásuknak adnak hangot, akkor valami — nevezhetjük azt a jobb hangzás miatt akár reformnak is — érdekeik ellen működik.

Vagy talán az emberek érdekei szerint való reform az. amelyik csak az állampolgári terhek növelésére képes gyors intézkedéseket hozni, de lassú és bizonytalan minden olyan lépése, melynek eredményeként az emberek ezeket a terheket köny- nyebben hordozhatnák? Van kapkodva elkészített adóreform, de nincs bérreform. Vannak csökkenő-megszűnő állami támogatások, de nincs valódi árreform. Késik a költségvetés és a szociálpolitika reformja, a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez szükséges intézkedések sora, és a társadalombiztosítás eddigi korszerűsítése is csupán arra volt jó, hogy a lakosság jövedelméből az újraelosztók újabb hányadot vonjanak le.

A legutóbbi áremelés a magyar társadalomban újabb tízezreket szorított szegénységbe, taszított a megélhetési gondokkal egyre reménytelenebből küszködök közé. Emiatt sokan tiltakoztak, ezen sokan felháborodtak, "és a bérek, jövedelmek, a nyugdíjak felemelését követelték. Azonnal rájuk sütötték a refprmellenesség bélyegét !

Ugyanebben az időben Csepelen az öregek klubjában az emberek arról panaszkodtak az újságírónak. hogy végzetes helyzetbe sodorta őket az áremelés. Ezért aztán a klub vezetői felelősségre vonták a panaszkodó nyugdíjasokat, s megtiltották nekik. hogy újságírókkal beszéljenek.

Kísérteties a párhuzam. És én nem attól félek, amivel megfenyegettek. hanem ettől a párhuzamtól. Attól, hogy sokan gondolják még úgy: könnyebb lenne megvalósítani az immár elodázhatatlan gazdasági-társadalmi reformot, ha ez a kilencven- háromezer négyzetkilométer

egyetlen nagy öregek klubja lenne! (1989. január 21.)

II demokrácia nein pótlék

4