Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
A korszerűen felszerelt új általános iskolában öröm a tanulás. Kanyuk János igaz gató a katedra előtt. Hogy ki volt az Gyulajbam, aki münden „hazafias és tudományos célért” lelkesedett? Nevűket sajnos nem őrzi a krónika. Á régi tanítókra, papokra és elöljárókra ma már alig-<aMg emlékszik valaki. Az öregek olykor még felemlítik némelyiküket, emlékeznek, visszanéznek, látóikban talán nem is annyira a tegnapra, sokkal inkább a mára gondolva. Merthogy mivé is lett a világ, — mondogatják, amióta ők csak csendes szemlélői lehetnek a dolgoknak, s amióta egyre kevesebben vannak azok is, akik még türelmesen, netán kíváncsian hallgatnák szavaikat, tanácsaikat. Hol vannak a régi szép idők? Ugyan mire való ez a mérték nélküli hajsza? — mondogatják Sk is, akik nap mint nap, kora hajnaltól késő éjszakáig dolgoztak az uradalomban? Mire összeszedtek, összekupargattak valamit, jött a téaszesátés, bevitték a kért tehenet, a gyönyörű lovakat, a míves, féltve ápolt szerszámokat... Ki tagadná, nem volt köny- nyű elfogadni a tényeket. Mostanra persze változott a helyzet. Nemigen van közöttük olyan, aki visszasírja a régi éveket. Az idő e téren is jót tett a seböknek... Ma már járadékot, tisztes nyugdíjat kapnak, s a ház körül a segélyre szorulók száma is, a jelenlegi 25 mellett rövidesen újabbakat rögzít majd a helyi statisztika. A Petőfi tér a falu közepe. Itt áll a tanácsháza, amelynek épülete sok vihart, s legalább annyi átalakítást megért, irtt az orvosi rendelő, s itt strázsál, — bár felújítva és profilt változtatva — az egykori tűzoltószertár is, amely előtt annak idején aratódkor mindig ült valaki, hogy a közeli református bújóoskázni? No persze csak addig, amíg a hatalmas termetű lelkész, s nem kevésbé terjedelmes felesége észre nem vett bennünket... A református templom s a mellette lévő lelkészlak is jó ideje árva. Pedig nagy szükség lenne lakójára, hiszen már a „Nyírség helységei” szerint is legnagyobb számban református hitvaUásúak éltek a tóimban. Mára bizony e téren is nagyot fordult a világ,' a lelkészek is ingáznak. A gyulája reformátusaknak a szomszédos Öf eh értó papja szolgáltatja a misét, s ő jön át akkor is, ha valamelyik gyülekezeti tagnak utoljára kondul a harang. A helyi görögkatolikus lelkész fia, Szabó Szilárd a falu könyvtárának vezetője. Mosolygós, szőke fiatal ember, akit joggal kedvéinek a fiait alok. — Az olvasók többnyire az iskolások köréből kerülnek ki, hiszen a felnőtteknek ma nincs idejük ilyesmire. Bár — teszi hozzá elgondolkodva — akad néhány megszállott idősebb ember is, aki immár rendszeres látogató. Egyikük most épp beteg, egy utcabeli gyerekkel küldtem el neki a legfrissebb szerzeményeket. A 6200 kötetes könyvtár leggazdagabb része a szép- irodalmi műveiké, de jócskán akad — bár tartalmát tekintve lassacskán elavul — a mezőgazdasággal foglalkozó szakirodalom is. Mondják, túlságos gyarapodással, kapzsisággal bizony nem vádolható a falu, hiszen évtizedek óta nem épült itt új középület, illetve intézmény. E szempontból a tavalyi év volt kiemelkedő, mivel a római katolikusok gyönyörű új temploma, s egy tetszetős külsejű, kívül szép, belül tágas és korszerű új iskola is megnyitotta kapuit. — 1964-ben épült utoljára iskola és orvosi rendelő, azóta valóban semmi — ismeri el a tényeket Bátoriné Hernádi Mária, tanácselnök, aki azt is elmondja, társadalmi munkából építettek a falubeliek mintegy 5 kilométer járdát, s a korábbi évek fejlesztési pénzeiből két szolgálati lakásra futotta. A tavalyi év kivétel volt, hiszen közel 30 millióból gazdálkodhatott a tanács — szól tovább az elnöki beszámoló — s ebből valósíthattuk meg legnagyobb beruházásunkat, a négytantermes korszerű általános iskolát. A tornateremmel, konyhával, ebédlővel is rendelkező intézmény költségeihez 18 millió forint céltámogatást adott a megyei tanács, a többit a falu pénzéből tették hozzá. A kivitelező, a nyírbátori költségvetési üzem derekas munkát végzett. Kiváló minőségben, határidőre adta át az új iskolát melynek megépítését jelentős értékű társadalmi munkával segítették az itA falu boltjában az alapvető élelmiszerek mellett a leggyakrabban keresett rövidárut is kínálják a vevőknek. Az ellátás persze lehetne jobb is, bár a gondokat némileg enyhíti, hogy sokan a közeli Nyírbátorban vásárolnak, többnyire munka után. Munkában a szakácsok. A menü csontieves és töltött káposzta, egyik finomabb mint a másik... már nemcsak a hivatástudat, hanem a család, szülők és gyermekek is ide kötik őket. Némelyiküknek már frissdiplomás gyermeke is e tantestületben dolgozik. — Sajnos a fiatalok egy része másutt keres megélhetést, fogyatkozik a falu. — panaszolja Zakor Zoltánná vib-itátkár is. — Évente 30—40 gyermek születik, de jó ideje több a temetés, mint a keresztelő, s ez bizony szomorú dolog. A legtöbb családban agy-két gyermek nevelkedik, s ez már így megy évek óta. így aztán nem csoda, ha egyre tágasabbak az óvodák, mind kevesebben ülnek az iskolapadokban. Gyermekként immár ideális körülményeket birtokolhatnak a nyírgyulajiak. S hogy fiatalként milyet találnak? Nos e téren már nem sok jót ígérhetnek nekik. A megüresedett kul túrházban helyük még csak lenne is a szórakozásra, csak épp ember nincs, aki összefogná, irányítaná őket. így aztán jobb híján a presszóban töltik el az időt, ahol alkalmanként diszkót hirdetnek a táncolni vágyóknak. Ugyan, hol van már az az idő, amikor nagyszabású bálokon, jó hangulatú szüreti mulatságokon felejthették a napi munka fáradalmait a falu fiataljai...? Az egykori szüreti felvonulások lóháton vonuló fiai, magyaros ruhába öltözött lányai azóta nagyapák, nagymamák lettek, s csak néha gondolnak az egykori szebb napokra. Az 1939-ben kiadott, Dienes István által szerkesztett Szabolcs Vármegye című kötet szerint „Nyírgyulaj Báthory Gábor, 11. Rákóczi György, Thököly István és Báthory Zsófia után a Károlyi és Majláth grófok birtoka volt. A településhez tartozik Abrány tanya, Hin- tófarok tanya, Jóferke tanya, Kerekhalom, Pálkut tanya és a Selyemtag is. A község állandó piaca Nyírbátor, körorvos Máriapócson, a legközelebbi közkórház Nyíregyházán van. Hősi halottainak száma 39, vasútállomása Máriapócs, posta helyben.” N yírgyulai lakónépessége 1988-ban 2153, számukra ». helyi Petőfi Tsz mellett Nyírbátor gyárai, üzemei adnak munkát. Utóbbiak miatt főhet is némelyikük feje, hiszen az elbocsátás veszélye mind gyakoribbnak látszik. Iparral kapcsolatos tevékenységet 18-an folytatnak, köztük legnagyobb számban a kőművesek és fuvarozók vannak. Orvos és posta évtizedek óta helyben is, patika és vasútállomás azonban továbbra is csak Máriapócson valamint Nyírbátorban található. .. megtermelik a legszükségesebbeket. Mivelhogy ma sincsenek dolog nélkül. Miért is lennének, hiszen egy életen át munkához szoktatta őket az élet. Ez volt a múlt, de mit mond a jelen? Sajnos mind többen vannak azok, aMk számára egyre nehezebb a megélhetés. Ezért is gondolt a tanács arra, hogy a megüresedett ikul'túrottihonban nyugdíjasklubot létesít számunkra. A rögtönzött közvé- leménykutatás után azonban elvetették a tervet. Kiderült, a falu öregjei néni klubfoglalkozásokat, hanem rendszeres tisztességes ellátást igényelnek. Házi szociális gondozás címén egy főállású és egy tiszteletdíjas gondozónő járja a házaikat, s törődik azokfcall az öregekkel, akik családtagjaikra nem támaszkodhatnak. Folyamatosan nő templom tornyában tanyázó őrséget figyelje. A toronyból messze lehet látni, s ha isten ne adj, tűz ütött ki valahol, a kendő lobogtaitása, a harang zúgása azonnal figyelmeztetett, s a lajtoskocsit máris tolták ki a szertárból... A Hősök kertje nevezetes történelmi események emlékének őrzője. A május 1-i, április 4-i ünnepségek szónokait itt hallgathatta a falu népe, s itt gyülekezett akkor is, amikor az 56-os események tartották izgalomban őket. A szomszédos, egykori iskola még áll ugyan, a mellette lévő tanítói ház azonban csak az itteniek emlékeiben él. S ugyan hol van már, mivé lett a titokzatos, olykor félelmetes templomkert, melynek fái, bokrai között, olyan jókat lehetett játszani, Az új épUletek egyike a tavaly felavatott római katolikus templom, amely bármelyik alpesi falucskában is megállná a helyét. teniek. Volt, aki a takarításban segédkezett, volt, — főiképp a teherautó- és ARO- buiajdanosok, akik a költözködésben vállaltak sokat. — Egy műszakban taníthatunk, s ez igen nagy előny. Szaktantermek kialakítására is lehetőségünk nyílt, így tanulóinknak nem kell a szünetekben vándorolniuk. — mondja jogos büszkeséggel a hangjában Kanyuk János igazgató, aki rövid kitérővel immár 1951 óta tanítja a nyírgyulaji gyerekeket Az igazgatás gondját még 1954 augusztusában vette vállára, s ki tudná megmondani, hány gyermeket indított útjára azóta az évet záró ballagásokon... — Sajnos fogyatkoznak gyermekeink — mondja —, hiszen jelenleg mindössze 295 tanulónk van, pedig még a hatvanas években is 530 diákot tartottunk számon. Az ideális körülmények- ihez nemcsak szaktanterem, hanem 12-szer 34-es tornaterem, konyha, mellette hangulatos étterem is rendelkezésre áld, s a szemléltetéshez, a videón kívül szinte minden eszköz megtalálható az iskolában. — Gondjaink persze nekünk is vannak — ráncolja szemöldökéit az igazgató. — A tantestületből ma is több szaktanár hiányzik. Hiába jönnek a fiatalok, szórakozás, megfelelő társaság hiányában rövidesen nagyobb településen keresnek állást maguknak. Ennek köszönhető, hogy jelenleg is öt képesítés nélküli nevelőt foglalkozhatunk. AM ismeri a tanári kart, az tudja: a nyírgyulaji pedagógusok döntő többsége ezzel szemben több évtizedes törzsgárdatag. Java részük évtizedek óta e faluban tanít, itt kezdte a pályát, s ma Irta és fényképezte: Kovács Éva Kerekhalomitf Gyű la j évszázadai A Hintófaroktól I doniként bizony megesik, hogy az újságíró nem tud objektív maradni. Bárhogy csűri-csa- viar ja a dolgot, írásának tárgyához az átlagosnál jóval több érzelem fűzi. Különösképpen így van ez, ha a téma maga a szülőfalu. Mint például ebben az esetben is. „Nyírgyulaj. Területe 6224 kh, ebből a szántó 5086, kert 24, rét 254, szőlő 108, legelő 361, erdő 130. Termő 5963, terméketlen 261 kh. A pápai tizedlajstromban 1332-ben Gyulaj néven szerepel, 1900- ban 214 házában 1396 lakos élt. 124 római, 274 görögkatolikus, 939 református, 59 izraelita”, — írja az 1929-ben kiadott Nyírség-Kutató Bizottság Dolgozatainak I. része, melynek bevezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy „A munka sohasem készülhetett volna le, hogyha Szabolcs Vármegye minden hazafias és tudományos célért lelkesedő és megértést tanúsító vezetősége a munkákat fel nem 'karolta volna.” Rákóczi, Thököly, Báthory birtoka volt Hm HÉTVÉGI MELLÉKLET 1989. január 21.
