Kelet-Magyarország, 1989. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. január 21. Technikusképzés Aj tervekkel (Folytatás az 1. oldalról) modell: a 2 + 3 éves technikusképzés. Előnye, hogy a konkrét pályaválasztásra később kerül sor, a második év végén, és a választott szak szerint a diákok akár más szakközépiskolákban is folytathatják tanulmányaikat. További előny, hogy lehetőség lesz differenciáltan értékelni a tanulók teljesítményét, első és második év után. Vannak ma már olyan kísérletező iskolák, ahol a gyengébb tanulók a szakközepes osztályból a szakmunkásképzős osztályba kerülnek át, nem kell iskolát változtatniuk a szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséhez, így nem szenvednek olyan nagy lelki törést, mintha el kellene hagyniuk az iskolát. Ilyen átirányításnak a gondolatával már a mátészalkai iskolában is foglalkoznak. Ugyanakkor ezzel az értékeléssel érik el, hogy technikus ágra csak azok mehessenek tovább, akik teljesítenek egy bizonyos tanulmányi szintet. Az átállással három osztály esetén tudnak szervezni egy faipari és egy gépipari technikusi osztályt az ötödik évre — amit a szatmári térség üzemei igényelnének is. A szeptemberben induló új tanévre egy osztályt a faipari technikusképzés keretében famegmunkáló bútor- és épületasztalos szakon indítanak. Felvetődött az iskola vezetősége részéről annak a gondolata, hogy a másik első osztály tanulói a harmadik évtől majd gépszerelő és karbantartó technikus szakon folytathassák tanulmányaikat. Amennyiben az iskola bővítésére 1993/94-es tanévig nem kerülne sor, akkor az ötödik technikusi évet a nappali tagozatos tanulók más szakközépiskolában fejeznék be Nyíregyházán, vagy Debrecenben. Ennek a jogi feltételeit az érintett iskolák vezetői még a szak választása, azaz a 3. év megkezdődése előtt tisztázni fogják. Még egy első osztályt szakmunkásképzési céllal szerveznek, vagy általános gépszerelő-karbantartó, vagy fémforgácsoló szakmában. Lehetőség van az iskolában a technikusi oklevél megszerzésére levelező tagozaton is, gépszerkesztő szakon, egy éves képzési idővel. Elegendő számú jelentkező esetén kétéves technikusképzést is indítanak gépszerelő és karbantartó szakon, az iskolában korábban végzett dolgozó fiatalok számára. A nyolcadikosok tájékoztatására közöljük: ebben az iskolában nincs felvételi vizsga. A tanulók felvételének alapjául az általános iskolából hozott érdemjegyek szolgálnak. Beszámít főleg a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és az orosz jegy. Várhatóan a 3,5 átlag alatti tanulókat nem tudják felvenni. BE. TELEX TELEX Áprilisban csapatkivonás Franz Kössler, az ORF (az osztrák rádió és televízió) moszkvai tudósítója megerősítette: Vitalij Sabanov had- seregtábomo'k, honvédelmi- miniszter-helyettes valóban azt közölte vele, hogy az európai szocialista országokat érintő részleges csapat- kivonások első szakasza 1989 áprilisában kezdődik. Az osztrák újságíró így reagált Geraszimov szovjet külügyi szóvivő nyilatkozatára, amely szerint az ORF — s nyomában egyebek kö- zöitt a magyar sajtó — pontatlanul idézte a hadseregtá- bornokot. A szóvivő szerint áprilisra csak a kivonás tervei készülnek el, és azt követően kezdődik a csapatcsökkentés. Nem versenyképes az építőipar (Folytatás az 1. oldalról) ma, téglából vagy kézi falazóelemmel épített otthonok mennyisége, továbbá a családi házakban lévő új lakások száma jelentős mértékben gyarapodott. A csökkenő állami lakásépítés miatt évről évre nő az emelkedő lakásárak részbeni ellensúlyozására hivatott helyi támogatás jelentősége. Tavaly ilyen célra a helyi tanácsok összesen 2 milliárd forintot fordíthattak, ami 400 millió forinttal haladta meg az előző évit. E támogatási forma jelentőségét azonban csökkenti az a helyenként tapasztalható gyakorlat, miszerint olyanok is részesülnek időnként kedvezményes hitelben, vagy vissza nem térítendő juttatásban, akik jövedelmi helyzetük alapján arra nem jogosultak. Ilyen eseteket tárt fel a statisztikai felmérés például Csongrád, Szolnok és Tolna megyében. A magánerős építkezés előtérbe kerülésével mind nagyobb szerepet kap az építőanyag-ellátás. A statisztikai adatok szerint folyamatos áru- és választékhiány jellemzi az építőanyag-kínálatot. Mindössze 1987 első felében volt tapasztalható némi átmeneti javulás. Román kérdés Szerbiában A Szerb Köztársaság illetékes szerveinek gyakrabban kell szorgalmazniuk a romániai délszláv nemzeti kisebbség helyzetének rendezését. Érdekeik védelmére minden alkalmat fel kell használni, ezt a kérdést reálisan fel kell vetni. A probléma megoldásáról ä két ország jószomszédi kapcsolatainak fejlesztése érdekében Romániával nyílt és jó szándékú megbeszéléseket kell folytatni. Ezt az álláspontot rögzítette határozatában a szerb köztársasági képviselőház külügyi állandó bizottsága. Magyar államférfiak üdvözölték Busht Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke levélben fejezte ki jókívánságait George Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének hivatalos beiktatása alkalmából. Várkonyi Péter külügyminiszter levélben üdvözölte James A. Baker amerikai külügyminisztert hivatalba lépése alkalmából. A magyar diplomácia vezetője ugyancsak levélben vett búcsút a hivatalából távozó George Shultz volt amerikai külügyminisztertől. Gömbcsap, iszaplelúvó, vákuumszivattyú (Folytatás az 1. oldalról) reség 90 milliót képez. Nem tervezik viszont a jelenlegi létszám bővítéséit. Körültekintő munkaszervezéssel és az egyéni érdekeltség fokozásával kívánják a jelentős többletet elérni. Gyakorta hátráltatja a gyantást az akadozó alapanyag-ellátás. Széles beszállítói hátteret ölel át a gyáregység az öntödéktől a kohászati üzemekig. Ezek ösz- szehangoLt, ütemes szállítása ritkán mentes a gondoktól. Hátrányként jelentkezik a gépsorok elavult műszaki állapota is. Ahhoz, hogy két vagy három műszakos rendszerben biztosítható legyein a folyamatos termelés, nélkülözhetetlen az állandó felügyelet, karbantartás. Idén fejlesztésre csaknem 6 millió forintot fordítanak, melyből, CNC vezérlésű esztergát és szerszámgépeket vásáról majd a budaörsi központú gyáregység. A Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalatnál Béres István műszaki igazgatóhelyettes von mérleget. Elmaradtak múlt évben a tervezett arányoktól a realizált eredmények, mintegy 10 százalékkal. Elenyésző Sizocdalista export árnyékában, tőkés megrendelőik asztalára 7,5 millió forint értékben szállított a VAGÉP. Tavaly 12 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre a racionális létszámgazdálkodás nyomán. Jelentős technikai és technológiai korszerűsítésen ment át a vállalat gépészeti üzeme. Korszerű megmunkáló központot, maró- és helyzetfúró gépeket helyeztek üzembe, ami javította a gyártás tárgyi feltételeit. Tovább folytatódik az a kooperációs együttműködés, amit a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézetével és esztergomi marógépgyárával tart fenn a vállalat. Részükre megmunkáló szerszámgépek komplett részegységeit szállítja a gépészeti üzem. Új lehetőségeket kínál ebben az évben a MEZŐGÉP nyíregyházi törzsgyára által életre hívandó kft., melybe be kíván lépni a VAGÉP is. Együttműködésük az EU—400-as eszterga gyártására szako- sodna. Fejlesztéseikről szólva elmondotta Béres István, hogy mezőgazdasági felhasználók részére létrehoztak egy vákuumszivattyú családot, melynek gyártása a közeljövőben kezdődik. A MEDICOR részére sebészeti berendezésekhez gyártanak vákuumszivattyút, mélyből ez ideig 500 darabra van megrendelésük. Nem került le a napirendről a Dávid CNC eszterga fejlesztése sem, melyre elsősorban középfokú oktatási intézmények tarthatnak igényt. További korszerűsítéseik várhatók a vállalat gépészeti üzemében, újabb megmunkáló központ, fogazó- és köszörűgép üzembeállításával. Számítógépre ültetik majd át az év második felében a teljes készletgazdálkodást és a dolgozók munkaidő-nyilvántartását, ezáltal adminisztratív munkahelyek szabadulnak fel. Ettől az évtől a VAGÉP partnerei részvénytársasági formában működnek tovább, ami a szabolcsi vállalattól is szigorúbb munkaszervezést, átfogóbb pénzgazdálkodást követel. Csonka Zsolt Az inlláció igazi larrásai Az elmúlt héten a legnagyobb érdeklődéssel kisért vita — s ez minden jel szerint folytatódik — a szakszervezetek, a kormány és a gazdasági kamara között zajlott az áremelkedések és az infláció ürügyén. A kormány és a kamara az áremelések közgazdasági szükségességét, a követelt 3 százalékos béremelés Inflációs hatásait hangsúlyozta, visszautasítva a sztrájkot, mint a gazdasági konszolidációt akadályozó eszközt, s a tv-hiradó főszerkesztőjének megjegyzései révén a lengyel és jugoszláv példára is hivatkoztak. A szakszervezeti állásfoglalások a béremelési törekvések jogosságát emelték ki, az infláció fő okait más tényezőkben keresve. A pro és kontra véleményekből sajnos nem derült ki, melyek a magyar infláció Igazi forrásai. Az első fontos ok a költségvetési deficit. Ennek megszüntetésére egyrészt a kiadásokat kellene jelentősen csökkenteni, másrészt egy költségvetési reformmal a kiadások szerkezetét át kellene alakítani. Alapvetően és elsősorban a vállalati támogatásokat, dotációkat indokolt felülvizsgálni és a feltétlen szüksége- területek kivételével két-három év alatt radikálisan csökkenten, már csak azért is, mert e területek a lakossági célú támogatások többszörösét kapják! Természet sen vannak ez utóbbiak között megszüntethetök. azt azonb; nem szabad figyelmen kivüi hagyni, hogy az alapvető élelmiszerek, fogyasztási cikkek szolgáltatások jelentős köre a világ majd minden országában kap valamilyen, sokszor nem is kismértékű központi támogatást. A második komoly inflációgerjesztő erő szorosan kapcsolódik a költségvetési deficithez. Ide tartoznak mindazok a központi lag finanszírozott és már csak a kormány sajátos számításai szerint jövedelmező nagyberuházások (Tengiz, Bős-Nagymaros), melyeket a költségvetéstől elkülönítetten kezelnek, de amely tételek annak deficitjét ettől ugyanúgy növelik. Kiemelten fontossá teszi ezt az a tény, hogy ezek az építkezések lehetővé teszik a nagyvállalatok nagy részének az elavult termékszerkezet konzerválását évtizedekre, azét a struktúráét, melynek egyenes következménye a gazdasági csőd kézzel fogható közelsége, a cserearányromlás, a világpiacról való kiszorulás. A harmadik ok az árrendszerben rejlik. Amikor nincs valódi importverseny; amikor csak szimulált, kvázi piac „működik”, amikor gyakoriak a monopol- és hiányhelyzetek, az árképzés gyakorlatilag önköltség alapú — ilyen körülmények között a szabadáras termékek körének kiszélesítésével az árrendszer egyértelműen és egyre erősebben inflációt okoz. Egy inflációellenes politika tehát a béremelési törekvések visszafogásán kívül a költségvetési kiadások radikális csökkentésével, az árszínvonalemelkedés szigorú szabályozásával érhetné eil célját — nem mentes természetesen az ideiglenesen növekvő munkanélküliségtől, ebből is következő társadalmi feszültségektől. Egy ilyen poUtlka sikerét számos nyugati ország válságos időkben követett gyakorlata mutatja. Hogyan jellemezhető ezzel szemben a „magyar módszer”? A válságkezelés módjának hátterét a társadalmi-gazdasági részérdekek egyeztetésének súlyos zavarai adják meg. Mégpedig az a működőképességének határáig jutott érdekbeszámítódásos mechanizmus, melynek jellemzői többek között: a nagyvállalati érdekek túlsúlya, a felső vezetés cselekvéseiben a rövid távú érdekek döntő szerepe, az egyéni érdekérvényesítés erős korlátozottsága, s a válság terheinek az érdekérvényesítésben leggyengébbekre, azaz a vétlen lakosságra hárítása. Ennek megfelelően a kormány igyekszik kordában tartani a béremelési törekvéseket, a költség- vetési kiadások és az árszínvonal-politika terén pedig folytatja az utóbbi évek rövidlátó gyakorlatát. Vagyis nem nyúl hozzá a privilegizált érdekcsoportokhoz, a nagyvállalati, mezőgazdasági nagyüzemi, ágazati lobbikhoz, hanem a lakossági jövedelmek újabb megcsapolása révén igyekszik forráshoz jutni a fizetőképesség megőrzéséhez. Ezt támasztják alá az elmúlt egy-két év eseményei is. A kormány nagyvonalúan lemondott több ágazat és nagyvállalat kü- lön-külön,is tízmilliárdokat kitevő tartozásairól, egyes cégek sok- milliárdos juttatásokat kaptak. Miközben pontos kimutatásokat olvashatunk az alapvető élelmiszereken Levő dotációról, nincsenek adatok arról, hogy egy- egy csődterméken mekkora az állami támogatás. A múlt hétfői áremelés pedig már annak a politikának a nyílt vállalása, mely az adósságproblémát az eredetileg belső fogyasztást szolgáló termékek kiárusításával kívánja megoldani. Ezt illusztrálja egy illetékes nyilatkozata, miszerint nem kell félni attól, hogy sok termék, élelmiszer ilyen magas áron eladhatatlan lesz, mert külföldön van rá kereslet. Azaz: nincs szükség az ország kisöpréséhez jegy rendszerre, mint a szomszédban, hiszen csak megfizethetetlenné kell tenni az árukat a belföldi fogyasztók számára . . . Ügy tűnik tehát, hogy a legfőbb inflációgerjesztő erő ma Magyarországon maga a kormány, gazdaságpolitikájával, meghozott és elmulasztott intézkedéseivel. Milyen eszközeik maradnak ebben a helyzetben a dolgozóknak és a szakszervezeteknek érdekeik, létfenntartásuk védelmében? Tiltakozó nyilatkozatokat tehetnek közzé, kezdeményezhetik országgyűlési képviselők visszahívását, végső esetben sztrájkolhatnak. A tiltakozó nyilatkozatoknak általában nem sok hatásuk van. A képviselő visszahívásának folyamata pedig hosszadalmas, a jogi részletek kidolgozatlanok, siker esetén is csak egy szavazatot jelent, és egy képviselő a kormánypolitikába különben sem szólhat bele komolyan. (Egyébként a lakosság érdekérvényesítési kiszolgáltatottságát mutatja, hogy a „nép akaratából választott” képviselők között meglepően sokan vannak olyanok, akik valamely ipari nagy- vállalat, mezőgazdasági nagyüzem vagy költségvetési szerv vezetői, vagy megbízható káderei.) Fentiek miatt tehát a dolgozói érdekek képviseletére a leggyorsabbnak és leghatásosabbnak egy nagyon is kétélű eszköz, a sztrájk, vagy az azzal való fenyegetés tűnhet. Mivel az infláció a béremelési törekvések és sztrájkok nélkül is kétszámjegyű, nem zárható ki, hogy valóban sor fog kerülni sztrájkokra. Ezek kimenetele a követelések tartalmától és a mindenkori kormány lehetőségeitől. kompromisszumkészségétől függ. Ha a követelések a régóta halogatott, a szavakban már többször megígért antiinflációs intézkedéseket várják el a kormánytól, s cserébe a dolgozók megelégszenek egy szolid bérpolitikával, akkor az elősegítheti a visszafordulást a zsákutcából. Feltéve, ha a kormánynak van ereje és mersze szembefordulni a nagy érdekcsoportokkal, s képes megnyerni a tömegek bizalmát. Ha azonban a sztrájkok célja pusztán vagy elsősorban béremelés, akkor valóban olyan infláció indulhat be, mely teljesen szétzilálja a gazdaságot. Az ésszerűség és az ország érdeke azt kívánja, ez utóbbiakra ne kerüljön sor. (1989. január 19.) Egy év: 800 baleset A KBT ülése A megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségének január 18-i, szerdai ülésén Fülöp János rendőr alezredes, az MKBT titkára többek között elmondta, hogy sajnos az erőfeszítések ellenére tavaly az azt megelőző évhez képest három százalékkal emelkedett a közúti balesetek száma megyénkben. Országos átlagban tíz százalékos a növekedés. 1988-ban Szabolcs-Szatmárban 823 közúti baleset történt, közülük hetvennégy volt halálos kimenetelű, kevesebb mint egy évvel korábban. A köny- ínyű sérüléssel járó karambolok száma (ugyanolyan összehasonlításiban) emelkedett. Az MKBT idei munkaprogramjában egyebek mellett a fiatalok helyes közJeledési magatartásra nevelése, a szabály és vezetéstechnikai ismereteik bővítése, a 'közlekedésben hátrányos helyzetűek (például idősek, mozgáskorlátozottak) biztonságának javítása szerepel. Több, a gyerekek közlekedési tudását, gyakorlatát növelő versenyt rendeznek, melyből a hallássérült fiatalok sem maradinak ki. Támogatják a magán gépjárművezetők továbbképzését, ugyanis azt tapasztalják, hogy az új KRESZ-szabályokkal sok járművezető nincs tisztában. Felülvizsgálják Nyíregyháza /közlekedési csomópontjait és azok forgalmi rendjét, ha szükséges a gondok megszüntetésére javaslatot tesznek. (cs. gy.) Szocialista országok szakszervezeti taoácskozása Budapesten A SZOT székhazában megkezdték kerékasztal-tanácskozásukat a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel, az NDK-beli, a román, a szovjet és a magyar szak- szervezetek központjainak vezetői. Kötetlen munkamegbeszélés keretében cserélnek véleményt az európai szocialista országok szakszervezeti mozgalmainak a gazdaság és a politikai élet változásainak, fejlődésének, megújulásának jelenlegi szakaszában betöltött helyéről, szerepéről, feladatairól. Napirenden szerepel az európai szakszervezeti mozgalom, a kapcsolatok és a teendők, az európai szak- szervezeti együttműködés lehetőségeinek áttekintése, különös tekintettel a gazdasági integrációra.
